A műhold mozgása során elfoglalt helyek összessége. Mindig a Földhöz viszonyítva határozzák meg. Nem szokták beleérteni azt a pályaszakaszt, amelyet a fellövés során, a végleges műholdpályara juttatás közben ír le a műhold. Mindig ellipszis vagy kör alakú és az ellipszis egyik fókuszpontjában vagy a kör középpontjában a Föld középpontja van. Egyértelmű meghatározásához meg kell adni a pályasíknak az egyenlítővel bezárt szögét, a Földhöz legközelebb levő pontjának, a perigeumnak- és a legtávolabb levő pontjának, az apogeumnak a magasságát, valamint a földi időnek és a műhold pillanatnyi tartózkodási idejének az összerendelésére alkalmas adatot. Ezekből számítható további fontos adat a keringési idő és a földi megfigyelési pont helyétől függő észlelési idő, amely alatt a műholddal összeköttetés létesíthető. Különleges jelentőségük van a szinkronpályáknak. A pályák valamelyikén, a Föld forgásával megegyező irányban keringő műhold a Föld forgásával szinkron mozog, a földfelület meghatározott pontjáról vagy állandóan, vagy a napnak mindig ugyanabban a periódusában látható. Távközlési műholdak esetében elvben bármely műholdpálya előfordulhat, a gyakorlati használhatósága miatt azonban kettő kitüntetett helyzetbe került: a geostacionárius pálya és a Molnyija pálya. A geostacionárius műholdpálya szinkron körpálya, amelynek síkja megegyezik az egyenlítő síkjával, magassága 35 752 km. Az ezen a pályán levő műholdnak a Föld felületéhez viszonyított helyzete állandó. A műhold a földi állomásokról mindig az égboltnak ugyanazon a pontján látszik. Elvben nincs szükség az antenna mozgatására, a műhold követésére. Gyakorlatban a pályabizonytalanságok miatt a mai űrtávközlési földi állornások erősen irányított antennáinál kismértékű mozgatásra szükség van. A geostacionárius műholdpálya hátránya, hogy az északi és a déli sark környékét nem tudja ellátni és a nagy magasság miatt a jelterjedési idő eléri a távbeszélőátvitelnél szubjektív okok miatt megengedett maximális időt. A Molnyija műholdpálya síkjának az egyenlítővel bezárt szöge 64°, apogeuma 40 000 km, perigeuma 500 km, a keringési idő 12 h. Előnye, hogy az apogeum földrajzi szélessége változatlan. Minden periódus alkalmával az apogeum közelében a Földnek azonos felületéről látható. Ez rendszeres periodikus távközlésre teszi alkalmassá. Az északi és a déli sark közelében levő földi állomásokkal is tud összeköttetést létesíteni. Ilyen pályán mozognak a Szovjetunió Molnyija távközlési műholdjai.
Lásd még:
