Ez biztos? Emlékszem, gyerekkoromban a TV, rádió mindig úgy romlott el, hogy tegnap még jó volt, mikor legközelebb bekapcsoltuk se kép, se hang. Nyilván nem álltában szakadt meg a fűtőszál, hanem a bekapcsoláskori terhelésnél. Ahogy az izzólámpák is. Bekapcsoláskor égnek ki a legtöbbször.

Azért a rádió trafója behatárolta a max induló fűtőáramot. Soros fűtésnél a tv-ben meg volt NTK. Nekem felvillanós PCL86 volt a csöves PP-ben. Semmi gond nem volt vele.

Köszönöm tanácsod. Légyszíves értelmezd amit írok, utána kötekedj. Köszönöm.
Az angolul nem tudók számára leírtam a videóban elhangzó szöveg esszenciáját.
Tehát, szerinted:
1., Teljesen életszerűtlen, hogy egy gyártó cég több raklap csövet vegyen. Végülis mi az, egy cég aki milliomos? Életszerű ez?
2., Végeztél statisztikákat reprezentatív mintán hogy hány cső villan fel bekapcsoláskor, és arra is, hogy hanyadik felvillanás okozza halálát? Ja, hogy van egy csöved, ami köszöni jól van.
3, Gyártási szórás nem is lehet az oka, mert erre méretezték a mérnökök, és akkor ez van, más nem lehet.
4., Olvassak inkább, mint hogy olvassak, és hozzáértő emberek videóit nézzem, aminek érdekes részeit esetleg megosztom, vitára bocsátom..
Oké. Többet nem fogom, ne aggódj.
Peace, out.

Nem mondtam, hogy gond volt bármivel is, csak azt, hogy általában bekapcsoláskor mennek tönkre, és nem üzem közben. És nem feltétlenül a túláram nyírja ki bekapcsoláskor, hanem a mechanikai mozgás. A fűtőszál felmelegszik, nyúlik. Legalábbis nekünk még így tanították. Például a fényreklámokban egyrészt ezért volt előfűtése az izzóknak. Kisebb volt a hőmérsékletváltozás minden egyes ki- és bekapcsolásnál, ezért kisebb terhelés érte a szálat. Az más kérdés, hogy gyorsabban izzott fel láthatóra, ami a látvány szempontjábol volt fontos.

Köszi, nem kell segítség.
Viszont ma öröm ért, megjöttek a csöveim. Így már akadémikus kérdés, hogy mivel építek majd erősítőt. Egyből vettem két garnitúrát is, hogy legyen tartalék. Szerintem gazdaságilag jó befektetés. Ezek Cryo csövek, szeretném megkérdezni, hogy van-e valakinek ezekkel tapasztalata. Bár szerintem ahogy utánna olvastam, meg beszéltem az unokaöcsémmel, számomra az derült ki, hogy inkább csak a megbízhatóság van vizsgálva ezzel a Cryo technológiával: az extrém hideg miatt ha hiba van a csőben, akkor az kibukik. Valaki olvasott másvalamit erről?
A Cryo-n kívül még fekete anódos is. azt mondják ezeknek szebb a hangjuk. Úgy tűnik, mégis csak sok fajta 6L6-ot gyártanak, még ha a gyártóüzem ugyan az is. Olvastam egy amerikai honlapon, hogy valaki megvette a Szaratovi gyárat, meg egy rakás régi gyártó cső márkáját, sőt a Mullard esetében a gépsort is. Tehát csak nem mindegy milyen nevű csövet veszünk az oroszoktól.

Az új szaratovi 6p3sz -ek hangra jócskán elmaradnak a 70-es években gyártottaktól, a régebbiektől pláne). A TAD hosszú évek alatt kiérlelt válogatási módszere és a kriogén kezelés nem akkora varázslat, hogy ezt behozza, manapság mégis ez "tuti" megoldás, hiszen a népszerű N.O.S. csőtípusok felvásárolt készleteiből szinte már csak az "osztályon aluliak" maradtak vissza. Fekete anódot többféle technológiával készítettek annakidején, így nyilván nem a szín a meghatározó.

Idézet:
„Ford Fairlane szokta mondani: eszem.... megáll.”

Hát, akkor nem lesz nagy fékcsikorgás.
Ha nem esett volna le, ez a "csöves erősítő készítése" topic, nem blog, ahol nyomon követjük
ki milyen alkatrészekkel dolgozik.
Jó csöveket vettél, nyugodj meg
Jó lenne ha helyrebillenne végre a rend ebben a topicban.
Peace.

Tubeamp

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab
/Ismét személyeskedéssel egybekötve./


Ehhez képest a szentpétervári elektroncsőgyár a 6П3C típust egyszer csak elkezdte Svetlana 6L6GC -nek feliratozni A fényképeden látható Sylvania 6L6GC remake-et valószínűleg ott készítik.

/A jelenlegi tulajdonosi szerkezetben nem kizárt, hogy a két nagy orosz gyártó együttműködik. Az alapanyagok egy részét pedig akár Kínából is vásárolhatják, ha úgy jobban megéri nekik./

Megmértem az anódfesz huzalt. 0,4 mm. Ez 250 mA-t tud. Nekem kb 190-200 mA kell. Az eredeti csövekét összadva 170 mA jött ki. Elvileg nem lessz gond.

Az jó mert én a PP erősítőknél (6P1P, PCL86) 0.36mm huzalból szoktam tekerni. Mekkora a tekercs DC ellenállása?

57,6 Ohm

Az nem vészes.

Köszönöm a segítséget!

Elég sok csövem van. Újak is, kicsit használtak is, meg egy csomó régi, TV, rádió, stb. Pár dolgot építettem az elmúlt 20 évben, és sok csövet MÉRTEM. Cca. 1.000 db-os a minta. ÉN MÉG NEM TALÁLKOZTAM SZAKADT FŰTŐSZÁLLAL. Még orosz csőnél sem. Bizonyára létezik, de igencsak ritka lehet.
Ja. Anno 60-70-es évekbeli TV csövek is vannak közte, Apám a szemem láttára cserélte ki (ennyi volt a tudása) hiba esetén. De azok között sincs fűtéshibás. Ha valakinek van konkrét tapasztalata, szívesen olvasom.

Eredetileg TV szerelő vagyok, bár én a 90-es évek elején kezdtem javítani őket, így akkor már erősen kikopófélben voltak a csöves TV-k, de azért még mifelénk vidéken még bőven volt belőlük a szegényebb családoknál. Én EGYSZER találkoztam szakadt fűtésű csővel, ami miatt persze nem fűtött az egyik cső sem, mivel sorba voltak kötve. Azt hiszem a booster dióda fűtése volt szakadt.
Szerk: még arra emlékszem, hogy sok PCL85-öst láttam bekapcsoláskor felvillanni, de tönkremenni sosem.

Üdv!
Az STA25-öt komolyan gondolva, elkészült 2 db fűtőtrafó...
Többek szerint hasznos a külön trafó ilyen célra, így, mivel a diyernek semmi sem drága egyik változatot közös trafóval (fűtés+anódtáp), míg a másik változat monoblokk és mindegyik önálló energiával.
Mindkét változat 2 x fojtó a tápban és 2 x stab. 350V (monoblokknál csak 1 x fojtó és 1 x 350V stab. táp)
Még a 350V-os trafók, stabilizátor tápok öszerakása és gondolkodhatom az összeszerelésen...
Jaj, dehogy, és a kimenők...?
Folyt.köv.

A monoblokk jó dolog, bár vannak gyakorlati hátrányai. Kompromisszumok nélkül megcsinálni relatíve drága, továbbá nem ajánlatos egybeépíteni az előerősítővel, hiszen nem valami praktikus dolog két hangerőszabályozóval ügyeskedni...

Kísérletezésnél viszont előny, hogy ezzel monóban bármilyen (akár mechanikai felépítésbeli!) változtatást "ábézni" lehet.

Az igazság, bevallottan nem teljeskörűen tájékozottként csöves erősítő építés ügyben (csak szólok, mert sokan nem is hinnék... ) :
Affelé hajlok, hogy csöves végfokot nem csak nem építek egybe előfokkal, de semmiképpen nem rakok potenciométert se rá...
Többek közt azért, mert ez a csúnya Miller effektus egy hangolt magasvágást idéz elő - a potméter leosztás+az M.-effektus miatt. Szóval meg vagyok ijedve...Meg nem is biztos, hogy szakszerűen írtam le a dogot.
Vagyis azért is gondolom, hogy néhány 100 Ohmos kimeneti generátor ellenállású előfokot kell az erősítő elé akasztani, hogy ezt a bemeneti kapacitást kordába tarthassam.
LS7 lesz, meg némi RIAA, csöves megoldásban egy másik dobozban.

Akinek kalapácsa van, mindent szögnek néz.

A teljesítményerősítő duál monó felépítésénél én (is) fontosabbnak tartom az előfok fizikai különválasztását...

Néhány tájékozódó mérést tettem:
Generátor ellenállás 24-34 kOhm, terhelő kapacitás 200pF 20kHz-n ca. 1.5-2dB csillapítás
10 kOhm - . - 200pF 20kHz -> nincs érdemleges csillapítás

Ügyesebbek szimulálni is tudják, én csak az org....st...
Méréseim nem tekinthetők egzaktnak, de számomra az látható, hogy egy kis impedanciás meghajtás fontos.
Elképzelhető, hogy a "jelkondicionáló"-ként emlegetett csöves elektronika többek közt emiatt is jól szolgál egyes erősítők elején...
További kérdés: Hova is tegyük és ? kOhm-os hangerő szabályozó potenciométert?
Ha az előfok és a végfok közé, akkor hiába pár száz Ohmos az előfok kimeneti impedanciája, ha egy 100 kOhmos potenciométerrel van lezárva és ennek leosztásáról kapja a jelet a végfok.
... és csináltunk egyfajta loudnesst, nem biztos, hogy olyant szeretnénk, vagy egyáltalán...
Mint a mérésemből gondolom, 10 kOhmos potenciométer már jó lehet, azzal már elfogadható a két fokozat közötti elhelyezés...
Majd írtok vélemyényt...
Megjegyzés: Az a 200pF szakirodalom szerint simán előállhat az M. effektus és a szerelési, élősködő kapacitások összegeként.

Az előfokot és a végfokot is összekötöd valahogy. Az előfok kimeneti ellenállása, kábel kapacitása, végfok bemeneti ellenállása. Ez is egy szürőt fog eredményezni.
Öszintén, már bocs, de annyira a Szent Grált keresed, hogy közben elfelejted megépíteni az erősítőd.

A komolynak mondható gyártók gyakorlata meglehetősen egységes képet mutat: 100kohm körüli potméter az előfok bemenetén, melynek csúszkája közvetlenül, esetleg ellenálláson keresztül csatlakozik a rácsra. Nem véletlenül alakult ez így...

Köszönöm, segítettél.
A szilíciumos erősítők, FET bemenetű műveleti erősítők kapcsán olvastam először - anno - hogy azt a bemeneti kapacitást töltögetni-kisütni kisimpedanciás meghajtás kell.

Azon a szinten, ahol Te mozogsz Józsi, eretnekség a potenciométer. Minimum jaxley, ellenállás osztóval, kapacitàsos kiegészítéssel, mint a szkópok bemeneti osztója.

Nem tartom a dolgaimat magas szivonalúnak, de itt, vidékre, pa..., szóval nekem is lehetnek már yaxleyeim. A kapacitív kiegészítéseket magamnak nem gondolom fontosnak.
Ehun, la:

Miért lenne eretnekség?

Bocs, hogy beleszólok, de 1 ecc83 bemeneti kapacitása 0.11pF.
Azon nem sokat kell tölteni-kisütni.
A szerelési kapacitások ettől nagyobbak, de akkor sem olyan vészes.

Köszönöm az észrevételed!
Múltkorában a hálón nézegettem a Miller-effektust - sajnos nem mentettem le az oldalt -és érdekességet találtam. Nekem az volt még...
Mint az adatlap részen is látható, a kapacitás az anód és a katód felé kicsit több, mint amit írtál.
A leírás - sajnos emlékezetből és nyilván nem pontosan idézem:
A bemeneti ~1.5 pF rács/katód kapacitáshoz az aljzat érintkezői hozzáadnak még ugyanennyit.
Kb. 60x erősítésű csőnél a bemenetre visszaható, mutatkozó kapacitás már 200 pF lesz.
Vagyis egy nem is túl nagy erősítésnél már jelentős kapacitás növekedés jelentkezik a bemeneten.
A vezetékezés, összekötő kábel kapacitása szerintem valóban nem nagyon jelentős e mellett.
A tegnapi saccolásaim abban erősítettek meg, ha 100 kOhmos potméterrel egy kisebb hangerőn zenélek, ott a soros ellenállás emiatt pl. 90kOhm és a 200pF azért már rúg a labdába.
A poti előtti generátor ellenállást nem is számolva.
Aztán:
Ha egyébként egy előfok nem is erősít (CD, rádió, RIAA kimenet) bemenetről, csak szintillesztés (?) lenne a feladat? Szerintem az alacsony impedancia a végfok felé a fontos.
Nyilván egy jó minőségű műsorforrás magában is bírhat kellően alacsony impedanciával, de, ha többet is ki szeretnénk választani és azok (miért ne?) eltérő forrás impedanciát mutatnak, hamis lesz a végeredmény.
Most arra nem térnék ki, hogy mit hallok én meg, vagy mi a felesleges (mások szerint), az nem bír nálam fontossággal, mindenkinek van/lesz, lehet elképzelése és az szerint (is) készít diy készülékeket.