Nem jó a módszer. Mindig hátulról előre kell a hibát keresni.
Először az IC-s részek nélkül éleszd. El kell érni, hogy a tranzisztorral kapcsolgatni lehessen a relét, amíg ez nem megy, nincs értelme továbblépni.
Itt a tranzisztor csak egy gyalog inverter, ha leveszed a bázisellenállást a 4027 lábáról, és a testre, majd a tápra érinted, a relének ki-be kell kapcsolni.
Amúgy az IC-s részeknek jól megszűrt tápfeszültség kell, ezt szem előtt kell tartani, mert a brumm megbolondítja az ilyen áramköröket.
Az IC-s részeket külön is lehet ellenőrizni a 4027 1-es lábán (bázisellenállás helyén) feszültségméréssel. Egyik tapsra magas másiktapsra alacsony rajt a feszültség, ha jól működik.

1; Igen, mindig vannak korszerűbb eszközök, csak azok a fránya költségek... A tapasztalat mégis az, más fórumokat is olvasgatva, hogy sokkal macerásabb a hidas megoldás elkészítése. Amúgy én mindig az egyszerűbb megoldásokat részesítem előnyben. De tényleg nem ez a kritikus.
2; Nagy teljesítményt alacsony frekvencián nem lehet kis ferrittel elérni!
Nagyobb frekvencián meg nem lehet nagy az indukcióváltozás nagysága majdnem függetlenül attól hogy ez szimmetrikus vagy féloldalas jellegű. (a ferrit minőségétől függően ez már 20 kHz is jelentkezik, erről rengeteg szép diagramot lehet találni)
És azt kell figyelembe venni, hogy ez az inverter szabályozása folytán kisebb kitöltési tényezővel üzemel az üresjáratnál így ilyenkor a max indukció is kisebb.
De egyébként az igen nagy teljesítményű inverterek más világ: nagy frekvencia, toroid (vagy planár) mag, kis menetszámok és általában 50-50% kitöltési tényező.
És azt sem mondtam-mondom hogy jobb lenne valamelyik, csak más. egy kicsit nagyobb vaskeresztmetszet kell (de nem kétszer!) ugyanahhoz a teljesítményhez.
És mi az hogy jobb? Ebben az esetben szerintem az a jobb amelyik jobban hegeszt, de korrekt kivitelezés esetén mindkettő jól hegeszt, az egyik egy kicsit nagyobb ferrittel a másik egy kicsit bonyolultabb elektronikával.
Üdv: P István

Hogy ne csak én beszéljek ez talán érthetőbb:
Bővebben: Link a 3. illetve 4. oldal az érdekes ebből a szempontból. itt 20 kHz-re ir egy példát ahol a hidas inverter és a forward között a Bmax-nak 67%-os eltérését feltételezi, magasabb frekvencián ez a szám még kisebb lehet. És adjuk hozzá a kettős szekunder rosszab kihasználtságát (nagyobb a effektív áramok miatt majdnem másfélszer akkora az összkeresztmetszete a forward egytekercses trafóhoz képest azonos kitöltési tényezőt feltételezve)
Végső soron 30-50%-ot lehet nyerni a hidas elrendezéssel a frekvencia és konstrukció fügvényében.

Igen néztem. Egyelőre inverter nélkül fog menni, trafóról.
Az én pisztolyom 11 ezer forintba került.

Szia!

Az előző oldalon tettem fel két elérhetőséget a plazmavágóról leír mindent amit tudni kell.
Nézd át biztos érdekelni fog. Én most csinálom az inverter már a vezéelés kész. Az érdekelne, hogy mennyit kérnek egy ilyen kábelért.

Üdv

Szélgenerátor épitésébe fogtam
Rotorátmérö 4m
Lapátok száma: 8
12 méter magason (háztetön)
Mtz traktor generátorát fogja hajtani és egy 12v 155 ah akksit fogok vele tölteni szinuszos inverter 400-500w körüli teljesitményü átalakitot fogok vele használni.
Töltésvezérlö nélkül akarom megoldani nem tudom lehetséges-e?
Még annyit 4 méter rotorátmérö elegendö lesz-e a traktor generátornak vagy még legyen nagyobb?
Szombathelyen lakom tehát abszolute megéri befektetni a szélgenerátorba rendkivül magas a szeles napok száma errefelé.
Már csináltam egy maketett még tavaly tavasszal hogy megfigyeljem a szelet meglepöen tapasztalom majdnem minden nap látom pörögni 5 méter magason van egy oszlopon. Idén határoztam el hogy megépitek egy igazi szélmotort megéri szerintem.

Szia!

Csak kábeled van vagy inverter is van hozzá.
Mennyibe került, és hol vetted. Én is akarok csinálni.

A CD4049 és a balra mellette levő pár alkatrész biztosítja a minusz 5 voltot az ICL7107 26-os lábának.
Kiváltható 1db ICL7660-as ICvel és 2db 10µF-os kondival. De szerintem ezt nekezebb beszerezni, mint egy CD4049-et. (Főleg vidéken)
ICL7660 adatlap. Tipikus bekötése: 13-as ábra. Vagy itt van egy Voltméter_JÓ_RAJZ.jpg, ahol lenézheted a bekötését.

Akkor mégsem érted azt ami a fényképen látható. :no:

A gyújtásban egy inverter is helyet foglal, ami az akku feszültségéből állítja elő a nagyfeszt a trafó számára. Ebben az inverterben van egy hálózati trafó, amire egy tranzisztor kapcsolgatja az akku feszültségét. Na most ez a tranyó nem fért már el a panelen (tudom, át lehetett volna tervezni), ezért a doboz tetejére került. Mivel két lába belóg a dobozba, azokat könnyű volt bekötni, de a harmadikat (kollektor = C) csak a sorkapcson keresztül sikerült. Így már érthető? A "C" itt nem kondenzátort jelent!

Csak most olvastam az utolsó mondatot, hogy tápfeszültség nélkül kellene. Nos ez érdekes feladat.

Ha a két tároló elé beteszünk 1-1 invertert és az inverter bemenetét kötjük a tároló egyik bemenetetére, az inverter kimenetét pedig a tároló másik bemenetére, akkor szerintem kiküszöbölhető a dolog. Ugyanis így ha megszűnik a jel, akkor a tároló visszabillen és ezáltal engedélyezi az eddig letiltott tároló működését.

Lehet hogy valami nem kerek az elképzelésemben, de késő van már.

Érdekes megoldás. Én azt hiszem egy szünetmentes kellene neked megfelelő kapacitással. Esetleg egy színuszos inverter , akkumulátorok és akkumanagement. Így nagyon végig kell gondolni, mekkora áthidalási idők kellenek , mekkorák a terhelések, mennyi töltőáramot termelnek a napelemek és milyen feszültségen.....

szép feladat!

- Ez egy rezonáns inverter rajz. Ha tényleg ezt akarod, akkor a trafó méretezése egy kicsit komplikáltabb lesz a szükséges szórt induktivitás miatt.
A 40kHz-re lehet kapni megfelelő IGBT-t kár emiatt lejebb menni, főleg egy rezonáns megoldásnál.
- A trafók soros vagy párhuzamos kötése a veszteség szempontjából nem releváns (a menetszám és a sodrat elemi szálainak szorzatától függ a veszteség , meg a tekercs hossztól és elemi szál átmérőtől de ezek nem változnak adott méretezésnél, ez a szorzat sem változik ha csökkentem a menetszámot és növelem a keresztmetszetet), inkább azt kell kalkulálni hogy a szükséges menetszámok és huzalátmérők, lehetőleg egész sorokat adjanak ki. A szigeteléseken nem lehet túl sokat sporólni, de nem is érdemes, már az is veszélyes hogy általában végig tekerik a tekercseket, nem hagynak kuszóutat és nem is szigetelik (szigetelő)lakkal.
- A háttal fordított U57 tökéletes és olcsó megoldás a fojtónak, nehezen telítődik, igaz az ETD-vel kisebb a szórás, de akkor sem kifejezetten fojtónak való mert kicsi az ablakkeresztmetszete (nem biztos hogy bele fog férni a szükséges légréshez és induktivitáshoz tarozó menetszám a megadott huzalátmérővel.

Én csak egy valamit nem értek ezeknél a kapcsolásoknál. Amikor a gameport adja a jelet a szintinek, invert+invert, vagyis ugyanazt a jelet kapja a szinti mint amit a számítógép küld. Visszafelé, mikor a szinti küld jelet, optocsatolón keresztül, inverter+inverter tehát nincs inverzió, csak némi késés.
Nade, ha jól sejtem, amikor az optocsatoló ledje világít, akkor a kimeneti oldalán a tranzisztoron L szint van. Ez azt jelenti, hogy amikor a szinti Logikai H szintet ad, a sztg. L szintet kap. Avagy ennek éppen így kell lenni ?

Mint írod egy rezonáns hegesztő inverter képei (korrekt konstrukció) . Ez is lehet egy út, jóval kisebb a kapcsolóelem igénybevétele, kevesebb hőt kell elfűteni, nagyon kicsire lehet elkészíteni. a fojtó is kisebb vagy esetleg tejesen a trafó szórása helyettesíti, de bonyolultabb az elektronika, és kisebb a szabályozhatósági tartománya.

De a forward inverternél amiről általában beszélünk, inkább a szorosabb "kemény" csatolás kell, a kimeneti fojtó és a az áramszabályozás biztosítja a megfelelő karakterisztikát.Szélesebb áramtartományban szabályozható. Másrészt az két fél primer közé tekert szekunder megoldás kisebb veszteségű tekercset eredményez.
Szerintem...

Én még nem építettem ilyen erősítőt.Ez lessz a legelső amit most csinálok.
Ez a rajz kb. 20ns Dead-Time -ot iktat be a jelbe. A felfutó éleket késlelteti. A diódát ne helyettesítsd mással, mert azért van ott pont ilyen, mert annak elég kicsi a kapacitása.
Az inverter mindenképpen Shmidt -trigger kell hogy legyen.

Szia!

Nem én vagyok az első akit ezen a fórumon butának néznek azért mert valami olyat mert kérdezni ami számodra egyszerűnek tűnik. Aztán ha jobban megnézzük te is leírsz egy csomó hüjeséget. Ittvan mindjárt ez "Azt irod hogy az IGBT-nek egy 100A-es inverternél 30 A kell kapcsolgatni, mert az Áttétel 3,33 és a 10A-et elosztod 3-al 30A-kapsz. Csak azt nem vetted figyelemben, hogy a 100A-et nem a 100V-on veszed ki, hanem mikor hegesztesz és lecsökken 20-25V-ra. És akkor midjárt csak 9A-et kapcsol. Ha józan paraszt ésszel megnézed egy háztartásban álltalában 16A-os automata van feltéve honnan veszed hozzá a maradék 14A-pert. Van egy gyári inverterem a trafó szekunder tekercsén 4 menet van 2x4-es profil huzalból a primer huzal vastagság 1mm az inverter 110A-es sokat használtam, de nem látszik, hogy melegedett volna. Majd teszek fel róla képet. Életemben kb 10-15 db 50hz-es hegesztőtrafót készítettem. a primer tekecset 1,5 ös rézhuzallal szoktam tekerni esetleg 2-essel de az már nagyon túl van méretezve. Még egy sem égett le. Különben a legjobb trafót a legszarabb lemezből lehet csinálni. Egy hegesztő trafónak amivel bevonatos pálcát használsz lágynak kell lenni. vagyis a 60-65 voltról minél lágyabban essen a feszültség 25 voltra. Ez a feszültség mind a vasban veszik el. Egy jó minőségű trafólemezből kemény trafót lehet tekerni. Természeteseen a CO gépnek egész más a karakterisztikája.

Szia!
Nem 50 Hz-en gondoltam, azért írtam, hogy különválasztom a segédtápot a főtáptól, hogy magában az inverter bemenetét vagyis a 300V ot változtatom.
Azt a 3,33 áttételt honnan vettétek. Az azt jelenti, hogy üresben 100 volt van a kimeneten. Ha hegesztés közben lecsökken 25-re 75V a vasban vész el az melegíti. Nem lenne elég az üresjárat 60-70V a gyári készülékeknél is ennyi
Ha 100W elég az IGBT. akkor mért kell párhuzamosan kötni hármat. Az orosz rajzokat is átnéztem és csak egy van.

Jó az igaz, hogy azt nem mondhatom, hogy"nem vagyok megelégedve", de csak azért mert a nyáron sikerült egy kicsit bekeresnem, és már csak egy oszcilloszkópra fáj a fogam, egyenlőre.

A plexi lapnak már lőttek, már a táp építésénél sikerült összebarmolnom, azóta már csak szerelőlap, tökéletes a munkához.

Hát igen az ott egy lcd inverter, az már működik is, de szétszedés közben sikerült kitépnem egy szalagkábelt, ami hát nekem sokkal nagyobb probléma, így most csak egy fél lcd monitorom van , hát igen az ember mindig tanul valamit, hogy mit hogy ne csináljon.

Ja a táp meg épp javítás előtt áll, az áram kijelzője nagy valószínűséggel kontakthibás, sose használjatok PC ventillátor konnektorokat mérőáramkörökhöz.

Ha nullárol indulsz és három fázisú aszinkronban gondolkodsz akkor felejtsd el a kondit és én az ajánlom keresgélj a frekvenciaváltós inverterek körül olyat ami két irányban működik akárcsak a jelenlegi vasúti közlekedésben használt "FILRT" motorvonatok hajtásrendszerében. Jelenleg én is hasonló anyagot keresgélek. A többieket meg nem akarom fikázni de aki szinkron motorban és benzinmotorban gondolkodik akár az áramszolgáltató villanyát is vehetné... mert ezek a rendszerek mindennek elmondhatóak csak nem gazdaságosak.... mert hőt termel vele amit el kell diszipáltatni ráadásul állambácsinak a benzin jövedéki adóját is kifizeti, a benzinmotor hatásfokát meg már nem is említeném. Az egyenáramú generátor szerintem halva született ötlet mert ahhoz is inverter kell!

Ha bárkit érdekelne én nem akarok generátort építeni...,de ha építenék én egy kis 1,4-es turbodiesel motort választanék (jó hatásfok amit a turbó is növel, alacsony fordulatszámon üzemelhető és a kannás gázolajjal ugyan úgy elmegy mint a jól szűrt használt napraforgóolajjal) és egy háromfázisú kalickás forgórészű aszinkron motort. És lakás fűtés rásegítésére is befognám a dieselmotort.

A hiperszil vas ezekben az inverterekben ,sajnos,nem használható.Hiperszil vasból hagyományos heg. trafót lehet építeni,a trafó elé egy elektronikus szabályzó,mondjuk triakkal,a trafó után diódahid + fojtó=trafós "inverter",szuper masina,csak nagyon nehéz,vannak hasonló más megoldások is.

Helló!
Az lenne még a kérdésem,hogy az inverter trafóját te szoktad tekercselni,ha igen akkor honnan lehet beszerezni hozzá a vasmagot?

Egy olyan rendszert szeretnék ami KB.:6db 200Ah aksit tudna tölteni 2000-3000W inverter és úgy a hálózat,kivétel mosógép és villany tűzhely.

Én csak arra akartam rámutatni, hogy nincs egyedüli üdvözítő út és milyen nehézségekkel találja magát szemben az ember egy több kW-os inverter elkészítésénél.
"De több pénz, és nehezebb kivitelezni !" De mi ez ha nem kompromisszum?
Teljes hídnál nem 4 x 6 Fetet akartál írni?
24 Fet 24 x 3 nF Gate kapacitását 140 kHz-en meghajtani sem egyszerű megfelelő felfutási sebességgel.
Az én rögeszmém meg az, hogy ha lehet nem alkalmazok párhuzamos kapcsolóelemeket, mert ritkán tökéletesen egyformák és az egyik mindig többet fog diszipálni amitől szerencsétlen esetben egy-egy FET sorban elszállhat. ezért ezeket mindig erősen túlméretezik vagy ellenállással biztosítják az egyforma árameloszlást.
Gondolom litze huzallal akarod elkészíteni a trafót, ha tudsz beszerzési forrást kis menyiségre azt viszont megköszönném.

Hello!
Két analóg kapcsolót kell felváltva kapcsolgatni (inverter) a jelre, majd a testre a PWM jellel. Aztán "már" csak a kapcsoló frekit kell eltüntetni belőle. De valami minőséget ne várj ettől a megoldástól, mert akkor mindenütt alkalmaznák!
üdv! proli007

Az inverter hangját hallod, mert néhány KHz-en működik.

Szia!
igen, legalább 7Ah s , mert a feszültségugrásokat tüskéket nem szereti az elektronika..
feltételezem:12v gen--akku -inverter 12/230V ra

Ez az út nem járható, egy rövidzárlat lenne a vége...

Talán egy 1-szeres erősítésű inverter műveleti erősítővel megoldható. Egyszerű, mert 2 ellenállás, meg egy 741-es kell bele, de sajna nem tudom pontosan hogy kell bekötni, hülyeséget meg nem akarok rajzolni.

Sziasztok!
a zünetmentes/inverter 230V kimenetét nem lehet párhuzamositani, szét kell osztani:1 hűtö- 2szivattyú--3 stb.

Sziasztok .István vagyok van egy.MEDION MD9383AA monitorom és leált az invertere,van valakinek ötlete mivel lehet helyettesíteni,vagy az inverter mekkora feszt állít elő köszönettel :István

Ezt most igazából én sem értem. A UPS-em trafója ei magos, de a primer van belül és a sekunder kívül. Ezen kívül pedig ez a trafó látta el az akku töltésének feladatát is, ott pedig pont fordítva működött, mint az inverteres módban. Áramszünet esetén egyszerűen a primer részt egy relé átkapcsolta a kimenetre, és az inverter elektronikája pedig meghajtotta a sekundert. Egyébként én már többször is használtam ezt a trafót más célokra is, és semmi különbséget nem tapasztaltam. Viszont a labortápban nem ez van, hanem egy erősítő trafója, mivel ez össz csak 2X7.5V ot ad le, ami kevés volt nekem, mert 30V os tápot szerettem volna.
A négyszögjelekről:
Azoka az inverter rész elektronikája miatt keletkeznek, de ez egy jobbfajta UPS volt újkorában, így ennél fel és lefutó élek voltak, hogy jobban hasonlítson a sinusra.
Tehát én úgy gondolom, hogy simán használható, legalábbis ez a trafó.
De javítsatok ki, ha tévedek.