Két digitális jel akkor mezokron egymáshoz viszonyítva, ha megfelelő - jellemző időpontjaik azonos átlagos gyakorisággal lépnek fel. Ekkor a két digitális jel előállításához alkalmazott órajelek közel azonos frekvenciájúak és azonos átlag körül ingadoznak. Így a két digitális jel, ill. órajel közötti fáziseltérés is állandóan változik, de előírt határok között marad. Ha a két órajel azonos frekvenciájú és fáziseltérésük is állandó, akkor a két digitális jel homokron, ha sem az órajelfrekvenciák nem azonosak, sem a fáziseltérésük nem korlátos, akkor a két digitális jel nem - (1. pleziokron, heterokron).
Lásd még: