Elkészült a PIC-es panelmérő II. programjának V2.10-es verziója PIC18F25K80 típusú mikrovezérlőre. A továbbiakban számos áramkörömben ezt a típust fogom használni. Az új program az alábbi újjításokat tartalmazza:

1.     Az ellenállás-kijelzést szándékosan lebutítottam. Ugyanis „túl okosnak” írtam meg az ellenállást kiszámító szubrutint, mert bármilyen esetben kiszámolja a mért feszültségből és áramból az ellenállást, hét dekádot átölelve! Viszont azokban a mérési tartományokban amelyekben a PIC-es panelmérő II működik, ennek nagy értékű terhelő ellenállások esetén egyszerűen nincs értelme. Tegyük fel például, hogy 40V-os és 4A-os méréshatárú a panelmérőnk és épp mondjuk 12,00V a kimeneti feszültség. Ráakasztunk a labortápra egy 4,7kOhm-os ellenállást. Ekkor 0,003A fog folyni, legalábbis a panelmérő ennyit fog kiírni. Ezekből az értékekből a panelmérő 4kOhm-ot fog kiszámolni, ami elég messze van a 4,7kOhm-tól. Még nagyobb (vagyis látványosabb és zavaróbb) probléma, hogy ha kiszámoljuk megtudjuk hogy kb 2,55mA-fog a valóságban folyni az ellenálláson. Valószínűleg emiatt néha 0,003A és 0,002A közt fog ugrálni a kijelzés. Ha épp 0,002A, akkor a kiszámított ellenállás 6kOhm lesz. Végeredményben tehát a 4,7kOhm-os ellenállás esetén 4kOhm és 6kOhm közt fog váltogatni a kijelzett ellenállás-érték. Igazából ez nem hiba, mert a panelmérő jól számol. A probléma abból adódik, hogy ilyen vagy még nagyobb értékű ellenállásokat nem ilyen nagy Amper-os méréshatárban kellene mérni. De persze ez nem is várható el, hiszen ez elsősorban egy labortáp, nem pedig ellenállás-mérő műszer. A jelenség megoldásaként az ellenállás-kijelzést lebutítottam úgy, hogy csak 1kOhm-ig mér. Ez felett a „>1kΩ” szöveget írja ki.
    
2.     A bekapcsoláskor a műszer már nem írja ki mindig a két mérőbemenetének offsetét. Ez szerintem felesleges és egy labortápba építve nem is nagyon van értelme. Viszont ha valaki mégis szeretné látni, akkor elővarázsolható! Az ICSP csatlakozó 4-es és 5-ös kivezetéseit (PGD és PGC lábak) a panelmérő bekapcsolása előtt rövidre kell zárni (mondjuk egy jumperral vagy egy odaszorított fém csipesszel) és úgy tápfeszt adni neki. A bekapcsolás után a rövidzár eltávolítható sőt, el is kell távolítani. Csak a bekapcsolás pillanatában kell ott lennie és amint valamit már kiír a kijelző, el kell venni. A panelmérő ez után minden bekapcsoláskor ki fogja írni az offset-értékeket mint ahogy a régi verzióban tette. Megint eltüntethetjük, hogyha egy újbóli bekapcsoláskor megint rövidzárat teszünk az ICSP csati 4-es és 5-ös lábai közé. Ha mégis ott hagynánk a rövidzárat akkor a PIC egy végtelen ciklusba kerül, de erről a következő pontokban…
    
3.     A kvázi ’analóg’ vonalkijelzés végkitérése most már beállítható. Szerintem ez egy nagyon hasznos újítás, mert ha mondjuk 5A-es a labortápunk, akkor nyílván a 4A-es méréshatár kevés, ezért 40A-esben fogjuk használni. Viszont ez esetben a vonalkijelzésnek is 40A lesz a végkitérése, a labortáp viszont csak 5A-t ad ki maximum. Ezért ebben az esetben a kijelző alsó sorában a vonalka a teljes sor nyolcad részében fog csak mozogni (40/8=5). Ez mindössze két karakter a 16 helyett (16/8=2), ami nem túl látványos. Viszont az új szoftverben már be lehet állítani a végkitérést 100-as lépésekben, 100-tól 4000-ig. Így a példánál maradva megoldható hogy 5A esetén érje el a végkitérést a vonalkijelzés. A beállítás úgy történik, hogy az előző pontban írtak szerint az ICSP csati 4-es és 5-ös lábainak rövidre zárásával elő kell csalogatni a „beszédesebb” bekapcsolási módot, amikor több információt jelenít meg bekapcsoláskor a panelmérő. Ekkor írja ki az offset feszültségeket is. Ebben az üzemmódban továbbá az offset kiíratás után a vonalkijelzés végkitérési értékét is kiírja. Ha ekkor az ICSP csati 4-es és 5-ös lábait ismét rövidre zárjuk, akkor a végkitérés értéke százasával nőni kezd (100-tól 4000-ig) mindaddig, míg a két láb rövidre van zárva. A kívánt értéknél bontsuk a rövidzárat és ekkor a PIC az EEPROM-jába elmenti az újonnan beállított értéket és a továbbiakban már ezzel fog dolgozni. Ez után a PIC tovább lép a következő képernyőre. Ha nem engedjük el soha a rövidzárat, akkor örökké számolgatni fog a PIC, erről a végtelen ciklusról írtam az előző pontban.
    
4.     A panelmérő analóg teljesítmény-kimenetét szerintem soha senki nem fogja használni, még én magam sem. Ezzel már akkor tisztában voltam amikor a PIC-es panelmérő II.-t terveztem, csak úgy voltam vele hogy miért ne tegyem bele ha van még szabad I/O láb meg egy kis hely a panelon a csatlakozónak. Ezt a funkciót továbbra is elég feleslegesnek tartom, de nem tartott túl sok időbe hogy ennek a végkitérését is (a vonalkijelzéshez hasonlóan) beállíthatóvá tegyem, ezért hát azzá tettem. Ha az előzőekben említett módon a „beszédesebb” bekapcsolási módot választjuk, akkor a vonalkijelzés végkitérésének megjelenítése/beállítása után az analóg teljesítmény-kimenet végkitérését is beállíthatjuk, pontosan ugyan úgy mint az előző pontban írt vonalkijelzés-végkitérést. Tehát megadható (10W-onként, 10W-tól 500W-ig), hogy mekkora teljesítmény-érték esetén adja ki a PIC a maximális DC feszültséget.

Ha nem állítgatunk semmit, akkor gyárilag az offseteket, a vonalkijelzés és az analóg teljesítmény-kimenet végkitérését nem jeleníti meg bekapcsoláskor a panelmérő, illetve a vonalkijelzés végkitérése 4000, a teljesítmény-kimeneté pedig 500W.
Nem kell megijedni, ezt a beállítgatást így leírni sokkal hosszabb és bonyolultabb mint ahogy a valóságban, ezért itt van róla egy videó:

http://www.youtube.com/watch?v=zQAM2SO9ESM

Sikeres utánépítést kívánok!

www.pa-elektonika.hu

2010