Miért ne menne akkor, mert még van benne 8-9 működő. Az a baj annyira nem vágom azért kérdezek ennyit! Amúgy akitől van a szabi ő azt mondta hogy neki még ment, csak 1 percen belül letiltott. Na majd ha vissza kerül hozzám, és ki tudom venni a zárlatos feteteket akkor kiderül mi is a helyezet.

Pont ez az az 1 perces működés az nem működés.

Igen, de ugye a 6 zárlatos FET miatt érthető volt hogy nem ment tovább. Na de majd ha sikerül leműtenem róla a cuccokat akkor kiderül úgy is!

Mi ez amúgy? TErhelés nélkül menni fog és közben szkóppal nézheted, hogy a leműtött fetek vezérlése megy-e. Annyi a lényeg, hogy, ha csak egy fet ment tönkre egy fázisban, akkor is le kell szedni a fázis többi fetjét is.

Ez egy modelles szabályzó, elektromos modell autóba való, és 150A-t tud. Miért kell leszedni mindet? Mert ugye az kb 12 fetet jelent. Sajna szkópom nincs így az a része bukott!

Csak a hibás fázishoz tartozót kell leszedni!

Igen azt tudom, de összesen 36 van benne, azért 12. De ami konkrétan hibás szabályzó az még nincs nálam, de abban is 36 FET van.
Csatoltam arról is képet.
Az a abaj hogy elég sok hibás ilyen szabályzó van a pár amperesektől az ilyen nagyokig, de senki sem vállalja a javításukat, pedig sok esetben csak az úgynevezett BEC áramkör hibásodik meg ami az 5-6 voltot állítja elő a vevő és a szervók számára, de van amelyiknél magát a szabályzót is ez a stabfesz működteti. Azért ha valaki ráállna ilyek javításásra jól keresne vele, mert egy ilyen szabályzó 20-60e közt van újonan, és nekem is van egy amiben szintén a stabilizátor IC égett el, ha adokneki külső 5 voltot gond nélkül működik. Az IC 400Ft, de mivel SMD és alul is hűtött így még nem sikerült kivennem eddig.

Én így fognék hozzá:
- kiforrasztani az elkókat
- leforrasztani az alsó panelt. Ha nem lehet vagy nehézkes akkor csak a bekötő vezetékeket kiforrasztani majd a tekercset rögzíteni vagy biztosítani hogy leeséskor ne sérüljön. Más alkatrész nem fog leesni kellő odafigyelés mellett.
- alulról melegítve, felülről hőlégpákával vagy hőlégfúvóval a kívánt alkatrész levehető
- felesleges ón eltávolítása, tisztítás
- flux, új FET vissza, tisztítás.

Az "kék" panel másik oldaláról van kép?

Az egyel visszábbi kommentben szereplő képen lévő panelhez hasonló a hibás. Ennek nincs a másik felén semmi. A másik oldala üres, mert az a hűtő felület. A vezérlő panel külön van tőle.
Itt van több kép a szabáylzóról, és valami angol leírás.

Igen, pont az előző képre értettem a "kék" panelt.
Ezt aláfűtve viszonylag simán le-fel rakható a FET.
Mivel elég nagy a hőelvonás a hűtőfelület miatt, így egy átmelegítéssel több FET is levehető egymás után.

Na akkor majd kipróbálom, és remélem lejönnek majd könnyen.
Amúgy itt valaki nem vállal ilyet ha elküldöm neki a szabályzót, meg van hozzá elvileg FET is.

Csak cserét, igen. Hibakeresést, javítást időhiány miatt nem.

Különben nem az a nagy dolog , hogy leszedni , és felrakni .Hanem utána ezt be is kell mérni.

Ellenben a szállítási költsége sem lenne olcsó mármint a posta , és még ott van a meló vele , hát meggondolandó .Egyedül nem megy ?Keress magánban..

Sziasztok!
Tudnátok valami konkrét forrasztóónt ajánlani, ami nem túl drága, de minőségileg rendeben van? (természetesen hobbi célra kell)

Köszönöm

Vegyél ólomtartalmú, gyantát tartalmazót és nem lesz problémád.

Addig megvan. Azért kérdeztem, hogy esetleg van valami konkrét ajánlás, mivel gondolom van szórás a különböző forrasztóanyagok minőségében...

Azok, amelyek kereskedelmi forgalomba kerülnek mind jó minőségűek.

Az on atmeroje pedig attol fugg, milyen aprolekos munkat vegzel. SMD eseten 0.4-0.6mm, through hole alkatreszeknel 0.8-1.0mm

Sziasztok!
SMD alkatrészek forrasztására milyen ónt ajánlotok? Valahol az ólmosra, valahol az ólommentesre esküdnek. Simán pákával lesznek beforrasztva.
Tudok szerezni csöves boltból ehhez hasonló pasztát. Az összetételei nem tudom milyenek. Alkalmas lehet erre a célra? Bár ehhez már egy jó forrólevegős állomás is kellene..

Ólommentesre nem kell esküdni. Az előírások miatt kell használni. Ha hobby felhasználásra szánod használhatsz ólmosat is, főleg ha van. Sokkal könyebb vele dolgozni. Megfelelő tapasztalat után az ólommentessel sem nehéz forrasztani.
A környezetvédelem miatt persze az ólommentest erőrtetik mindenhol. Ebben van is valami, de az érem másik oldala a sok elektronikai szemét aminek egy része pont az ólommentesség miatt keletkezik idő előtt.

Üdv!

Vettem 2x2Kg forrasztóónt. Azt hiszem, át lettem verve, vagy elég figyelmetlen voltam vásárlásnál, mert azt hittem Sn60Pb40 összetételű minden forrasztó ón, ami nem ólommentes.
Sajnos, csak vásárlás után vettem észre a multicor márkájú ón alján a címkét, hogy 17% kadmiumot tartalmaz és 145C-os az olvadáspontja.

A másik ón az nem multicor, hanem francia. Nincs ráírva az összetétel, de az is 145C-on olvad sajnos. Lehet az is kadmiumos? Mi a franc ez a kadmiumos ón, minek csináltak ilyet régen, hogy egy ennyire mérgező nehézfémet kevertek a forrasztó ónba?
Semmit nem dob ki a google a kadmiumos ónról, még azt se, hogy létezett ilyen. Mire jó ez? Mennyire mérgező? Valakinek tapasztalata ilyennel?

Picit kevered a szezont a fazonnal. Az SnPb jelölésben a Pb jelenti az ólmot. Olyan sincs minden ólommentes vagy ólmos ón egy meghatározott arányú keverék lenne. Olyan van hogy minden ólmos ón tartalmaz ólmot Pb valamint az ólommentes nem tartalmazhat ólmot vagyis Pb nem szerepel az összetételnél.
Alacsony olvadáspontú forrasztóanyagok léteztek eddig is és ezután is.

Szerintem te keversz valamit össze.
A szabványos jelölés az ólmos ónnál az Sn%Pb% ami az ón és ólom %-os arányát jelöli.
Minden ólmos forrasztóón tartalmaz ólmot értelemszerűen és ónt is. Ez a két összetevő alapvető.
Ezenkívül persze szokott lenni más is.
Az én problémám, hogy kadmium tartalmú forrasztóónról nem hallottam még, nem tudom, mennyire veszélyes, milyenek a tulajdonságai.

Kérlek figyelmesebben olvassd el a harmadik mondatot az előző hozzászólásomban. Te azt írtad , hogy azt hitted minden nem ólommentes ón Sn60Pb40 összetételű. Erre reagáltam. Nagyon sok más összetétel létezik.
Sőt ón sem kell bele . Mondjuk az már nem forrasztóón hanem lágyforrasz anyag.
Itt egy Bővebben: Link. Itt láthatod amit mondtam (solder alloys bekezdés). Valamint megtalálod az összetevők közt a kadmiumot is.

Sziasztok!

Vásároltam nemrég egy Weller LR21-es pákát, állomással. Két hegyem van hozzá (az egyik teljesen új), és mindegy hogy melyik heggyel és milyen ónnal, de mindig azt csinálja, hogy amikor az ónt a páka hegyéhez érintem egyből elkezd durrogni fröcsögni a gyanta az ónban.

Próbáltam más-más hőmérsékleten használni, de nem sokat változott a dolog...

Régi, saját építésű Solomon-os pákaállomásomnál ilyet nem tapasztalok, pedig nem keveset forraszttam már vele.

Mi lehet a gond?

Sziasztok

Egy kezdő pákás lennék és azt szeretném kérdezni hogy erről az SMA050 típusú állomásról mi a véleményetek tapasztalat esetleg?

Várom a válaszokat!

Inkább ezt vedd. Alig drágább és belemegy a weller hegy.

Köszönöm a gyors választ de ajándékba kapom és már meg van véve.
Sajnos csak ez lehet már.

Azért kérdezem a véleményeket hogy mire számíthatok jó nem jó valami

Azt sajnos nem ismerem, de a hegye nem valami bizalomgerjesztő. A solomonról tudom, hogy jó én is azt használom. A solmonnak a gyári hegyei borzalmasok, de normális hegy rakható bele amivel nagyonjó

És ebbe nem rakható jó hegy szerinted?
Mert azért ajánlották ezt mert nem drágák a hegyek bele.