Igen, pont e gondolatmenet alapján rajzoltam be a diódát, most akkor megerősítettél benne.
Köszönöm.

Azt viszont tudnod kell, hogy így egy cseppet nagyobb lesz a gyújtáskésleltetés, persze nincs különös jelentősége: mindig 2 volt környékéről indul a kondi töltése.

Valóban, azonban arra gondoltam, hogy egyszercsak biztosan fogok nagyobb terhelést is ráakasztani, ezért a 3A-es diódák ott.
A bt151 bírna többet is, azért a (csak) 3A, mert azt még elég könnyen, kis hűtőbordával is tudom ellensúlyozni, úgy számoltam (így fejben), 10 K/W-s hűtőborda 3A-nél elegendő.

Most némileg megleptél. Én úgy emlékszem (olvasmányélményeim alapján, de már nem tudom, hol olvastam), hogy ha nem ürítjük le a kondenzátort, akkor fordulhat elő az, hogy "felcsavaráskor" később kapcsol be a szabályzás, mint kellene, "lecsavaráskor" alá is megy ennél, ezt nevezték "hiszterézis"- nek. Most amit írtál látszólag pont ellentmond ennek, elsőre úgy tűnik, pont a Diac Uh-ig töltődött kondi segítene a dolgon. De (előfordulhat) lehet, hogy épp félreértelek...
Elmondanád bővebben? Szeretném érteni, mert úgy nem sok értelme van az összerakásnak, ha nem értem, mi miért működik.

Ahogy írtam, nincs különös jelentősége.. a gyújtás időpontjától függően ebben az áramkörben (!) a tirisztor a begyújtás után mindig kisüti valamennyire az olyankor vele soros R+potin át a kondit.
Ha beteszed azt a +diódát, akkor kicsit gyorsabb a kisütés, mivel nincs pl. 10k+47k, stb..- söntöli ezeket.
Nem kell belekeverni azt, hogy a diac önmaga meddig vezet, mennyire, hány voltig tudná "meríteni" a kondit.
Ha szkópon összeállítasz egy egyszerű kapcsolást: RC tag, diac és egy 220 ohm pl., amire rásüti a kondit, rögtön világos lesz: a 0 vonalhoz képest lesz egy 28...20 volt között lévő "fűrészjel".

Arra viszont figyeljél, hogy ez a kapcsolásod nem váltófeszről megy, ahol ÁTTÖLTŐDIK a kondi folyamatosan, tehát mindig 0 volt lesz a kondi kezdő feszültsége.

Másik: ez a "fel-le csavarás" a triacnál fordul elő, váltó körben...oda viszont egy másik kapcsolás kell, ami ezt a hiszterézis nagyon lecsökkenti, minimalizálja.
Valamelyik topikban láthatod is, ha van időd megkeresni.

Köszönöm szépen!
Igen, lehet, hogy triak-osról olvastam én ezt a hiszterézist, mint írtam, abból lehet Dunát rekeszteni

Azt hiszem, mostantól értem

Szia!
Szerintem nem jó elgondolás, amit lerajzoltál.
Helyesebb lenne, ha az RC tag a tirisztorral párhuzamosan lenne.
Itt nem a hiszterézis miatt kellene leüríteni, hanem a ciklusátugrás miatt. Ha olyan nagy a potméter+ellenállás értéke, hogy az így kialakuló áram nem tölti fel a kondenzátort annyira, hogy a diak bebillenjen, ez majd a következő, vagy még későbbi félperiódusban fog bekövetkezni. Ezért kellene a kondit kisütni. A diódás híd miatt a diódán a hálózati feszültségen és a terhelésen keresztül a kondenzátor nem tud kisülni, ezért szerintem nem fogja a szerepét betölteni a dióda. Akkor működne, ha a diódás híd utáni dc pontokon lenne terhelés, és azon keresztül létrejöhetne a kisülés. Ha odateszel egy ellenállást, ami kellően hatékony, azon meg túl nagy lesz a disszipáció. Persze a potméter+ellenállás+kondenzátor+diak megfelelő megválasztásával ez elkerülhető, de így nem tudod majd nullára leszabályozni a kimenő teljesítményt.
A veszteségek miatt sem tartom jó választásnak. Mindig három félvezetőn folyik a terhelő áram (2db dióda és a tirisztor), ami közel háromszoros veszteség. Ha a tirisztort hűtöd, akkor a diódás hidat is illene.

Ha a zavarszűrésre szánt R-C tagra utalsz, valóban, ez a kérdéseim egyike volt, ezen (is) hezitálok, hogy az jó helyen van-e ott, ahová rajzoltam.

Ezt már kezdem megérzeni, de köszönöm, hogy te is megerősíted.

De a tirisztoron keresztül sül ki, hiszen a csökkenő feszültség egyszercsak alacsonyabb lesz, mint a kindi feszültsége, akkor viszont (a rég begyújtott) tirisztoron át tud "kisülni".

Az bizony előfordulhat, ennek még nem is számoltam utána, köszönöm, meg fogom tenni.

Szerintem ez nem igaz. A tirisztor akkor fog gyújtani, ha a gate-n kap gyújtójelet, és addig marad vezetésben, amíg folyik rajta áram. A terhelés jellege miatt gyakorlatilag minden félperiódus végén ki fog kapcsolni. A következő félperiódusban kezdődik a folyamat elölről, és ha a félperiódus végéig nem jön létre a gyújtás, akkor a kondenzátor nem fog kisülni, hanem onnan folytatódik a töltési folyamat tovább.

erről van itt nagyba szó.
Hát akkor fog kisülni a kondi, amikor a begyújtott tirisztor már annyira csökkent feszültséget kap a diódahíd felől, hogy a kondenzátor feszültsége meghaladja azt. És akkor a kondenzátor felől foly az áram a kisebb feszültség felé. Mert a nullaátmenetig a tirisztor nyitva van.
Te is elfelejted, mint pár hete már másik fórumtársunk is, hogy itt nem állandó magas értékű, hanem periodikusan növekvő, utána csökkenő feszültség van?

Nos, ezt kiszámoltam mostmár. Valóban, az 1n5408 habár 3A terhelhetőségű, azonban az adatlap szerinti 30K/W "hőemelkedése" miatt 3A-nál az 1,1V feszültsége miatt több. mint 90fokot emelne, (ez már25-30C°+90=115-120C°) és, ami még több, az adatlap szerint nem igazán szerencsés 75C°-on felülmenni.
Most: vagy beteszek egy hűthető diódahidat, vagy nem terhelem az áramkört 1,66A-nál jobban (azaz kb350W). Szerintem ez utóbbit fogom választani, és akkor a tirisztornak is kisebb hűtőborda kell. (pláne, hogy ez a kis áramkör elsősorban a 60W-os pákámhoz szükségeltetik)

Nem ezzel az esettel van a probléma, hanem azzal, amikor nem következik be a tirisztor gyújtása. Akkor szerinted milyen áramúton fog a kondenzátor kisülni a félperiódus végén? Szerintem akkor semmilyen út nincs erre, és a következő félperiódusban már egy valamennyire feltöltődött kondenzátor fog tovább töltődni, azaz létrejön a ciklusugrás.

Szia!
Szerintem ezen a szituáción kár meditálni, mert ha az a páka ( alap kérdés ) be van állítva egy megfelelő hőfokra, ami pl. 80...100 fok gyújtáskésleltetés, elvileg ciklusugrás, hibás gyújtás nem következhet be ( poti és egyéb kontakthiba kizárva ).

Ez inkább egy kísérleti fázisban lehet, amikor a késleltetés a teszt idejére 170 fok környékére van beállítva ( ami már csak max egy kézmeleg páka lenne ) és a hálózati feszültség a 230 volt névleges helyett 200...240 volt között mászkál.
Ilyenkor persze előállhat ez a helyzet, 200...210 volt környékén, de ez jelen esetben nem érvényes.

Hello!
" Ha ez nem annyira átbeszélt változat (a tirisztoros dimmer), hát érdemes ezen agyalni, hátha ez is jól ki lesz tárgyalva."
"Szs" részéről nem a konkrét alkalmazásról van szó, hanem elvek kitárgyalásáról, miközben nem akarja megérteni miről ír Péter..

Szia!
Igen, a kezdő kérdés többrétű, én a páka részével kapcsolatban reagáltam most.
A többi egyértelmű.

Csak azért teszem fel ezt a két képet neked, hogy még tisztább legyen a téma.
Elnézést a "tükrös" fényképezésért, de ez most nem érdekes..
A diac egy ismeretlen típus - jól látható a VBO, ill VH feszültségek érteke - nem hiteles!
Amikor arról is írtál, hogy a kondit le akarod üríteni minden félperiódus végén.
Gyorsan összeraktam a kapcsolásodat és a kondi képét láthatod a két esetben:
- első kép, a plusz dióda alkalmazása - rögtön kisüti a kondit a begyújtott tirisztoron át;
- 2. kép, dióda nélkül, itt csak a begyújtott tirisztoron és az R+potin át "merül " a kondi feszültsége a következő félperiódusig.
Az első verzióban, ugyanolyan potméter állásnál minden késleltetés megnövekszik a sacc 2,.. voltról induló töltődés miatt ( asszociálva az 555 első U2,6-os jelére ).

Nehezen, de ezen hozzászólásod után felfogtam már melyik állapotra gondoltál.
Köszönöm.

Köszönöm.
Kár, hogy ehhez a mérőeszközhöz nem is konyítok
De -ha jól értelmezem valamennyire-, a négyzetrácsokon ha vízszintesen megyek végig, az jelzi az eltelt időt. Ha így van, akkor azt látom, ugyanaz az 5 egység telt le mindkét esetben, mikorra elértük az egyik 35V csúcstól 35V-csúcsot. Akkor viszont tényleg értelmetlen a dióda...

Hogyne akarnám. Azért írom le az álláspontom, hogy látsszék, mit fogok fel a dologból, -neha pedig vitának tűnő beírásaim is vannak, mert úgy érzem, nem egyről beszélünk.. Néha persze azért vitázom, mert igazam van -ez sajnos ritkább...
Szerencsésebb lett volna, ha annyit írsz: nem érti. Esetleg a saját szavaiddal leírtad volna, hátha akkor megértem

Ezt tényleg nem értetted meg...- nem az 5 csúcs távolsága az érdekes...
A te esetedben ez 10 ms összesen, ennyi a félhullámok ismétlődése az egyenirányítás miatt ( 100 Hz ).
A lényeget nem látod ezek szerint ( és itt nem a 35 - 17 volt pontossága az érdekes ( írtam ), hanem az, hogy a felső csúcsnál billen át a diac a kis ohmos állapotba és így begyújtja a kondenzátor kisütő árama a tirisztort, de amikor lecsökken a kondenzátor feszültsége ( és a diacon ugyanúgy ) 17 voltra, a diac átvált "szakadásra" és megszűnik a gyújtóimpulzus.
Utána viszont a te +diódás kapcsolásodban egészen a tirisztor vezető állapotú feszültsége és a dióda nyitófeszültsége összegéig sül ki a kondenzátor. Onnan kezd a következő félhullámban töltődni, egészen "35 " voltig.
Dióda nélkül pedig a begyújtott tirisztoron és a poti+R ellenálláson keresztül kezd el kisülni a kondi, ami miatt magasabb feszültségről fog töltődni a következő félhullámban.
Forgasd át a rajzodat a begyújtott állapotra, talán jobban megérted ( 230, terhelés, graetz nem kell oda ).
A többit már leírtam.

Tedd alája a szkópos képeket és gondold át.

Az sohasem árt, ha valami kiszámitható pozicióból indul...

Na, félg kész. Holnap beleteszem a dobozába, bekötöm, a potmétert is (mert az arrébb lesz a "nyák"-tól), aztán próba.
Meghát előtte egy kis vakargatást eszközlök a tirisztor forrasztásai közt.
Forrasztani még mindig nem tudok szépen

Én még mindig Krisztina75 miatt aggódom.
Ámbár jól elvagytok.

Érem is aggódhattál volna kicsit. Nagy szagértetlenségemben két napig szerencsétlenkedtem vele. De most már (mondjuk úgy) 95%-os.

Szóval, mondhatni, kész is van.
Az a meglepetés ért, hogy először alig akarta levinni a teljesítményt, nosza, tettem a diac előtti 47nF mellé még kettő 47-est, így már leviszi nullára. Annyi bibi még van vele, hogy ha ezen is túl lecsavarom, akkor újra világítani kezd (mint a videón is látszik). De ezt egy 2M körüli trimmerrel (párhuzamosan kötve az 500 K potméterrel), jól beálligatva azt hiszem, ki tudom golyózni.

dimmer próba videó

Igen, ezt írtam korábban, hogy ezt nem tudod nulla teljesítményre letekerni, mert akkor jön létre a ciklusugrás, ami kb. 50%-ra felviszi megint a kimenő teljesítményt.

Valóban, ez az az állapot, amit csak a harmadik megfogalmazásod után értettem meg, fogtam fel, mit szeretnél tudatni velem
Ez még nem akadályozott abban, hogy összeállítsam, hiszen a további elgondolásokat, elképzeléseket így tudom összeállítani (vagy elvetni) magamban. Ezért is örültem a hozzászólásodnak.