Akkor nem elég régen kezdted. Siemens kábelfejeken, amik még rövidzárdugósak voltak kétféle kötés volt ami bevált:
1. Wrappelés (hidegfolyásos tekerés)
2.) Forrasztás
Ami most divatos, azok a vámpír csatlakozások. Ezeknél már igaz, hogy még csak blankolni sem kell, csak betűzni.
A még régebbi fejeken anyacsavarok voltak. Ott aztán volt nyűg. Főleg ha töben megtört a vezeték a szigetelésnél és nem láttad.
Én 1988-ban végeztem távközlősként. Sok olyan technológiát tanultunk és javítottunk, amiről már azt sem tudják, mi az? Az én régi kollégám - isten nyugosztalja - még fali faházas telefonok politúrozását tanulta. Tőle is sokat tanultam, hiába tanítottak már digitális technikát is. Kábelek kötését ő mutatta meg először - jól. 52x4-es, 104x4-es távközlő kábeleket.

Mivel erősáramú kötésekről van szó,idézek egy korábbi szabványból,mely a "Gépi berendezésekre " vonatkozik. MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza. "Minden csatlakozás, különösen az érintésvédelmi (ma már áramütés elleni védelmi) összekötő áramkör csatlakozásai,védettek legyenek a véletlenszerű lazulással szemben. Forrasztásos csatlakozást csak ott szabad használni,ahol a csatlakozókapcsok forrasztásra alkalmasak."
Üzem közben rezonáló gépek esetében pedig a forrasztott kötés egy idő után eltörik.

... ezért aztán a nagyteljesítményű ipari fúrógépektől kezdve a parkettcsiszolóig és az elektromos vésőgépig mindenhol forrasztott kötéseket alkalmaztak (valamikor). De általában ~50 év után nem a forrasztott kötések tönkremenetele miatt kell kidobni őket.

Szia!
Akkor a teljes autóelektronikát kidobod belőle ? Mert forrasztott!

Mióta az autótechnikában nem használnak ólmos forraszanyagot valóban több a gond. De a haditechnikában ilyen korlát nincs.

Szia!

"Az agyam eldobom, megint a forrasztás.
Néhányan nem tudják megemészteni, ez már a múlt.
Pont." Hát-hol?
Mert itt az EU 28 országa köti az ebet a karóhoz ...
Ugyanakkor ; az ENSZ nek is 202 tagállama van.!!
S a nagy többségében forrasztás ,csavart kötés van --semmi WAGO stb.
Az USA és Ausztrália , meg a többi nem ért hozzá.-?
Ráadásul a PEN -valamint a szétválasztása is teljesen más ,sőt EPH sincs !
Mégsem történik több baleset!

Magyarországon is van jónéhány amerikai rendszerű épület.A ÉMÁSZ .TITÁSZ stb 6kv-s táptrafója a határ! Onnantól USA szabvány van ---pár munkavédelmis ezt megakarta fúrni.
Hát nemjött össze nekik.
De amúgy Nekem mindegy .....csak itt előttem is emlegették ,hogy egy elosztóban x ezer forrasztás --de az a 400db kötés az viszont forrasztás mentes legyen!

A napelemes technikáról mi a véleményed? ( hol lehet préselt ,s hol forrasztot kötés ?)

1979 - 1980-ban ilyen kötéssel épültek be a vezérlő panelek a Paks I. atomerőműbe.
Én is dolgoztam rajta, bedolgozóként abban az időben.

Szia!
5éve A Szlovéniai Sostanji TES lignit reőmű is igy készült.
Mielőtt ráugranátok az elavultságra a svájci BBC és a Francia Alstom szállitotta a vezérlést.

Az autóelektronikát és a parkettacsiszolót egy adott szaki rakja össze kézzel??
Segítek, nem.
Adott helyen, egy adott technológiai utasítás szerint, gyártanak kb. 500e db.-ot. Ahol a gyártó bevizsgálta, hogy az adott feladatra, az adott helyen lévő forrasztás megfelelő, és vállalható minőséget biztosít, és ezt egy adott technológiai utasítás szerint sorozatban lehet gyártani egyenletes minőséggel. Ezért tartott 50 évig!
Na ugyan ezt kérném, ha nekem egy villanyszerelő forrasztani kezd. Pl.:
Milyen névleges áramra tervezte a forrasztást?
Milyen túlárammal számolt?
Mekkora zárlati áramerősséget visel el a forrasztása?
A szigetelési szilárdság a forrasztás hatására megfelelő maradt e?
A forrasztásra alkalmazott szigetelés megfelelősége?
/forrasztás
3x dobozonként minimum.
Jó munkát!!
Amíg legyártod a doksikat addig egy teljes házat megszerelek „WAGO”-val. És bármely gyártó honlapjáról 1 perc alatt megvannak a tanúsítványok.

Mennyi vezeték lehet egy forrasztott kötésben? (2-3-4-10??) Egzakt válasz?

Megrendelő szempontjából: én pénzem én fizetem, bizonyítson!
Jogos, a pénzemért elvárhatom, hogy tanúsítvánnyal ellátott terméket, munkát kapjak, ne csak egy „becsszóra jó”
(Gondolj bele, itt nem csak egy családi házról lehet szó, akár lehet iroda, csarnok is. Azaz nem magánszemély a megrendelő. Aki mondjuk hamarabb beperel mint Mariskanéni.)

„Ugyanakkor ; az ENSZ nek is 202 tagállama van.!!
S a nagy többségében forrasztás ,csavart kötés van --semmi WAGO stb.”

Erről kérnék hivatkozást és statisztikát, mert tények nélkül nem sokat ér a kijelentés. Fentebbi állításoddal szemben az EU-ban megadott alkalmazandó szabvány hivatkozások állnak szemben. Az viszont tény.
És amíg a székhelyem az EU-ban van és itt élek, az itt érvényes szabványoknak kell megfelelnem. És kb. pont semmiennyire nem érdekel Malajziában milyen érintésvédelmi módokat alkalmaznak.
Hangsúlyozom, el lehet térni a szabványtól! De bizonyítani neked kell, hogy minimum olyan jó mint a szabvány előírása.
Forrassz, de bizonyítsd!

A solar technikához nem értek, nem foglalkoztam vele, ebben nem tudok vitatkozni.

Písz.

MÁV-nál az összes hangrendszer rack fiókja így készült a 80-as évek végén nálunk, mert jobban bírta a rezonanciát, mint a forrasztott kötések.

Melyik Wagoval? mert sokan a csatos Wagot ismerik és nincsenek tisztában a határaival, a gyengeségeivel. Gyors - ez vitathatatlan. Jó-e mindenhová? - nem. Ésszel kell azt is használni. A gyorsaság sokszor megbosszulja magát. Főleg, ha nem kellő mélységű technológiai ismerettel párosul. Mindennek megvan a maga helye és ideje. Ezt kell szem előtt tartani. Amúgy solar technikában is nagyon eltérő konstrukciók léteznek. Préselt és préselt kötés között is hatalmas különbségek vannak. A Schracknak régebben voltak hőkamerás vizsgálatai és képei. Sokat elárultak a préselés és a csatlakozó minőségéről.

Mik ezek? Én nem látok a sima bedugósdokhoz képest eltérő utasítást.

Egyszerű. Köss rá terhelést. 20-32A-t ír rá a gyártó sok helyen. 17A-nél már jelentősen melegszik zárt állapotban. De ha félig kioldódik - ami könnyen megesik egy kötődobozban - akkor kész a baj. 8A-nél többet nem bíznék rá egyébként sem. Szemben mondjuk egy KF1-es kötésszorítóval és csavart kötéssel. Ez ráadásul nem szubjektív dolog, csak egy hőkamera kell hozzá.

Többen is leírták már ide a topikba is, saját tapasztalataik alapján, hogy kizárólag világításhoz használnak ilyen összekötőt. Miért. Mert ott egyik dolog sincs ami hamar tönkre tenné:
- sem tartósan nagy áram (folyamatos 15-20A),
- sem 60-90A-es áramlökések induktív fogyasztók indulásakor.
Persze, lehet ilyenekkel példálózni, hogy bekötöttem x ezer darabot irodaházakba és nem mentek tönkre. Nem hát, a 60W-os PC-től meg a 40W-os monitortól meg a telefontöltőtől nem is fog. Toroidot kell kapcsolgatni róla, meg porszívót, villanysütőt, mikrót stb, és majd tönkre fog...

Azok viszont nem írnak, akiknél működik. Eleinte én sem hittem benne, mert láttam szétégett vezetékösszekötőket, de kiderült a turpisság, távolkeleti Wago utánzatok voltak igaz, nem is kerültek annyiba mint az eredetik.

Nos kérem!
Igazából az ok, hogy a forrasztott kötést nem preferálják, a következő!
A kötést később nehéz bontani! A kötést szakszerűen kivitelezni nem mindenki tudja és ebből lehet baj.
A szerelők többsége így sem tartja be az utasításokat. Csavarokat megfelelő nyomatékra húzni. Az a tapasztalat a kismegszakítókat is csavarozógéppel tépik agyon. Pedig 2-3Nm az előírás. Ezeket a Wagó és egyéb kötőelemeket igazából el cseszni sem lehet. A szorító erőt garantálja a gyártó. Persze én is találkoztam már hibás termékkel, de az nagyon ritka. A különböző összetekerős szorítós kötőelemeket semmi sem tiltja, csak nem népszerűek, ezért nem alkalmazzák.

És ilyen bedugós (Wagó rendszerű) sorkapoccsal már 250A-essel is találkoztam.

Az én kérédsemre indúlt ez a kötés téma.
Mindenkinek köszönöm a segítséget és a hozzászólást.
221 -es WAGO volt ami szétéget. Kipróbálom 222 -essel.

Lásd itt: Alu-Plus kontaktpaszta.

Igen, mindenképpen alu pasztával.

A 140Ft/db áron vásárolt kötőelemről nem feltételezném hogy gagyi utánzat. ahogy az üzletről sem ahol vették hogy hamis vacakot árulna (kimondottan villamossági szaküzlet).
Persze hogy nem ír az, akinél nincs igénybevétel. Volt szomszédnál fel lett újítva a műhely, ha már felújítás akkor hívott szakképzett villanyszerelőt is (aki napi szinten ebből él) aki a régi alu kábeleket rézre cserélte, meg tett még fel pluszban 3 dugaljat meg 2 kapcsolót és összewagozta az egészet. Nem volt vele hetekig semmi baj, amíg nem kellett a szomszédnak összehegeszteni két kaput. Harmadnap hívott, hogy valami gond van a hegesztővel mert amperszag jön a környékéről. Nem onnan jött a szag hanem a fölötte lévő kötődobozból, a vezetéket is újra kellett volna húzni mert a wagonál úgy szétégett hogy nem lehetett újra kötni. Mondtam neki, szóljon az elkövetőnek. Az kijött, vonogatta a vállát, ugye, a saját munkáját mégse fikázhatja le, némi fejvakarás után azt találta ki, hogy a nagy teljesítményű fogyasztók dugaljához külön szálat kéne behúzni közvetlenül, kötés nélkül. Árat is mondott amire a szomszéd nem bólintott rá.
Megcsináltam neki két dugaljt sodorva és forrasztva, érdekes módon azóta nem szólt hogy ne lehetne hegeszteni róluk, pedig azóta eltelt pár év.

Ez pontosan így van, olvastam róla régebben, nem magával a kötéssel voltak bajok hanem a kivitelezésével, ezért alakult ki ez a forraszofóbia.

Na most nem csak wago van, hanem van a Mentavill től elkezdve, az STILO (Daniella) OBO, Weidmüller és még jó néhány cégnek, millió féle WaGO rendszerű csatlakozója. Azt tudom, hogy a Wagoval van a legkevesebb panasz, probléma. De mi van akkor momentán, ha nem is a kötőelemmel, hanem a vezeték védelmével van probléma? akkor is ott kezd el melegedni, mert ott van a legkisebb kontakt, keresztmetszet. Mivan, ha a 1,5 vezeték, 20A rel van terhelve. Vagy ne agy isten 1 Nulla lett húzva, fázis meg 3 3X13A rel biztosítva az a nullán már 33A ám. Ez csak akkor igaz, ha ez 1F rendszer. Úgyhogy kéremszépen több felöl kell vizsgálni mindig a dolgokat.

Értem én, hogy vannak emberek akiknek valami oknál fogva jól esik az értetlent játszani (vagy játszani sem kell?). Ez a képen szerinted valami más gyártó terméke? Netán kínai utánzat?

És egyébként igen. A szakembernek, aki napi szinten ebből él, első dolga az szokott lenni, hogy megszünteti a sodrott alu kötéseket (amiről előtte 40 évig ment a hegesztő), majd alulméretezi azt rézzel, mert miért ne. Feltennék egy újabb kérdést ami az Üvegtigris című filmben is felmerült de inkább nem teszem...
Semmilyen más paraméter nem változott ott sem, csak a wago került ki a rendszerből, azóta nincs gond (ahogy előtte sem volt). Mit nem lehet ezen érteni????

Tehát akkor bátran használjon mindenki sodrott alu kötést, és forraszon, ahol csak lehet.
Hajrá!
Mint fentebb jeleztem, ez Mariskanéninél elmehet.
Így normális helyeken, ahol műszaki ellenőrrel kell küzdeni, tanúsítványokat, mérési jegyzőkönyveket kell leadni ott ezen szakik önmagukat zárják ki.
Ennek nagyon örülök, kevesebb a konkurenciám.

A csatos WAGO hajlékony azaz több elemi szálból álló vezetékhez is alkalmazható. Ezért ehhez tudomásom szerin nagyobb a rugóerő benne, hogy jobban nyomja a vezetéket. Ezt az erőt a réz kibírja az alu lassan elnyíródik benne. Ezért nem használható alu kötésre.

Eszembe sem jutna, elolvastam a gyártó utasításait!

Én csak rézre használom és csak ezt használom. Soha nem volt vele semmi baj még 25A-rel terhelt körben sem. Én már maradok ennél vagy ha lesz modernebb, kényelmesebb, egyszerűbb szabványos kötőelem majd váltok arra.

Sajnos kikoptak a 222-eseim már csak 221-esek vannak, én a nagyobbat jobban szerettem, volt rajta mérőfejnek egy kialakított hely.

Leginkább azt, hogy a sokezer bizonyíték ellenére mitől ilyen erős a hited.

Sziasztok!

Kábelcsatornát fúrtam fel, de piszkos lett mire felraktam. Hogyan szoktátok csinálni, hogy ne legyen piszkor mire felkerül a falra?

Tiszta kézzel , Ha tovább áll készleten, magától is mocskos klesz, vonzza a port
Ha meg koszos lesz, kevés mosogatószer vizbe, éppenhogy nedves ronggyal áttörölni

Hiába mosom feszt a kezem, befúrók pár tiplit és már koszosz is lesz a kezemtől a casatorna.