Sziasztok!

Valaki esetleg tudna segíteni, hogy ebben a kapcsolásban, mi a szerepe T2, P1, R1, R2 alkatrészeknek. Nem tudom, hogy ez most az áramkorlátozás véget van benne vagy mi a pontos feladata. Megépítettem a kapcsolást, működik is, de igazából P1-el nem tudom, hogy mit szabályozok. Kis mértékben növekszik a kimeneti feszültség, de a pontos szerepére nem tudtam rá jönni. Gondoltam valaki aki jobban tájékozott ezen a téren tudna nekem segíteni.

Igazából akkumulátor töltőnek szeretném használni a kapcsolást, sajnos a kimeneti feszültsége egy kicsit kevés (11,4V), mivel 0.6V esik a T1-en. 13,8V-ot szeretnék majd, hogy kiadjon. Ezért gondotam, hogy a 7812-es test lábát egy piros ledel megemelem. De így nem tudom, hogy az R1 ellenálás alá vagy fölé tegyem, és persze ez a kapcsolásomat mennyiben rontja, illetve ha T2 bekapcsolása esetén nem fog problémát okozni a LED.

A legjobb az lenne, ha letudnám 4A-nél korlátozná a kimenő áramot, mivel sem a TRAFO, sem a T1 tranzisztor hűtése hosszú távon nagyobb áramot nem visel el. Persze ez a kapcsolás ezt nem tudja még. Ez csak a későbbi tovább fejlesztés lenne.

Köszönöm a segítséget előre is mindenkinek.

Hello!
Nem kellett volna új topikot nyitni. (gyanítom, hogy zárolva is lesz)
Akár a kezdőkben, akár a akkutöltősben elment volna.
De javaslom, hogy keress másik rajzot, számtalan van és át is van tárgyalva.
Egyébiránt a potival nem állítasz semmit, mert hiányzik egy sönt ellenállás a T1 emittere és a T2 bázisa között.
üdv! proli007

Szia!

Ha ez az alkatrészlista ehhez a kapcs. rajzhoz tartozik, akkor elmondhatjuk, hogy több sebből vérzik: A diódáknál felejtsd el az 1N4001-es tipust, ezek ekkora áramot nem bírnak, a pufferelkót ekkora áramnál legalább a 20-szorosára méretezném, R3, Led nem tudom, hol vannak, a 7805 helyett használj inkább LM317-et, vagy LM350-et...

Köszi a válaszokat. Persze, lehet, hogy rossz helyre vettem fel. Ez az első, így még kicsit ismerkednem kell a helyi szokásokkal.

Proli007:
Lehet, hogy anno rosszul rajzoltam le a kapcsolást. 10 éve. Lehet, hogy az R2 menne a T1 emmiterre és a T2 bázisa közé. Úgy nem lehet, hogy működne? Mert szerintem az R2 felesleges ott ahol van. Nem kell külön terhelő ellenállás feleslegesen a kapcsolásba.

Villanypasteur:
Tudom, hogy az 1N4007 700V és 1A-t bír, de jelenleg 3A-t tartosan elvisel már teszteltem. Persze legközelebb Gratz lesz benne, de tesztelni így is jó.

4A-nál 20x-ra kell méretezni? Vagy 10A nál?
Sajnos hely hiány miatt a készülék házban nem tudok nagyobbat beletenni. Persze tudom minnél nagyobb annál jobb a puffer kondi!

Led (D2) és az R3 nincs a kapcsolási rajzon, de az alaktrész listában szerepel. Bocsi érte az csak egy sima üzem jelző led.

De ha jó lenne a kapcsolás mit csinálna a T2? Mi lenne a szerepe? Ha nő az áram felvétel növelné egy kicsit a kimenő feszültséget? Vagy inkább az áram korlátozás lenne a szerepe?

4 A-es terhelésnél 10000µF már egy kielégítő eredmény. A T1 emittere és T2 bázisa közötti áramfigyelő ellenállás a rajta eső 600mV-os T2 bázis emitternél nyitná a T2-t, ami a 2N3055-os hivatott leszabályozni. Ez 4 A-nél egy 600mV/4A=0.15ohmos söntöt feltételez. Hogy mennyi a kimenő feszültséged, azt a 7812-es talpponti feszültsége határozza meg. Ezt a középső láb és a föld közé kötött diódával / diódákkal darabonként 6 tized volttal tudod növelni (pl. 1N4148 nyitóirányban természetesen)

Ezt a kapcsolást el kell felejteni, nem tud 10A-t. 3-at talán, bár jó nyerfeszültség méretezéssel 5-öt esetleg.

nyerfeszültség = nyersfeszültség (bocs)

Mi az a nyersfeszültségméretezés?
A 10A-es terhelhetőség kérdése a trafóval kezdődik, majd az egyenirányítással és a pufferkondival folytatódik, ha erre gondoltál, akkor ott nem 5A a korlát. A működési elv annyi, hogy az LM340 jellegű stabilizátor kimeneti árama fogja meghajtani a 2N3055-öt, így a fő disszipáló tag is a tranzisztor lesz, jó hőkontaktussal pedig a stabilizátor ellátja a hővédelmet is. Ez eddig tiszta, 10A itt nyugodtan elfolyhat, gond a kimenet stabilitása, az ugyanis nem lesz olyan jó eddig a pontig. A kapcsolás nem az LM340 (78xx) ajánlott terhelőáram-növelési megoldásán alapszik, itt jön képbe a másik tranzisztor és hálózata. A 2N3055 BE átmenetén és a vélhetően itt sorosan kötendő, pártized Ohm-os R2-n feszültségesés keletkezik, mely a másik tranzisztor számára báziselőfeszítést ad. Ennek mértéke állítható be a potméterrel. Ennek eredményeképpen, a stabilizátor talpán lévő ellenálláson a kimeneti árammal arányos áram folyik, mely megemeli az IC talpponti feszültségét, ezzel az áramkör kimeneti feszültségét is. A potméter ennek linearitását állítja be a terhelési tartományban, illetve a saját ellenállásával az elfolyó áramot is korlátozza, hiszen ha a tranzisztor teljesen kinyit, tovább nem tud növekedni az áram és a talpponti ellenálláson létrejövő feszültség sem, vagyis a kimenet nagyjából stabil és körülbelül túláram ellen védett. Egyszerű, jópofa megoldás, noha a gyári ajánlott kapcsolással is megoldható mindkettő.
Méretezésnél a kívánt kimenőfeszültséghez legalább 3-4V szükséges maximális terhelésnél plusszban, R2 körülbelül 51mOhm-on lehet reális (tehát az érték jó, a szorzó nem) 10A-hez, ez eredményez 1,2-1,5V körüli feszültséget a PNP+poti számára maximális terhelésen. A 7812 kimenete a 2N3055-öt képes ellátni elég árammal 10A esetén.

Természetesen nem célom 10A-en használni a kapcsolást. Nekem a 3-4A bőven elég, persze több 2N3055 párhuzamosan kapcsolásával növelhető lenne a kimeneti áram, de mivel a diódák úgysem élnék túl, nem szeretnék 10A-t. Nekem a max 3-4A elég. Csak ez volt a kapcsolás neve ezért adtam a címnek is ezt a nevet. A Trafó 15V váltakozó feszültséget add ki és bírja a terhelést. Egyen írányitás után T1 collektorán és a 7812 1-es lábán 18,14V körüli felszültség mérhető.

Didyman: Most jó a kapcsolás T2, R1, R2, P1 rész vagy sem? Működni működik a kapcsolás, csak egyszerűen nem értem a T2 szerepét?

Ha jól értem amit írtok, akkor az R2 rossz helyen van, T1 emitere és T2 bázisa közé kell hogy kerüljön. Értke 0.051 Ohm körül lehet. (10A-nél) Mivel nekem max 5A-elég, így gondolom, nekem a 0.1 Ohm lenne az ideális.

Ha így átalakítom, akkor rendben lesz a kapcsolás?

A nagyáramú kiegészítést az IC gyári adatlapján lévő kapcsolás alapján szoktam kivitelezni, tehát pont ilyen áramkört nem építettem 78-as sorozattal, viszont műveletierősítővel már igen (ami lényegében a 78-as sor belső kapcsolása nagy vonalakban, a T2 nélkül, ott egy visszahajló áramkorlát szokott lenni). A 10A-es terhelhetőséget azért írom, mert elérhető, megfelelő méretezéssel, bár ekkora áramnál rendszerint már két tranzisztort használtam, mert épp olyanok voltak kéznél.
Disszipáció: Igen, ez itt hátrány. De nem leküzdhetetlen, nyilván erős kompromisszum, nekem sem tartós használat volt a cél, hanem egy hamar megépített, alkalmas kapcsolás. A körülbelüli, feltételezett terhelés alatti 3-4V-os maradékfesz 30-40W elfűtendő teljesítménnyel jár, ami a tranzisztor típusától független marad (a báziskörnek nyilván jut még némi szerep benne), hiába cseréled 2N3442-re, az is el fogja fűteni és ezen az ellenállás sem változtat, amit beraktál, az áteresztőtranzisztoron feszültségesés lesz, ami az átfolyó árammal disszipált teljesítményt eredményez. A tranzisztor SOA tartományát figyelembe véve, a 10A biztonságos kivételéhez meg kell határozni a maximum bordahőmérsékletet (záróréteghőmérséklet, nyilván ezt mérni nem tudjuk), és eszerint méretezni a hűtést.
Az elszálló IC oka vélhetően a túlmelegedő tranzisztor lehet. Ezek az IC-k egy dologra érzékenyek: A bemeneti feszültségük alászáll a kimenetinek, ettől rövid úton elhaláloznak, ezért szoktuk védeni diódával az 1-3 lábak között. Az IC kimenete meg képes ekkora áramra halovány B-jú 2N3055 meghajtására, ettől és melegtől nem tud tönkremenni, hatékony védelme van.

Nyersfeszültség: Ezesetben az Uki+Udrop-ról beszélünk, ami a méretezés nyilván lényegi eleme, ahogy azt fenntebb kifejtettem.

A T2 szerepe az, hogy a T1 nyitófeszültségének a növekedését ( a max. kimenő áramok tartományában közel 1V is lehet, és levonódik a kimenőfeszből) a stab. IC talpának emelésével kompenzálja. A potit úgy kell beállítani, hogy a terhelőáram változása ne okozzon feszváltozást a kimeneten.

Tudom, írtam fenntebb, de köszi

Tényleg, átsiklottam felette.

Köszönöm mindenkinek a segítségét. Témát lezártam.

sziasztok!
Bocs hogy ide írok, de hirtelen nem találtam jobb topicot.
Egy tda1557q 2x22w-os erősítőt csinálok, csak a tápegységgel vagyok gondban. Nem tudtok ajánlani valami jó tápegység kapcsolást? még megy kérdés: milyen trafót vegyek? úgy tudom, hogy az erősítő áramfelvétele 3A körül van.
előre köszönöm a válaszokat

Sziasztok!

Keresnék kézzel lábbal egy olyan kapcsolást ami 32V-ból
12V 6-7A-t átalakít (HF erősítőhöz kéne)

Ez a kapcsolás ami a legelső hozzászólásban van alkalmas lenne ebben a helyzetben nekem??

Köszi mindenkinek!

Sziasztok! Szükségem lenne egy elég egyszerű, de jól működő, 12V 10A -es tápegység kapcsolási rajzra alkatrészek pontos értékének megadásával.
Előre is köszönöm!
(220V -> 12V 10A )

DC vagy AC tap?

SZIA Probald meg ittt vagy ved fel a szerzovel a kapcsolatot www.skory.hu

DC tápra lenne szükségem

Üdv!

A csatolt kapcsolási rajz részletes elemzésében szeretnék segítséget kérni. Annak örülnék, ha valaki minden egyes alkatrészről leírná, hogy mi a szerepe.

Konkrét kérdésem az, hogy mitől függ a kimeneti áram.

(Ezeket olvastam eddig:
A transzformátor primer oldala 230V, a szekunder pedig 9V/5A - es.
Az R2 - vel állítom a kimeneti feszültséget 5 és 12 V között.
Az IC-re ajánlott hűtőbordát rakni.
Az F1 egy 1A - es biztosíték.)

A választ köszönöm!

A konkrét kérdésedre a válasz: az áramot kivülről ebben a kapcsolásban nem tudod szabályozni, ezt a stabilizátor figyeli, és a beállitott feszültségtől függetlenül 1A értéknél lekorlátozza. Ilyenkor a kimeneti feszültsége is csökken arra a szintre, ahol a fogyasztó ellenállása miatt nem megy 1A fölé az áram.
Az R1-R2 feszültségosztót alkot, és a stabilizátor (egyébként testre csatlakozó) kivezetését a 0 potenciálhoz képest annyival "megemeli" amennyi a beállitott osztásarány.
Tegyük fel, hogy úgy állitod, hogy a stabilizátor 2-es lábán 3V feszültség van a testhez képest. Ilyenkor a kimeneti feszültség 5V+3V=8V feszre áll be.
Dióhéjban ennyit lehet irni róla.

Üdv! A trafóból jövő váltakozó feszültség rámegy a Graetz hídra, ami egyenirányítja a váltót. Az utána lévő 2200ľF-os kondi ezt simítja egyenre, mert eddig csak lüktető egyen volt. A következő kondi a hidegítő, nagy freki miatt, ami esetleg rájutna, előbb veszik el ezen, mint a másik kondin.
A 7805-ös stabil 5V-ot állít elő, és a másik 2 ellenállással talplajuk meg, hogy szabályozni lehessen (lásd előző hsz).
Az R3 és a LED arra szolgál, h mutassa, ha be van kapcsolva, illetve van kimeneti feszültség. (Ha lekorlátozza az áramot, mert túl nagyott vett volna fel, a LED kialszik) majd még jön egy kimeneti puffer, plusz a biztosíték.