Köszi!
A bosszantó az, hogy a készüléken 40-150 A tartományhoz rendelik a pálca vastagságot.
A 2,5-sel most a 3,25-ösnek megadott állásban tudtam hegeszteni, a ventillátor beépítés után kétszeres pálcamennyiséget.
A szekunderen ~40 menet, 3,5 mm-es aluhuzal lehet, ha azt áttekerném 2*40 menet 3,5 mm-es rézhuzalra, annyi még elfér a csévén, akkor a melegedés miatt már nem oldana a klixon?

Szia!
Ne haragudj, de nem mindig sikerül megválaszolni a nekem feltett kérdéseket,mivel nem tudok folyamatosan a hobbielektronika fórumon lenni. Az általad említett trafó egy kiváló 3 fázisú Co gép főtrafója lehet, amelyik akár 280-300A terhelőáram leadására is képes. Kár lenne sima elektródás gép céljára "elpazarolni"az ilyen vasmagot. MMA (elektródás)gép céljára a láncszem típus szerencsésebb. Az E-I vas szintén nem túl szerencsés MMA trafónak, mert a szórást nem egyszerű megoldani.
A háromoszlopos megoldást semmiképpen nem javaslom, mivel a három oszlopon a fázishelyes tekercselhelyezés megoldása komoly feladat, valamint az "I"mag mozgatása nagyon megnöveli az üresjárási áram felvételét azért, mert az erővonalak a levegőben záródnak az"I"mag kitolt állapotában. Ez pedig közel zárlati áramfelvételt okoz ha a vasmag nem segíti az erővonalak záródását a legrövidebb lehetséges úton.
A szaki által említett megoldás pazarlás, mert a kivehető teljesítményhez képest igen magas lesz a súlya a gépnek.

Akkor a szekunder megfelelő lesz, de a primer akkor sem lesz megfelelő. Akkor a primert tekered át?

Sajnos a hsz elveszett, és nincs kedvem újraírni. Nagyon rossz húzás volt a rendszergazda részéről, hogy a válaszírást nem lehet tálcára tenni, pedig régen így működött. Mivel a gépet nem egyedül használom, emiatt aztán a srácom kilépett a hobbielektronikáról, ezzel elveszett a hsz. Dióhéjban: A mikrótrafó nem való hegesztőgépnek, még ha lehet is vele ívet fogni.

Én csináltam belóle. Kis rögztíésekre jó. 1,6os őlcával aktív hűtéssel elmegy. persze a nagy trafómhoz nem hasonlítható. Aztán egyszer elfogyott az 1,6os őálca és fél pálca 2es után elfüstölt a szekunder.

A primer ~190 menet, 1,8-as huzal, az anyagát nem néztem. Csak nem az is alu?
Végülis van egy jó vasmagom, két jó csévém, mit akarhatnék még?
Van ezen kívűl egy eddig használt BHG eredetű trafóm, ismeretlen anyagú vasmaggal, keresztmetszete 80 cm2, EI profil. Egyszer már áttekertem primer menetzárlat után, most újra zárlatos lett, jobban megnézve kiderült,annak idején szintén aluvezetéket sikerült szerezni hozzá a villanyos szakinak.
Nem vagyok nagy szakértője a hegesztőtarfó lelkivilágának, de úgy tűnik ennek meg túl nagy a primer áramfelvétele, csak vigyázva használható a 16A-es megszakítóval.
Primer 162 menet 3,5 mm-es aluhuzallal, szekunder 36 menet 8mm-es alu fazonhuzallal.
Az a kérdésem, hogy milyen rézhuzallal kellene megtekerni ahhoz, hogy 230 V 16A-es hálózatról maximális szekunder árammal lehessen üzemeltetni?

Hát az a 16 A nem túl sok mozgásteret biztosít!
Csak számolj vissza. Durván 3600VA-t tesz lehetővé, és ez a bekapcsolási áramlökésre vonatkozó adat, vezetékvédő kismegszakítót feltételezve. A lényeg: a vasat úgy kell méretezni,hogy a gerjesztés alacsony maradjon, és ez az alacsony gerjesztés együtt járjon a viszonylag magas 55-60V üresjárási feszültséggel. Ha a szórás megfelelő, akkor akár 110A íváramot is el lehet érni, úgy,hogy az ívfeszültség is megfelelő lesz, és a kismegszakító sem old le. De ehhez igen csak el kell találni a trafó tekerését.

A régi trafó kapcsán az alapvető gondom, hogy a primer oldali induktív ellenálását hogyan lehetne minél kevesebb próbából meghatározni, ha jól olvastam, abból már következik a szükséges menetszám.
A vezeték tartós terhelésére 3A/mm2 értékkel számoltam, a primer maradna a középső, a szekunder a két szélső oszlopon, megosztva.
Jó így ez az elrendezés?

Trafó méretezésnél sehol sem számolnak az induktív ellenállással. Erre vannak a trafó méretező képletek. Mondjuk, tudni kell használni őket.
Esztelen dolog a szekundert ketté bontva a külső oszlopokra tenni. Dupla menetszám azonos vezeték keresztmetszettel, annak mi értelme?
Középső oszlopon a primer és a szekunder is, de külön csévetesten, kis hézaggal. Ha ügyes vagy, a gyáriakhoz hasonló csúsztatható mágneses söntöt is tehetsz a kettő közé.

Valahol olvastam, hogy a szekundert sorba kötve, kettéosztott menetszámmal a szélső oszlopokra tekerték a maximális hűtés miatt.
Jelenleg a régi trafón egy induktív fojtó szabályozta a szekunder feszültségét.
Azért van dilemma, hogy inkább a gyári TIP-pel, vagy a régi nagyobb vasmaggal bajlódjak.
A régi vasmag 4cm*19cm-es lemezekből lett összefésülve, de tegyük hozzá, a vezeték szigetelésének sérüléséig igen korrekten, egésznaposan vitte a 2,5-es pálcát 16A-es hálózatról.

Ha csíkokból rakták össze, onnan már csak egy lépés a 0 alakú vasmag (UI - LL) kialakítása. Ott már rakhatod külön oszlopra a tekercseket. Bár járt úgy kollégám, hogy túlságosan "szétszórt" lett a trafója. Túl nagy lett a szórás.

Kellett is, hiszen a dupla huzalmennyiség miatt a vesztesége is kétszeres lett.

Szia mpisti !
Hát az igazat megvallva nem teljesen hegesztőt akarok tekerni, csak hasonló karakterisztikájút, de az nem ebbe a fórumba tartozik (plazma kb.35-50A 230-400v) amit készíteni akarok belőle ennek érdekében hajlandó vagyok beáldozni ezt a trafót (co hegesztőm már van, 110A es),még úgy is hogy kivágom a középső oszlopot az jó lesz folytónak (1/2 e a keresztmetszete a főtrafónak és ugyanaz az anyag.
A szabályzást inkább szekunder oldali tirisztoros graetzzel fogom megoldani (most jutottam 250A:1200v tirisztorokhoz 2900Ft darabáron)
Esetleg kétoszlopos tervezéshez tuti képlet esetleg gyakorlati megoldás ha van azt elfogadnám, ugyanis
a tekercseket a magasabb feszültség miatt inkább megtekertetem(kb 35eFT), ezért nem lenne jó ha pofára esnék vele.
Esetleg ha kapcsi rajz trafós plazmához érdekel v. szikraközös hfhv érdekel van egy pár belőlük.

Bekapcsolási áramlökés: igen.
Az igazam megvallva az sem mindegy, hogy hogyan kapcsoljuk be
Valamint rendszerint mindíg kevesebb menetet tekernek -> túlgerjesztik a vasat.

"Valamint rendszerint mindíg kevesebb menetet tekernek -> túlgerjesztik a vasat."
Így igaz!
Ezért lehet(?)hogy már szinte inverteres súlyban kínálnak különféle MMA és MIG gépeket, szinte fillérekért és egyre több a becsapott vásárló, aki azt hiszi hogy igaz a gép elejére nagy betűkkel felírt 150-160-190-210A . Pedig csak a trafó rövidzárási áramára vonatkozó adat,aminek semmi köze a hegesztési állapotban folyó áramhoz.

A plazmavágó karakterisztikája kissé különbözik mint az eső,mint a lapos karakterisztikájú gépekétől. A plazmavágók feszültségesése kb.50%, esetenként több. A vágási művelet közben a feszültség 70-110V között van, géptől,technológiától és vágóáramtól függően.
Ha az ablakméretet növeled azáltal hogy kivágod a középső oszlopot, csak az erővonalak hosszát növeled,ezzel nem biztos hogy eléred a kívánt eredményt.
Célszerűbb lenne e célból egy másik vasat baszerezned.
Vagy nem a középső oszlopot kellene kivágni. Bár én nem bántanám azt a vasat, inkább elcserélném. A kapcsolási rajzok mindig jól jönnek, szívesen látom őket. Neked pedig megpróbálok keresni egy plazmavágó rajzot, amit kb. 15 éve rajzoltam egy olasz gép alapján.

Szia mpisti!
Hát valószínűleg igazad van abban hogy a feszültség esése több mint 50% , de ez azon okból hogy egyen feszültség 250 270v ezt kell osztani 1,41 vagyis gyök kettővel ebből adódik 180-192v üresjárási feszültségű
trafó ennek kell leesnie utána kb. 86-114v ra ez durván 60% , egy hegesztő alapfeszültsége átlagban kb. 55v (bár vannak 42v-85v ig) ez esik le (váltóáramon is) kb. 24- 27v ra ez is kb. 50 60% ha kiszámolod.
De ezt meglátod majd, az egyik küldött fájlban íme néhány dolog amit érdemes megnézni.
0284c_mil-ben és a handy pdf.-jében is ott a kapcsirajz.Illetve ezen a két veboldalon hfhv gyújtás konstrukciót lehet találni :http://www.casano.com/projects/hfstart/index.html
a másik:http://www3.telus.net/public/a5a26316/TIG_Welder.html ezek régifajták és talán könnyebben lehet őket kivitelezni.
Hát mára nagyjából ennyi, ha esetleg valamelyik fájl ismerős hát azért elnézést kérek, de én is a netről gyűjtöttem.

Köszönöm szépen!
Egy részüket ismerem,hiszen én raktam fel őket )

Szia mpisti!
Lenne még itt egy másik vasam , de ez rozsdás és majd 1mm-es lemezekből áll vasmag keresztmetszet 6mm×6mmos 35cm×25cm ös téglalap , valamikor csináltam belőle trafót , de igen gyenge volt még a 10A es bizti is bírta és igen melegedett , szerintem ez nem jó trafónak.
Akkor azt mondod inkább keressek más vasmagot az Ei lemezest ne bántsam.

Ha nem akarsz 3 fázisú trafót csinálni, akkor szerintem meg kellene hagyni,és másik vasat keresni. Amint mondtam, előkeresem az olasz gépről általam készített skiccet, és elküldöm. Talán hasznát veszed. 0,5mm-nél vastagabb trafólemezt semmiképpen ne használj(talán nincs is vastagabb), ami annál vastagabb az valami ősrégi fojtó lemeze lehet.

Esetleg egy 380 as hegesztő alapján megpróbálhatnám 380 asra megcsinálni , de arról meg fogalmam nincs hogyan kell tekerni, esetleg ha volna tipped az jól jönne. Az általam ismert 380-400v os hegesztők is csak abban különböznek az egyfázisútól, hogy nem 230 hanem két fázis közt négyszáz voltot fogadnak 1db primer tekercsre.
Még egy ötlet hogy rendes háromfázisúra megtekerni a trafót és utána hozzáméretezett folytó, de ez kétajtós szekrény (így is hely szűkén vagyok, a kiszemelt dobozba sem fér), de azzal akkor 3cm es vasat lehet vágni.Igaz a réz is baromi sokba kerülne valószínűleg úgy hozzá.
Esetleg valami ötlet?

Hát, azért 3 cm-es vasat azt nem...
Ahhoz igen nagy teljesítmény kell. De 10-12mm-hez elég lehet. Úgy számolj,hogy 10mm-hez kb. 35-40A kell, anyagtól függően. És ezt kell tudni tartani, 90-110V ívfeszültség mellett. Ez megvalósítható kb.60cm2-es vassal,400V táppal. Réz az bizony sok kell hozzá, a mai áron nem lesz olcsó mulatság.

Na jó kicsit elragadtattam magam az olasz gép rajzát megköszönném.

Üdv az Uraknak!
Kis segítségre lenne szükségem: találtam egy Hetra 160-as hegesztőt, ami 380V-ról megy csak. A kérdésem az lenne, hogy lehet-e ebből csinálni 220V-ost, esetleg 220/380-ast kisebb beavatkozással, vagy nagyon bonyolult ill. költséges? És ha igen, hogyan? Elnézést ha hülyeséget kérdezek, de laikus vagyok az elektronikában. Otthoni használatra kellene a trafó és mivel keveset használnám, nem akarok túl sokat áldozni rá, az olcsó új hobbyhegesztőkben meg nem nagyon bízok.
A válaszokat előre is köszönöm: Szabi

Áttekercselés nélkül nehéz lesz, mivel fokozatkapcsolós a gép, nem lehet párhuzamosítani a primert. Ezen felül, ha az eredeti teljesítményt megközelítően tartani szeretnéd, ahhoz vastagabb huzal kell a primerre.

Köszönöm, akkor nézek 220/380-ast!

Nagyon szépen köszönöm mpisti fórumtársunknak, hogy tartja bennünk a lelket + köszönet az olasz plazma rajzáért .
Lassan kezd összeálni a kicsike, egy 380 as hegesztő lesz a lelke ezt olcsóbban sikerült megvenni a tesómtól mint a tekercseltetés ára, a hegesztőt meghagyom ahogy azt a készítője csinálta annak idején, csak a szekunderekre tekerek még meneteket,(érdekessége a hegesztőnek, ha úgy van állítva még a 12mm es anyagot is képes elfújni, állítási lehetősége a primer megcsapolásával 4 vagy 5 fokozatban) jó bő ablakai vannak,és könnyen elférnek, ezek után mágneskapcsoló 90A , 3db UAA145 ös+ tirisztoros szabályzás, egyenirányítás (250A os egyenként, 1200v os fesztűréssel) kondik, fojtótrafó , hf gyújtás(
utóbbi már kész és működik kb. 2mm távolságot üt át és nyugodtan markolászom a két végét egy időpontban, apropó a 2mm elég lesz ha trafimet A140 pisztolyom van?), mit tudtok hozzászólni bármilyen észrevételt szívesen fogadok.

Igazán köszönöm a dicsérő szavakat,de ezt bármelyik fórumozóra el lehetne mondani, aki naponta ír a fórumokra. A 2mm-es átütési távolság elég, hiszen amire az anyaghoz érne, már átüt,és kialakul az ívcsatorna, csak arra kell figyelni, hogy a megolvadt fémbe a wolframot nem szabad belenyomni. Tehát nem nagy lendülettel , koppanásig nyomni a wolframot,hanem olyan távolságra tartani a csúcsot,ahonnan biztosan begyújt.
Ami viszont nagyon fontos, a csúcs megfelelő kialakítása. E tekintetben érdemes a szakirodalmat fellapozni.

Bocs de ez egy plazma, tig hegesztőm már van(hála neked) azzal talán csak annyi bajom lenne még, hogy kis áramon kb 20A nem igazán akar gyújtani a tirisztoros szabályzás miatt, sajnos az is ejti egy kicsit a feszültséget 80v üresjárati felé pedig nem érdemes menni túlzottan mert veszélyes lehet.

A 2mm mindenképpen elég, hiszen a trafimet fejben talán 0,5mm-t kell neki átütni, az pedig nem lehet nagy gond.
Ha a két végét nyugodtan markolászod, akkor nem lehet valami nagy energiatartalma a szikrának. Ez csak azért probléma, mert ha kicsi a szikra energiaszintje, akkor nem biztos hogy erős levegőáramban át fog tudni ütni.

Szia!
A legfontosabb kérdés most, hogy mennyi legyen majd a feszültség (jó lenne minnél kissebb) mondtad hogy vannak egész kis ívfeszültségű gépek is.
Az a szikra pedig szép kék és egy 8w os fénycsövet rátéve szépen világít.