Saját magadat kérdezed, az új regisztrációdról? Nem rossz.

Nyomtam én is egy lájkot, az élet nem állhat meg.

És én is.

Ez marha jó.Beregisztrál új néven aztán saját magától kérdez?Ezek után mind két reg eltűnik?q ra ki van pihenve.

Bekerült a végleges egyenirányító panel a helyére. Rajta oldalanként 3x3300u 16V Panasonic Low ESR kondival. Régi nagy méretű AEG graetz hidak vannak rajta. Nem mondom hogy nem melegszik de a viszonylag nagyobb mérete miatt nem forró. 6,5V lett a DC fűtőfeszültség. A brumm a kimeneten 1mV-ra csökkent. Még közelről sem hallható. Hangerő poti jobb híján Remix lett. Most csak olcsó kínait tudtam volna beletenni. Annál azért ez jobb.

HER608 diódát rakj gratznek, vagy MBR10/100-akat (abból is a kétlábúakat). Vagy közel hasonlatos gyors diodakkal, ha lelsz, vagy tudsz rendelni. Ezekkel mégjobb lesz. Elég ha 100V-os a dióda, nem muszály a HER608, nekem ez volt.

Miért kell gyors dióda. Azoknak kisebb a nyitófeszültsége és még több lenne a DC fesz. 6,8V körül biztos lenne ami sok. Igaz kevésbé melegednének.

Meg is válaszoltad, pont azért, hogy minél kevesebb feszültseget értsen és ne melegedjen ezáltal. De nem fog neked ott olyan nagyon több feszültséged lenni. Rá is mérhetsz majd egy analóg tükrös műszerrel, ha van hogy pontosan megmérd. Én a hálózati feszültség miatti többletek miatt jobban szoktam aggódni, mint az, hogy pár tized voltal több a fűtésed. Pl. mifelénk van hogy 240-245V is sokszor a hálózat. Na egy 230V-rá tekert trafó már mindjárt meg is dobja a fűtésedet is. Néha mérjél rá egy analóg műszerrel a hálózatra, hogy mennyi is az az annyi? Ne félj te attól hogy ici-picit túlfűtődik, mert a hálózat változásai miatt biztosan, ha más miatt nem is. Pláne ha ipari park, üzemek közelében laksz. Akkor biztosan lesz, hogy több a hálozatid, de lesz, hogy sokkal kevesebb. A gondok a kevesebbel kezdődnek mindíg. Ugye mert ha belegondolsz, akkor ha kevesebb rafting jön a dugaljból, akkor nem is ragozom tovább az alúlfűtést. Az nagyobb baj a csőnek, mint a picit túlfűtés. Én a fűtést is mindíg 7V AC-ra tekerem, az 5V helyett 5,5-6V. van. De figyelembe veszem a hálózati feszültséget is hogy mire tekerjem a primert, mert bajt okozhat. Nagyobbat mint a diódákon eső kicsiny feszültség. Ezen okok miatt még soha nem tekertettem még toroidot sem 235V alá. De ez mifelénk érvényes. Az hogy nálatok mi jön ki a konnektorotokon, nem tudom. De èrdemes lenne figyelmet fordítani rá. Ha trafó közelében laksz, akkor biztosan vannak hálózati ingadozásaitok.

Anno amikor elhagyták a csöves egyenirányítást, pár jó nevű gyártó sima graetz kapcsolást alkalmazott helyette, a diódákkal soros ellenállással. Ezt ma is ki lehetne próbálni. Akár hagyományos, akár gyors diódákkal.

Ez nem stimmel.

Ezt nagyon nem kellett volna leírni....
Az elektroncsöveknek a pontos fűtőfeszültségtől való eltérése mindkét írányban csökkenti az élettartamot. Az aláfűtés kisebb arányban, míg a túlfűtés gyorsabban, amihez a disszipáció növekedése is hozzájárul.
Infó itt:

https://www.diyaudio.com/forums/tubes-valves/211731-heater-wiring-b...4.html

Nagyon nem? Akkor miért is kell ràszámolni a trafónál? Szerinted a trafóméretezéskor az a rászámolt kis plusz a szekunder(ek)en mit gondolsz Jenő bácsi hány voltot is fog produkálni???? Az a két tized volt semmi ahhoz, ha alàfűtődik a cső. Na az már nagyobb gond. Ezt te is tuthatnàd. Számtalan idős ismerős kolléga és itteni fórumtárs már évekkel ezelőtt sokszor, de igen sokszor elmagyarázták ezt nekem, hogy fűtés tekercset mindig 7V-ra tekerünk 6,8 helyett!! Na majd annak a sok, sok ismerős kollégának, is próbáld ezt bemagyarázni. Gondolom el is fogják azt hinni?! Ááááá dehogy.
A diyaudio-t meg ismerem, sajnos a többi magyarított változatát is. Na azokon is van ám sok sületlenség. Ha aláfűtődik, az nagyobb baj. Mintha leírtam volna a hálózati feszültség ingadozàs okozta gondok fontosságát fentebb. Na az a nagy gond nem két tized volt. Ez semmi Ahoz képest.
De szerintem nagyon örűlj, hogy felètek a városban nagyon kicsi ingadozások vannak. Úgyhogy én maradok szépen a 6,8 helyett a 7V-nál, 5 helyett pedig az 5,5-nèl.

Normál esetben a csövek a névleges fűtőfeszültségen adjak az élettartamuk maximumát - lásd a betett fotón. Aztán innentől kezdve, hogy ki mit mond az a össze-vissza beszélés kategóriája. A trafók méretezése egy másik tészta, aki saját maga tekeri, annak van egy javaslatom.
Mivel a hálózati feszültség nagyban fűgg attól, hogy kinek mi jutott, azt a trafó primerkörénél illik beállítani. Tehát az én trafóm 225/230/235/240 voltos leágazásokkal készült, és a felhasználás helyén kell a megfelelőt bekötni
TJ.

Szerinted! De jól is va ez így. Nem baj az. Te csináld úgy, én, meg pár másik (jópár!) másik itteni fórumozó és nem fórumozó tapasztalt kolléga meg másképpen csináljuk. Egyetlen csöveik sem pusztúltak még bele, a + két-három tized boltba. Ezt üzenik.

NE ETESD A TROLLT!!!

Kár ezen vitatkozni, ha lehet hinni az ábrának akkor szépen látszik rajta, hogy mennyivel csökken 15%-os alul illetve túlfűtés esetén az az élettartam. Alul fűtés esetén sokkal jobban.

Ok. Így lesz!

Igaz is. Megyek is füvet cárt kelni. Utána meg fűtőtrafó tekerni kèsőbbre. Ugye, hogy nem bolondok a tapasztalt ismerőseim!?

Sziasztok,a végéhez közeledik az erősítő építés,hála nektek. Úgymond kész a dobozolás,megérkezett az egyenirányító cső. Beszereltem foglalattal együtt,átcseréltem a trimmerpotit a tápban és teszteltem külön.
Egyesével beállítottam az áramokat a két oldalon és jött volna az első éles teszt készreszerelt dobozzal.
Bemelegedett az erősítő,bekötöttem a hangszórót a kimenetre és ahogy a jelkábelt a pc-be dugtam,az asztalról hatalmas sistergés hallatszott.
Az egyenirányító cső fűtésének trafója átégett,de nem értem,hogy miért. Túl vékony lehet a szigetelés rajta és eddig bírta volna? A leszorító fém alátét alatt volt egy nagyon vékony gumi alátét,ezen keresztül húzott szerintem ívet a földelt doboz felé.
Kivettem a csöveket,visszakapcsolás után a fűtőfeszültség mérve rendben van.
Tegyek nagyobb szigetelést a trafóhoz és próbáljam meg úgy? Mi okozhatta azt,hogy egyből a jack kábelt bedugva,ezt produkálta?
Köszönöm szépen!

Hát rendesen el kell azokat a tekercseket, egyencső fűtésének tekercsét szigetelni nem papírral, hanem amit tekercselők is használnak, poliészter fólia—több kV-ig is kiválóan szigetel, vagy mégjobb a kapzon szalag, ezt is lehet sok ilyen helyet kapni többféle szélességben, vagy a bizonyos sárga 3M szalag. Ez is 5-6kV-ig kiválóan szigetel egyetlen rétege is. Épp most tekertem táptrafót, ilyen szigetelést használtam. A cső fűtőtekercsét különösen nagy gonddal szigeteld el, ha kell beljebb kezdd a tekerését, mert a teljes egyenirányított TELJES ANÓD FSZÜLTSÉG OTT VAN BENT A TEKERCSEN A TRAFÓBAN!!!! Ha külön van fűtőtrafó ha nem, akkor is. Ezt soha ne feledd. Ha nem jól tekersz-szigetelsz, akkor elkönyvelhető a baj. Ha van helyed egy sorban és kiadja a sor bőven az egyencsöved fűtéstekercsét, akkor nyugodtan kezdjed 5mm-el beljebb a tekerését, de ugyanígy végződjön is! Huzalod nem lehet bizonytalan és bontott! Remélem segítettem.
Itt egy kép a kapton ill. 3M sárga szalagról. TME-n van mindig. Nézz szét itt a storén is.

Toroidon hol kezdesz "beljebb"? Ezt a trafót meg kell bontani, ott valami sérülés van!

Ott? Sehol. Én egy estleges következő trafó tekerésről írtam. A toroidot nem figyeltem, mert most annyira nem ertem rá a fűnyírás, kerti munka közben. Toroidot macera házilag újra tekerni. Bár fűtéstekercset még könnyű is, de amit írtam ide is érvènyes. (Szigetelés ügyileg.) Ha a primer nem sérűlt, (bár a kép alapján kétlem) akkor szerencséje van és csak azt tekeri újra és szigetelni, szigetelni rendületlenűl.

A képen nem látszik tökéletesen, de úgy tűnik ahogy írod is, hogy kifele húzott át a tekercs a ház felé. Mondjuk nem tudom hogy hogyan csinálta a poliészteren keresztül (lehet hogy sérült), meg hogy hogyan volt ott akkora potenciálkülönbség hogy áthúzzon a házra? Meg ha fémmel szorítasz le toroidot akkor mindig kell még pluszban szigetelést alátenni, a gumi nem elég, meg össze is lapul ha meghúzod a csavart. Meg nagyon ügyelj arra is, hogy a belső csavar a házzal ne alkosson rövidre zárt menetet.

Az IMG_20200425 képen látható , hogy a toroid felett lévő kapcsolóüzemű tápról húzott át a trafóra, a táp jobb oldalán lévő kondenzátornál és a nyákon koromnyomot látni.
Érdekes jelenség lehetett.

Úgy látom én is, hogy egymáshoz csavarozta a hálózati 230 volton lévő panelt és az anódfeszültségen lévő fűtőtekercset.
A közöttük lévő akármi nem birta ki sokáig...lett volna azért hely ezt biztonságosabban megoldani.
TJ.

Sziasztok,köszönöm szépen a segítséget-ötleteket.

Valószínűleg tartom,hogy nem a kapcsolóüzemű táp okozta ezt. Az egy 4 mm vastag tömör műanyag lapon van és azon például semmi égésnyom sincs. A kondenzátor tövében az a kis fekete akármicsoda,a nyákon filccel van összefestve,nem égésnyom.
Csatolok egy képet a leszorító gumilapról és a tárcsáról. A trafón kívül van a szekunder tekercs és elég vékony a szigetelés rajta. Elképzelhető,hogy túl szorosra volt húzva a csavar és azért húzott át?
Egyelőre ennyire sikerült letakarítani a helyén,remélem,hogy a primer nem sérült.
Próbából feszültség alá helyezve a kimeneti feszültség megvan.

A rövidrezárt menetű tekercs a ház csavarjával,sajnos ezt a részt nem értem.
Egy tőcsavar lóg ki a menetes furatból,ami egyébként a túl oldalon lévő nagy hálózati torroid trafót tartja,ami a feszültségekért felelős. Erre esztergáltam egy hengert,amiben átmenő M8 menet van. Ezt rácsavartam a kilógó csavarra és az így keletkezett menetben pedig rögzít a korábbi képen is látható M8 csavar+anya. A csavart betekerve fixálódik,az anyával pedig rögzítem a műanyag lapot.

Az a baj,hogy trafó tekercseléshez nincsen sem anyagom,sem szaktudásom. Mi lenne most a következő lépés? Ki kellene szednem a trafót,letekerni a szekundert és megnézni a primert,hogy rendben van-e? Ezt szemrevételezéssel?
Utána megfelelő szigetelést feltenni és rá új huzalból a szekunder?Ezt talán egy eres sodrott,szigetelt kábellel tudnám kivitelezni,nem tudom,hogy elég-e rá a hely?

Látni egyébként nem láttam a történteket,pont a jack dugót dugtam be a gépbe az asztal alatt. Mire hallottam,kihúztam és megnéztem,ez a látvány fogadott.

Ha a feszültségek rendben vannak,elképzelhető,hogy csak szigetelni kell a primer-szekunder tekercs között és a szekunder tekercs külsejét és visszamehet a helyére,vastagabb gumilapokkal alul-felül?

Nekem csak az a gyanús,hogy miért pont a géppel való összekötéskor keletkezett ez? Előtte ment több percig is gond nélkül.

Köszönöm szépen!

Bocsi 6,3

Előbb is feltehetted volna ezt a képet, mert így mindjárt más a leányzó fekvése, mivel látszik hogy nem a szekunder hanem a primer ütött át, eltűnt róla a szigetelés. Ha itt laknál a szomszédban mondanám hozd át, le kell tekerni róla a szekundert, utána a sérült szigetelést is, a primer meneteit rögzíteni kell (afféle házilagos impregnálással), ha az rendben van újra kell szigetelni (ugyanolyan poliészter fóliával mint ami rajta van), utána újra feltekerni a szekundert, majd szigetelésvizsgálóval meg kell mérni (legalább 60 másodpercen keresztül bírnia kell a 4kV-ot).
Az a baj, hogy nem éri meg vele görcsölni, olcsóbban kapsz ilyen trafót használtan, mintha kínlódsz vele 2 napot.

Azzal a nagy, csavaros rászorított paneles rögzítéssel Te magad nyomtad a vastag felső meneteket az alatta lévő tekercsbe.
A toroid trafók tekercselése és menetek szigetelése mechanikusan nem nagyon vehető igénybe...ezt most itt láthatjuk...
TJ.

Keresek akkor használtan,sajnos én ezt nem tudom megcsinálni,nincs se eszközöm,se anyagom,sem tudásom hozzá.
Valószínűleg akkor ez csak akkor kellene javítani,ha nem találok egyáltalán ilyet.

Egy kérdés merült fel : A cső fűtéséhez külön trafó szükséges vagy külön szekunder tekercs is megfelelő,ami másra nincsen használva?

Illetve,jó lesz átnéznem a másik oldalon lévő fő trafó és a két kimenő trafó rögzítését is. Csavarok minimálisra legyenek húzva és vastag gumi szigetelő is legyen mindenhol.