1. Hibavédelemben alkalmazott eljárás adatátviteli, adatleolvasási, rögzítési műveletekben fellépő - hibák felismerésére.
2. Hiba felismerése az üzenet bitstruktúrája alapján, meg nem engedett bitkombinációk meghatározása, a hibás elemek hibájának behatárolása nélkül. hibajelzésre alkalmas minden olyan információ, melyben ismert szabályosságú redundancia van. Legegyszerűbb - az információ kétszeri adása, ahol a hibás elem általában megállapítható, de a hiba értelme nem. Általában d-hibajelző-képességgel az a kód rendelkezik, amelynek Hammingtávolsága nagyobb, mint (d+ 1). Ilyen kód az egyetlen paritásbitet tartalmazó paritáskód ( paritásellenőrzés), az aránykód, több ciklikus kód és minden hibajavító kód.
Lásd még: