Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Szia. A visszacsatoló ellenállás és kondi 1,2k; 4,7n helyett 2,7k és 470pF legyen. Ez UL nélkülire is vonatkozik.
Köszönöm észrevételed, bár továbbra se cáfoltad a nem gyártják sok helyen állítást.
A New Sensor gyárában, Saratov-ban készül az Electro-Harmonix, EH Gold, Genalex, Mullard, Sovtek, Svetlana és a Tung-Sol is forrás. A TAD, Ruby nem gyárt, csak átcímkéz, jellemzően sovtek vagy JJ csöveket. Szerintem ha egy gyárból érkezik, túl sok különbséget a gyártási szóráson kívül ne várjunk tőlük. Nyilván lehet, hogy valamely márka szűk specifikációkat követel meg a gyártól, leválogatják (magasabb árat eredményez), majd utána kapja meg a reseller logoját.
Cipőt a cipőboltból.
Te magad írtad le érvelésed logikai hibáját: nem azért akarsz audio csövet, mert nem gyártják a rádiófrekvenciásat, hanem mert audio cuccba audio cső kell. /És szó se volt a hangról, meg egyéb dolgokról, csak egyik nem következik a másikból. Ilyen összevetés témában CIROKL kolléga jártas, tudtommal épített GU-val és audio csövekkel is: Idézet: „ezt az audio cső meg rádió cső mizériát csak az fujja aki a különböző mendemondáknak.hisz de soha nem épitett még semmit.de mindent tud alapon itélget” A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2018
A TAD forgalmaz orosz, és kínai csövet is. Az SVT jelű orosz, az STR jelű kínai.
Nem az a lényeg, hogy egy gyár, hanem az, hogy a különböző nevű csövek mechanikailag eltérnek egymástól. Ezáltal biztosan hangilag is. Például a McIntosh miért Toung-Sol márkanevűt használ, és miért nem Mullardot? Nyilván azért, mert különbözőek. Én így gondolom, de nem értek hozzá. Hogy ki, mit épített, és az hogy szól, az nem igazán érdekel. GU50-et már én is hallottam, együteműt. Siralmas hangja volt. Szerintem nem szabadna gondnak lenni annak, hogy 6L6-os csővel akarok építeni erősítőt. Szóval köszönöm, hogy ajánlottátok, de én szeretném eldönteni a majdan megépülő erősítőm alkatrész készletét. Ne erőltessétek. Egyébként meg örömmel tölt el, hogy sikerült találnom tekercselőt, aki valószínűleg jó minőségben megtudja tekerni a szükséges trafókat. Igaz, nem beszéltem még vele, le kell még tisztulnia a kapcsolásnak.
Igen, Én változtatnék, más cső más kapcsolás.
- Az ECL86, vagy PCL86 csövekből legfeljebb 2-4W vehető ki, maximumra hajtva a csövet, sőt UL-kapcsolásban maximum ha kijön a 2W-os teljesítmény, ez a mai hangszóróknál semmire nem elég. Üdv! Idézet: „Például a McIntosh miért Toung-Sol márkanevűt használ” A McIntosh erősítők teljesítménycsöveit már jóideje "McIntosh" márkanévvel feliratozzák... A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2018
Én már azt sem értem miben kell segíteni!
Szeretne kimenőtrafót tekerni...
A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2018
Biztos?
Nem a csövet elkészíteni? Abban tudok segíteni. Én így csinálnám: https://www.youtube.com/watch?v=wxL4ElboiuA
Korábban emlegetett téma volt a fűtés bekapcsolási árama. Akit érdekel a téma, ajánlom ezt a videót (angol). Dióhéjban: korábbi munkahelyén rendeltek egy raklap csövet. Jó részüknél bekapcsoláskor villant egyet a fűtőszál, aztán pár bekapcsolással később már nem - tönkrement. Felhívta a gyártót, kapcsolták mérnöktől mérnökig, de mindenki csak azt hajtogatta, hogy ha ajánlott üzemi paraméterekkel megy a cső, akkor hozza a névleges üzemóraszámot. A lényeges rész a méricskélés: kettőstrióda egyik fele, 150mA fűtési áram. Bekapcsoláskor majdnem 1A áramfelvétel, és villanás...
Ha az ember nem is csinál egyenáramú fűtést konstans árammal, lehet egy kis "lágyindítót" megér a dolog, ne fogyjon úgy a cső... Mindenesetre, érdekes.
Köszönöm a tanácsokat (bta fórumtársnak is)! Újragondolom a felépítést, utp kábel elfelejtve!
A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2018
Szevasztok! Szeretném megkérdezni, hogy készítettetek-e a Svetlana 6L6GC-vel, vagy Sovtek 6P3S-el erősítőt ? Mi a tapasztalat, hogy szólnak ? Köszönettel:
Sziasztok! Srácok úgy látom ez a fórum nagyon félresiklott. Olyasmivé vált, mintha pár hetes babák legóznának. Személyeskedések mennek, értelmetlenül. Nem igazán építő jelleggel. Először is az alapokkal kellene tisztában lenni. Enélkül nehéz bármihez is hozzáfogni, hozzászólni. Kérdezni is csak az tud aki tudja egyáltalán mit akar. Netről sok minden megtanulható. De részlet információkat nehéz összerakni, elektronikai hangtechnikai alapok nélkül. Senkinek nem akarom elvenni a kedvét, a csöves építéstől. Sok újat itt már nem lehet kitalálni. Neten van rengeteg gyári rajz. Ezek probléma mentesen után építhetőek. Konstrukciók, megoldások is elleshetők. Senkinek nem szeretném elvenni a kísérletező kedvét. Mindenki épísten, kisérletezzen, vigyázzon magára /nagyfesz!/ Lényeg a jó hangulat, plussz önzetlenül segíteni másoknak. Saját tapasztalatokat átadni, jókat és mellényúlásokat egyaránt. Mindkettőből lehet tanulni. A közös hobbi remélem összetart bennünket. Végtére is ezért látogatjuk ezt az oldalt.
Mindenkit szeretettel üdvözlök! Géza
Ezért javasoltam nemrég, hogy egy 723-as IC-vel plusz áteresztő tranzisztorral, ami a szükséges áramhoz elegendő, érdemes stabil DC-fűtést készíteni, legalább a kisjelű csövek fűtéséhez, de végcsövekhez is jó, csak az áramigényhez válasszunk megfelelő áteresztő-tranzisztort, meg az egész tápot ahhoz készítsük el. Bármilyen csőhöz, fűtőfeszültséghez és fűtőáramhoz jó ez a megoldás.
A csövek hideg fűtőszála bekapcsoláskor kis ellenállású, ez működteti a 723-as IC áramhatárolását és kb. 2-3V-ról indul a fűtőfeszültség, ami lassan felfűti a csöveket és a 6,3V, vagy 12,6V lassan áll be. Az áramkorlátot úgy méretezzük, hogy az összes cső ami innen van fűtve, összeadva a csövek fűtőáram szükségletét plusz 10%-al legyen nagyobb a maximális áram, amit lead a táp. Tehát 4db ECC83 fűtése az 4x0,3A=1,2A+10%=1,32A-re méretezzük az áramkorlátot és ha lehet, inkább válasszuk a magasabb fűtőfeszültséget (12,6V) és a kisebb fűtőáramot, ami ebben az esetben 2x0,3A+10%=0,66A fűtőáram szükséges maximum. Megéri? Igen, hosszútávon megéri a plusz-táp, plusz munka. Üdv!
Nekem a mai napig rejtély miért 6,3V az általános fűtőfesz. Miért nem mondjuk 6 vagy 9.
Amúgy +/- 10% toleranciával, tehát a 6,3 nominális az 5,67-6,93V, 6V teljesen jó. Illetve, 3 sorba kötött ólom-kénsav akku cella éppen 6,3V-ot szolgáltat, bár egy ideje ugye átszoktak azért a 12V-os akkukra a 6V-osok helyett. (és a 6V-os akku merült állapotban épp 5,6V, ami a minimális fűtőfesz)
Régen nem volt minden házban vezetékes villany. A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2018
Hány cella jön ki az (akkor járatos) járatos akkumulátorokból/elemekből szerinted?
Neked, de régen az autórádiókban így tudták megoldani, erre gyártottak csövet. Voltak 1,5V fűtőfeszes csövek is (szén-cink elemhez), meg valaki (talán RCA?) csinálta a 2,5V többszöröseire a fűtőfeszültségeket.
Indirekt fűtésű teljesítménycsöveket DC-ről, mi a fenének?! Végülis, hadd fogyasszon még az áteresztőtranyó is ... 4x KT88 esetén ~20W-ot! De ha már lúd, legyen kövér: válasszunk valami özönvíz előtti stab. IC-t, hogy minél nagyobb lehessen a feleslegesen eldisszipált teljesítmény. Hiszünk a további rezsicsökkentésben!
A 12 V -os névleges feszültségű akkumlátor közepes feszültsége 12,6 V. Akkor mi következik ebből? (a régebbi autókban (trabantban is) csak 3 cellás akku volt
Az 1,5 V a cink - szén (zseblámpa) elemekhez, a 2 V a lúgos akkukhoz. A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2018
Én most raktam rendbe két APX-100-at. Az egyik új PL509 villanással indul. Tudtok ajánlani hozzá valamit? 40V-ra. Vagy elég egy soros ellenállás, amit az anóddal együtt kapcsolok. Jelenleg a gyári kapcsoló használom az anódhoz, a főkapcsoló hátul van. Kell hozzá egy három körös kapcsolót szereznem.
Idézet: „meg valaki (talán RCA?) csinálta a 2,5V többszöröseire a fűtőfeszültségeket” A 2.5V / 5V / 7.5V / 10V a közvetlen fűtésű vákuumcsövek hőskorában vált "szabvánnyá" a tengerentúlon. Az 1920-as években még nem volt autórádió...
Megfelelően méretezett, nagyobb ellenállású fűtőtekercs lenne a jó megoldás, de legegyszerűbb a háromkörös kapcsoló. A soros ellenállást (aláfűtés) nem javaslom.
Úgy értettem, hogy kezdésnek egy ellenálláson keresztűl fűteném mondjuk 30 V-al, majd 1 percel késöbb az anódfesszel együtt kapcsolom rá a 40 V-ot. Nem akarom aláfűteni a csövet. Így is gond a hálózat. Jó ha van 218 V-om. Csak mekkora teljesírményű ellenállást használjak? 3-5 W?
Van egy másik kérdésem is. Most tervezek építeni egy stereo EL84 PP-t. A trafók megvannak. Rádiókból bontva.
A rádió kapcsolási rajzán az van hogy a felvett teljesítmény 65 W. A trafón a fűtés tekercse (csak egy van) 1,5 mm-es huzalból van. Ez 3,6 A- tud(2A/mm2). A rádió összes csöve fűtés igénye 3,6 A + két skálaizzó volt. El bír ez a trafó 4*EL84 + 2*ECC83 csövet? Ez is kb 3,6 A.
Okos, életszerű dolgokat írjál. Lehetőleg saját tapasztalatot.
1. Raklap cső. Milliomos? 2. A csövek fűtőszálának kiégése bekapcsoláskor meg amúgy is nagyon-nagyon-nagyon ritka. Felvillanó fűtőszál kivezetésnél létező jelenség, nekem ECC82 Tungsram-nál van, évek óta hibátlanul működik ettől függetlenül, köszöni, jól érzi magát. 3. A csövek fűtőszálát anno erre méretezték. 4. Olvass inkább.. |
Bejelentkezés
Hirdetés |