Érdekessé vált a dolog:

Ezt kérdezted:


Erre válaszoltam:100 ohmot, 1-2W-ost, jó minőségűt.



majd:

Mint irták, gerjedésgátló, illetve védelmi szerepe van.
Minden design-ban meg vannak adva az ellenállásadatok.
Láttad is a rajzokon az ajánlott 100 ohmot, mégis bizonytalan vagy.
Melyik kapcsolást épited?
Vagy csak áttervezel, módositasz, ahogy esik -huppanik alapon?

Küldtem Neked két nagyszerű szakirodalmat, ezek szerint nem nagyon olvastál bele....
Pedig abban minden benne van, amire szükséged van :yes:

Igen most az esik hiccen alapon módosítás, fül módszer megy 1 hete...
2 napja kondikat hallgattam, a WIMA MKP10 et mintha elverné a PHILIPS MKP ...de mindig ugyanoda jutok az öreg REMIX C3015 fémezett papír a legjobb.
Volt itt egy kakukktojás is az ERO KT1801, de sajna ebből csak 47 nanóim voltak...

Ezekről nem ír a szakirodalom, itt nem az ESR számít, inkább a feszültségfüggésre tippelnék ha már mérhető értékek szerint kellene csatolókat rangsorolni.

a G2 gerj gátló védő ellenállást is azért kérdezem, mert kell, de ha nélküle mégis jobban szól?...

De minek oda szerinted a 2W os 100Ohm?
ha már védeni kell akkor a 0,1W ami megvédi a csövet, mert ha leszakad az anód akkor az hiccen el...a 2W os képes szerintem elpörkölni a segédrácsot, de legalább annyira felizzítani, hogy alakot változtat ez pedig egy sugártetrodánál nem előnyös ahol fedésben vannak a "menetek"...azaz lehet szól még, de már nem jól.

0,005x0,005x100 az elég kis teljesítmény üzemszerűen, ha túlbiztosítjuk a biztosítékot...annak nincs értelme, akkor a szakirodalom miért ír W os 100Ohm ot?

W os 2kOhm ot megértem egy hidegítővel az véd is de akkor már jóhangú kondér kell oda is...és minden alkatrész...

igen bizonytalan vagyok. az elmélet oké, a szakirodalomból lehet tanulni, de a fül az más.

Feladom, Te nyertél

Nem egy egyszerű eset az öreg. (joepapa nem megsértődni, csak bókolok. )

Kösz az okos válaszokat, nagyon sokat "segítettél". Írjam be a keresőbe. Nem rossz gondolat, még jó hogy van aki eszembe jutatta.

http://www.emissionlabs.com/datasheets/EML5U4G.htm

http://www.radiomuseum.org/tubes/tube_pv200600.html

http://www.tubes.ru/techinfo/GlassTubes/5z3s.html






Ahogy mondod.Már csak az adatlapokat kell elolvasni,értelmezni.Ha nem megy szivesen segitek, gondolom hgy kolléga is

Sziasztok. Hamár szó esett a csatoló kondikról érdekelne mi a véleményetek az alábbi kondikról:K40Y-9,K42Y-2,K 73-15BO,OMBG-stb fémházas orosz papir kondikról?Ezeket tudok találni a méhtelepen elég szépszámban apró pénzért.

Üdv, kipróbáltam a trafót, 20V-ot adtam neki akkor jött le a szekuderen 0,6V. (egyébként ellenfázisba volt kötve a szekunder. Kicsit jobban szól, de még mindig nem az igazi... biztos, hogy nem szól 4W-on. Emellett nagyon brummos, ha megfogom a testet akkor kicsit jobb lesz, és eléggé torzít is. A kérdés az lenne, hogy baj lehet, hogy a kimenőt én 10W ra méreteztem?(úgy gondoltam nem baj ha nagyobb) mert így lehet, hogy a 4W os erősítőnek, túl nagy ez a szekunder menetszám... Köszi.

küldesz nekem pár db ot megmondom...főleg a köralakú zöld és a sárgás színű érdekelne...

Sturbi vettem, hogy vetted, örülök, hogy felvetetted, na de szerinted?

Szóval 6p3s, illetve 6p3s-e alatt ez van most 310 V Ut 360Ohm a tetróda katód alatt, amin 21V körül esik azaz 60mA nál vagyok, megmértem a veszélyes anódfeszt is az 302V, tehát a Pd 302-21V szorozva 60mA el azaz 17W az össz disszipációm, ezt kisújból tudja mindkettő, az anódáram is alul van ,cserébe az Ug2-ő felől gyötröm mert az is 310V on van illetve az van csak 310V on mert az anód alatta van 10V al...szabad ilyet?
de jó hangja van...és cefet nagyot szól 4Ohmra 4k a primer így tud 4 Ohmon 13,8V PP-t 12V pp re hajtva 30Hz től 18kHz ig lin azaz csak 1 sugárvastagságot (0,5mm-t) esik a sugár. Nagyon vissza van csatolva a 6n9s földelt katódú katódjába 630 Ohmsorban 750 Ohm és a közös pontra 2-3k Ohm al a hátán 680piko csillámmal. A 6n9s ezen első fokozat 100kOhmos anód ellenállást kapott (ezt lehet emelem, mert úgyis katódkövető követi) a katódkövető dc csatolt és 123k Ohm al van földön.
A táptrafó ezt a 120mA -t bírja is középmelegen, ha 150mA-t kellett virítania az már necces melegedés forrósodás volt.

Érdemes osztóval Ug2 öt 200V ra leengedni?

Csak mert még mindig alul vágja be 4Ohmon a fejét konkrétan 2,2 Ohm on szimmetrikus 1kHz en.

A 807-es erősítővel kapcsolatban megosztanám a tapasztalataimat. Itt valaki, vagy valakik azt mondták, hogy rádió kimenőből nem lehet jó erősítőt csinálni. Mivel tetszett a 807-es formája és volt két rádió kimenőm, meg táptrafóm gondoltam szinte ingyen megépítek egy SE erősítőt próbaképpen mit is tud. Aztán a napokban elkészült, és a hangja egy kissé nem tetszett. Magasba húzott, a mélyek gyengék voltak az énekhang kissé pösze. Hát gondoltam ennyit tudnak ezek a trafók ez van, akkor is megérte. Aztán rájöttem, hogy valamit elszúrtam, mégpedig a hangfal kivezetés negatív pólusát nem tettem testre. Most megcsináltam, és tátva maradt a szám mikor bekapcsoltam az erősítőt. Minden a helyére került, piszokul jól szól. Gyönyörűek a hangszerhangok az ének, a részletek, a dinamika is rendben van, és még a mélyek is megjöttek. Jó nem a 20 Hz-esek. Azt mondom, hogy megpiszkolna nagyon sok jónak kikiáltott félvezetős erősítőt. Nem nagyképűségből mondom, de értek hozzá egy kicsit, és a rendszerem is alkalmas rá hogy ilyen véleményt mondjak. Meg is lehet hallgatni a hitetleneknek. Szóval nálam megdőlt az a tétel, hogy csak nagyon drága elemekből lehet jót csinálni.

Köszi ez már használható. A váltóáramú feszültségek gondolom duplán értendők pl 2x400 V.

Mivelhogy szimmetrikus tekercsek vannak a kétutas egyenirányítás miatt,természetesen igen.

Elnéztem a diagramot, nem a váltó feszültséget adja meg, hanem az egyent és a terhelő áramon egyenen eső feszültséget. Igazából azt még most sem tudom, hogy magán a csövön mennyi feszültség esik.Például mint a diódáknál? A másik kérdésem, hogy a trafó tekercseinek ellenállása hatással van e a csőre, ezt kell e számolni, méretezni? Köszi a segítőkészséget.

Úgy állítsd be a segédrácsfeszt (lefele), hogy szimmetrikus legyen a vágás, ez a te tápoddal 200 V környezetében várható (lehet, hogy inkább 250 V). Kezdd egy 10 Kohmos segédrácsellenállással, test felé 22-47 µF hidegítéssel. A nyugalmi anódáram értelemszerűen csökkenni fog, a (hidegített) katódellenállást is csökkenteni kell majd ez miatt. A 17-18 W disszipáció jó, ekkora disszipációhoz állítsd be a segédrácsfeszt szimmetrikus vágásra a segédrácsellenállás és a katódellenállás változtatásával (a segédrácsdisszipációra is figyelj).

Neked is küldök szakirodalmat az e-mail címedre, nem akarom szétoffolni a fórumot.

Nagyon

Köszi megkaptam. ennek neki kell feküdni rendesen.

Az nem gond, hogy a trafót 10 W-ra méretezted, az viszont gond, hogy az áttételed 25:1 helyett 33:1. nem kellett volna letekerni a táptrafóból sem. Így 4 ohmra jó az illesztésed, 8 ohmra a 8,7 K Ra sok, ez miatt a mostani táppal eleve csak kicsi teljesítményed lehet 8 ohmon (az alacsony tápfesz magas illesztés törvényszerűen korai torzításhoz vezet). Az eredeti táppal 25-ös áttételű trafóval lehet 4 W-od. :yes:

Örülök, hogy sikerült az erősítőd, ha nincs visszacsatolva próbáld meg visszacsatolva is, ha van visszacsatolás, próbáld különböző nagyságú visszacsatolással. Ha kevesled a mélyeket, nagyobb visszacsatolás megoldhatja a gondot, ha ettől tulságosan borulna a hangkép, akkor inkább kisebb visszacsatolás, kevesebb méllyel. Érdemes vele kisérletezni, mert (különösen kis kimenőnél) ezzel tudod beállítani a legmegfelelőbb hangképet (bár ahogy elnéztem, ezek korántsem olyan kicsik).

Köszi a hozzászólásodat. Jelenleg visszacsatolás nélkül működik, majd próbálkozom még az észrevételeid szerint.
Igen a trafó kb duplája az átlagosnak, és nagyon vékony lemezekkel van belemezelve.

Nem értem, hogy jött ki neked a 33:1-es áttétel... Viszont a többit úgy érted, hogyha a primerem kisebb lenne akkor eleve több feszültség esne rajta így a 360V os táp nem okozna gondot, nem lenne nagy az anódáram sem? Így az őáttétel is változna..., de az áttételem 1114/43=25,9...

A valóságos áttételed 20V/0,6V=33,33 sajnos. Ha nagy az anódáram, nagyobb katódellenállás kell, vagy kisebb segédrács feszültség. Az eredeti tápfesz szerintem jó volt.
Ha a primeren van 100 V eff váltófesz, és az Ra (primer induktív ellenállása) 8 Kohm, akkor a teljesítmény a primeren 100*100/8000=1,25 (W), ez 5 Kohm esetén 1000/5000=2 (W). Másképpen fogalmazva, 8,7 K-val elfogy a tápfeszed, mielőtt kellő nagyságú váltófesz lehetne a primeren (ekkora Ra-val kb. 190 Veff kell a primeren, ez 535 V cs-cs).
A mostani tápoddal próbáld meg a két szekundert sorba kötni (fázishelyesen), akkor ugyan kicsi lesz az illesztés (kb 2K 8 ohm-ra, de ebből jelentősen kompenzál a megnövekedett szekubder induktivitás (ne kérd, hogy magyarázzam el, csak próbáld ki, valószínűleg egész jó lesz).

Elkezdtem én tegnap kigyűjteni a csőadatokat, de aztán rájöttem, hogy neked ugyanennyi munka, nekem meg itt a 3 gyerek.
Mellékelek egy adatlapot, ez sok mindent megmagyaráz, pl. az első oldalon leírja, mi a csőhöz szükséges minimális belső ellenálás. Ha nem akarsz soros ellenálást tenni, túl kicsi a trafó szekunder ellenállása, akkor akkor a (fojtó előtti, ha van) első kapacitást kell egyenes arányban csökkenteni, a tényleges ellenállás és megkívánt arányában. Remélem, érthető voltam. A tápegység (különösen csöves ei-al) majdnem olyan körülményes, mint egy erősítő méretezése. Bele kell ásni magad.
A mellékelt katalógosban egyébként van U/I diagramm is, de ez önmagában kevés a jó méretezéshez.

Szia! Nem akartalak megbántani! Persze kigyűjteni nekem is addig tart mint bárki másnak. Azért kérdezek, mert hátha van valaki aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik, tud olyat mondani, ami jó vagy hasznos. Nem kioktatásokat várok hanem gyakorlati tapasztalatokon alapuló információ megosztást, mert ez néha többet ér mint a mérnöki tudomány. Köszi a segítséget.

Sőt, ha terheletlenül (8 ohm műteher nélkül) mérted a 0,6 V-ot a szekunderen (20 V primerrel. A primer menetszámod, ha a terheletlen feszültségáttételed 33,33 és a szekunder menetszámod 43 menet, akkor nem 1114 menet, hanem kb.1434 menet), akkor még ettől is nagyobb az áttételed, olyan 30-35%-al. Ha a két szekundert sorbakötöd akkor a valóságban 3-3,5 K körül lesz az Ra (8 ohmmal terhelve mérd majd meg a fesz. áttételt), ami már egész elfogadható a mostani tápodhoz, ezért javaslom a szekunderek sorbakötését. Ha nem nagyon, nagyon vékony a szekundered legfeljebb nagy lesz az áramsűrűség, de ez nem fog gondot okozni.

Hello!

Egy ideje foglalkoztat a csöves erősítő népszerűségének oka, de ismerősöm nincs akinek van csöves erősítője...

Ma sikerült hozzájutni egy működő Orion-60-hoz (alvázszáma at-5561-oc) ha jól tudom Orpheus a beceneve. Azt leszámítva hogy nagyon poros nincs vele gond. Kapcsolási rajzot nem találtam az interneten szóval csak kevés infóm van, amit tudok mindjárt leírom...
Csövek: PY88, PY806, Pl500, PCF802, PCF200, PCL85, PCL86. A PCL86-ost kivéve (AEG), mindegyik Tunsgram.
Tudom nem sok információ de hátha ebből valaki tud mondani valami irányt, vagy hogy érdemes-e belekezdeni ezekből valamibe.
A trafó lemezeken látszanak az évek, de se beázás se rohadás nincs a panelon/trafókon.
A panel lemezén 155W van feltüntetve szóval a hálótrafó elég combos jó lenne ha fel tudnám még használni, mert nincs nagyon elfekvőben...
Huh, elég sok lett ez így meg még annyi hogy ha lavorba szappanos vízbe áztatnám a panelt az nem károsítja? Persze nem kapcsolnám be már úgy, csak hogy szalonképesen nézzen ki meg amíg szétszedem...

Üdv, köszi

Hol láttál benne hálózati trafót ?
A PY806 az szerintem DY806.
A benne lévő kimenőtrafóval (a kisebbik lemezelt trafó) és a PCL 86-al lehet egy mono erősítőt csinálni (ezzel a trafóval a PCL 85-el is lehet triódás kötésben). A sorkimenő trafó (nagyobbik lemezelt trafó) szétszedve és újratekerve jó kimenőnek, eredeti állapotában megfelel fojtótekercsnek PCL 86-hoz. A PY88 egyutas egyenirányításhoz szintén jó (ha jól emlékszem ez terhelhető).
Erősítőhöz végcsőnek a PL500 is jó (ehhez viszont kimenőtrafót is kell tekerni).

Nem akarok beleszólni, de a sorkimenő helyett nem képkimenőre gondoltál? A sorkimenő 15625Hz-en ment, a képkimenő az 50Hz-es eltérítés kimenője volt.

Az erősítővel kapcsolatban nem tudok segíteni, de a panel lavórban való áztatását semmiképpen nem javasolnám A víz az elektromos dolgoknak, érintkezőknek, alkatrészeknek semmiképpen nem ajánlott. A szappanos víz sem . A másik, hogy nagy csodát ne várj egy ilyen korú készüléktől. A csöves erősítőket azért szeretik, szeretjük, mert sokkal természetesebb a hangzása bármely más erősítőnél, hosszabban hallgatható, szebb hangzású. Az én tapasztalatom a régi csövesekkel, hogy már túl sok bajuk van. Kontakt hibák, elöregedett alkatrészek, elhasználódott csövek. Meghallgatod és azt mondod mi a francot szeretnek a csöves erősítőkön mikor az ilyen szarul szól. De jó lehet egy kiindulási alapnak, átépítésre. Sok mindent nem tudsz belőle felhasználni, legfeljebb a trafókat. Én legalábbis mást nem használnék fel.

Természetesen a képkimenőre gondoltam (írtam is , hogy lemezelt), csak elírtam.