Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
Túlterhelés, zárlat figyelésére ott van a biztosíték.
A Youtube-on rengeteg hoax kering. Pont Bakman kolléga linkjét átfutva belenéztem egy videóba, ahol egy olcsó műanyag sublert sniccerrel meg tudott vágni egy fazon. Kinek jelent ez megdöbentő következtetést?
Írtam, hogy gondolom csak ironizálsz, de, ide már nem raktál smiley-t.
Számomra tök izgalmas ez a hálózat-összekötősdi, és érthető, hogy milyen felelősségteljes dolog ezt szinkronban tartani. Azzal viszont nem tudok mit kezdeni, hogy
Idézet: Az, hogy az órák elmásznak, az evidens (bár a jelen esetben ez sem igen haladhatta meg a pár másodpercet). De hogy milyen "gépek" érzékenyek tized Hz eltérésekre, az igencsak érdekelne. Nem inkább a generátorokra akart célozni a szerző? „a nagy gyárak érzékenyebb gépei leállhatnak, bizonyos órák pedig késni vagy sietni fognak”
Kisebb frekvencia -> alacsonyabb motor-fordulatszám -> futószalag lassabban megy -> napi 50.000 db. termék helyett csak 49.800-at készít. Cserébe, amikor nagyobb a frekvencia, akkor meg többet...
Szép is lenne, ha a hálózati frekvencia pontosságától függne, mennyi termék gurul le a szalagról.
A jelenség mozgatórúgója a pénz. Akkor a Balkánon éppen volt elegendő víz a vízerőművekhez, Nyugat-Európában kevés volt a megújuló, emiatt a kereskedők inkább vették a balkáni olcsóbb villanyt, mint a drága, - CO2 kvóta miatt borsos árú - fosszilis energiahordozóból termeltet. Ezzel nem is lett volna baj, ha a balkáni hálózati csatlakozások redundanciája elegendő lett volna, de nem volt elég. A leszakadás után az európai rendszerben teljesítmény hiány lépett fel, amit fogyasztók lekapcsolásával oldottak meg, a Balkánon teljesítmény többlet jelentkezett (növekvő frekvencia), amit az erőművek visszaterhelésével szüntettek meg.
Áttételesen mégis a megújuló források előre törése volt az egyik ok, a hálózati probléma csak felszínre hozta ezt. Sajnos az új elvárásokra a hálózat fejlesztése csak késve tud reagálni, mivel a változás nagyon gyors, a hálózatépítés meg nagyon drága, és lassú, ezt pedig nem a megújuló erőművet építő, üzemeltető finanszírozza, hanem a hálózati díjakon keresztül minden rendszerhasználó.
Érdekes hogy a kapcsolt (éjszakai) áramot nem dinamikusan kapcsolják a terheléstől függően hanem percre pontosan időpontra, szerintem így nem sok értelme van. Mutatok egy logot, a boyler van rákötve meg egy izzó hogy látszódjon meddig van áram.
Több oka is van a statikus programnak:
- a hajnali terhelés nem szokott változni, emiatt nem feltétlenül indokolt a dinamikus kapcsolás - a tárgynapot megelőző napon leadja a kereskedő a MAVIR-nak a tárgynapi menetrendet (15 perces átlagteljesítmények, 96 db érték), ha közben kapcsolgatnak, akkor biztosan fog változni a terhelés, a kiegyenlítő energia egységárára sok mindent lehet mondani, de azt, hogy alacsony azt nem - minden fogyasztónak napi 8 óra "felfűtést" kell biztosítani, a fogyasztók 10,20 csoportba vannak sorolva (függően a hálózat üzemeltetőtől), emiatt viszonylag bonyolult a dinamikus kapcsolgatás háttere, sőt még mindenkinek kapnia kell 1 órát csúcsidőszakban is (a MEKH ezt látta jónak)
Kösz, elolvastam, de nem érzem úgy, hogy válasz lenne a kérdésemre. Gyárakról volt szó, tehát fogyasztókról, akiknél "érzékeny gépek" leállhatnak. Nem vagyok járatos erősáramok terén, ezért tényleg kíváncsi vagyok, hogy milyen gépek lehetnek ezek...
Szerintem költői túlzás. Legalábbis tized Hz eltérés nem volna szabad hogy számitson.
De van itt olyan, aki komoly gépekkel dolgozik. Várjuk meg hogy ők mit mondanak.
Ott, ahol számítana ennyi is, minimum frekvenciaváltó dolgozik, annak meg 3-4 Hz ingadozás a bemenetén meg sem kottyan.
A frekvenciaváltók (ipari motormeghajtók), szervók (szervómotor meghajtók) régóta (amióta olcsók és tömegesek lettek a 32 bites mikrovezérlők) AC-DC majd DC-AC átalakítási elven dolgoznak (persze megawattok alatti tartományban):
AC betáp (széles feszültség és frekvencia határokkal) -> 400-700V DC -> 3 fázisú félvezető (FET, IGBT, stb) hidas motor tekercs meghajtás. Egy átlagos frekvenciaváltó egyfázisú bemenetre vonatkozó előírása (lásd: 32-33. oldal): 1/N/PE, AC 230 = min 180V - 0 % ... 264V + 0 %, frekvencia = 45Hz - 0 % ... 65Hz + 0 %. Érdekességképp a kimenetének hasonló adatai: Output range -1000 Hz ... +1000 Hz, absolute resolution 0.02 Hz, parameter data: 0.01 %, process data: 0.006 % (= 2^14). Idézet: „Output range -1000 Hz ... +1000 Hz” Ezt a -1000 Hz - + 1000 Hz-t hogyan értelmezzük?
Bocs, de mit látunk az X és az Y tengelyen?
Mi az a 2000 és a 470? A hozzászólás módosítva: Feb 3, 2021
Az csak egy irányváltó bemenet, vagy programból lehet irányt váltani. Hz-nek nincs mínuszos értelmezhető értéke.
Szerintem hibás fordítás. Nem a frekvenciára érzékeny gépekről van szó, hanem a nagyfogyasztók besorolásáról. Ha a frekvencia csökken, csökkenteni kell a terhelést, amit a nagyfogyasztók kikapcsolásával lehet megtenni. Ezért minősítik a nagyfogyasztókat, hogy melyiket milyen körülmények között, mennyi időre lehet lekapcsolni, a lekapcsolással járó károk minimalizálására. Léteznek kritikus infrastuktúrák, amiket nem, vagy csak bizonyos ideig lehet lekapcsolni. Pl. nem minden kórházban van teljesértékű szünetmentes áramforrás, azokat nem lehet, de egy lakótelepet lehet minden további nélkül nem túl hosszú időre lekapcsolni.
Ha figyelmesen olvasod a szöveget, azért kiderül. A hozzászólás módosítva: Feb 3, 2021
A felekősségvállalás úgy tűnik nem működik sehol.
Kérésre elpostáztam egy encodert (gyári új, eredeti csomagban), mert azt állították: "Nem vagyunk bénák! Egy 5 eres vezetéket be tudunk kötni. Ezért nem fizetünk több tízezer forintot." (kiszállás az ország másik végébe) Majd visszajött az encoder, hogy biztosan gyári hibás, mert ők mindent jól csináltak, de ez mégsem működik! Ti ezt visszavennétek garanciában?
Nézőpont kérdése. Hz=1/s, képzeljünk el egy koordináta-rendszert, ahol az x tengely az idő, y pedig amplitúdó (frekiváltóról beszélünk, tehát ez a kimeneti feszültség nagysága). +1 Hz esetén jobbra indul a szinusz (+1/s), -1 Hz-nél pedig balra (-1/s). Ha mindhárom fázist nézzük, akkor a jobb (pozitív) félsíkon 1-2-3 lesz a csúcsok sorrendje, a bal, azaz a negatív félsíkon pedig tükörszimmetrikusan 3-2-1, pont megfordul a fázissorrend, tehát egy rákötött motor a másik irányba forog. Tudom, hogy negatív idő nincs, azaz nem tudunk időben visszafelé menni, de (kvázi) végtelen szinuszos jelekről beszélünk, a 0 pontját mi határozzuk meg. Például megfigyelünk 20 másodpercet, amire azt mondjuk, hogy a közepe legyen a zérusunk, így máris a -10 s..+10 s tartományban vizsgálódunk.
Talán kicsit körülményes lett a leírás, ha kell akkor este skiccelek egy magyarázó ábrát.
Végülis csak 5, mert a 6. az árnyékolás.
Egyébként egy módon lehetett így kicsinálni. Ha az A és a B kimenetre adták rá a 24V-ot.
Vagy 230V AC-ra kötötték
Villanyszerelő kollégám úgy tönkretette a multiját, hogy észre sem vette Kisípoltatta a 230V-ot (egy relés vezérlést méregetett). Aztán szóltam neki, hogy lehet, kellene egy új multi. A hozzászólás módosítva: Feb 4, 2021
Nem. Azért nem, mert lemondott a szakszerű beszerelésről, tehát a garancia egyik feltételéről.
Elektromos kütyüt a legritkább esetben vesznek vissza. A meghibásodás oka nehezen azonosítható.
Az én kollegám meg áramerősséget mért a 230V-on. Azt mi is észrevettük.
Még középiskolában valakinek 440V-ra lett volna szüksége, ezért sorba kötött két konnektort.
De nem sikerült neki, mert éppen szembe kötötte, így a kimeneten 0V-ot kapott.
Az egyik kollégám egy kis piros német multiméterrel követte ezt el. Javítható volt! Belül elégett pár fólia, és a műszerzsinór mérőcsúcs anyaghiányos és eldeformálódott, de újra él. A céges kis alap műszernél pont szemben van a 200ohm és a 750VAC, persze a tekerő letörése félhomályban nem igazán feltűnő. Én ezt követtem el. Ebben a műszerben egy pötty a java a panelen és nincs sok külső alkatrész, azóta csak feszültségmérésre tudjuk használni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |