Fórum témák
» Több friss téma |
Hello
Nekem csak annyi kérdésem lenne hogy 1,8 KW hoz hány F es kondik és hány darab kell. Háromerősítő lesz 2 * 600 (4 OHM) 4 * 90 -||- 2 * 80 -||- Előre is kössz.
Ha jól tudom akkor kivett amperonként 2200µF-ot szokás rakni.
Ha nem haragszol az "F-es kondi" kifejezést mi nem ismerjük. Kapacitás mértékegysége a Farad.
Darazsx amit írt, az meg: 2200μF (mikro farad) A téma címét javítottam!
2200µF/1A az biztos tuti! De 1000µF/1A is elég.
Ezek tapasztalati értékek! A kapacitás pontos kiszámításához kell még néhány paraméter... Néha egy kép többet mond 1000 szónál...
Üdv Fórumozók!
Az a problémám, hogy sajnos nem tudom hogyan kell méretezni pufferkondenzátort. Ami egészpontosan érdekel, az az árammal, frekvenciával, és jelalakkal való összefüggés. Nekem pillaqnatnyilag 17A áramra, 50KHz-es négyszögjelhez kellene kondi, a jel csak félperiódusban jelenik meg, mivel egyutas egyenirányítást használok. De a későbbiekben már magam szeretném méretezni, illetve lehetőleg már most is. A segítséget előre is köszi! Üdv: Zsolt
hát, sztem ez majd szépen átkerül a "kezdő kérdések" nevű topicba... 17A az elég sok... 20mF összesen sztem kelleni fog... 1000µF-et szoktak Amperenként általában...
hi
50 Khz? nem lehet, hogy elírás történt? (50Hz ra gondoltam) amúgy ha ilyen nagy frekvenciún pumpálja valami az áramot akkor sokkal kissebb kapacitású kondi kell mint amúgy, de , hogy pontosan mennyi?.... Majd jön Paffi kolléga és egy féloldalas képlettel megmondja pontosan 
Várom
Ez nem a kezdő kérdésekbe való, az biztos...
Két példa, ipari cuccban: 250-300 kHz-en, pwm, tehát benne van a "félperiódusnyi" kitöltés is: - össz 8000 uF, 6 amperre - össz 300 µF 4 amperre, smd tantálkondikból rakták össze a "csapatot" +5 párhuzamos 3 amperes dióda. de: kis ESR szükséges (ekvivalens soros ellenállás), különben felforrnak . 50 kHz-en a kettő között kell valahol.
Erre nem lehet általánosságban válaszolni. Egyrészt úgy kell méretezni, hogy a kondik ne menjenek tönkre (adatlapokon megadják az elkók max. effektív áramát), másrészt úgy, hogy a kimeneti hullámosság a fogyasztó által megkívánt érték alatt legyen, de harmadrészt az esetleges szabályzó kör szempontjából is méretezni kell, és ez csak a kapcsolási rajz ismeretében határozható meg, de még akkor sem feltétlenül egyértelműen.
Olyan is előfordulhat, hogy a pufferre nem csak az 50 kHz-es, hanem a hálózati (100 Hz), vagy a terhelés által okozott zavarok simítását is rábízzák, és akkor rögtön másként kell méretezni. Sok esetben lehet elkó helyett fólia kondit is használni. Ez drágább, de nagyobb áramot visel el, főleg nagy feszültségen, és nem szárad ki.
Sziasztok szerintem 17000 mikrofarados komdi kell
Azért elolvashattad volna alaposabban is a témát!
További példák:
50 kHz, 20 A, nyitóüzemű: 15.000 uF, 250kHz, 7 A ,nyitóüzemű: 880 µF ( 4x220, tantál), 50 kHz, 40 A, nyitóüzemű: 33.000 uF, x kHz, 5 A, záróüzemű: 2.200 uF... stb. Tanulmányozhatsz PC-táp rajzokat is. A kis ESR-t ne felejtsd el.
Köszi a példákat, de sajnos ez nekem kevés.
Hello!
Mellékeltem az általam elképzelt kapcsolást. Idézet: „Erre nem lehet általánosságban válaszolni.” Egészpontosan mit kell figyelembe venni? Tehát a lényeg: a tápról analóg erősítőt szeretnék üzemeltetni, max. 5%-ra kéne belőni a hullámosságot, és el kell tűntetni a nagyfrekis zajokat, illetve a terhelés okozta zavarokat is. A feszültség 48V a jelenlegi esetben. Üdv
Mi kevés? Veszel/szerzel 12-15 db 1000 µF-os kondit, kicsi ESR-rel.
Megnézed szkóppal a hullámosságot ( szkóp úgyis kell, ha ilyesmit csinálsz ), aztán látod, hogy elég-e. A két dióda necces lesz.
C=IL/Vripple*t
IL a terhelő áram, esetünkben 17A Vripple a hullám nagysága. 48V 5%-a: 2,4V t az idő, amíg a kondi adja az áramot: 50kHz-nél 1/50kHz/2=0,01ms A számítást elvégezve: C=70,8uF Tehát nem kell nagy kondi. Beteszel egy 1000 mikróst, az biztos elég lesz. De igaza van fercinek, meg kell nézni szkóppal...
Ez a kapcsolás eleve nem jó. Vagy a fojtót kell kidobni (akkor fly-back kapcsolásként kell kezelni), vagy még egy dióda kell a kapcsolásba (akkor lehet nyitóüzemű DC/DC konverter).
Ha bent van a folytó, akkor sokkal kisebb a hullámosság, és nem kell ESR-re és terhelhetőségre ügyelni. Idézet: „Egészpontosan mit kell figyelembe venni?” Amíg az áramkör többi része nem ismert, nem tudom 2-3 oldalnál rövidebben leírni a konkrét szabályokat. Ennek ellenére azt lehet mondani, hogy 4700...10000 µF valószínűleg elég, fly-back-ben sok kicsiből összerakva, nyitóüzemben lehet 1 nagy is. De számoláshoz előbb minden mást is meg kellene határozni. Egyébként 5 % feszültséghullámosság az rengeteg. 0,5 % fölé nem kellene menni 50 kHz-en. Sajnos a kapcsoló üzemű táp tervezése (mert itt az kellene, nem pedig csak puffer méretezés) nem olyan dolog, amit egy fórumon hipp-hopp el lehetne magyarázni.
Köszönöm a segítséget, megmérem, aztánok hogy mennyire jött be a képlet, sajnos csak jövő hétfőn tudok mérni, mert itthon nincs szkópom, csak az iskolában jutok hozzá.
Egy push-pull-ban hajtott trafó egyetlen szekunder tekercse lesz 2 db egyutas egyenirányító diódával, azaz a szekunder egyik vége a 0, a másik meg -48 <> +48. Még csak papíron van kapcsolási rajzom, szóval csak holnap tudom felrakni.
Sajnos még gondban vagyok a bemeneti pufferkondival is, mivel ez egy 12V >>> +/-48V DC-DC konverter és az áramfelvétele kb. 67A 12V-on, amit egy autó akksijának kell biztosítani, és a táp nem pumpálhatja vissza az 50KHz-et az autó elektronikájának. Egyébként ez már csak az utolsó mozzanat mielőtt megépítem a tápot 
Azt átgondoltad már, hogy mit fog kezdeni a trafó a kisfrekvenciás szekunder árammal?
Nem értem, hogy miért akarod így megoldani. Ha két szekundert tekercselnél feleakkora keresztmetszettel, és a 4 diódádat graetz-be kötnéd, majd utána a fojtó, akkor ugyanannyi anyagból tökéletesen megoldanád a feladatot, és a pufferkondik sem melegednének.
Egyébként nem javaslok 200 V-os schottkyt, iszonyú könnyen tönkremennek egy icipici feszültségtüskétől. Sima pn dióda jobb!
Hello!
A gyors diódák már megvannak MBR10200-as típusból, nem shottky! Greatzet azért nem tudok használni, mert akkor oda a szimmetrikus szabályzás, mivel mindkét félperiódusban kap mindkét ág. A kisfrekis áramra egyébként nem gondoltam. Szerintem pont a pufferkondi az az elem, ami megoldja ezt a gondot. De ha esetleg van valami tapasztalatod vele kapcsolatban, kérlek írd meg. Üdv: Zsolt U.I.: Épp szerkesztem a rajzot, kb. egy óra múlva feldobom.
Az MBR10200 az schottky. Nézd meg az adatlapját, ha nem hiszed!
Idézet: „De ha esetleg van valami tapasztalatod vele kapcsolatban, kérlek írd meg.” Nincs vele tapasztalatom, mert pontosan tudom, hogy ez így nem jó, ezért meg sem próbáltam ilyet építeni. A puffer kondi nem oldja meg a gondot. Pontosabban volt már olyan, hogy véletlenül egy kis aszimmetria alakult ki a trafón, és ettől egy egész pici kisfrekis áram folyt a szekunderen. Ettől periodikusan telítésbe ment a mag, 100 A-es áramcsúcsok jöttek létre a primer körben (pedig ez 320 V-ról járt, félhídban), és kiolvadt a primer oldali bizti. A graetz-cel semmi gond, szimmetrikus lesz a táp minden trükközés nélkül, ha jól tekercseled meg a fojtót (1 magra a két tekercs) és a trafót is (szoros szekunder csatolás). |
Bejelentkezés
Hirdetés |
