Udv! Beszereztem egy SKKT 57/12-es tiriztor modult. A kondikat 230V-os halozati feszultsegrol toltom. Egy kapcsolas kellene amivel errol a feszultsegrol be tudom gyujtani a tirisztort, es nem hal meg utana.

Koszonom!

Halli.

16V túl alacsony. Ha a működési elvét akarod megérteni, érdemes 50V, és 50-60ezer µF-s kondibankot készíteni. A töltő pedig 220/42V hálózati + dióda híd.

Helló.
Ez egy elég erős tirisztor.
Töltést érdemes 220/220V-s trafó intézni.
Meg találtam a tirisztor adatlapját.:Bővebben: Link
Ügyelni kell hogy a gate min 3V és max 150mA-t(foly.) kapjon.
A tirisztor begyújtásara ezt az oldalt ajánlom.:http://coilgun.info/mark4/schematic.htm
A gate ellenállás mértékét ki kell számolni!

Ha a tirisztor gare-jere nem engedek 150mA-nel tobbet, akkor ugye nem megy tonkre? Nem szeretnem kinyirni, eleg draga. Az ellenallas erteket ohm torvenyevel szamolom majd, ugye? (I=U/R)

Igaz nem érzéken gate-s tirisztor, tehát pár A-s impulzust még el fog bírni.
Ezen az oldalon nem érzékeny tirisztor van impulzus kapcsolás.
Bővebben: Link

Sziasztok!
Ez szerintetek jó lenne egy Coilgunba? A kondibank 350 Voltos lesz és 40000µF nagyjából. Railgunhoz lehet használni egy ilyen feszültségű kondibankot?
Előre is köszi!

Ekkora tirisztoroknak igen komoly gatemeghajtásra van szükségük, ami nem egyszerű feladat.

És ez elég erős lenne szerinted? Bővebben: Link

Bocs, hogy beleszólok, nem tudom, de talán a tirisztor kapcsolási sebességnek is lehet szerepe.

Ez egy kicsit több tervezést igényel, tudni kell a tirisztor karakterisztikáit és a nagyáramú rész paramétereit. Induktivitás, ellenállás. Ezek után lehet tirisztort választani.

Halli. A 350V /40000 µF durván 2.5 kJ. Ez a határ coilgun esetén. Railgun hát a hozzá jó a tirisztor mert ott kondenzátorbank teljes energiája átmegy a rendszeren, mert a coilgun esetén a tekercs ellenállásként viselkedik.
Itt az egyik 4kJ-s coilgun videóm(800V/12000uF)
4 kJ coilgun
A railgun projektem most lett 5 éves, és már 3.5 verzió ami most már működik.
Első teszt sorozat:EMRG 3.5 test 1
Második teszt sorozat: EMRG 3.5 teszt 2
Az elmúlt néhány hétben a kondi bankom fejlesztésével vagyok elfoglalva.
4kJ ről-6kJ ra(800V/18000 uF)
A nagy tirisztorokhoz meg itt gate meghajtó rendszer.

A tekercs tekercskén működik, épp ez okozza a problémát, hiába nagy kapacitású a kondenzátorbank, nem tud kellő sebességgel kisülni az körben lévő induktivitás miatt. Erre is kell méretezni a tirisztort. Bár ha meg ki tudna, akkor biztosra vehető, hogy a lövedék betelítene, speciális anyagú lövedékekre lenne szükség, hogy fokozni lehessen a kezdősebességet.

Sziasztok!
Van egy Meister Kraft MET 053-2 szögbelövőm, ami hirtelen nem akar működni. Felbontás után az elektromos panelen a C1 kondiról lefolyva annak tövében egy borsónyi fehér anyagot találtam, lecseréltem a kondit, de azóta sem műxik. Kapcsolók, érintkezők elsőre rendben.
Hol keressem tovább a hibát? Mit és hogyan mérjek, mi szokott egy ilyen masinában elromlani?

Túl sok alkatrész nincs benne, műszerrel körbe lehet mérni mindent, kivéve az IC-t és a tirisztort. Én a tápkábellel és a tekerccsel kezdeném.

Tápkábel ahol bemegy a 220V? a billenőkapcsolónál? Ezt csak külsőleg néztem, sérülés nincs rajta, de most megnézem, tényleg átmegy-e rajta áram...

Billenőkapcsolón megy az áram, tekercs is OK. Ellenállások is rendben.
Hanem, a D1 dióda fordítva engedi át az áramot (teljesen amatőr módon gondolva...), mert a multiméter piros végét a dióda ezüstös lábához (ez a negatív) érintve átbocsátja, holott fordítva kellene, ugye. Szóval, cserélhetem a diódát?

Kicseréltem a diódát. Sajnos, továbbra sem működik....
Vannak apró kondenzátorok, azokat nem tudom bemérni, úgy tudom, ahhoz valami spéci mérőműszer szükséges. Az IC-t és a tirisztort szintén nem tudom mérni...

Csak gondoltam be troll-kodok néhány témába csak hogy ne legyen lezárva.
Hogyha megállapítottuk hogy a coilgun-nak 5% os a hatásfoka, nem-e javítana rajta ha hosszabb időn át adnánk a lövedéknek a gyorsítást?
Pl.: egy ovális kör pályán ? természetesen ebben az esetben nem lehet kondenzátort töltögetni, de nincs is rá szűkség van van ennek más neve ? (az elektron\részecske gyorsítón kívül)
Bár nehéz volna tartani a fegyvert az biztos viszont olcsóbb persze itt a kettő félkör acélból való legyártása okozna gondot.

A lövedék jobb gyorsítására többszegmenses rendszer kell...
Körpályás gyorsítás hmm nem lehetetten, de meg oldató nagy áram optokapus solenoild tekercsekkel.
Itt akkor a lövedéknek acél golyónak kell lenni. A körpálya kialakítás hengeres csőhajlítóval meg oldható. itt a lövedék kiengedése a kritikus lp a körpálya egy részét meg csinálni csapóajtós rendszerré.
Mivel ha egy 15g-s golyó elérheti a 150m/s-t(ez a hangsebesség 40%-a) ebben az esetben, és
egy pl 1m átméret, akkor a golyó centripetális tömeg elérheti a 15-20 kg-t is ez pár száz J kinetikai energia...
a gyorsító rendszert szétrázná a lövedék, tehát le kell rögzíteni..

Miből készülne a körkörös csőrendszer, ami nem mágnesezhető, nem keletkezik benne örvényáram és kibírja az X km/sec-mal száguldozó acélgolyót?

Igen nekem is a golyó kiengedése okoz a legnagyobb gondot még 1 grammos golyó is, ha nem elég erős a csapóajtó azt kinyitja magától egy bizonyos sebességnél.
Szóval szerintem a csapóajtó kialakítása a legnagyobb probléma.

Ezért nem teljes körrel gondoltam hanem műanyag gyorsítócső és arra megfelelően csatlakoztatott 2x180 fokos acél cső ívvel.
Szerintem a legnagyobb gondot a csőben keletkező túlnyomás ami a golyó előtt jönne létre és a vákuum ami meg mögötte okozná.(bár ez vákuumozással, vagy kis lyukak fúrásával megoldható volna,de ez gyengítené a fegyvert)

Ennek akkor látnám értelmét, ha elvetnénk a rendes coilgunos 1 szolenoidos kialakítást és olyan gyorsítás lenne, mint a Tokamak fúziós reaktoroknál, azaz egy körkörös forgó mágneses tér. Ehhez elég lenne egy frekvenciaváltó amit fokozatosan felfelé állítva a golyó egyre gyorsulna. Kis méretben egyszerűen megépíthető, a csapóajtót inerciálisra készíteném el, azaz egy adott sebességnél automatikusan kiengedné a golyót.

Ezt nem tudom értelmezni "csapóajtót inerciálisra készíteném el" biztos vagy benne hogy jó szót alkalmaztál?
A terv maga hogy az ajtó magától nyíljon ki, ha a lövedék eléri a megfelelő kinetikus energiát és így "kinyissa magának" gondot jelenthet.(a fegyver hamarabb elsülhetne mint azt várná az ember vagy épp letér a pályáról a lövedék)
Én a lövedék helyzete alapján nyitnám ki a csapóajtót miután az elhagyta azt, így viszonylag több ideje lenne felcsapódni vagy épp oldalra kitérni.(bár még így se sok)

Az inercionállis szóra rákerestem...Bővebben: Link
azaz egy automatikus tehetetlenségi rendszerű valami..
A Tokamak-s mágneses tér jó ötlet, de csak nem tudni hogy kezeli a pár femtogrammnál nehezebb anyagokat...de most nem tudok már ilyesmivel foglalkozni.

Jelenleg most nem tudok tervező módba kapcsolni, az agyam mert kreatívba van és mással is szeretnék foglalkozni...

Egyszer régen volt egy hasonló problémám . Műszerrel minden ok ,DE amikor elkeseredve szétszedtem a tekercset az bizony meg volt törve. Műszerrel ugyan mutatott valamit de nem volt rendes kontaktus , Áttekertem és beindult a dolog .