3. változat

Szintén az én munkám. Ez már az eredeti ICD2-höz hasonlóan digitális potméterrel ( MCP41010 ) tudja szabályozni a Vpp feszültséget, valamint RJ12 -es hatpólusú csatlakozót használ a céláramkörhöz történő kapcsolódáshoz. A PGD és PGC vonalakra rákerült egy-egy CMOS kapcsoló, így amikor az ICD2-t csak programozásra akarjuk használni, akkor egy Jumper áthelyezésével (képen a bal felső sarokban) el tudjuk érni azt, hogy az ICD2 PGD és PGC vezetékei nagyimpedanciás (HiZ) állapotban legyenek, amikor az ICD2 nem végez semmit. Így nem befolyásolja a céláramkört, a céláramkörben a programozáshoz használt lábak szabadon felhasználhatóak. Amikor debuggerként akarjuk használni, akkor a jumpert áttesszük a másik helyzetbe, és a cmos kapcsolók folyamatosan vezetnek (természetesen ebben a helyzetben is használhatjuk programozásra, csak vigyázzunk, mert az ICD2 ekkor nem engedi a PGD és PGC lábakat mozgatni). A kapcsolás és nyákrajz itt található, valamint szintén egy Eagle kép róla:

Ez a nyák 80x100mm-es, így az üzletekben szokásos 160x100mm-es nyers NYÁK-ra kettő darab építhető belőle.

Vigyázzunk, hogy milyen 74HC4066 chipet használunk, mert vannak olyanok, amiknek a megengedett tápfeszültsége csak 6V. Ide olyan kell, aminek a tápfeszültsége 13V-is lehet, pl. MC14066B (Motorola), M74HC4066 (ST Microelectronics), vagy a standard CD4066.