Érdekes kötőelemek. Ezek miből készülnek? Feltételezem egy homogén ötvözetből van az alkatrész, aminek az egyik végét bevonják egyfajta valamivel (alumínumkompatibilis), a másik végét meg egy másfajta (rézkompatibilis) bevonattal. Vagy az alapfém eleve kompatibilis mondjuk a rézzel, és csak a másik felét teszik valahogyan alumínium kompatibilissé. De hogyan?

Ez jó kérdés. Ha lenne villámvédelem az épületen, akkor egyértelműbb a helyzet, hogy ha nem alkalmazható természetes felfogóként, akkor is össze kellene kötni a levezetővel, rögzíteni a potenciált, ahogy az ereszt is az erre alkalmas kapoccsal. De akkor már alapból a tetőre megy kettő jól földelt alu huzal.

Ha nem egy pár négyzetméteres tetőről van szó, az lehet hogy okozhat gondot, elvégre egy zivataros időben, pusztán a légköri elektromosságból is szerezhet némi töltést. De közeli villámcsapásnál kapacitív csatolás is keletkezhet.

Lehet, hogy egy 6mm2-es vezetőt elvinnék közvetlenül a földeléstől, rövid útvonalon, külön nyomvonalon a belső villamos vezetékektől a homlokzaton vagy a fal belső oldalán és úgy csatlakoztatnám a tetőtérben, mondjuk a két oldalon külön bekötéssel, ha nyeregtető.

De mégis mennyi cserepeslemez fedés van, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a földelésre vagy egyáltalán bekötik?

Aztán van több kérdés is:
- A cserepeslemez 1m széles sávokból áll, jellemzően jó minőségű felületvédelemmel (horganyzott lemez + festékréteg). Az átlapolásnál néhány önmetsző csavaron kívül semmi sem biztosítja a jó villamos folytonosságot, bár kizárólag potenciálrögzítés szempontjából ez még elmegy.

- Mi a jó és tartós villamos csatlakozási pont? Minden része gyakorlatilag kültéren van, földelő fület meg nem tesznek rá. Elég a szélére egy peremkapocs?

A régi alumínium trapézlemeznél egyszerűbb a helyzet.

Azért ne beszéljünk "hobbi szintről", ahol egyetlen lámpa ugyanúgy halált okozhat, valamint ugyanaz a szakmai kompetencia kell a felelősségteljes kivitelezéshez.

védővezető (gyűjtőfogalom)
védőföldelő-vezető - PE
védőösszekötő-vezető - csak "EPH" (védő egyenpotenciálra hozó vezető, de fogalmilag ez is védővezető)

A védővezetőt lehet számítani is, de van rá az alábbi "ökölszabály" (MSZ HD 60364-5-54):
16mm2-ig a fázisvezetővel megegyezik
16-35mm2 között - 16mm2
35mm2 felett a fázisvezető keresztmetszetének fele.

Egy "normál" világítási áramkörnél a PE így általában elegendő ha megegyezik a fázisvezetővel, nem is kell nagyobbnak lennie, ha csak 1,5mm2-el tervezték az áramkört, akkor a védőföldelő-vezető (PE) is 1,5-ös, de kisebb nem lehet, ahogy az N és L sem, mert arra van egy másik szabvány a minimális keresztmetszetekről:
Rögzített szerelésnél erőátviteli és világítási áramköröket minimum 1,5mm2-el szabad létesíteni.

Egy védővezető lehet több áramkörnek is a védővezetője, ilyenkor a szigorúbb követelményeket kell teljesítenie. Vagyis ha van egy 1,5mm2-es áramkör és egy 2,5mm2-es áramkör (pl. egy szoba világítási és dugalj áramköre külön) akkor elég egyetlen plusz PE vezeték a kettőhöz, aminek legalább 2,5mm2-esnek kell lennie.

Így tehát még az sem kizárt, hogy egy helyiségben csak 1,5-ös vezetékek vannak (L+N), de mégis látni mellette 2,5-ös PE-t, mert több áramkörhöz tartozik és a legnagyobbhoz méretezve megy végig a lakáson.

Nem az áramkörökkel vezetett EPH vezetők minimális keresztmetszete (kiegészítő összekötésnél és két idegen vezetőképes rész esetén is):
543.1.3 Azoknak a védővezetőknek a keresztmetszete, amelyek nem részei a vezetéknek vagy nincsenek közös védőburkolatban a fázisvezetővel, ne legyen kisebb:
- Cu esetén 2,5mm2-nél vagy Al esetén 16mm2-nél, ha mechanikai védelemmel vannak ellátva (pl. védőcsőbe húzva)
- Cu esetén 4mm2-nél vagy Al esetén 16mm2-nél, ha nincsenek mechanikai védelemmel ellátva

Vagyis egy fürdőkádhoz, a fürdőszobában lévő vízcsőhöz, vagy a szennyvízcsőbe iktatott rozsdamentes közdarabhoz elegendő 2,5mm2-el odamenni, feltéve hogy végig pl. kis méretű gégecsőben van odavezetve az egyik kötődoboztól.
Továbbá amennyiben a helyiségbe érkező áramkör PE vezetője legalább 2,5-ös, úgy ezek leágaztathatók erről, nem kell külön EPH vezeték a potenciálkiegyenlítéshez.

544.1.1 A fő-földelőkapocshoz való csatlakoztatáshoz használt védőösszekötő-vezető keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a berendezésben lévő legnagyobb védőföldelő-vezető keresztmetszetének a fele, és nem lehet kisebb, mint
- réz esetén 6mm2, vagy
- alumínium esetén 16mm2, vagy
- acél esetén 50mm2.
De réz esetén 25mm2-nél nagyobbnak sem kell lenniük.

Vagyis ha pl. fűtési rendszert, fém közműcsöveket közvetlenül csatlakoztunk a fő-földelőkapocshoz, akkor azt legalább 6mm2 Cu-val kell megtenni. Ugyanez igaz az összes EPH csomópont gerincvezetékére. Ezen nem lehet spórolni.

De az EPH csomópontba való csatlakoztatás már a 2,5/4mm2 keresztmetszetekkel történhet az elhelyezés adta védettségtől függően, ami miatt többnyire ez min. 4mm2 lesz.

És mindez csak potenciált szállít, nincs szó a villámvédelmi potenciálkiegyenlítésről, ahol rész villámáramok is előfordulhatnak. A minimális keresztmetszet a megbízhatóságot javítja, ahogy a PEN-nél is.

A lámpák keresztmetszete jó kérdés, mert egy ponttól a termékszabványok és típusvizsgálat vonatkoznak rá, kérdés hogy ha ez a határ nem sorkapocs, hanem egy 15cm-es bekötővezeték az minek számít. Mert az önműködő kikapcsolás feltételeinek, a hurokimpedanciának egészen a fém testig teljesülnie kell.

Én még mindig nem vagyok abban biztos, hogy feltoltak (dirr durr kandúr) egy kétszintes házra Becehegyen (nevében is benne van hogy hegy) alumínium tetőt, és nincsen sehová sem kötve.
Mármint abban, hogy ez így teljesen rendben van.
Granpa persze azt fogja mondani, hogy "ide soha nem csapott villám, és nem is fog".
Hangszórós detektoros rádiót viszont lehet így csinálni belőle, és egész nap ingyen szól rajta Solt...

Vedd le a Zéger gyűrűt a ventillátor felől! Húzd le a ventillátort. Tekerd ki az összefogó csavarokat! A szélek óvatos kopogtatásával (gumikalapáccsal vagy fával) üsd le a ventillátor felőli pajzsot! Ha az állórészt megfogod és a tengelyvéget odakoppantod valami masszívabb fatuskóhoz, lecsusszanik az állórész. Az első pajzs nehezebb lesz. Legjobb lenne olyan átmérőjű csőbe csúsztatni a forgórészt, amiben nem szorul meg, de nem is lötyög nagyon. A csőbe gumi vagy egyéb puha dolgot tömni, hogy ne verje agyon a tengelyvéget a forgórész, ha leesik. Majd réz vagy alumínium rúddal ütögetni a lapátkerék közepén a tengelyvéget. Az öntvény lapátkerék eléggé törékeny.

Itt szerelési hiba van. A két meglévő alumínium vezeték eléggé meggyötört állapotban van. Épphogy beér a kötődobozba. A kötésre rácsöpögő festék sem tett jót neki. Talán az alu paszta segített volna valamit. A meglévő alu vezetéket legalább annyira vissza kellett volna bontani, hogy ép, egészséges kötést lehessen létrehozni. De a csere jobb lett volna.

Köszönöm a hasznos hozzászólásaitokat és a lemérést.

Teljesen véletlenül akadtam rá egy oldalon arra, amit a fórumra írás előtt hiába kerestem. A kulcsszavakra keresve több oldalt is találtam, ahol megadják a minimális hajlítási sugarat, mint 4-6x a külső kábel átmérője (1, 2), 12.5x a külső vezeték átmérője (3). Az utóbbinál sok tömör és sodrott 1.5mm2-es vezetéket átnéztem, a hajlítási sugár szorzója ugyanaz. A 3x1.5 kábel 8.2-8.9mm, a vezeték 2.7-2.8mm átmérőjű (tömör vagy sodrott). Az 1-es és 3-as link alapján a 3x1.5mm2-es kábelnél 4x8.9mm, a 1.5mm2-es sodrott/tömör vezetéknél 12.5x2.7 - 12.5x2.8 kerekítve 34-36mm hajlítási sugárra jön ki. Tehát eszerint mindegy, hogy kábelben vannak a vezetékek vagy szálanként. A 2-es link 6x8.2=49.2mm-es sugara eltér. Az adatok egységesen rögzített elhelyezésre vonatkoznak, illetve az utóbbinál egyszeri hajlításra.

Ha "előírást betartó" szeretnék maradni és a 34-36mm sugárból indulok ki, a kábelcsatorna magassága a kritikus a két külső, két belső falsarok miatt. A külsö saroknál el lehet faragni a sarkot a kábelcsatorna alatt a kitakart részen, hogy meglegyen a megfelelő sugár. A belső saroknál ilyen lehetőség nem adott. Emiatt 40x40-es csatorna kellene. Az éppen linkelt takaró idom ennél a méretnél már nem is íves, csak lecsapták a sarkot. Amíg a 15mm magasságú csatorna takaró-idomjánál szemre minimum 40%-al nagyobb sugarúnak látszik az ív, mint a kábelcsatorna magassága, a 25mm magasságúnál azonos sugarúnak, az említett 40mm magasságúnál még annyinak sem. Tehát a sarkok miatt minimum 40mm magas és ugyanilyen széles kábelcsatorna fedi a fent említett 1, 3-as példákban szereplő 3x1.5-ös kábel és 1.5-ös vezetékek gyári előírásait.

Másrészről vettem a lapot, hogy meg lehet a vezetéket, kábeleket "erőltetni", hogy belepasszoljanak az adott helyre és valószínűleg működni fog úgy is.

Viszont, sajnos nem vettem számításba, hogy villanysütős gáztűzhely dugalja is ezen lenne, egy redőnymotor, amelynek a vezérlője elhanyagolható, viszont a kismegszakítótól jövő vezeték ezen ágán van mosógép, hűtő, hajszárító és világítás (elhanyagolható) is.

Két meglévő szerelvénydobozból tudok elindulni, ez tűnt egyszerűbbnek. A másik kiindulási ponttól nincsenek sarkok, csak egy falon átvezetés (elfaragom a furat peremét) és két 90°-os sík fordulás. Szinte tehermentes a bejövő ág (alig van rajta figyasztó). De sajnos itt a megelőző hosszú szakasz áthúzása szükséges, mert az elmúlt 20-40 évben voltak benne "tákolások" (alumínium vezeték van, bővítve lett rézzel), amit úgy nem hagyhatok, emiatt egy egészen hosszú szakaszon ki kell cserélnem minden vezetéket rézre. Ezt próbáltan elkerülni.

Egy 40x40-es kábelcsatorna látványát nem tudnám elviselni. Terhelés elosztás szempontjából is ideálisabb, nincsenek benne sarkok, ezért a másik ágról bővítek. 40x15-ös kábelcsatorna lenne ideális, de mivel csak 40x20-as van, valószínűleg (még alszom rá egyet) megoldom a 32x15-össel azt a nehány 90°-os kanyart.

Az alapelvek szerint kellene zárlatvédelem. A mezei ÁVk az szokásosan 500 A-t tud megszakítani, a kismegszakító meg inkább 6000, mint 4000 A-t. Ezt gondosan agyonhallgatják. Az tény, hogy olyan áram, ami az ÁVK 500 A-ét meghaladja, az kevés lakás céljára szolgáló helyen van. Na de amikor feltesznek egy alumínium tokozott sorról képet, ahol az egyik tokban a gyűjtősínről való leágazásban van egy ÁVK, túláramvédelem meg legközelebb a bejövő vastag kábelen egy 400 A-es NKI, az a szakma nem ismerete.

Sziasztok!

A társasházi folyosón lévő villanyórától 6mm2 alumínium vezetéken jön be hozzám 1F nappali, és szintén így jön be 3F vezérelt.
Szeretném mindkét áramkörnek a lakáselosztóját felújítani (bent a lakásban minden réz).

Hogyan köthetem be a kiselosztóba szabványosan a mért fővezetéki alumínium vezetékeket?

Ezeket a megoldásokat találtam eddig, de mivel a szabványhoz nem férek hozzá, így nem tudok dönteni:
- Alu vezeték közvetlenül be a Fi-relébe (csupaszon)
- Alu vezeték a Fi-relébe, de az alu érvéghüvelyezve
- Alu vezetéket először fővezetéki sorkapcsoba kötve (csupaszon)
- Alu vezetéket először fővezetéki sorkapocsba kötve, de érvéghüvelyezve

Fi-relének a Resi9-et használnám, nem találtam olyan adatlapot róla, ahol írnak a beköthető vezetők anyagáról.

Köszi előre is a válaszokat!

az alumínium -1,69V, ami szerencsétlenül magas érték, a tiszta rézé: +0,34V. Amikor a kötést nedvesség éri a vízcsepp elektrolitként köti össze a két anyagot és megindul az áram a közel 2V-os potenciálkülönbség miatt
Ugyanakkor a linkelt táblázatban 0,52 V van...

Én inkább úgy mondanám, hogy a mai napig vannak villanyszerelők és villanyt szerelők, akik az igazi miértekkel sajnos nincsenek tisztában, mert az 1-2 éves elméleti oktatáson kívül a gyakorlattal töltött évek a "hogyan szoktuk csinálni"-ről szólnak a mester mellett. Egy ilyen veszélyeket hordozó szakmában ez a képzési rendszer szerintem elfogadhatatlan...

A gyártók minden esetben megadják a sarukhoz, hogy milyen szabvány szerinti vezetékekhez alkalmazhatók. Az erőátvitelben napjainkban is alkalmaznak alumíniumkábeleket, mert sokkal olcsóbb pl. a NAYY 4x240 métere 10 ezer körül alakul, a NYY 4x240 50 ezer. Ezeket sokszor egy elosztóban a nagy áramú réz gyűjtősínezésre kell csatlakoztatni, vagy rézsínnel szerelt készülékekhez.
Az alukábelből is létezik durván sodrott szerkezetű, amit saruzni kell. Ha réz sínre csatlakozik, vagy alu vezetőt kell rézvezetőhöz toldani, akkor speciális sarukat kell alkalmazni, mint a mellékelt képeken. (Erre már régóta gondoltak a gyártók)

Egyébiránt az elektrokémiai korróziót a fémek eltérő potenciálja okozza, az alumínium -1,69V, ami szerencsétlenül magas érték, a tiszta rézé: +0,34V. Amikor a kötést nedvesség éri a vízcsepp elektrolitként köti össze a két anyagot és megindul az áram a közel 2V-os potenciálkülönbség miatt.
Nyilván nulla potenciál csak két ugyanolyan fém között lehetséges, ezért a különböző anyagok összeköthetőségét egy adott minimális potenciálkülönbségi tartományon belül tartják elfogadhatónak. Most, hogy szóba került találtam egy jó táblázatot elég sok anyag felsorolásával. Ezek alapján sem az elektrolitréz, sem a sárgaréz nem köthető össze alumíniummal, az elfogadható maximális különbség pedig 300mV:
https://www.qsl.net/n9zia/electrochemical.html

Szia!

Pedig ez "kőbe vésett' előírás! MSZ HD 60364-5-52:2011 52.2 táblázat:
Rögzített telepítésnél / kábelek és szigetelt vezetékek esetén / világítási és erőátviteli hálózatokban: rézvezető esetén minimum 1,5mm2-es keresztmetszetet kell alkalmazni.

Lehet, hogy sosem fog leégni a kisebb vezeték, sőt a védelmi berendezés is hatékony lesz (2-4A-es kismegszakító is létezik), de a szerelés után sosem menne át egy villamos biztonságtechnikai felülvizsgálaton. Ez úgy hangzik, mintha csak egy papírt buknál, de jobb esetben ha a szerelés pl. tüzet okoz a biztosító sosem fog kártalanítani, rosszabb esetben - áramütéses baleset/halálesetnél - minden felelősség a szerelőé (a tiéd).
(Arról nem beszélve, hogy jogilag villanyt csak szakképesítéssel rendelkező szerelhet még akkor is, ha amúgy minden előírásnak és szabványnak megfelelne.)
Szóval miután megvan a vezetékek/kábelek kiválasztása, utána kell gondolkodni rajta, hogy azok milyen és mennyi védőcsőbe húzhatóak.


Vezetékek vagy kábelek? Remélem nem egyszeresen szigetelt vezetékek lettek betéve védőcső nélkül. Jobb esetben egy kisebb átmérőjű védőcsövet KERESZTÜL lehet vezetni a vasoszlopon, de a lámpákhoz én így is kábelt vinnék, mert azt lehet tisztességesen tömszelencével tömíteni, de a gumis bevezetéshez is jobban illik.


Tehát van két acél csavar, az egyik a földben, a másik a talaj felett a fémvázon, és ezeket alumínium köti össze? Földbe tilos alumíniumot tenni, de még vakolatba ágyazni sem szabad, mert rövid időn belül felfalja az anyagot a korrózió. A talaj lehet lúgos és savas is, általában savas, ez egyből kikezdi az alumíniumot, az oxidréteg egyedül a szabadban, levegőn biztosít védelmet.
Az alu összekötés helyett horganyzott acélt kellene használni, vagy direktben összehegesztve és a korrózióvédelmet visszaállítva, vagy pl. átfúrt horganyzott laposacéllal lehetne a csavarokat összekötni.

Rezet alumíniummal nem szabad direkt összekötni, egymással összecsavarozni, mert nedvesség hatására elektrokémiai korrózió alakul ki közöttük. Ezért tilos közel vegytiszta vezetékrezet alumíniumvezetékkel összekötni. A sárgaréz egy fokkal jobb lehet ötvözetként, de biztos nem ugyan annyi az elektrokémiai potenciálja, mint az alunak (aki tudja megírhatná). Réz és alu összekötésére létezik átmenetes anyag, összekötő-köztes elem, aminek az egyik felülete alu a másik réz. Egyébiránt más megoldást kell találni, pl. az ónozott saru horganyzott acéllal, aluval és rézzel is érintkezhet.


A jó földelésnek akkor van a legnagyobb jelentősége, ha túlfeszültség-védelem is ki van építve (valami komolyabb a fogymérőnél/főelosztóban). Valószínűleg megemelkedett a hálózati feszültség, amit már nem viseltek el a tönkrement készülékek. A fogyasztóknak nemcsak a névleges feszültséghez közeli értékeket kell elviselniük, hanem minimum 1,5kV-os lökőfeszültség-állóssági osztályba tartoznak, amit pl. egy nyákba forrasztott varisztorral oldanak meg a gyártók. Igazából nem tudjuk, hogy nálad mennyire emelkedett meg a feszültség, esetleg van komolyabb (20-40kA-es impulzusáramok levezetésére alkalmas) túlfeszültségvédelmed, vagy egyszerűen csak annyival minőségibbek a fogyasztóid, hogy nagyobb feszültséget bírnak az alkatrészek és a belső túlfeszvédelem is nagyobb áramok levezetésére volt képes - de még a hálózat hossza/impedanciája is befolyásolja, azaz ha nálad kisebb keresztmetszetek és nagyobb távolságok vannak mint a szomszédban, akkor - egyedül a túlfeszvédelem szempontjából - ez is kedvezően befolyásolhatta.

A mai elektronikus eszközök sokasága mellett szükségszerű minden háztartásban túlfeszültségvédelmet is kialakítani, ami minimum egy T2-es típusú készüléket jelent a betáp ponton, vagy egy elosztási csomópontnál, a lakáselosztóba építve. Ezen felül villámvédelem miatt szükséges lehet T1 villámáram-levezető beépítése is a fogyasztásmérőnél, fokozott biztonság vagy paranoia esetén pedig akár minden egyes dugalj dobozába beépíthető még egy további T3 típusú finomvédelmi eszköz is (vagy a költségek miatt csak a nagyértékű készülékek közelében, pl. dolgozószoba - PC, vagy a nappaliban a TV csatlakozásánál).

Már a csövet úgy kellet volna megválasztani, hogy beleférjen a 1,5 mm2 vagy a 2,5 vezeték.
Ha azon a teraszon később igény lenne egy dugaljra, azt sem lehet így megoldani.

Szerinted ez megfelelő ? Réz az alumíniummal ?

Ezen viszont jót nevettem.

Köszi a részletes hozzászólásodat. Világosan elmondtad azt is, hogy miért nem tanácsos érvéghüvelyt használni a Wago-hoz.
Annyira vastag vezetékeket nem használtam, mint amit írtál, de nem spórolásból, hanem mert nem fért volna bele a csövekbe, amiket még a növényzet telepítése és a térkövezés előtt beástam a földbe.
Napfénynek egyetlen vezeték sincs kitéve. A pavilon 50cm magasságig beton, onnan indulnak a vas tartócsövek, és ezen egy hatszög alakú gúla a tető. A vezetékek a háztól a betonig padlófűtéscsőben a föld alatt, ott a betonba épített gumitömítéses fedelű dobozban vannak szétosztva. A mennyezetlámpákhoz a vas tartócső belsejében mennek fel a vezetékek, a vascsőtől a lámpáig a lambéria és a tetőt fedő deszkák közötti résben műanyagcsőben. Kapcsoló nincs a pavilonban, a 6 db 5W LED spot lámpákat a házból lehet kapcsolni, 0,75-ös vezetéken át.
A pavilon vas szerkete a két átellenes pontján 2 db 2,5m hosszú horganyzott 3/4 "-os vízvezeték csővel van földelve. A földelőrúdhoz hegesztett 10-es csavar 20x1 mm-es alumínium szalaggal van hozzáközve a tartóoszlopra hegesztett szintén 10-es csavarhoz. Az alumínium szalagra csavarozott csupasz sárgaréz sorkapocsról 6-os réz vezeték megy a házba a villanyóra ládába, ahol az áramszolgáltató által közösítve van az oszlopról bejövő nullával, a ház védőföld rendszerével, és még két további 2,5m hosszan a földbe vert 3/4-es vízvezeték csővel. Ezek a rózsalugas tartócsövei, amelyeken infra érzékelős reflektor és kamera van. A kamerák UTP kábelen keresztül 48V-os POE tápot kapnak, a LED reflektorok (2*50W) 220V-ról működnek, 1-es réz vezetékkkel bekötve, a föld alatt padlófűtés csőben, föld felett a vas oszlopban vezetve. Még a ház alapozásakor bevertem a földbe egy 20 mm átmérőjű 2m hosszú tömör vasrudat, amit hegesztéssel összekötöttem az alapban lévő betonvasalással. ez is ide van kötve. Úgy gondolom, ez így elég biztonságos. Műszerem sajnos nincs a földelési ellenállás mérésére.

Érdekességnek: A szomszédom kéményébe belecspott a villám, annyira, hogy le is dőlt. A környező házakban tönkrementek a TV-k, azok is amit nem néztek, csak be volt dugva, de még a falu másik végén is néhány. Nálam semmi problémát nem okozott. Úgy gondolom, hogy ez a jó földelés eredménye. Az elemről működő LCD órákon viszont elállítódott a dátum és a pontos idő, de tönkre nem mentek.

Az idő majd megmondja. Én még nem találkoztam olyannal, amelyik hosszútávon (értsd: évek) jól működött volna, a vezetékesnek nincs párja. Sokat nem javítottam, mindössze ami a rokonságnál, szomszédoknál, haveroknál összejött. Eléggé siralmas a felhozatal.

Itthon is próbáltam több típust, némi ásás és kábelfektetés lett a vége vandálbiztos, időjárásálló nyomógombbal, alumínium házban.

Ez nem jelenti azt, hogy nincs jó a piacon, "csak" ki kell fogni.

Lásd itt: Alu-Plus kontaktpaszta.

Egészen biztos. 2019-ben is jött egy új szabály. A fázis vezetővel azonos keresztmetszetűnek kell lennie. Az pedg már nem lehet kisebb mint 16 mm2. A vezeték anyagtól függetlenül.
Ráadásul alumíniumba is csak a sodrott. Ez a kép a fázis vezetőre vonatkozik.
A védőföldnél csak sodrott réz lehet, csak zöld-sárga. Átszínezés nincs.

Sziasztok!
Lenne egy új kérdésem. Panelházról lenne szó, festés és tapétázás után konnektor és kapcsoló visszaszereléséről. Ha a házat valaha szabványosan szerelték volna, nem lenne probléma.
De:
alumínium falkábelt használtak, néhol csőben, de kerülhetett a csőbe malter vagy gipsz, mert a kábelek mozdíthatatlanok.

A festés előtt a kapcsoló helye ki volt töltve gipsszel, amit kikapargattam. A kapcsoló helyhez két szál egyforma szürke színű falkábel megy, mindkettőn feszültséget jelez a fázisceruza, de a kék vezetékhez képest a LED-es égő halványan világít, az izzószálas nem világít. Vagyis valami nagy ellenállás, vagy kapacítív szórás van a vezetéken.
A konnektort leszedte a festő, 3 önálló szál falkábel van benne, és nem emlékszik, melyik drót hova ment. Egy fekete, azon fázis van, a másik kettő kék. A próbalámpa (az izzószálas) a fázis és mindkét kék között világít, azaz valahol össze vannak kötve egymással és a nullával, nem is túl messze, mert kicsi köztük az ellenállás.
Pár méterre tőlük van egy lámpahely, ahol egy olyan lámpa volt, aminek saját, zsinórral huzogatható kapcsolója van. Ide is két egyforma szürke falkábel megy, amiken nem mérek semmit. A helyzetéből azt gyanítom, hogy ezt a lámpát az előbb említett kapcsoló működtette hajdanán.

Nagyobb elosztó doboz nincs a lakásban, csak magasan néhány 70-es köralakú doboz gipsszel telenyomva, közülük az egyikben egy elektronikus csengő belegipszelve. Gondolom mondanom sem kell, hogy ez a csengő nem működik. Bárhol hozzáérintve feszültséget jelez a fázisceruza.

A legfőbb problémám, hogy hogyan döntsem el, hogy a két kék közül melyik a nulla, és melyik a védőföld? Tudtok erre valami megoldást?
Ha megvan, melyika védőföld, utána még további méregetéssel fel kell derítenem a ház huzalozását a helyreállításhoz, lehet, hogy lesz még további problémám.

Mivel a 6 mm2 az papíron 2,76 mm átmérő, hát lehet, hogy 6-os.
A 6-os alumínium alapterhelhetősége a már visszavont magyar szabvány szerint elhelyezési körülményektől függően 27-45 A közötti.

Üdv mindenkinek!

Egy laikus kérdés. Adott egy régi ház, 1*20 amper, az órától két vezeték jön ki egy kék ami nulla egy fekete a fázis ránézésre 10 mm2 alumínium mindketto. Nincs földelés. Ez a nulla akkor még pen? Ha az, akkor ezt így az óra után el lehet osztani sorkapocsban vedovezetore meg nullara, vagy ez ora utan mar tilos, es akkor csak siman fi relebe bevezetni majd onnan ki 10 mm2 mkh nullakent es faziskent, majd egy foldelo szonda lever es onnan 10 mm2 zold-sarga mkh es így lesz a lakaselosztoban egy foldelos sin es egy nulla sin? Vagy mi a helyes eljaras ilyenkor?

Szia!

Hát ez önmagáért beszél! Csak a kábelcsere ajánlott.

KÁBEL MÉRETEZÉS, KERESZTMETSZET SZÁMÍTÁS

KÁBEL MÉRETEZÉS EREDMÉNYE

Megadott adatok a számításhoz:
Megengedett %-os feszültségesés: 1.5%
Hálózat típusa: 1x230V - (3 vezetős (L+N+PE) 1 fázisú)

Fogyasztó berendezés jellege: általános világítási
Fogyasztó berendezés feszültsége: 230V egyfázisú
Fogyasztó berendezés hatásos teljesítménye: 7360 Watt

Jellemző teljesítmény tényező [cosj]: 0.8
Kábel anyaga: alumínium
Kábel hossza: 450 méter

Számított értékek:
Mértékadó feszültségesés értéke: 1.73 V
Berendezés villamos teljesítménye: 7360 Watt (7.36kW)
Berendezés által felvett áram: 40 Amper

Számított kábel keresztmetszet: 297.26 mm2
Választott kábel keresztmetszet: 300 mm2 alumínium kábel

3fázis esetén;
KÁBEL MÉRETEZÉS EREDMÉNYE

Megadott adatok a számításhoz:
Megengedett %-os feszültségesés: 1.5%
Hálózat típusa: 3x400/230V - (5 vezetős (3P+N+PE) asszimetrikusan terhelt 3 fázisú)

Fogyasztó berendezés jellege: általános világítási
Fogyasztó berendezés feszültsége: 3x400V háromfázisú
Fogyasztó berendezés hatásos teljesítménye: 6400 Watt

Jellemző teljesítmény tényező [cosj]: 0.8
Kábel anyaga: alumínium
Kábel hossza: 450 méter

Számított értékek:
Mértékadó feszültségesés értéke: 2.6 V
Berendezés villamos teljesítménye: 6400 Watt (6.4kW)
Berendezés által felvett áram: 11.55 Amper

Számított kábel keresztmetszet: 57.11 mm2
Választott kábel keresztmetszet: 70 mm2 alumínium kábel

Sziasztok!

Három kérdésem lenne, amiben a véleményetekre, tudásotokra van szükségem:

Egy régi (és régen felújított) házban szeretnék lakáselosztót kialakítani és ÁVK-t (40A, 30mA, A tip.) bekötni (1), áthúzni a vezetékeket (2, 3).
A problémám ott kezdődik, hogy egyelőre a villanyórához nem akarom, hogy hozzányúljanak (később átrakatnám, elég akkor költeni rá...)

Jelen állapot:
A mérőórán 1 fázis van, amit B16-os biztosítékkal véd a szolgáltató. Az órától ez az egy fázis 3 felé osztva jön 3 db kismegszakítóhoz, majd innen tovább a ház különböző részeire.
Sercegésre, égett szagra, majd pár dobozt feltárva égett szigetelőszallagos kötésekre lettem figyelmes. Többféle vezeték, több generáció műszaki megoldása tárult elém, amit szeretnék rendbe tenni.

(1):
Arra gondoltam, hogy a 3 db kismegszakító helyére tenném be az ÁVK-t,
majd innen vinném tovább a lakáselosztóba és bontanám áramkörökre.
De, a három vezeték, ami jelenleg a biztosítékokhoz megy, az ránézésre 3 db 1,5 mm2 keresztmetszetű alumínium vezeték.
Mivel járok jobban? Mind a 3 vezetéket gyömöszöljem bele az ÁVK 1 fázisos helyére,
vagy egyetlen vezetéket vezessek bele, a másik kettőt pedig wagoval és szigetelőszalaggal (külön-külön) tegyem érintésmentessé egy dobozban?
Az órától az ÁVK-ig futó aluminium vezeték 1,5-ös keresztmetszete elvileg elegendő a 16A-s biztosítéknak.
Az ÁVK után már réz vezetékkel jönnék tovább és mindenhol utána rézre cserélném. (Itt meg akkor, amikor az óra is mozgatva lesz.)

(2):
Van maradék ötrétegű csövem (kb. elég lenne), mekkora baklövést követek el (mennyire veszélyes?), ha abban húzom el a vezetékeket? Nyilván nem szigetel úgy, mint egy műanyag, mert hiába 4 réteg műanyag az 5-ből, de nem olyan vastag és középen alumínium van benne. Ellenben mechanikailag egész jó, és nehezen gyullad meg (B2) - bár, a védőcső lángállóbb (0, elcsöppenő). Falon belül vezetném, vakolat alatt.
/Itt jegyzem meg, létező megoldás az acél vagy alumínium csőben történő elvezetés is - általában ipari körülmények között./

3:
Ismeri valaki a szabványt, hogy milyen távolságra kell elvezetni gázvezetéktől, gázmérőórától, vízvezetéktől és a kéménytől a vezetékeket?

Hálásan köszönöm a konstruktív hozzászólásokat! (És nem tartom szégyennek, ha valamiről még tanulmon kell, mert meg fogom tanulni!)

Köszönöm!

Én már 1980 óta csak réz vezetékkel szereltem lakáson belül, ahol alumínium volt, bővíteni kellett, vagy hiba volt, ahol csak lehetett rézre cseréltem.

A klíma és az infrapanel külön MT 3x1,5 CU vezetéket, áramkört és kismegszakítót igényel.
A jelenlegi alumínium vezeték keresztmetszete nem felel meg, tehát csak csere jöhet szóba.
Ha teljesítmény növekedés van a hálózaton, azt is ehhez kell igazítani.

Vettem klímát meg infrapanelt, mindent összeszámolva majdnem 2000W terhelés lehet maximum. Ide 1,5mm2 alumínium kábel jön fel 10A es kismegszakítöval védve. Az eredeti összesodrásokat kicseréltem wago csatlakozókra Alu pasztát is használtam, Jó így vagy húzzam át réz vezetékre?

A feszültségesés kérdése :
Öten írtuk le, hogy 1.5 % -ra lett méretezve, ezért esett a választás a 4x16 mm2 alumínium földkábelre.
Viszont nem írtad, hogy amit te használsz az réz, vagy alumínium, a vezeték átmérője, vagy keresztmetszete van megadva. Nagyon nem mindegy, már bocsi.

Az 1 %-ot azt a méretlen fővezetékre kell számítani. A mértre már jó az 1,5 % .
De teljesen mindegy, jelen esetben egyébként a 4x16 mm2 alumínium földkábel a legkisebb kereskedelmi kapható méret.

A lakáselosztónál ahol vannak befűzve a fővezetéki leágazó sorkapcsok (nulla,fázis,föld) adott pl a 4 fázis vezeték és az 5. lenne az alumínium földkábel fázis vezetéke akkor csak lecserélem egy olyanra ahol több a férőhely és utána az épülethez szintén vásárolok ilyen fővezetéki leágazó sorkapcsokat ahonnan már mehetnek tovább a 1,5mm2-2,5mm2-es vezetékek a kismegszakítóba és a Fi relébe. Plusz oda is szükség lesz földelő szonda kialakításra.
Mobilgarázs épül (horganyzott zártszelvény szerkezet + lemez oldal/és tető). A garázst is ebben az esetben rá kell kötni az érintésvédelemre (földelésre)!?

Tudjátok érdekes ez a keresztmetszet téma. Akár hány helyen kalkuláltattam ki a keresztmetszetet mindig más volt sőt akár hány embert kérdeztem meg mindenki mást mondott. Talán legközelebb amire a legtöbben voksoltak az a 4x16mm2-es alumínium földkábel volt az ára és a terhelhetősége miatt is és akár a későbbiekben a 3 fázis is kialakítható bár nem volt sose tervben a 3 fázis kialakítása. A fogyasztásmérő is csak 16A-ig van.

A 4x16mm2-es alumínium földkábelt már mások is ajánlották mivel a vastagsága lévén én nem tudom, hogyan lehetne bekötni így tartózkodom tőle. Amikor egy másik épületbe lett cserélve a villamos hálózat oda is lett véve 16mm2 légkábel a villany szerelő meg elhajtott vele és lecseréltem 3x2,5mm2 MBCU kábelre.
A 3 fázisra eddig se volt szükségem szerintem ezek után se lesz.