Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Forrasztópáka hőmérséklet szabályozása
Témaindító: (Felhasználó 712), idő: Nov 15, 2005
Témakörök:
Igen, pont e gondolatmenet alapján rajzoltam be a diódát, most akkor megerősítettél benne.
Köszönöm.
Azt viszont tudnod kell, hogy így egy cseppet nagyobb lesz a gyújtáskésleltetés, persze nincs különös jelentősége: mindig 2 volt környékéről indul a kondi töltése.
Idézet: „Diódahídnak bőven elég az 1N4xxx-es sorozat” Valóban, azonban arra gondoltam, hogy egyszercsak biztosan fogok nagyobb terhelést is ráakasztani, ezért a 3A-es diódák ott. A bt151 bírna többet is, azért a (csak) 3A, mert azt még elég könnyen, kis hűtőbordával is tudom ellensúlyozni, úgy számoltam (így fejben), 10 K/W-s hűtőborda 3A-nél elegendő. A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2020
Most némileg megleptél. Én úgy emlékszem (olvasmányélményeim alapján, de már nem tudom, hol olvastam), hogy ha nem ürítjük le a kondenzátort, akkor fordulhat elő az, hogy "felcsavaráskor" később kapcsol be a szabályzás, mint kellene, "lecsavaráskor" alá is megy ennél, ezt nevezték "hiszterézis"- nek. Most amit írtál látszólag pont ellentmond ennek, elsőre úgy tűnik, pont a Diac Uh-ig töltődött kondi segítene a dolgon. De (előfordulhat) lehet, hogy épp félreértelek...
Elmondanád bővebben? Szeretném érteni, mert úgy nem sok értelme van az összerakásnak, ha nem értem, mi miért működik. A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2020
Ahogy írtam, nincs különös jelentősége.. a gyújtás időpontjától függően ebben az áramkörben (!) a tirisztor a begyújtás után mindig kisüti valamennyire az olyankor vele soros R+potin át a kondit.
Ha beteszed azt a +diódát, akkor kicsit gyorsabb a kisütés, mivel nincs pl. 10k+47k, stb..- söntöli ezeket. Nem kell belekeverni azt, hogy a diac önmaga meddig vezet, mennyire, hány voltig tudná "meríteni" a kondit. Ha szkópon összeállítasz egy egyszerű kapcsolást: RC tag, diac és egy 220 ohm pl., amire rásüti a kondit, rögtön világos lesz: a 0 vonalhoz képest lesz egy 28...20 volt között lévő "fűrészjel". Arra viszont figyeljél, hogy ez a kapcsolásod nem váltófeszről megy, ahol ÁTTÖLTŐDIK a kondi folyamatosan, tehát mindig 0 volt lesz a kondi kezdő feszültsége. A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2020
Másik: ez a "fel-le csavarás" a triacnál fordul elő, váltó körben...oda viszont egy másik kapcsolás kell, ami ezt a hiszterézis nagyon lecsökkenti, minimalizálja.
Valamelyik topikban láthatod is, ha van időd megkeresni.
Köszönöm szépen!
Igen, lehet, hogy triak-osról olvastam én ezt a hiszterézist, mint írtam, abból lehet Dunát rekeszteni Idézet: „a kapcsolásod nem váltófeszről megy, ahol ÁTTÖLTŐDIK a kondi folyamatosan, tehát mindig 0 volt lesz a kondi kezdő feszültsége.” Idézet: „ez a "fel-le csavarás" a triacnál fordul elő, váltó körben” Azt hiszem, mostantól értem A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2020
Szia!
Szerintem nem jó elgondolás, amit lerajzoltál. Helyesebb lenne, ha az RC tag a tirisztorral párhuzamosan lenne. Itt nem a hiszterézis miatt kellene leüríteni, hanem a ciklusátugrás miatt. Ha olyan nagy a potméter+ellenállás értéke, hogy az így kialakuló áram nem tölti fel a kondenzátort annyira, hogy a diak bebillenjen, ez majd a következő, vagy még későbbi félperiódusban fog bekövetkezni. Ezért kellene a kondit kisütni. A diódás híd miatt a diódán a hálózati feszültségen és a terhelésen keresztül a kondenzátor nem tud kisülni, ezért szerintem nem fogja a szerepét betölteni a dióda. Akkor működne, ha a diódás híd utáni dc pontokon lenne terhelés, és azon keresztül létrejöhetne a kisülés. Ha odateszel egy ellenállást, ami kellően hatékony, azon meg túl nagy lesz a disszipáció. Persze a potméter+ellenállás+kondenzátor+diak megfelelő megválasztásával ez elkerülhető, de így nem tudod majd nullára leszabályozni a kimenő teljesítményt. A veszteségek miatt sem tartom jó választásnak. Mindig három félvezetőn folyik a terhelő áram (2db dióda és a tirisztor), ami közel háromszoros veszteség. Ha a tirisztort hűtöd, akkor a diódás hidat is illene. Idézet: „Helyesebb lenne, ha az RC tag a tirisztorral párhuzamosan lenne” Ha a zavarszűrésre szánt R-C tagra utalsz, valóban, ez a kérdéseim egyike volt, ezen (is) hezitálok, hogy az jó helyen van-e ott, ahová rajzoltam. Idézet: „Itt nem a hiszterézis miatt kellene leüríteni, hanem a ciklusátugrás miatt” Ezt már kezdem megérzeni, de köszönöm, hogy te is megerősíted. Idézet: „A diódás híd miatt a diódán a hálózati feszültségen és a terhelésen keresztül a kondenzátor nem tud kisülni, ezért szerintem nem fogja a szerepét betölteni a dióda” De a tirisztoron keresztül sül ki, hiszen a csökkenő feszültség egyszercsak alacsonyabb lesz, mint a kindi feszültsége, akkor viszont (a rég begyújtott) tirisztoron át tud "kisülni". Idézet: „Ha a tirisztort hűtöd, akkor a diódás hidat is illene” Az bizony előfordulhat, ennek még nem is számoltam utána, köszönöm, meg fogom tenni. Idézet: „De a tirisztoron keresztül sül ki, hiszen a csökkenő feszültség egyszercsak alacsonyabb lesz, mint a kindi feszültsége, akkor viszont (a rég begyújtott) tirisztoron át tud "kisülni".” Szerintem ez nem igaz. A tirisztor akkor fog gyújtani, ha a gate-n kap gyújtójelet, és addig marad vezetésben, amíg folyik rajta áram. A terhelés jellege miatt gyakorlatilag minden félperiódus végén ki fog kapcsolni. A következő félperiódusban kezdődik a folyamat elölről, és ha a félperiódus végéig nem jön létre a gyújtás, akkor a kondenzátor nem fog kisülni, hanem onnan folytatódik a töltési folyamat tovább. Idézet: „addig marad vezetésben, amíg folyik rajta áram” erről van itt nagyba szó. Hát akkor fog kisülni a kondi, amikor a begyújtott tirisztor már annyira csökkent feszültséget kap a diódahíd felől, hogy a kondenzátor feszültsége meghaladja azt. És akkor a kondenzátor felől foly az áram a kisebb feszültség felé. Mert a nullaátmenetig a tirisztor nyitva van. Te is elfelejted, mint pár hete már másik fórumtársunk is, hogy itt nem állandó magas értékű, hanem periodikusan növekvő, utána csökkenő feszültség van? A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2020
Idézet: „Ha a tirisztort hűtöd, akkor a diódás hidat is illene.” Nos, ezt kiszámoltam mostmár. Valóban, az 1n5408 habár 3A terhelhetőségű, azonban az adatlap szerinti 30K/W "hőemelkedése" miatt 3A-nál az 1,1V feszültsége miatt több. mint 90fokot emelne, (ez már25-30C°+90=115-120C°) és, ami még több, az adatlap szerint nem igazán szerencsés 75C°-on felülmenni. Most: vagy beteszek egy hűthető diódahidat, vagy nem terhelem az áramkört 1,66A-nál jobban (azaz kb350W). Szerintem ez utóbbit fogom választani, és akkor a tirisztornak is kisebb hűtőborda kell. (pláne, hogy ez a kis áramkör elsősorban a 60W-os pákámhoz szükségeltetik) A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2020
Nem ezzel az esettel van a probléma, hanem azzal, amikor nem következik be a tirisztor gyújtása. Akkor szerinted milyen áramúton fog a kondenzátor kisülni a félperiódus végén? Szerintem akkor semmilyen út nincs erre, és a következő félperiódusban már egy valamennyire feltöltődött kondenzátor fog tovább töltődni, azaz létrejön a ciklusugrás.
Szia!
Szerintem ezen a szituáción kár meditálni, mert ha az a páka ( alap kérdés ) be van állítva egy megfelelő hőfokra, ami pl. 80...100 fok gyújtáskésleltetés, elvileg ciklusugrás, hibás gyújtás nem következhet be ( poti és egyéb kontakthiba kizárva ). Ez inkább egy kísérleti fázisban lehet, amikor a késleltetés a teszt idejére 170 fok környékére van beállítva ( ami már csak max egy kézmeleg páka lenne ) és a hálózati feszültség a 230 volt névleges helyett 200...240 volt között mászkál. Ilyenkor persze előállhat ez a helyzet, 200...210 volt környékén, de ez jelen esetben nem érvényes.
Hello!
" Ha ez nem annyira átbeszélt változat (a tirisztoros dimmer), hát érdemes ezen agyalni, hátha ez is jól ki lesz tárgyalva." "Szs" részéről nem a konkrét alkalmazásról van szó, hanem elvek kitárgyalásáról, miközben nem akarja megérteni miről ír Péter..
Szia!
Igen, a kezdő kérdés többrétű, én a páka részével kapcsolatban reagáltam most. A többi egyértelmű.
Csak azért teszem fel ezt a két képet neked, hogy még tisztább legyen a téma.
Elnézést a "tükrös" fényképezésért, de ez most nem érdekes.. A diac egy ismeretlen típus - jól látható a VBO, ill VH feszültségek érteke - nem hiteles! Amikor arról is írtál, hogy a kondit le akarod üríteni minden félperiódus végén. Gyorsan összeraktam a kapcsolásodat és a kondi képét láthatod a két esetben: - első kép, a plusz dióda alkalmazása - rögtön kisüti a kondit a begyújtott tirisztoron át; - 2. kép, dióda nélkül, itt csak a begyújtott tirisztoron és az R+potin át "merül " a kondi feszültsége a következő félperiódusig. Az első verzióban, ugyanolyan potméter állásnál minden késleltetés megnövekszik a sacc 2,.. voltról induló töltődés miatt ( asszociálva az 555 első U2,6-os jelére ). A hozzászólás módosítva: Nov 9, 2020
Nehezen, de ezen hozzászólásod után felfogtam már melyik állapotra gondoltál.
Köszönöm.
Köszönöm.
Kár, hogy ehhez a mérőeszközhöz nem is konyítok De -ha jól értelmezem valamennyire-, a négyzetrácsokon ha vízszintesen megyek végig, az jelzi az eltelt időt. Ha így van, akkor azt látom, ugyanaz az 5 egység telt le mindkét esetben, mikorra elértük az egyik 35V csúcstól 35V-csúcsot. Akkor viszont tényleg értelmetlen a dióda... Idézet: „nem akarja megérteni” Hogyne akarnám. Azért írom le az álláspontom, hogy látsszék, mit fogok fel a dologból, -neha pedig vitának tűnő beírásaim is vannak, mert úgy érzem, nem egyről beszélünk.. Néha persze azért vitázom, mert igazam van -ez sajnos ritkább... Szerencsésebb lett volna, ha annyit írsz: nem érti. Esetleg a saját szavaiddal leírtad volna, hátha akkor megértem A hozzászólás módosítva: Nov 9, 2020
Ezt tényleg nem értetted meg...- nem az 5 csúcs távolsága az érdekes...
A te esetedben ez 10 ms összesen, ennyi a félhullámok ismétlődése az egyenirányítás miatt ( 100 Hz ). A lényeget nem látod ezek szerint ( és itt nem a 35 - 17 volt pontossága az érdekes ( írtam ), hanem az, hogy a felső csúcsnál billen át a diac a kis ohmos állapotba és így begyújtja a kondenzátor kisütő árama a tirisztort, de amikor lecsökken a kondenzátor feszültsége ( és a diacon ugyanúgy ) 17 voltra, a diac átvált "szakadásra" és megszűnik a gyújtóimpulzus. Utána viszont a te +diódás kapcsolásodban egészen a tirisztor vezető állapotú feszültsége és a dióda nyitófeszültsége összegéig sül ki a kondenzátor. Onnan kezd a következő félhullámban töltődni, egészen "35 " voltig. Dióda nélkül pedig a begyújtott tirisztoron és a poti+R ellenálláson keresztül kezd el kisülni a kondi, ami miatt magasabb feszültségről fog töltődni a következő félhullámban. Forgasd át a rajzodat a begyújtott állapotra, talán jobban megérted ( 230, terhelés, graetz nem kell oda ). A többit már leírtam.
Tedd alája a szkópos képeket és gondold át.
Az sohasem árt, ha valami kiszámitható pozicióból indul...
Na, félg kész. Holnap beleteszem a dobozába, bekötöm, a potmétert is (mert az arrébb lesz a "nyák"-tól), aztán próba.
Meghát előtte egy kis vakargatást eszközlök a tirisztor forrasztásai közt. Forrasztani még mindig nem tudok szépen
Érem is aggódhattál volna kicsit. Nagy szagértetlenségemben két napig szerencsétlenkedtem vele. De most már (mondjuk úgy) 95%-os.
Szóval, mondhatni, kész is van.
Az a meglepetés ért, hogy először alig akarta levinni a teljesítményt, nosza, tettem a diac előtti 47nF mellé még kettő 47-est, így már leviszi nullára. Annyi bibi még van vele, hogy ha ezen is túl lecsavarom, akkor újra világítani kezd (mint a videón is látszik). De ezt egy 2M körüli trimmerrel (párhuzamosan kötve az 500 K potméterrel), jól beálligatva azt hiszem, ki tudom golyózni. dimmer próba videó
Igen, ezt írtam korábban, hogy ezt nem tudod nulla teljesítményre letekerni, mert akkor jön létre a ciklusugrás, ami kb. 50%-ra felviszi megint a kimenő teljesítményt.
Valóban, ez az az állapot, amit csak a harmadik megfogalmazásod után értettem meg, fogtam fel, mit szeretnél tudatni velem
Ez még nem akadályozott abban, hogy összeállítsam, hiszen a további elgondolásokat, elképzeléseket így tudom összeállítani (vagy elvetni) magamban. Ezért is örültem a hozzászólásodnak. |
Bejelentkezés
Hirdetés |