Imi

láttad az adatlapot amit feltettem az EL156-ról?
Nagyon kíváncsi lennék a véleményedre.

üdv

Szia!
Igen, néztem. Elég izmos egy lámpás. SE-ben azért reálisabb a kb.18W. De ez is elég sok. Jó nagy trafó kell hozzá, kimenőnek is, meg hálózatinak is. Jó érzés lehet télen ilyenekkel fűteni.

Egy gond van vele : Az utánpótlás! De ha megveszed mind a négyet, és csak egy stereo SE-t csinálsz, akkor 10 ezer óráig élvezheted vele a zenét (ha egy cső élettartamát 5 ezer órának vesszük ) Akkor inkább GU50, vagy 6p45sz ( az új szerelmem ). Az lenne a jó, ha lehetne találni korlátlan EL156 forrást olcsón, akkro én is beruháznék
A kerámia foglalatok jók lettek? Felhasználtad már?

Igen,én is azért szerettem bele ebbe a csőbe,mert SE módban is komoly teljesítményre képes.Az meg hogy nagy trafó kell hozzá az nem gond,majd nagyot tekerek.
3-4k illesztést ajánl hozzá a katalógus,az GU50-hez is jó,tehát azzal is tudom használni.
Mellesleg nagyon jól kinéző "lámpás"

üdv.

Csak kettőt kapok,nem négyet,így csak 5000 órát zenélhetek.
De az alatt az 5000 óra alatt felkutatom a további beszerzési forrást,ha beválik a cső.

A kerámia foglalatok természetesen jók,a végleges 6P14P+6N2P erősítőmben azok lesznek,csak még nem vettem rá magam a dobozkészítésre.A lakatolás nem az én műfajom.

Neked a trafók?

üdv

Még nem használtam fel őket, mert még egy pár befejezetlen project van előtte, csak már előre gondolkodtam Majd a nyáron!

Én meg először mindig dobozt csinálok, aztán az elektronikát

Jelenleg - igazság szerint inkább 2 hete - egy csöves berendezésekhez való univerzális, kísérlethez (is) jó 260V-os táppal foglalkoztam. Adott volt egy 230/190V-os 500VA-es trafó, meg egy - hozzá méltó - 3300 mikrós 350V-os kondenzátor. A baj csak annyi volt, hogy a kondi bekapcsoláskor szinte rövidzárként viselkedett, és a BY133-as diódák felrobbantak. Ezt kikerülendő, 2 db soros 51 Ohm 8W-os ellenálláson keresztül kezdem meg a töltést, majd egy 200V feszültségű ( Olyan 130V körül húz meg) Evig KS11R kisrelé húzószálával sorbakötött ZY110 zénerrel kb. 240V-nál kisöntölődnek az ellenállások, és a kimeneti relé is bekapcsol. A transzformátor előtt zavarszűrő tagokat alkalmazok, a kimenetet egy másik KS11R relével leválasztom a váltó betáp megszűnésekor, ill. amíg az ellenállások benne vannak a töltőkörben. A kimeneten alkalmazok MP kondenzátort, egy 47 mikrós 385V-os elektrolitkondit, és egy záróirányba bekötött diódát ( fordított polarítás rákerülése ellen). Kimeneti zárlatvédelemnek klasszikus (erősáramú 4 A-os, D) biztosítóbetétet használok, kikerülendő az üvegcsöves biztosító betét esetleges felrobbanását.

Én is gondolkozok már régóta egy ilyenen, csak nincs "elpocsékolni" való vasam! Mert amióta megszállt a "Csöves Szentlélek", azóta egy egy nagyobb trafó láttán egyből komplett erősítők víziói keringenek körülöttem A fentebb említett orosz színestévé trafót is csöves "labortápnak" gondoltam, de amint megláttam a 6p45Sz-t, nem volt kérdéses, hogy majdan 2x100 Wattos erősítő tápelláását fogja szolgálni. A PCL86 SE-m hálózatiját is "előfokkísérletekhez" szántam
Bár én szabályozhatóban gondolkodnék 100-400 V, beállítható túláramvédelem, meg 0- -100 Volt előfesz, fűtés nem olyan fontos, azt a kettős labortápommal meg tudom oldani. A necces itt a 400 Volt szabályozása, stabilizálása. Ehhez emberi árban sztem nemigen lehet már félvezetőt kapni ( max bontani tévébeől BU-kat, aztán darlingotnba, vagy nem tom mennyit bírnak ) de PL500-zal, esetleg 509-cel nem oldható meg a soros szabályzás? Mert abba az ember bárhol belebotlik, nem lenne nagy költség Ugyanezen felbuzdulás alapján csőmérő készítésén is gondolkodtam, esetleg egy kombinált táp/csőmérő Van két hiperszil mag trafó magom ( 150 watt, és 200 Watt ), sztem azoknak ez lesz a sorsuk
Nem lenne rossz "befektetés", mert most már biztos, hogy amíg élek, "csövezek"
RTÉK-ekben foglalkoztak a témával, (Placstovics György, Hetényi László ), de egyik megoldás sem tetszett igazán, mindkettőt "hiányosnak", vagy túlbonyolítottnak találtam ...

Ezt a trafót nem volt kedvem leölni. Bár a primer van alul, esetleg még fűtőfeszeket tekerhetnék rá, de erre ott van egy 3 szekunderes 0-6-6,5-7V-os trafó.
Az ilyen nagyfesz tápokat 2 lépcsőben szokták szabályozni, egyrészt előszabályozást végeznek tirisztorokkal, aztán mehet a finomszabályzás tranyóval. Ha a tirisztor után nem sokkal magasabb a fesz a kimenőnél, akkor nem szükséges különleges áteresztő. Nekem van 2db 0-200V-os tápom, de egy a baj velük, hogy kicsit zajosak, tehát hangosan működnek. Ezek 550mA-ig terhelhetők.

Ja igen!. Dehogynem lehet stab feszt gyártani áteresztő csővel. Erre a PL509 remekül megfelel, a kapcsolástechnika hasonlatos a tranzisztoroshoz, a "nyers" fesz az anóddal összefogott segédrácsra kerül, a katód a kimenet. A vezérlőrács egy (általában a nagyobb erősítés miatt) egy pentóda anódjával van összekötve, amely egy ellenálláson keresztül kapja a "nyers" pluszt. A kis pentóda rácsa feszosztón keresztül kapja a stabil kimenőfeszt, a katódja valamilyen referencia feszültséget kap (pl Stab. cső, zéner, stb.). Ha emelkedik a kimenőfesz, akkor emelkedik vele egyyütt a kis pentóda rácsfszültsége is, jobban nyit, ezáltal lefelé húzza a PL509 vezérlőrácsát. A kimenőfesz visszaáll az előbbi értékre.

Mi lenne, ha kapcsolóüzeművel állítana elő az ember mindjuk kimenő+30V-ot, és a kimenetet áteresztővel stabilizálná? Így még tán jobban kézben tartható az egész, nem lesz 30 kiló a trafótól, és talán a hatásfoka is jobb lesz, mint a sima áteresztős stabilizálásnak. Az áteresztővel a kapcsolóüzemű kimenetén lévő zavarokat (amik egyébként korántsem annyira jellemzőek, mint amennyire a hiedelem tartja róluk) is elég jól meg lehet ölni.

Szia! Bocsi, hogy ilyen "ismeretlenül" belebeszélek a "nagyok" dolgába, de ebben az utánpótlás kérdésben nem biztos, hogy igazad van, én például két helyről 8 darab EL156-ot vettem itt magyarországon, ráadásul az ebay-on is elég sokan árulnak, igaz elég drágán, de van, itt egy oldal nézd meg: LINK
Ez például elég olcsó.

csak szóljál nyugodtan, és osszad meg a forrásokat Csak én eddig nem láttam még itthon ilyen csövet, csak itt a HE apróhirdetésben. Meg én bár tudom, hoyg van e-bay is, de valahogy sosem gondolkodom benne... Pedig regelni kellene, mert jó alkatrészeket lehet jó áron találni, csak félek a postától ...

El508 jó lett??

Szerintem azért mert az SE egyszerűbb, és ha tetszik, beleszeret az építője

Én is azt szeretnék építeni, két-két GU50 csővel.

Itt a GU-50 SE kapcsolásirajzom

Igen, gyakorlatilag lehet pl. egy PC-táp az alap, csak a trafó lenne más áttételű. Egyébként a PC tápok elég jól ki vannak találva, csak sajnos vannak olyan gány kivitelezések, ahol a be- és/vagy kimeneti szűrők teljesen ki vannak spórolva, illetve a névleges kimeneti áramerősség alá méretezett egyenirányítókkal "ócsósítják" meg a gyártást.

Egy teljesen kommersz, de korrekten összerakott táp tudja is azt, ami rá van írva. Nekem van egy eredetileg 250W-osnak mondott PC-tápom, amit kicsit átalakítottam, +/-20V kimenő feszültségen, áganként 7A terhelés mellett a háromszög alakú kimeneti zaj szkópon nézve 100mV p-p alatt maradt mindkét ágon. Folyamatos üzemben 240W ki is jött belőle, tovább nem próbáltam terhelni.

Nekem van egy elképzelésem, hogy PC táp dobozába illeszkedő panelt csinálnék, amibe ráadásul egy csomó, PC tápból kitermelt alkatrészt is fel lehetne használni. Az energiatrafót mondjuk ETD34-re változtatnám, amire majd a felhasználó olyan szekundereket teker, amilyeneket éppen akar. Ilyen magot be lehet szerezni, megtekerni nem nagy ügy azt a primer oldali 40-50 menetet a hozzá tartozó szekunderekkel.

A PL még pihen mivel se időm se foglalatom se kimenőm nincs.De azért amint van időm már én is csak csövezek. Tiszta fertőzött lettem Tőletek, de talán ez nem gáz.
Most éppen Mate78 segítségével csöves RIAA-t építek, meg egy EL84 PP-nek álltam neki, de a dobozolás nehéz és drága dolog.

Én is azt gondolom, hogy nagyobb a hiszti a kapcsolóüzemű tápok vonatkozásában, mint amennyire ténylegesen problémás a dolog. Valószínű, hogy volt - és van is - jó pár áramkör, ami igen gyengécskére sikeredett, ezek a kapcsolóüzem használhatóságát erősen megkérdőjelezik. Talán a lassú reagálási (feléledési) idő, mely még a jobb áramköröknek is sajátossága, de ez csöveknél nem annyira lehet zavaró. Mindazonáltal azt gondolom, bizonyos szint felett azért még sincs keresnivalója semmilyen akusztikai áramkörben.

Jó Neked, legalább közel laksz Mátéhoz. Nekem csak Jani munkahelye van elérhető közelségben. Más "testvérek" sajna elég messze vannak.

Csak Ő és más senki! Az a baj, hogy Ő is nagyon-nagyon ritkán jön ( kéthavonta jön, pedig 15 KM-re lakik). Mate ez nem panaszkodás akart lenni!

Szia!
Azt mondod elég lesz az a 280V? Csak azon gondolkoztam, hogy mi lesz, ha észhez tér, és a 280 helyett megjelenik rajta a 350, és az eredetileg beállított feszültség rögtön megnő, és kinyír nekem mindent. Amúgy a 6,3V az megvan.

A régi cső megy, az új jön

Nincs valakinek egy AZ41-es csöve fölösben. Javítgatok egy régi rádiót, de nincs meg a csövek anódfeszültsége, kiderült nem megy az egyenrányítócső fűtése, ezért aztán nem is igen akar egyenirányítani.

A rosszért, és még egy pár csőért odaadom.

Milyen csövek kellenek?

Szia

igyekszem többet menni ezentúl,de eddig nagyon lekötött a szakdolgozat tervezetem írása.
Most hogy leadtam kicsit több időm marad csövezni,legalábbis remélem.
Hétvégén szerintem lesz időm kimenni,kiviszem a PCL86SE-t,meghallgathatod.Miután hallottad,szerintem kidobálod a tranzisztorokat a műhelyedből

Viccet félretéve viszem az SM74-eket,meg viszek még egy kiemenőt PCL86-hoz,azt a nagyobb fajtát(4-5cm2 körüli).

AZ41-em sajna nincs,csak egy AZ11-em,de gázos szegényke.

üdv.

Egy kérdés:úgy tudom hogy kimenőnek a minél vékonyabb lemezű,és minél magasabb Si tartalmú vasak a jók.Ezeket onnan lehet felismerni hogy jellegzetes szürkés színűek,és hajtogatásra könnyen törnek.Van otthon két EI96-osom 15cm2 keresztmetszettel,de 0,5mm-es a lemez,és akárhogy hajtogattam nem tört el,csak jól felforrósodott.Érdemes belőle kimenőt tekerni vagy hagyjam meg hálózatinak?
Tudom,szólni fog ezzel is,de milyen minőséget várhatok?

köszönöm.

üdv

Udv!



Errol inkabb ne nyissunk vitat, ezzel nem mindenki van igy. Most tervezem az elso OTL erositom epiteset, meglatjuk mi szuletik belole.

Köbzoli úgy értette, hogy ha számít a minőség, akkor ABBÓL A VASBÓL, amit Máte mondott, ne legyen kimenő, nem azt , hogy egyáltalán ne legyen

De ez meg próba cseresznye dolog! Én már találkoztam nagyon rossz minőségű könnyen törő vassal, meg jó minőségű, de "csak hajló" vassal! Pl állítólag a régi M vasok nagyon jó minőségűek, mégsem törnek könnyen! Az Orion képkimenő vasa könnyen törik, mégis egy idős szaki, aki anak idején dolgozott ilyesmivel azt mondta, hogy egy szutyok rossz minőségű vas, egy nomrális (hálózati) trafót nem lehet vele megtekerni, úgy, hogy minimális legyen a vasveszteség ( melegszik nagyon) Ennek ellenére, én szép hangú kimenőt tekertem rá (gitárra)

Egy másik példa: Most kaptam, a múltkoriban kb 30 kiló EI50,EI59, EI66-os vasat ömlesztve vegyesen. néhány kicsit rozsdás, de egyébként jó állapotban vannak, viszont fényesek, olyan, mintha 0.5-ös acéllemezből vágták volna ki őket. Mégis akitől kaptam, azt állítja, hogy nagyon jó minőségű vas (bár "recseg", mikor hajlítom, szóval lehet benne szilícium ), annak idején a TSZ-ben nagyon sok kistrafót tekertek erre, amik aztán hálózati adapter, villanyborotva táp ..stb formájában kerültek az "egyszeri vásárló" kezébe ...