Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Erősítő mindig és mindig
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd! I. A helyes tápfeszültségek megléte. II. A kimeneten van-e egyenfeszültség. Élesztés.
Lapozás: OK   379 / 2544
(#) highand hozzászólása Okt 10, 2009 /
 
Mindennel egyetértek amit írtatok, de --

- itt van pl. az ominózus TDA 2030, a hibajavítós kapcsolásban. A hang gyökeresen megváltozik, amikor a hangszórónak azt sarkát, ami a hibajel erősítő kimenetén van átkötöd a földre, holott a jelszint egyetlen millivoltot sem változik. Lenne egy kézenfekvő magyarázat, de valahogyan nem akarjátok meghallani, vagy nem vagyok én szimpatikus, mindegy is.

A hangszóró visszahat és nagyokat belehúz a visszacsatolásba. A hibajavítós esetén ez nem okoz kombinációkat.

Az ember azt hinné, ha megbízhatóan rekonstruálható lehetetlenséget hoz létre, akkor a legokosabb emberek ezzel foglalkozni fognak, hiszen rekonstruálható, tehát a föld két ellentétes végében is létrehozható ugyanúgy a jelenség, azaz lehet róla érdemben vitázni, érvelni.

Ne értsétek félre, nem kikövetelni akarom a véleményeket, csak érthetetlen számomra, hogy abban a témában, ami mindenki számára izgató, tudnilllik, hogy miért szólnak különbözőképpen az erősítők, valaki letesz egy ilyen rekonstruálható kísérletet az asztalra és senki sem foglakozik vele.

Nem értem.
(#) macera2 válasza highand hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Sajnos jelenleg nem olyan a szitum, hogy erősítőket tudnék építeni, és azokat műszakilag leellenőrizni. Elismerem , én is átcsúsztam a kényelmes elmélkedés síkjára. Engem a szubjektív hangminőség és a konkrét műszaki paraméterek közti kapcsolat izgat. Csak van valami oksági kapcsolat. A konkrét analizálás céljából, ha nem probléma, azért azt a TDA 2030-as kapcsolást csatolhatnád.
(#) proli007 válasza szamóca hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Hello!
Idézet:
„Minden embernek hallásvizsgálat, freki-érzékenység skála, és tervezőhöz ezzel menni, hogy készítsen neki személyre szabott hangláncot.”

Miért is kellene? Hiszen a "valós élet Hi-Fi-t" is ezen csámpás füleivel hallja, tehát a viszonyítási alapja az eredeti hallásgörbéje. Csak akkor lenne igaz, ha nagyothalló készüléket építenél..
üdv! proli007
(#) macera2 válasza macera2 hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Sorry, de megint csak elméleti síkon maradva. Ha a hibajavító erősítő kimenete helyett a földre kötöd a hangfal egyik végét, akkor a kimenő jelből nem vonódik ki a hibajel.
Műszaki síkon maradva, a szubjektumot zárjuk ki. Milyen paramétert, és milyen mértékben javított a hibajavító erősítő? Hajdanában én is építettem olyan erősítőt, ahol a hibajavító jelet a visszacsatolás összegző pontjáról nyertem ki, ezt erősítve vontam ki a kimenő jelből, úgy hogy a hangszóró egyik ágát nem a földre, hanem a korrekciós erősítő kimenetére kötöttem. Ezzel durva hibákat lehetett korrigálni. Pl. túlvezérlés miatt vágott szinusz, legalább is szkópon, szemre, visszanyerte eredeti alakját. U.ez a módszer, elv. és illusztráció már volt itt tárgyalva, bemutatva valamelyik erősítős főrumon. Na de mi van a többi paraméterrel? Az már egy elfogadott dolog, ez a topik is tárgyalta, hogy önmagába a neg.v.cs.-vel egy bizonyos szint fölé már nem lehet menni.
(#) lapose válasza macera2 hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Szia!

Ha teheted olvasd el (ha még nem tetted) a teljes Sípos cikket. Mindenféleképp érdekes, bár szerintem néha kissé elfogult.
(#) szamóca válasza proli007 hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Szia!
A hallásjavító már durva példa, de láttam pár kis felbontású hallásvizsgálati görbét, és már ott is jelentkeznek eltérések, amik nem csak a kornak tudhatóak be. Ugye az általános hallásgörbét is úgy vették fel, hogy megvizsgáltak x embert, és ebből vontak le következtetéseket. De nem mindegy a kor, milyen adottságú, és nem utolsó sorban milyen halláscsökkentő hatások érték az illetőt az idők folyamán. Szerintem igencsak van eltérés a különböző emberek hallása között.
Ezért ugyanazt a hangláncot minden egyén másnak hallja.
Ráadásul nagyon szubjektív hogy az emberek hogyan hallják, illetve szeretnék hallani a zenét.
Gondoljunk csak a fekete üveges autóra amiben megy a bumm-bumm, meg a tic-tic.n És gondoljunk ennek a hosszútávú hatásaira. No itt már valóban kell majd a frekifüggő nagyothalló készülék.
(#) macera2 válasza lapose hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Hi lapose! Olvastam a Sipos cikket, legalább is azt amit Imi65 mellékelt. A teljes cikk alatt a Rádiotech. Évkönyv-ben megjelentre gondolsz?
(#) lapose válasza highand hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Szia!

Dehogynem, csak ugye többen vagyunk itt akiknek viszonylag kevés az idejük, nem nagyon tudunk építgetni mostanában, és itt a HE-n a high-end-nek viszonylag kicsi a tábora.
A rajzodat én is a kipróbálásra előirányzottak közt tartom, annál is inkább mert TDA-m, és LM1875-öm is van, érdemes őket összehasonlítani.

Vannak akik nem fogják kipróbálni, mert nem sokra tartják a TDA2030-at, pedig szerintem jobb hangja van(szubjektív vélemény ), mint a szimpla 12V-ra készült IC-nek.
(#) lapose válasza macera2 hozzászólására (») Okt 10, 2009 /
 
Igen, sokkal nagyobb terjedelmű a cikk, és sok plusz információ is van benne.
(#) highand válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Valami biztos változik, hiszen nagyon megváltozik a hang. Pont ezért kell foglalkozni vele, mert ami kimérhető, az jelentéktelen kellene legyen.
(#) highand válasza lapose hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Holnap összerajzolom és felteszem ide. Azért nem ma, mert ohm pontossággal azt akarom feltenni, ami meg van építve.
(#) Imi65 hozzászólása Okt 11, 2009 /
 
Itt egy másik Sipos cikk a termikus torzításról ez már teljes.
(#) highand válasza Imi65 hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Érdekes cikk, de semmi új nincsen benne, hacsak az nem, hogy Sípos igen elegánsan úgy csinál, mintha a termikus torzítás okozta hibákra nem hatna a visszacsatolás.

Sípos ugyanilyen lelkesen egyszer már beszámolt a tranziens intermodulációs torzításokról, akkor is úgy lehetett érezni, hogy most megfogta a lényeget, hát nem így volt. Szerintem nem kell hangzatos történeteket kiagyalni, elő kell állítani a műsorjellel párhuzamosan a hibajelet, amikor hangszóró a terhelés és profánul mérni kell a szintjét, abban benne lesz minden moslék.

Mondjuk a cikk zárószava ki is mondja, hogy "nagyon leegyszerűsítették a problémát". Én ezt fordítva érzem, de legyen ez az én agybajom.
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Ez is egy érdekes idézet Sipostól (A Hifi erősítők építése c. műből). Ezért nem értem, hogy lehet a visszacsatoló hurkot nélkülözni. Az idézet szerint a lokális visszacsatolás csak a jelcsökkenés mértékében csökkenti a torzítást.
(#) hapro hozzászólása Okt 11, 2009 /
 
Tanácsot kérek a szakiktól egy végfok élesztésében. Sztereo végfokról szó lévén az egyik oldal tökéletes, a másik nem akar működni. Csatolom a kapcsolási rajzot., és jelmagyarázatot adok hozzá.
A pirossal áthúzott alkatrészeket kihagytam belőle saját felelősségre (védelem).
Az előfok rész teljesen jó, a T3-mal jelölt tranzisztor bázisáig a szinusz jel tökéletes, a kollektorán már a csatolt képen lévő módosulás látható. Ha egész kicsi jelet adok neki, akkor még elfogadható a szinusz jel, de ez nem boldogít engem ugyanis ez így nem jó. A következő képen az emitter ellenállások közös pontján mértem szkóppal, és a következő jelalakot kaptam. Mindenhol a szinusz tetejét vágja le. Már több napja tornázok ezzel, a nyákot átkapargattam egy lehetséges fólia rövidzár miatt, nyákfúróval megmartam a rövidzárra esélyes helyeken, hátha alapon. Ez már egyszer működött, de akkor csak kb 2 percig szólt, és onnantól tornázok vele. Mérés alapján az egyik végtranzisztor szállt akkor el, azt kicseréltem, és hogy biztos ami biztos alapon kicseréltem mindjárt egyszerre mindkettőt. Első körben gerjedés volt a végfokban amit az okozott, hogy az előfok be és kicsatoló kondija low esr volt, amint azt kicseréltem normálra megszünt a gerjedés. Érdekes de így volt.
Amiket még cseréltem: az előfokon kívül lévő össze tranzisztor, a végfokhoz tartozó elkokat a kicsatoló kondik kivételével. Az egyik 68pF-os ker kondit is kicseréltem, de már meg nem mondom melyiket a kettő közül. Cseréltem a BD139-et is, ki tudja alapon. és a 3db 1n4148-at is. Utolsó körben cseréltem az összes félvezetőt egyszerre a végfokban, és a működő oldal végtranzisztoraival próbáltam beindítani, hátha időközben a problémás oldaléi meghibásodtak, de így is ugyanaz az eredmény. Nyugalmi áramot nem tudok beállítani, nem szól, a trimmer potit (ja egyébként azt is cseréltem) bárhova tekerem az emitter ellenálláson a 10mV helyett 15-20V-ot tudok mérni, eközben az áramfelvétel kb 20mA.
Gyakorlatilag az ellenállások kivételével minden új a végfokban, a tranzisztorok teljesen jók (szerintem, hiszen újak) áramkorlátos táppal indítok kb 2-300mA áramkorláttal, így szerintem az alkatrészek sem hibásodhattak meg.
Mi lehet a probléma?
(#) Imi65 válasza hapro hozzászólására (») Okt 11, 2009 / 6
 
Zolikám, a végfok emitter ellenállásain méred a 15-20V-ot? mert akkor azok szakadtak....
(#) hapro válasza Imi65 hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Igen azon. Ezek szerint már megérte ide beírnom ezt a regényt. Az utolsó gondolatom az ellenállások egyenkénti lemérése lett volna a problémás területen, de így most valószínű megspóroltam 1órát. Holnap veszek bele, és kipróbálom az újjal. Azt nem tudom mitől szakadhatott el (esetleg kínai és gyártáshiba..?), mert amikor tönkre ment a 2 perc hallgatás után, akkor nem volt meleg az ellenállás. Csupán a két végtranyó. Sőt nem várok holnapig, hanem most kiforrasztom a jó oldal emitter ellenállásait és ide bepróbálom.
(#) elektrorudi válasza hapro hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
A következőket tudom javasolni:
- ha az egyik oldal megy, akkor hasonlítsd össze az azonos pontokat DC-re, egy multimérrel (ehhez még nem kell se szkóp, se színusz jel).
- Tudnod kellene, hogy hol mit is kéne' mérni. Ehhez vagy ki kell számolni az adott pontokon a munkaponti feszültségeket (DC). Vagy ha nincs kedved ehhez, akkor egy szimulátorba be kellene rajzolni (fél óra) és egy DC analízist lefuttatva, máris látod hol a hiba.
Jó lett volna tudni, mekkor a tápfeszültség, mert akkor már most tudnánk mondani értékeket...
Például 30V-os tápfeszültséget feltételezve, a T3 bázisán kb. 11,5V-nak KELL lenni. A T3 emitterén kb. 12,1V-nak stb...
Az R19 ellenálláson kb. 0,6V-nak kell esni (T6 emitterén: Ut-0,6V).
T5 B-E között szintén 0,6V-nak kell lennie.
Egy ilyen erősítő gyakorlatilag bemérhető egy multiméterrel (hacsak nem gerjed, mert ahhoz már valóban szkóp kell...)
(#) hapro válasza Imi65 hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Imi! Egy sörrel jövök neked legközelebb ha találkozunk. Több napos "munkámat" egy mondattal áthúzod és megoldottad. Köszi.
(#) CIROKL válasza hapro hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Szia Zoli ! Mekkora volt az emiter ellenálásod ? Mert oda legalább 2 Wattos nem ártana!
(#) hapro válasza CIROKL hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
2W, de most a Te verziódhoz 5W vettem, és azt megtaláltam itthon, aztán az került most a 2W helyére.
(#) macera2 válasza highand hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Hi Imi65 és highand!
Nekem azért mondott újat a cikk. Újszülöttnek ugye minden vicc új. Azt eddig is sejtettem, hogy a tranzisztort -melegedési fronton- hiba lenne összetéveszteni a kabátjával, ill. a tokjával. Ezeket a problémákat, szerintem a neg.v.cs. korrigálja is, mint minden más problémát, egy bizonyos fokig. Ugyan is az egész erősítő lánc késleltetése miatt sose azt a jelet korrigálja, ami a kimeneti feszültséget létrehozta, hanem azt ami utána jön.
Talán érdemes lenne arra is gondolni. hogy a neg.v.cs. csak terheletlen esetben viszi közvetlenül vissza az erősítő jelét. Terhelve, ez a jel leosztódik Rt/Rt+Rki arányban. Én ezzel magyarázom azt az általánosan elterjedt megállapítást, hogy a hangszóró „visszabeszél az erősítőnek” Ha a terhelés komplex, -lásd hangfal- akkor a fenti osztás miatt, a visszacsatolásba még fázistolás, stb. is jelentkezik. Lassan rádiófrekis erősítőt kéne építeni, ahhoz hogy az egész lánc néhányszor 10 ns-ot, v. még kevesebbet késve, a neg.v.cs.-nek ideje legyen minden prücköt a megfelelő szinten korrigálni.
(#) highand válasza lapose hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Kirajzoltam, ezzel lehet az effektet reprodukálni.

Természetesen OPA helyett TDA gainclonokkal megépítve.
(#) Imi65 válasza macera2 hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Szerintem a Technics pont ennek kiküszöbölésére alkalmaz 30-50MHz-es végtranzisztorokat, míg a meghajtást komolyan "meghúzza" a tápok felé, hogy a tranyók még gyorsabban tudjanak zárni.
(#) macera2 válasza Imi65 hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Nem csak a tranzisztoroknak, hanem a csöveknek is görbe a karakterisztikája. Csak a tranzisztoroké exponenciális, a csöveké meg hatvány függvény szerinti. Ezt szokták a tranyók szemére hányni. Ugyanis, -ha nem tűnik túlzott tudományoskodásnak, akkor megemlíteném, hogy- az exponenciális görbe a leg görbébb görbe, mert ott minden deriváltba, hivatalból benne marad a független változó.
(#) highand válasza macera2 hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Vannak vitatható észrevételek a cikkben. Például a bemeneti differősítő termikus torzításával kapcsolatos megállapítások.

Adva van mondjuk egy 1mA-es munkaáramú diff erősítő. Legyen a hurokerősítés 40 dB a vizsgált frekvencián. Ebből jó közelítéssel a teljes kivezérléshez a végfokon elég kell legyen 10uA áramváltozás. Hát ha ez a változás 0,2 mW hallható torzitást okoz, mert hangfrekvenciásan megmelegítette az egyébként ennek 100x-os áramával azaz 10000x-es teljesíténnyel fűtött tranzisztort - az nagy baj lenne.
(#) macera2 válasza Imi65 hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Akkor úgy látszik, hogy jó irányba tapogatódzok. Egyébként olyan véleményt is hallottam már, hogy az volna az ideális, ha az egész erősítő láncba, a végtranzisztorok lennének a leggyorsabbak. Jelenleg ez sajnos pont fordítva van.
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Ha lesz időm, kipróbálom. Kíváncsi vagyok, milyen irányban változtat a hangzáson.
(#) highand válasza macera2 hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Ebben neked teljesen igazad van.

Tegyük fel másképpen a kérdést:

Mi rontja kevésbé az aszu bor ízét?

- 10% víz, vagy
- 0,001% formaldehid-plutoniumid?
(#) highand válasza Imi65 hozzászólására (») Okt 11, 2009 /
 
Kíváncsi leszek a véleményedre.
Következő: »»   379 / 2544
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem