Nem tudom milyen kalkulátorokat találtál, én ezzel próbálkoztam. A mért eredményt nekem legjobban a harmadik képlet eredménye közelítette meg. A mérést induktivitást is mérő multiméterrel mértem, nem tudom, annak mennyi a pontossága.

Igazán érdekes kérdést vetettél fel. Ez engem is érdekelne, bár azt tudom, hogy egy tekercs induktivitását hogyan kell kiszámolni. Ha erre gondoltál, akkor ebben a topikban számtalan hozzászólás foglalkozott vele. A talált kalkulátorokról ha megtudtad állapítani, hogy nem jók akkor végül is ez kevésbé lehet neked probléma. Más felöl úgy gondolom ez közvetlenül nem is topik téma, de azért ajánlom ezen fórumban való böngészést. Végül pedig egy kis segédlet a mellékletben:

A kérdés az volt, hogyan lehet "Henry-t" számolni. Ok, de melyik az "ezzel" és a "harmadik képlet"? Ha nem ismered a műszered pontosságát akkor hogyan tudsz pontosan mérni? Mind ez kell a detektoros építéséhez vagy a restaurálásához?

A link lemaradt, bocs!
egysoros tekercs

Induktivitást (nem Henryt!) elég nehéz számolni, mert minden mindennel összefügg. Bár lenne olyan képlet, amivel ezt meg lehet tenni, de nincs. Vannak képletek, az egyik ebben az esetben, a másik a másik esetben használható.
Az egysoros légmagos tekercsnél a számítás csak korlátozásokkal érvényes, mivel szerepel a képletben a tekercsátmérő, és hossz viszonya. Ez is befolyásolja az induktivitást, és a képlet amivel számolhatsz, az csak rövid, egysoros, légmagos tekercsekre érvényes. Az egysoros hosszú, a többsoros hosszú, és a többsoros rövid tekercseket bár ugyanazzal a képlettel, de más állandókkal kell számolni. A vasmagos tekercseknél könnyebb a helyzet, mert a vasmag műje sokszorosa a levegőének. A gondot ebben az esetben az okozza, hogy ez a mű nem ismert, és nem is lineáris.
Úgyhogy ezért fontos kelléke az amatőrnek az induktivitás mérő. Készítesz egyet akár hasból, akár előzetes számítással, megméred, és utána elvégzed a szükséges korrekciót, ha szükséges.

Egy detektoros ettől egyszerűbb. Építéséhez nem kell műszer, matematikai számítások. Építsetek egyet és a megszerzett tapasztalatokkal már tovább lehet lépni. Üdvözlettel, sz_f

-igen, pld. ha a piacon vásárolunk akkor sem a kilót számoljuk ki, hanem az adott árú súlyával
szükséges mennyiséggel, árral stb. kell számolnom. Ha vásárolok 1kg krumplit és 5dkg pisospaprikát, attól abból még nem lesz paprikáskrumpli.
Egyet értek a hozzászólásoddal. Ha számításokkal próbáljuk megközelíteni a témát akkor avval kapcsolatosan sok egyéb ismeretre is szükség van. Másrészt a gyakorlati megvalósításkor szükség van korrekciókra, amit némi műszaki érzékkel meg kell oldani.
Van egy korosztály aki úgy készítette el az első készülékét, hogy még egy kézi műszere sem
volt, vagy pld. általános iskolai korban nem rendelkezett még azzal a matematikai készséggel
sem amivel kalkulálhatott volna. A detektoros mégis megszólalt. Természetesen azzal is egyet értek, hogy ez a téma meghaladja a topik kereteit.
üdv. sz_f

Remélem, a mellékelt cikk még befér a topicba, annál is inkább, mert a benne felhozott számpéldában éppen a mi céljainknak megfelelő 180 mikrohenrys tekercs szerepel.

Kedves Gyantáscín!
Azt hiszem ez a leg korrektebb és legkimerítöbb válasz az eredeti kérdésre. Rövid hozzászólás, de benne van minden ami lényeges. ELKO26-nak nincs más hátra mint számolni a képletekkel és utána kezdődhet a tekercs készítés. Hasonló dokumentum alapján pár évvel ezelőtt írtam egy kis kalkulátor programot, hogy könnyítsek a számításon de alig hiszem, hogy valaha is használta volna valaki. A program itt található>>
Üdv. sz_f

"de alig hiszem, hogy valaha is használta volna valaki" Pedig jó!

Csak sajnos nem platform független, mint a web-es megoldások. Én pl. nem tudom használni, mert mióta nyögdíjas vagyok, mellőzöm a window$t.
Amit én linkeltem, az böngészőből megy javascripttel (nem az én oldalam, nem én írtam, nem magamat fényezem). És amikor felfedeztem, akkor megtaláltam az oldalon valahol a többsoros tekercs méretezését is.

Kedves Tomi52!

Nem kell nélkülöznöd a programot, mert ha Linuxot használsz (feltételezem), feltelepítheted a "Wine" (Windows Emulator) programot, amivel a windowsos programok zömét futtathatod Linux alatt is!

Weblapomon az egyik oldal erről szól:
Bővebben: Link

Tudom,hogy a detektorost nem lehet elrontani, csak nem tudtam hol fel tenni a kérdést,én már fm vevőt akarok építeni. Köszönöm a válaszokat

Az FM vételnél több gond is felmerül. A legfontosabb, hogy az antenna által szolgáltatott feszültség az antenna hatásos fellületétől függ. Az antenna hatásos felülete pedig a hullámhossztól. Az URH sávban (100 MHz) ez a felület elég kicsi, viszonyítva egy KH-n használatos antennához, ezért egy detektoros vevőnek ezen a sávon nem lesz túl nagy az érzékenysége. Ráadásul a kisugárzott teljesítmények is jóval kisebbek, így a vételi térerősség is. Ezért ezen a sávon a detektorosnak igen korlátozottak a lehetőségei.
A másik probléma a moduláció. A detektoros készülék hivatalból az AM adások vételére alkalmas, az FM demodulálása aránydetektorral, szorzó demodulátorral lehetséges, ezek kívül esnek a detektoros témán.
Lehetséges még a demodulálás ún. félrehangolt rezgőkörrel, így megoldható a detektoros vevővel is az FM vétel, de mivel ez a megoldás további hatásfok romlást eredményez, a detektoros FM vevőd még érzéketlenebb lesz.
Mindezek ellenére érdemes vele játszani, próbálkozni, de nem árt, ha a közelben nagyadó van.

Sziasztok. Ezt a nagy Rbe- sehogyse értem,miért jó ez? Kevésbbé terheli a detektoros rezgőkörét? Meg miért jó ha nagy 1 FET Rbe

Olyan csekéjke egy detektoros Ap-je,miért jó ha nagy a füles Rbe-je,sehogyse értem. Pucuka,Antennaman és a többi kiválló szaki?

Még1 kérdés. Nem telj. ide tartozik, de az igaz, hogy ha táp nélküli tranyós hf erősítős detektorosban a tranyó a zavarjelekből

A nagy ellenállású fejhallgató(4000 ohm) a detektor munkaellenállása, nem terheli le a detektort. A kis ellenállás a detektoron keresztül a rezgőkört is terheli ezzel csökkentve a jelet, rontja a tekercs jósági tényezőjét ezzel pedig a szelektivitást. Egyszerűen: A Kossuth bele fog pofázni az MR4-be.(Off: a FET nagy Rbe ugyanezen okokból előnyös)

Hatvanasjocó kolléga hozzászólását még megtoldanám azzal, hogy egy generátorból akkor nyerhető ki a legnagyobb teljesítmény, ha a terhelőellenállás megegyezik a generátor belső ellenállásával. (persze itt inkább impedanciáról kéne beszélni, de ne bonyolítsuk fölöslegesen a dolgokat)
Esetünkben a generátor nem más, mint a rezgőkör, meg a detektor együttese, a terhelés pedig a hallgató. A detektor belső ellenállása függ a ráadott rádiófrekvenciás feszültségtől, kisebb feszültségnél nagyobb, nagyobb feszültségnél kisebb a belső ellenállás.
Konkrét értéket is tudok mondani: Ha terhelés
nélkül 200 mV a dióda (OA 1182) által szolgáltatott egyenfeszültség, akkor a belsőellenállás közel 200 k ohm, tehát ebben az esetben ekkora belsőellenállású hallgató adná a maximális teljesítményt. Végülis az a látszatra paradox helyzet, hogy minél kisebb jelet szolgáltat a rádió, annál nagyobb ellenállású hallgató szól hangosabban.

Köszönöm a válaszokat, ú Gyantáscin, ez kiváló hasonlat volt

Szerencsére egy kis trafó segítségével kisimpedanciás fejhallgatót is illeszthetsz a detektorhoz.

Teljesen korrekt voltál, egyet értek veled, de én megpróbáltam egyszerűen láttatni a problémát a kérdező ismereteihez igazodóan és a következményekre koncentráltan.

Találtam egy érdekes cikket a seprűantennáról, ami az idősebbeknek ismerős lehet a Boriszov-féle alapműből. A szerzője Vladimir Polaykov (RA3AAE), aki többek között speciális keverőjéről ismert. Kár, hogy a cikk csak Sekszpír Vilmos nyelvén olvasható.
Mindenesetre feltöltöm, hàtha valakit kísérletezésre inspirál.
Ha jól silabizáltam, a szerző úgy véli, hogy, hogy a légkörben meglévő térerősség segítségével a seprűantenna a csúcshatás révén összegyűlti a környezetében lévő ioncsatornákat, ezzel mintegy megnövelve ar antenna magasságát.

Az öreg jól elmagyarázza: Link: http://www.youtube.com/watch?v=H7ZTWfEoZw0

Szóval ezért lehet éjszaka sokkal jobb hangminőséget és több adót befogni,mert megszűnik a nap zavaró tevékenysége az Ionszférában.
Én azt hittem,hogy a kh sugárzás 'földi', nem tudtam,hogy az ionszférát használják fel,mint visszaverő Hatalmas homorútükröt,ezek szerint bárhol fogható a Földön a kossuth?Nem teljesen értem,mert itt a fórumban meg azt vettem ki

A középhullámokra elsősorban a földfelszinnel párhuzamos terjedés jellemző, így igaz, hogy ha nincs egyéb zavartatás(pl.a nappali naptevékenységtől), akkor ez több 1000km.is lehet. Kivételes esetben lehetséges az ionoszférán való visszaverődés, de ez a terjedési mód a rövidhullámú hirközlésre jellemző. A "Kossuth" emiatt sajnos biztonsággal (KH-n) ált. néhány 100km.-re fogható-az is csak 21óráig, mert az adót ilyenkor lekapcsolják.

Saját tapasztalat a középhullám terjedéséről. Zakopánéban, Rómában napkeltéig üzembiztosan tudtam venni Soltot, persze nem detektorossal. Napkeltekor olyan 15-20 perc alatt teljesen megszűnt a vétel. Ez a két város nagyjából azonos hosszúsági körön Solttal, vagyis a napkelte a rádióhullámok teljes "útvonala" mentén egyidőben van. A 70-es években Moszkvában voltam termelési gyakorlaton. Ott a Kossuth-ot csak órákkal napnyugta után sikerült elcsípni a frisen vásárolt Alpiniszt rádiómmal szigorúan csak a kollégium ablaka mellett levezetett villámhárító levezető mellett. Feltételezem, Moszkvában csak akkor sikerült fogni az adást, mikor a teljes "útvonal" mentén besötétedett. Ebből nekem az következik, hogy a nap sugárzása a felszín közelében is ionizálja a légkört, így az a rajta áthaladó rádióhullámok egy részét elnyeli.

Nálam a Kolozsvár rádió keveredik az MR4-el .Hol egyik hol másik kerekedik felűl a másikon.Gondolom attól függ milyen

Sajnos, ezek az ionizált (F, F₁, F₂) rétegek igen nyughatatlanok, különösen erős napfolt tevékenység idején. A sűrűségük, és magasságuk is erősen változó, ezért a távoli adók vételénél erős fadig (elhalkulás, erősödés) lép fel, ezért használnak AM vevőkben AGC áramköröket, amelyek csökkentik ennek a jelenségnek a hatását. Néha més a hangfrekvenciás fokozatban is előfordul automatikus erősítés szabályzás (ALC) ami a régi nagy érzékenységű "nagyszuperekben" alapvető követelmény volt.