Négy ellenpélda: "gazdaságos" dolgok, kínai vackok, megfizethető áruk, és a tapasztalat (ki ne találkozott volna már selejtes csavarral).
Egyébként érdekes amit írtál! Jó tudni az ilyeneket.

Nem lehet lötyögős.
gulasoft benézte a dolgot. M12-nél a magfurat 10,2 mm, ő felfúrta 10,5 mm-rel abból lett 10,6--10,7mm.. persze, hogy lötyög.

Hiába... A szabványos tűrések
Méretet nem is néztem 0.8-cal kell szorozni a menet méretét, azzal kell előfúrni.
M12*0,8=9.6mm

Én is így tudom! El is kezdtem számolgatni, hogyan jöhet ki a szabi83 által írt 10,2mm-es előfúrás...

Ezzel szívtam már, esztergán bekezdtem a központot, majd M6 menetnek megfelelően 5mm-el felfúrtam. Hát lett belőle 4,86mm Az anyag minősége is számít

Jól mondja Szabi!
Pont a lötyögés kiküszöbölése miatt kell kisebbel előfúrni.

M6-ig működik.. utána meg nem kell csodálkozni, ha nem fog össze jönni

jaj, én M10-ig tudtam. De sikerült M12-t is ezzel megszorozni. Van valahol táblázat, de szerintem ennyire ne legyünk profik
A lényeg, hogy figyelmetlen volt gulasoft, így ez a lötyögés oka.
M10 felett a magátmérőre kell fúrni a lyukat!

Most majd gulabá azzal jön, hogy neki finom menetes szárja van, M12 x 1,5mm, a magfurata valóban 10,5 mm :wave: .

Szerintem is és a vonal nélkülivel kezdte először.

A tanuló pénzt, meg kell fizetni.. :hide:

Dehogy! Vagy ki tudja
Én az előfúrásra gondoltam: 10.5-10.2 különbségére.
Tanulópénzben nekem is volt részem elég...
Érdekességként: Ezermester 1973/5, 31.oldal És ez az újság még megvan eredetiben

Értem, köszi az infót!

Pontosan így van, mivel akármekkora is a magfurat, lehet 11mm is, ha valóban az első fokozattal vágta volna, akkor a menetes szál bele sem kapna, vagy csak igen nehezen, de semmiféleképp nem lötyögve.

Ha érdekel valakit, nekem megvan a menetfúrós táblázat, metrikus és "imperial" menettípusra. De ha olyan a tolómérő, azon is rajta van. Amit viszont itt érdemes megjegyeznem, az ilyen erkölcstelen menetek, mint pl. 7/16-20 unf, sokkal kisebb kottyanással dolgoznak valamiért. Eleve, ha menetfúróra is csak rá nézek, sokkal bizalomgerjesztőbb, mint bármelyik metrikus társa. Ezen felül, egy íven fúr patent menetet.

Itt is van pár menetfajtára:

Ezt annyira utálom. Mondtam az egy vonalassal kezdtem el, de most mindenki úgy tesz mintha hülye lennék.
Leírom újra. Az egyvonalassal kezdtem el, és igen belekapott, mert azért ez csak egy műanyag, és szépen tekertem 3-at vissza egyet, 4 öt tekerésenként az egészből teljesen vissza, lepucoltam a menetfúróra ragadt műanyagot, és nekifutottam elölről.
Csak az lehet, hogy 10.5-össel fúrtam semmi más. 10.2-esem sajnos nem volt, de próbálok majd beszerezni egyet a másikhoz.
Azt tudom, hogy a 12-es száron a sima 12-es anya úgy lötyög mint tehénen a gatya. A rugós előfeszítést akarom kiváltani, és végül is megoldottam mert a végén már magával a szárral metszettem a menetet és nagyon paszentos lett és közben még forog is.
Csak azért nem raktam még rá, mert ez egy hengeres tömb. Éppen marja a fa cnc a hengert, egy szép vízszintes rész lesz kiképezve, amihez már könnyedén lehet csatlakoztatni majd az asztalt.
Nem mertem nagy előtolással csinálni, úgyhogy 0.1mm-ert mar, visszafelé csak sorjáz, majd veszi a következő sort.
Gkódot egy exbel írt makróval csináltam meg, mert a program írással együtt 10 perc alatt megvolt.
Azért ha alkalmam nyílik veszek egy 10.2-es fúrót, és igen azt is az egyvonalassal fogom kezdeni!

Próbaképpen lehetne "tesztelni" egy olyant is hogy 10-es fúróval fúrni, mert ugyebár az szinte mindenhol kapható és szerintem otthon is akad szinte mindenkinek.
Ergó: nem kellene még egy új dolgot megvenni.

Ja egyébként csak érdekességként a menetfúróból van 2 vonalas, egy vonalas, és vonal nélküli. Ezért gondoltam, hogy az egyvonalas az pont egy középút és jó lesz, de aért próbálok majd egy 10.2-es fúrót szerezni.
A fúrás egyébként az állványos fúróval készült, mind a két oldalon bejelöltem a közepét, és pontosan ott jött ki a fúró a túloldalon ahol jelölve volt.
Egyébként meg szerencsére időben észrevettem, és most van egy nagyon paszentos anyám, a másik még megmunkálásra vár.

Ja ja, 10-es az van itthon, csak mivel ezt is elég nehéz volt megmenetmetszeni, ha még fél milit kéne átvágni, szeritem nem is tudnám tekerni.
Viszont érdekelne hogy az előbb megírt konstellációban melyik a kezdő? A 2 vonlas, vagy a vonal nélküli?

Sorrend: egyvonalas-kétvonalas-vonal nélküli.
Tehát te az elsővel kezdted, és azzal is fejezted be.
Csak tipp volt a 10-es fúró, ott már menetfúró kialakítástól is függ a vágóképesség.

Az anya magmérete és annak kotyogása nem, vagy csak alig függ össze. Ennek mértéke az orsó menete és az anya menete közti "távolsággal" azonos. Ha "spéci" anya kell, kis kotyogással, akkor azt vagy egyedileg le kell gyártani, ami elég macerás, vagy fel kell hasítani a meglévő anyát, és egy állítható "szorítással" kalibárlható a kotyogás.
A menetfúróból általában azért van 3db, mert az 1 vonalas majd a 2 vonalas, végül a vonal nélküli sorrendet használva, csökkenthető az egyes menetfúrókra jutó -viszonylag jelentős mértékű- forgácsoló erő.

Akkor csak és kizárólag a 10.5-ös magátmérő lehet a gond. Mondjuk barkácsáruházban kérdeztem, ezek szerint ott sem tudják, vagy végül is falura elmegy alapon bemondtak egy olyat amihez volt fúrójuk. Nekem 10-esig felenként lépő készletem van, ez pont nem volt, 300 forint volt az ára, nem ver földhöz. A 12-est már külön vettem.

Varica-ben csináltam egy rajzot a mosógépünk pückéhez ami eltört. Gondoltam ebből a danamidból szuperül meg lehetne csinálni.
A gond csak ott van, hogy nem tudom hogy lesz ebből gcode.
Tud dwg és dxf-et is menteni, csak kéne egy progi ami konvertál, google nem volt túl segítőkész.

dxf-et sok progi ismeri. Vectric Cut2D talán a legegyszerűbb, legkönnyebben tanulható.

Ka kisebbel fúr elő, azzal csak a menetfúró terhelését növeli meg, illetve a bekezdés lesz nehezebb. Szorosabb menetet menetfúróval esetleg az utolsó vágás elhagyásával lehet, de általában ekkor már nem lehet összecsavarni sem őket.

A menetfúró élgeometriája acélhoz van kialakítva, természetes, hogy a nagyságrenddel lágyabb műanyagokban másképp forgácsol, a nagy homlokszög miatt "magára húzhatja" a rugalmas műanyagot.

Ha nagyon egyszerű egy alkatrész, meg kell írni rá a programot, mert különben soha nem fogod igazán "birtokolni" a gépedet.

Sima egyszerű forgácsoljunk egy egyenest még csak csak megírok, sőt az egyenesekkel is elboldogulok, a gond az íveknél van.

Akkor sima konvertáló nem létezik? Találtam egy pénzest, de a trial kód felét megeszi

Közvetve tudod használni az Autocad-et.
Onnan „ki tudod nézni” az I és K paramétereket. A semminél az is jobb. Vagy, számolgatni kell.
Nagyon nem bonyolódtam bele, de a G_kód generálók, csak a kontúrokból tudnak G_kódot összehozni.
Ha esztergán több fogásból kell levenni, azt már úgy kell „kézzel” beírogatni.
Ugyan ez a helyzet a marógépnél is.
Ott is valami kivágására lehet jó egy ilyen program.
Bonyolultabb megmunkálásnál már „technológiát kell rá kitalálni”.
Ahogy olvastam, a szakiknál létezik a pontlista fogalma.
Ezt, pedig az Autocad-ből ki tudod szedni.
(No de ez nem elektronika. Így biztosan törölve lesz.)

Tehát építek kínkeservel egy cnc-t. Megcsinálom a rajzot egy cad-el, és nézegetem a cnc-t és örülök hogy van egy CNC-m, és nézegetem a rajzomat és örülök hogy van egy rajzom, de a kettő soha nem találkozik össze, mert a mach3 g kódot vár a cad meg nem ad g kódot.
Ez lenne a helyzet?
2010 végén itt tartunk.
Valamit félreérthettem, mert Én arra gondoltam, hogy ha van egy cnc-m akkor a cad-el megrajzolt dolgokat kimarom vele, most meg bejön a pontlista fogalma, meg technológiát kell rá kitalálni meg ilyenek.
Kicsit nehezen hihető, vagy ha tényleg ez van akkor elkeserítő.
Egyébként amit küldtem pont kontúrmarni kéne, ha erre sincs konvertáló az nagy gáz.
Mondjuk csak 2 óra ment veszendőbe meg az a 3-4 nap amíg a cad-el ennyire meg tudtam tanulni rajzolni.
(jó nem folyamatos 3 nap)