Szia!

Pedig ez "kőbe vésett' előírás! MSZ HD 60364-5-52:2011 52.2 táblázat:
Rögzített telepítésnél / kábelek és szigetelt vezetékek esetén / világítási és erőátviteli hálózatokban: rézvezető esetén minimum 1,5mm2-es keresztmetszetet kell alkalmazni.

Lehet, hogy sosem fog leégni a kisebb vezeték, sőt a védelmi berendezés is hatékony lesz (2-4A-es kismegszakító is létezik), de a szerelés után sosem menne át egy villamos biztonságtechnikai felülvizsgálaton. Ez úgy hangzik, mintha csak egy papírt buknál, de jobb esetben ha a szerelés pl. tüzet okoz a biztosító sosem fog kártalanítani, rosszabb esetben - áramütéses baleset/halálesetnél - minden felelősség a szerelőé (a tiéd).
(Arról nem beszélve, hogy jogilag villanyt csak szakképesítéssel rendelkező szerelhet még akkor is, ha amúgy minden előírásnak és szabványnak megfelelne.)
Szóval miután megvan a vezetékek/kábelek kiválasztása, utána kell gondolkodni rajta, hogy azok milyen és mennyi védőcsőbe húzhatóak.


Vezetékek vagy kábelek? Remélem nem egyszeresen szigetelt vezetékek lettek betéve védőcső nélkül. Jobb esetben egy kisebb átmérőjű védőcsövet KERESZTÜL lehet vezetni a vasoszlopon, de a lámpákhoz én így is kábelt vinnék, mert azt lehet tisztességesen tömszelencével tömíteni, de a gumis bevezetéshez is jobban illik.


Tehát van két acél csavar, az egyik a földben, a másik a talaj felett a fémvázon, és ezeket alumínium köti össze? Földbe tilos alumíniumot tenni, de még vakolatba ágyazni sem szabad, mert rövid időn belül felfalja az anyagot a korrózió. A talaj lehet lúgos és savas is, általában savas, ez egyből kikezdi az alumíniumot, az oxidréteg egyedül a szabadban, levegőn biztosít védelmet.
Az alu összekötés helyett horganyzott acélt kellene használni, vagy direktben összehegesztve és a korrózióvédelmet visszaállítva, vagy pl. átfúrt horganyzott laposacéllal lehetne a csavarokat összekötni.

Rezet alumíniummal nem szabad direkt összekötni, egymással összecsavarozni, mert nedvesség hatására elektrokémiai korrózió alakul ki közöttük. Ezért tilos közel vegytiszta vezetékrezet alumíniumvezetékkel összekötni. A sárgaréz egy fokkal jobb lehet ötvözetként, de biztos nem ugyan annyi az elektrokémiai potenciálja, mint az alunak (aki tudja megírhatná). Réz és alu összekötésére létezik átmenetes anyag, összekötő-köztes elem, aminek az egyik felülete alu a másik réz. Egyébiránt más megoldást kell találni, pl. az ónozott saru horganyzott acéllal, aluval és rézzel is érintkezhet.


A jó földelésnek akkor van a legnagyobb jelentősége, ha túlfeszültség-védelem is ki van építve (valami komolyabb a fogymérőnél/főelosztóban). Valószínűleg megemelkedett a hálózati feszültség, amit már nem viseltek el a tönkrement készülékek. A fogyasztóknak nemcsak a névleges feszültséghez közeli értékeket kell elviselniük, hanem minimum 1,5kV-os lökőfeszültség-állóssági osztályba tartoznak, amit pl. egy nyákba forrasztott varisztorral oldanak meg a gyártók. Igazából nem tudjuk, hogy nálad mennyire emelkedett meg a feszültség, esetleg van komolyabb (20-40kA-es impulzusáramok levezetésére alkalmas) túlfeszültségvédelmed, vagy egyszerűen csak annyival minőségibbek a fogyasztóid, hogy nagyobb feszültséget bírnak az alkatrészek és a belső túlfeszvédelem is nagyobb áramok levezetésére volt képes - de még a hálózat hossza/impedanciája is befolyásolja, azaz ha nálad kisebb keresztmetszetek és nagyobb távolságok vannak mint a szomszédban, akkor - egyedül a túlfeszvédelem szempontjából - ez is kedvezően befolyásolhatta.

A mai elektronikus eszközök sokasága mellett szükségszerű minden háztartásban túlfeszültségvédelmet is kialakítani, ami minimum egy T2-es típusú készüléket jelent a betáp ponton, vagy egy elosztási csomópontnál, a lakáselosztóba építve. Ezen felül villámvédelem miatt szükséges lehet T1 villámáram-levezető beépítése is a fogyasztásmérőnél, fokozott biztonság vagy paranoia esetén pedig akár minden egyes dugalj dobozába beépíthető még egy további T3 típusú finomvédelmi eszköz is (vagy a költségek miatt csak a nagyértékű készülékek közelében, pl. dolgozószoba - PC, vagy a nappaliban a TV csatlakozásánál).

Én is villanyszerelő vagyok, nyilván tudom, hogy tiltott a forrasztás...
Volt szerencsém világító Wagót látni, azóta, saját célra a Wagó, legyen az bármelyik modell, csak az ideiglenes kötéseknél van jelen!

Végleges kötés nálam is forrasztott, és kúpos szorítóval (Kupolfix) szigetelt.

Nos kérem!
Igazából az ok, hogy a forrasztott kötést nem preferálják, a következő!
A kötést később nehéz bontani! A kötést szakszerűen kivitelezni nem mindenki tudja és ebből lehet baj.
A szerelők többsége így sem tartja be az utasításokat. Csavarokat megfelelő nyomatékra húzni. Az a tapasztalat a kismegszakítókat is csavarozógéppel tépik agyon. Pedig 2-3Nm az előírás. Ezeket a Wagó és egyéb kötőelemeket igazából el cseszni sem lehet. A szorító erőt garantálja a gyártó. Persze én is találkoztam már hibás termékkel, de az nagyon ritka. A különböző összetekerős szorítós kötőelemeket semmi sem tiltja, csak nem népszerűek, ezért nem alkalmazzák.

És ilyen bedugós (Wagó rendszerű) sorkapoccsal már 250A-essel is találkoztam.

MÁV-nál az összes hangrendszer rack fiókja így készült a 80-as évek végén nálunk, mert jobban bírta a rezonanciát, mint a forrasztott kötések.

Az autóelektronikát és a parkettacsiszolót egy adott szaki rakja össze kézzel??
Segítek, nem.
Adott helyen, egy adott technológiai utasítás szerint, gyártanak kb. 500e db.-ot. Ahol a gyártó bevizsgálta, hogy az adott feladatra, az adott helyen lévő forrasztás megfelelő, és vállalható minőséget biztosít, és ezt egy adott technológiai utasítás szerint sorozatban lehet gyártani egyenletes minőséggel. Ezért tartott 50 évig!
Na ugyan ezt kérném, ha nekem egy villanyszerelő forrasztani kezd. Pl.:
Milyen névleges áramra tervezte a forrasztást?
Milyen túlárammal számolt?
Mekkora zárlati áramerősséget visel el a forrasztása?
A szigetelési szilárdság a forrasztás hatására megfelelő maradt e?
A forrasztásra alkalmazott szigetelés megfelelősége?
/forrasztás
3x dobozonként minimum.
Jó munkát!!
Amíg legyártod a doksikat addig egy teljes házat megszerelek „WAGO”-val. És bármely gyártó honlapjáról 1 perc alatt megvannak a tanúsítványok.

Mennyi vezeték lehet egy forrasztott kötésben? (2-3-4-10??) Egzakt válasz?

Megrendelő szempontjából: én pénzem én fizetem, bizonyítson!
Jogos, a pénzemért elvárhatom, hogy tanúsítvánnyal ellátott terméket, munkát kapjak, ne csak egy „becsszóra jó”
(Gondolj bele, itt nem csak egy családi házról lehet szó, akár lehet iroda, csarnok is. Azaz nem magánszemély a megrendelő. Aki mondjuk hamarabb beperel mint Mariskanéni.)

„Ugyanakkor ; az ENSZ nek is 202 tagállama van.!!
S a nagy többségében forrasztás ,csavart kötés van --semmi WAGO stb.”

Erről kérnék hivatkozást és statisztikát, mert tények nélkül nem sokat ér a kijelentés. Fentebbi állításoddal szemben az EU-ban megadott alkalmazandó szabvány hivatkozások állnak szemben. Az viszont tény.
És amíg a székhelyem az EU-ban van és itt élek, az itt érvényes szabványoknak kell megfelelnem. És kb. pont semmiennyire nem érdekel Malajziában milyen érintésvédelmi módokat alkalmaznak.
Hangsúlyozom, el lehet térni a szabványtól! De bizonyítani neked kell, hogy minimum olyan jó mint a szabvány előírása.
Forrassz, de bizonyítsd!

A solar technikához nem értek, nem foglalkoztam vele, ebben nem tudok vitatkozni.

Písz.

Szia!
Akkor a teljes autóelektronikát kidobod belőle ? Mert forrasztott!

... ezért aztán a nagyteljesítményű ipari fúrógépektől kezdve a parkettcsiszolóig és az elektromos vésőgépig mindenhol forrasztott kötéseket alkalmaztak (valamikor). De általában ~50 év után nem a forrasztott kötések tönkremenetele miatt kell kidobni őket.

Mivel erősáramú kötésekről van szó,idézek egy korábbi szabványból,mely a "Gépi berendezésekre " vonatkozik. MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza. "Minden csatlakozás, különösen az érintésvédelmi (ma már áramütés elleni védelmi) összekötő áramkör csatlakozásai,védettek legyenek a véletlenszerű lazulással szemben. Forrasztásos csatlakozást csak ott szabad használni,ahol a csatlakozókapcsok forrasztásra alkalmasak."
Üzem közben rezonáló gépek esetében pedig a forrasztott kötés egy idő után eltörik.

Erősáramú területen azért tiltott, mert a forrasztás közben mind a rézvezető, mind a szigetelése anyagszerkezeti változáson esik át, illetve melegedéskor a forrasztott kötésen kívül, ha nincs más, akkor a kötés könnyebben fel tud bomlani. A villanyszerelők pedig több okból nem szeretik, ami a szubjektív oldala. Egyrészről nem fognak kínlódni vele, másrészt forrasztáskor ha épp a bal kezedbe fogod az ónt és áram alá kerül a hálózat, az sem túl szerencsés helyzet. Ahogyan később szétbontani és újrakötni is macera. Ezzel együtt a szigetelés tényleg ridegebbé válik és a rézvezető vezetési tulajdonságai is megváltoznak. De... Ez csak az erősáramú környezetre igaz. Mert elektronikát csatos Wagoval bekötni sem jobb. Tipikus példák: 0-10V-os, Dali, világítástechnika, egyéb elektronikus rendszerek. Ott ugyanis ha a rézvezető párát tud kapni, akkor félvezetővé válik (kuprox), ami kifejezetten káros például a kommunikációnál, vagy az egyenfeszültségű rendszereknél. Ott kötelező a forrasztás, vagy a vele egyenértékű kötési mód.

Az agyam eldobom, megint a forrasztás.
Néhányan nem tudják megemészteni, ez már a múlt.
Pont.
Sehol senki nem fogja elfogadni hivatalosan a forrasztott elektromos kötést (energiaátviteli elemekben).
Lehet mondani, hogy „becsszóra a kötésem tuti f@sza”. Ezt lehet hogy Mariskanénivel meg lehet etetni, és még büszke is lehet rá, hogy milyen alapos a szaki, sőt még a forrasztás plussz idejét is benyeli, mert ez egy családi házon is napokban mérhető idő. Igaz vezeték összekötővel általában pár óra alatt lehet végezni. És itt szerintem nem tévedek, ha azt mondom, hogy kb 10x-es idő különbség.
Másrészt:
Mióta vitatkoztok a vezeték összekötő-rugós bekötés vs. forrasztás témakörbe? Tízen-húszon éve biztosan. Azaz ezek a kötések is már bőven nagykorúak lettek. És láss csodát nem égnek a házak sorba emiatt napi mint nap.
Sőt, a saját házamban is meglévő kötések vezeték összekötővel készültek (nem WAGO-t én Weidmüllert használtam), de ezek is már 20 évesek (tudom, mert én csináltam a villanyszerelést magamnak). Soha egyetlen egy probléma nem volt. Ilyen kötésekkel készült épületek, amiket láttam, már 30 éve állnak. A kötések meg köszönik jól vannak. Hőkamerával nézve nincs baj velük, nincs kirívó melegedés.
Tovább menve:
Elosztóberendezés gyártással foglalkozom hosszú évek óta. Van, ahol kifejezetten kérik a berendezés sorkapcsozásánál a rugós bekötésű sorkapcsokat Pl. WAGO TOPJOB. Nem igazán kellet emiatt visszamennem még garanciázni, hogy szétégett volna az a sorkapocs. Pedig ezeknél nem ritka a 16mm2-es keresztmetszet (63A), és alkalmazom őket ~15 éve. Nem mondom, hogy nem fordulhat elő, de csavaros kapcsot eddig többet cseréltem mint ilyet.
De pl. kapcsolók dugaljak nagyrésze is, most már, nem csavaros kötéssel készül, sok a rugós csatlakozású. Sőt relék, mágneskapcsolók is készülnek rugós bekötéssel és nemcsak a vezérlés oldal bekötése rugós, hanem a főáramköré is.
Összefoglalva a rugós kötési technika elterjedt, nem csak vezeték összekötőknél. Egyszerűbben, könnyebben, időtakarékosabban alkalmazható sok esetben. De nem mindig, tudni kell hol van létjogosultsága. Lehet a vezeték összekötőktől indultam, de az is csak egy rugós kötési technika és számtalan helyen használjuk. Érdekes módon, villanykapcsolót-dugaljat még senki nem akart forrasztani ??! Pedig az is rugós bekötésű.

Megjegyzésként:
Nagyon szuper cuccokat lehet rendelni Kínából, pl. „WAGO”-nak kinéző vezetékösszekötőnek kinéző tárgyat is. Van olyan cég, aki ebből él, mert forgalmazza. Sőt, van aki megveszi és használja. Mert 10-20 db. „WAGO” árából, a másikból kijön egy doboznyi is. Ezek azok az esetek általában amiért sokan szidják a fenti kötéseket.

~15 éve, mi, éves szinten, 10e-es nagyságrendben használunk WAGO-t, mert a fránya műszaki ellenőröknek nem tudom prezentálni a forrasztott kötésről a megfelelő méréseket -kötésenként, bevizsgálva, mérve- Emiatt soha nem volt garanciális problémánk.
A szabvány nem kötelező jelleggel alkalmazandó, eltérhetsz tőle, de neked kell bizonyítani, hogy a megoldás ugyan olyan jó, vagy jobb mint a szabvány. Márpedig amint egyedi technológiát, megoldást alkalmazol neked kell bizonyítani, hogy legalább olyan jó, mint a szabvány.
De ugyebár a villanyszerelők sem tudnak egyforma szinten profin forrasztani.

Szóval én bíztatok minden olyan „profinnagyonhozzáértőszakit”, bátran forraszon. Egy idő után kevesebb lesz a konkurencia. (irónia !!)
A fentiek nem a forrasztáspártiak támadása, ne vegyétek annak, csak leírtam a véleményem.

Az autóiparban már csak ólommentes forrasztást lehet alkalmazni, amivel sokkal nehezebb mint ólmosnál, nem csak kézi hanem gépi, reflow forrasztásra gondolok. Érdekes hogy sok forrasztott panel most már le van kenve védőréteggel, az ólmos korszakban ez nem volt divat csak nagyon speciális paneloknál. Illetve a forraszanyag tiszta ón néhány százalék ezüst réz ötvözéssel. Nem értem hogy ez a forraszóanyag hidegebb éghajlaton miért nem kapja el az ónpestist.
Bővebben: Ónpestis

Bármelyik mai autóban tízezernyi forrasztott pontot találsz. Melyik a hibás?

Én tudom, csak te nem olvasol. Pontosan azt írtam, ha nem maró gyantát használnak, akkor teljesen jó, ha maró forrasztóvizet vagy kínai csodát, akkor nem. Tudok olyanról is, aki termelésben sósavval forrasztott, mert horganyhoz jó és húde gyors, aztán hónapokon belül szétrohadt minden vezeték baromi sok készülékben. De teljesen mindegy, ma már boltban nem kapsz gyantát, csak mindenféle szemetet, tömör gyantát meg senki nem használ, mert azt rendesen csak pisztolypákával lehet használni, ami gyorsan felmelegszik és visszahűl. De a fluxok nagyja alapból marja a rezet és a szigetelés alá bekúszik, esélyes nem a 30cc 25 ezres Amtech no clean fluxot használják villanyszerelésre.

50+ éve javítgattam, néhány kábelt (52 érpár) kötözgettem. Sorokban többszáz csavaros kötés vagy éppen kiálló lapos fülekre kellett néhány hurokkal rátekerni a ~0,4-es egyszálas vezetéket. Oszlopon kizárólag sodrott kötések. Módszertani oktatás szerint. !
Erősáram. Trópusi és jeges körülményekre egyaránt forrasztott, savmentesített, majd vízmentesre elkészített kötések kábelsaruval hajóban. Mipolám cső, kenderzsineg, bandázs, "trutymó". Ha valaki ismeri. Nem egy-két évre készült, hanem élettartamra.
Sokkal később. Számítógép hálózat. Az éppen kifutó hálózat helyett, ahol sok helyen forrasztott elosztó dobozok is voltak, már minden kábelvégre sajtolt csatlakozó került (BNC). Még később az UTP. Mindenhol sajtolt vagy szigetelésen átvágó érintkezők. Erősáramot nem bíznák rá, de nem forrasztott.

Sziasztok!

Szépen megvitattátok --egy 2 oldallal ezelötti hozzászólásban én vetettem fel a " forrasztott Alu
vezetéket" érvéghüvelybe és saruba forrasztva!

Ezt nemrégen láttam egy amerikai mobilházban.
A 12V-s fővezetékek Aluminium (AWG 3 ---25mm2) Kivitelben. A kapcsolók,sorkapcsok csavarkötések miatt.
A vékonyabbak Rézből voltak.

A Wagohoz a "kedvenc Takony Elektrik " cég szétégett vagoját felvagdosva --Sehol semmi fémalkatrész,csak a műanyag szoritja egymásnak a vezetékek végeit.Persze ,hogy szétégett.
Na ez mennyiben felehet meg bármilyen szabványnak?

Alapból félrebeszélés ez már, nem érdekes, hogy a szabvány mennyire tiltja a forrasztott kötéseket, értelmes ember felfogja, hogy az ónozott vezetőt nem lehet csavaros kötésbe rakni.
A forrasztással semmi baj nincs, ha kifejezetten magas minőségű és nem maró gyantát használtak és nem rázkódásnak kitett kötés. sodorva leforrasztott költés házban engem nem zavar, ha megfelelő minőségű, ha ónozottat látok csokiban, akkor esélyes napokon belül némi anyázás mellett mindent átkötök...
Házat sem építesz iszapra döngölt kavicságyban, akkor lassan folyó láy fémet sem kötsz csavarral. Már az alunál is kilazulnak a csokik, főleg a nem lemezesek, az ón meg még lágyabb.

1. Elektromos tűz. A forrasztott (nem gányolt, taknyolt!) kötés ilyet nem okoz (bárhogy szeretnéd), nincs miről beszélni.
2. Lakástűz egyéb okból. A forrasztott kötés egyben marad (igen), a wago lefolyik.
Próbáld ki nyugodtan, mindkét verziót. Tudod, azt nem értem, ha az a jobb, akkor miért van az, hogy azt kell pár év múlva javítani? Vagy akár már 8 hónap elteltével. Mindig meg szoktam kérdezni olyankor a tulajt, miért nem annak szól aki csinálta? Érdekes módon, azt valamiért sosem hívják vissza.

Akkor mutasd már meg nekem, hol van abban a szabványban írva, hogy tilos? Egyedül a védővezetőnél írja, de ott sem azt hogy tilos, hanem hogy nem szabad. Hogy tilos, azt már a cikkíró teszi hozzá a következő bekezdésben, tehát az ajánlás nem ír ilyet! Erre szokták mondani, vak vezet világtalant...
Nálam a tűzvizsgáló nem fog találni semmit, így nem is kell bizonygatnom semmit. Aki ilyet ír, hogy : lefolyik a forrasztott kötésről az ón, az vagy a bizonyítványát adja vissza, vagy tényleg nem látott még életében forrasztott kötést. Nem tud lefolyni! És a gyengébbek kedvéért akkor most utoljára leírom: az ón nem azért van ott, hogy az tartsa össze a két drótot, az semmi mást nem csinál, mint védi a kötést az oxidációtól! Ti komolyan szereltek is villanyt? Szent ég...

Kértél szabványt, kaptál majd közlöd, mivel nem Téged erősített, hogy amúgy is csak ajánlás.

Én pragmatikusabb vagyok! Ha a tűzvizsgáló megtalálja a Te tökéletes, forrasztott kötésed amiről lefolyt az ón és egy másiknál megtalálja az én Wago-val készített kötésemet, szerinted melyikünlknek kell majd bebizonyítani, hogy az pont egy jól elkészített kötés volt és semmi köze a tűzesethez?

Ilyet mástól is hallottam már, de mutatni eddig még senki nem mutatott egyet sem. Tán azért, mert alapvető logikai bukfenc amit írtál. Ha a forrasztott rész rideg, akkor attól a saru nyomott része még ridegebb, szóval akkor a saru után még inkább el kellene törnie. Nem? De...
Én inkább olyanokat láttam, ahol a saru után közvetlenül megette az oxidáció a rezet. Vagy teljesen, vagy csak épp annyira, hogy elkezdjen melegedni attól meg megbarnulni a préselt kötés. Ahol ón fedi, ott ez nem tud megtörténni.

Szia!
nagyon alá vetted a darabszámot!

Több ultrahangos hegesztést, még több préselt kötést kellett a reworkösnek javitania ---mint forrasztást!
De az elektronikai részt hagyjuk ---aki dolgozott a távközlési cégek akármelyikénél az a kolléga begyakorolta a forrasztást.

A régebbi villanyszerelők között is láttam nem is egyet aki csak forrasztott.(meg én is )
Tehát ezzel az általánositással ....................nem sokra jutsz...?

Szia!

Azt is helye válogatja . A jól elkészitett kötés ma sem melegszik.
De a 110 éves forrasztott réz kötéssel is --csak a szabványnak van baja.
Az Áramszolgáltatóknál is fellelhető 70 éves Alukábel ,persze jobb kötésekkel.
De a szabdvezetékeknél még mindig van "bandázsolt kötés" másik Alu rátekerve.
Mint ahogy a házgyári épületek 1967tól--1986 ig épültek,kivétel nélkül Aluvezetékkel és sodorva.
Ezeket sem nézte át a kutya sem -csak ,ha meghibásodott.
Viszonylag kevés lakástűz valódi okozója volt a csavart kötés.
Persze a mai tulajok "eleve nem is költenek " a villanyra .
Meg a sok "okos hirdetés"--vezeték a villanyóráig kell, onnan tól WiFi ,rádiós stb...

De ha belegondoltok a magyarországon épült lakásállomány mekkora része Aluvezetékes?
Ezt ha a megfelelő gázszerelő kinézte magának, hogy ő vezetékezné át ?
Az mekkora üzletet hozna neki .
Tehát vesszen az az Alu vezeték !

Helló! Amint a kezembe lesz rámérek. Mi az az érték ami még elfogadható? Ki forrasztott állapotba mérjem ugye? Az elektronikában a lehetséges mosfetek nem mennek tönkre?

Eddig én is úgy tudtam, hogy a forrasztott kötés valóban tilos, de az összecsavart kötés leforrasztása viszont nem az.
Annak idején készítettem néhány helyen úgy kötést, hogy egy érvéghüvelybe toltam bele több sodrott vezetékeket, ezt összepréseltem célszerszámmal, majd az egészet leforrasztottam. Ez megengedett vagy sem?

Egyértelműen tiltja a forrasztott kötés készítését, mert szinte lehetetlen minden kötést bizonylatolni.

Azért mert ábécé sorrendben haladok, előbb az áram jön, az f betű hátrébb van. Ilyen "csekélyke" áram folyik a ponthegesztőm forrasztott kötésén.

Igy van, és láthatjuk hány forrasztott tetö kitéve az idöjárás minden hatásának évszázadokat bir ki gond nélkül. Az egyik templomon a horganyzott lemez rohadt el, de minden forrasztás épen maradt.
Amit a villanyszerelök sokszor elfelejtenek, hogyan kell összecsavarni a drotokat, és a film valamennyi példája jobb, mint amit sok pancser tenni szokott.

Miért lett volna gondod? A forrasztást ellenzők tábora egy részről jogosan reklamál, aminek az oka az, hogy sokan valóban nem tudnak forrasztani, illetve, nem olyan egyszerű azt mindenhol, mindenféle körülmények között megvalósítani.
Másrészről, abban az óriási tévedésben vannak, hogy az ón létesíti a fémes kötést. Hát nem! A fémes kötés az réz-réz, az ón semmi mást nem csinál, mint rögzíti a sodratot (ne tudjon a rugalmasságánál fogva se széttekeredni), és megóvja a réz-réz kötést az oxidációtól! Egyetlen másik kötési mód sem tud ilyet!
Tovább megyek. Bárki otthon kipróbálhatja, hogy egy ilyen sodrott forrasztott kötésen tud-e mérni "bármekkora" ellenállást. Nem fog tudni. Itt a nem fog tudni az konkrétan azt jelenti, hogy ha áthajtunk mondjuk 10-20A áramot rajta, akkor semennyivel sem nő meg a kötés miatt a folytonos vezető ellenállása, azaz, pontosan ugyanakkora ellenállása lesz egy adott vezetékszakasznak, mintha benne sem lenne a kötés (megmarad az adott átmérőjű vezetékdarabra megadott fajlagos ellenállás). Én kipróbáltam itthon a másfeles huzalt 10A árammal, volt egy 1 méteres folytonos vezető, meg egy 1 méteres amelyiknek volt egy ilyen kötés a közepén, és pontosan ugyanakkora feszültség esett mindkettőn, azaz nem volt a két vezetékdarab közt mérhető feszültségkülönbség. Tudom, feszültséget se tudok mérni nem csak ellenállást, ezért mondom hogy próbálja ki aki nem hiszi.

Én 28 évvel ezelőtt építettem a házamat. A teljes belső gépészetet a gáz kivételével én csináltam, a teljes villanyszereléssel együtt. Sodrott réz vezetékekkel, sodrott forrasztott kötésekkel, soha semmi problémám nem volt. A vezetékek végeit összesodorva, kb 2cm hosszon, megónozva olyan nagy felületen van kötés, hogy az ón alacsonyabb vezető képessége nem jelent problémát. 3 fázisú hálózatom van, ha valahol új kötést kell csinálni, vagy más miatt megbontani a régit, mindig van olyan fázis, amelyről a páka működik. A víz, és fűtés vörösréz csöveit, fittingjeit is lágyforrasszal raktam össze, mint a LEGO-t. Azzal sem volt gondom azóta.