Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Rövid képes illusztráció
Speciális esetkben azonban a szűrő elhagyható: ilyen BD modulációt alkalmazó D-osztályú fejhalgató erősítők. Itt a hangszóró induktivitása elég szűrést nyújt, hogy a BD moduláció következtében sokkal kisebb nagyfrekvenciás komponenst csillapítsa. De gondolom neked alapból a PWM erősítő működése nem rémlik, ajánlom az IRF leírásait, elég részletesek.
Nekem az nem világos, hogy miért baj az ha a vivőfrekvenciával együtt érkezik meg a jel a hangszóróra. Nem képes a hangszóró úgy sem leadni és mi sem vagyunk képesek hallani a vivőfrekvencia tartományát. Mit hagyok figyelmen kívül?
Szia!
A hiba a rádiófrekvenciás zavarok kisugárzásával van,ráadásul még felharmónikusok is keletkeznek. Ugyan az AM rádiózás már kiment a divatból, attól még akár az fm adást is zavarhatja a végfokod, nem beszélve arról, hogy visszajuthat az előtte lévő egységbe, pl. mp3 lejátszó , simán tönkretehet érzékenyebb mosfet eszközöket.Szóval KELL a szűrő a végfokra. Gondold át, egy szobában 2x 5 m antennát csinálsz ugy 2x 500W teljesítménnel.... üdv. Foxi
Ha a hangszórót ideális rezízsztív elemnek felételezed, akkor azt jelenti, hogy üresjáratban is Utápt^2/Rload terhelés fog rajta disszipálódni.
Természetesen a hangszóró nem ideális rezisztív, és az induktivitása csillapítana, de nem eleget (ráadásul ott a parazitív kapacitás a tekercselésben, ami meg a csillapítást rontja), vagyis üresjáraton disszipálódna: Számokban +-50V táp ez egy kb 100W erősítő 8 Ohmba. Az üresjárati 50% négyszög, ezen 8 ohm rezisztívbe 310W-ot disszipálna. Természetesen ha figyelembe vesszük a hangszóró induktivitást, akkor ez töredékére esik.
Köszönöm mindkettőtöknek. Ezekre voltam kíváncsi.
Amennyiben félhidad van, a bus-pumping a félő mindig. A cikkemben van egy képlet, amivel ki tudod számolni a mértékét. Ez függ elsősorban az alkalmazott pufferek mennyiségétől, valamint attól, hogy milyen célre lesz az erősítő.
Ha suberősítőnek tervezed használni, akkor én azt mondom jobb a biztonság. Amennyiben zenével, akkor a 80Hz alatti tartalom elég kicsi, hacsak nem használsz erős hangszínszabályzást, egyébként egy közepes puffermennyiséggel sem lehet probléma. Áram szemponjából bírná a dolgot félhídban, valamint zenei jel esetén egy kisebb bordával elmenne.
Köszi a gyors választ. Félhíd, és mélyre lenne. Eddig egy pctáp trafóról ment, +-26V körül. Most akarom áttekereni, és akkor +-40 elég lesz neki.
Egyébként a philips ucd alapján készült más félvezetőkkel. Elsőre elindult, igaz az alsó fet nagyon melegszik (borda nélkül elszállna fél perc alatt). A differenciál erősítő áramát 1ma-re csökkentve viszont nem melegszik. Nem látom az összefüggést ![]() ![]()
Nem tudom még én sem mi lehet pontosan a probléma. Elsőnek holtidőbeállításra gondoltma, de keresztvezetés esetén mindkét FET melegedne. Egy szkóp most mindenképp sokat segítene. Lehet nem kapcsolja ki az alsó FETet rendesen, és egy picit mindig vezet. A differneciálerősítő módosításai hatással vannak a fetmeghajtásra is (nincsen teljesen elkülönülve a kettő).
A pctáp trafó eredeti flyback elektronikáról megy? Mekkora a puffermennyiség? Amennyiben a visszacsatolást úgy állítod át, hogy a + és - táp közötti feszültséget figyelje, és már viszonylag közepes mennyiségű puffer van, akkor a bus pumping szinte kizárható, így +-45V-ig lazán felviheted. Amúgy az eredeti Philips UcD nem a legjobb. Az előnye nyilvánvalóan az, hogy diszrkét, így bármikor bárhol megépíthető, mert minden alkatrész nagyjából helyettesíthető, de mind minőségre és teljesítményre nem a legjobb. Mégpedig azért, mert a meghajtás nem túl erős, így gate töltést minimalizálni kell, valamint a kivezérelhetősége sem a legjobb. Maga a diszkrét komparátor sem a legjobb, de ha elolvasod Bruno jegyzeteid, akkor megtalálod, hogy azért alkalmazta ezt a megoldást, mert nincsen integrált szinteloló komparátor (így egy közepesen gyors komparátornál és szinteltolásnál jobb ez a megoldás). Ha a teljesítményt növelni akarod, akkor több átalakítást és végezni kell az áramkörön.
Mini rezonáns tápba "tettem" egy pc trafót, sorosan egy kis tekercset, meg erősebb fetet. Az tökéletesen működik, alig esik a fesz terhelve. Viszont ha jól számoltam 2200µF pufferrel (és 25Hzzel) akkor 8V a bus pumping.
Az erősítővel sokat kisérleteztem mire rájöttem hogy kisebb differősítő árammal nem melegszik. A holtidőt növelve megszűnt a melegedés, viszont meghajtva az alsó fet még mindig sokkal jobban melegedett. A gate-k kisütésére szolgáló tranyók helyére bc327 került. Nekem az a rész nem tűnik egész jónak így. Nézegettem a Bruno féle pdfeket, az egyikben meg volt említve hogy a gate meghajtókat +2 tranzisztorral megfejelve kW nagyságrendig is jó lenne a meghajtás, de arról rajzot sehol se találtam. Bár nem is célom akkora erősítőt építeni.
Megnéztem én is, a bus pumping a te adataidra 16V-ra jön ki, szóval valamit elszámoltál.
Azonban zenei jel esetén a 25Hz-es tartalom elhanyagolható. Próbaképpen nézd meg mondjuk audacityvel egy szám spektrumát. Azt fogod tapasztalni, hogy 80Hz környékén egy éles letörés van, 50Hz alatt szinte már semmi sincs. Ami nem meglepő, mert a nagydob bummjának az alapfrekvenciája 80 Hz körül van, egy 24"-es nagydobnál sem megy nagyon 70Hz alá. Esetleg mesterséges hangokat tartalmazó zenébe, pl techno, ott vannak meglepetések. A basszusgitár meg hiába 41Hz az Ehúr, a legtőbb pickup nem tudja felszedni az alapfrekit, csak az első felharmonikust. Nem normális, hogy az alsó fet jobban melegszik, mg kéne nézni szkóppal a vezérlőjelüket. Valóban van egy iylen doksi, amin ötletszerűen felvetette, de egyéb problémák vannak. Mégpedig ott már kijött a komparátor gyengesége. Valamint mivel az UcD önrzegő megoldás, ezrét a kapcsolófrekvencia a kivezérléssel változik, ami elég nagy mértéket öltött és a fejlesztőknek nem tetszett (nagy problémát nem okoz pedig) Ha felmész a Hypex oldalára láthatod, hogy egy új terven dogloznak, ahol szerintem elsősorban egy jobb komparátor és meghajtás alkalmazásával akarnak javítani a paramétereken. Ha megnézed a BC327 adatlapját, akkor azt látod, hogy Idézet: , szóval erre az alkalmazásra nem igazán a legjobb (typical 100MHz). Ajánlom helyette mondjuk a 2N3906-ot, ami olcsó, gyakori és sokkal gyorsabb (min 250MHz), az oszcilloszkópomban is sok ilyen van. „Suitable for AF-Driver stages and low power output stages”
Én 45V-ot írtam a képletbe, 90-nel 16Vra jön ki.
Arra nem is gondoltam hogy lassú lehet a BC327, az eredeti tranyónak (PBSS5140T) alacsony a szaturációs feszültsége (nyilván ez fontos a gate kisütésénél). A C és B közé kötöttem egy egy kiloohmos ellenállást és megnéztem melyiken esik a legkisebb fesz, így lett a BC327. A komparátort lehet lecserélem ic-re, de a meghajtót nem szeretném, mert az IR elég drága.
A FETek szempontjából a két szélső feszültség közti különbség számít, így a bus-pumping képeltbe is azt kell behelyettesíteni.
A szaturációs fesz nem sokat számít, most hogy 0,3v vagy 1V a 12-15V képest az elhanyagolható, eleve hogy a FET 3V körül biztosan kikapcsol. Ami itt számít az az átkapcsolási sebesség, és ebben a BC327 egyértelműen nem az élen jár, minél gyorsab tranyót érdemes használni.
Tisztelt lorylaci!
Autóba szeretném használni az IRFP240-es variációdat. Kérdezném, hogy milyen tápmegoldást javasolsz? Köszönettel: Csaby
Mekkora a tervezett terhelőimpedanica, illetve a kívánt teljesítmény?
8 Ohmos 600W-os hangszórót használnék hozzá
Akkor mindenképpen teljes hídra lesz szükséged, de akkor az IRP240 rögtön felejtős. Ahhoz hogy legyen 600W kimenő teljesítményed 8 Ohmba, legalább +-50V (100V teljes) tápfezs kell teljeshídban, de mivel van modulációs határ is, így mondjuk egy 110-120V teljes tápfesz kell, és akkor jó 150V-os FETek, mondjuk a Lomexban kapható FDP2532. Kelleni fognak jónagy induktivitások (minimum T130-2 porvasmag, vagy ETD34-ből légréses ferrit).
Ez az első projected ilyen téren? És akkor egy teljes izoláló táp, ami előállít mindent. A javasolt topológia push-pull vagy teljes híd. (12V-nál a félhíd elég problémás, mert könnyen kijöhet 1 menet alatti primer) Amennyiben sztereo, akkor a teljes híd ajánlott. Megtudhatnám esetleg, hogy pontosan milyen hangszóróról van szó, és miylen ládáról is esetleg?
Még teljesen képlékeny minden, tervezés szintjén van a dolog és az erősítőhöz fogok nézni megfelelő hangszórót, a láda valószínűleg saját készítés lesz. A 600W a hangszóróra vonatkozik (félreértettelek), 400W kimenővel hajtanám, hogy ne durrantsam el
![]() A tápról ha részletesebbet tudnál mondani (esetleg bevált rendszert) azt megköszönném, mert még igencsak alulról kóstolgatom az elektronikai témát. Értem miről beszélsz, de -talán érthető módon- több okból is meg szeretném kímélni magam a kísérletezéstől :/ Köszönettel: Csaby
A 600W az a hőhatárolt teljesítmény?
A kilengéshatárolt teljesítmény pedig a ládától függ leginkább. Szóval ez a 400W, hogy ne durranjon el, ez így nem jó hozzállás. Attól még símán tönkremehet, vagy akár többet is ki lehetne belőle nyerni, tönkremenetel nélkül. Először jó lenne megtudni az adott már láda, hőhatárolt és kilengéshatárolt (ami freki és végülis akusztikai környezet függő) teljesítményét. Ha még kezdő vagy, akkor ajánlom ne ilyen nagy teljesítménnyel kezdj, ugyanis ez kemény dió már. Először jönne az, hogy érted -e a működését? Utána pedig az, hogy milyen műszerparkod van? Autós erősítek nem csinálok, így kész bevált tervem nincs, mivel eddig nem volt igényem rá. Azért, hogy valaki megcsinálja helyetted a kísérletezést, a kifejlesztést, ami a kész termék költségének nagyon sokszorosa, nagy valószínűséggel fizetned kell.
Na a hőhatárolt és kilengéshatárolt teljesítmény számomra új fogalom. Eddig elvoltam a zenei terhelhetőséggel :/ Ládának bassreflexet gondoltam, valami biggun féle 300 milis low cost hangszóróval. 25-800 hz frekivel. A működést 80-90 %-ban értem, műszerpark elérhető (szkóp, jelgenerátor, stb.) A kritikus résznek eddig a megtáplálást tekintettem, inverterre gondoltam.
A zenei teljesítmény az a parasztvakítás. Ha nem is írják, hogy hőhatárolt, vagy kilengéshatárolt, akkor is írniuk kell egy szabványt, amire vonatkozik, különben nem mond semmit, mert éppenséggel a 10-szeresét is ráírhatnák, emrt monjduk 1ns-ig azt is elbírja biztosan...
Amúgy ennek a hangszórónak a hőhatárolt terhelhetősége kb 200W, és mivel én sehol nem találtam róla semmilyen T-S adatot, valamint pláne xmax-t ezért szinte semmit nem lehet kiszámolni. Ránézésre pedig nincs 96dB-el, max 92, a mozgó tömege nagyon nagy, mágnes relatív gyenge (hiába néz ki parasztvakítóan), így bandbass ill reflex ládába nem is raknám. (persze ez mind saccra, de ha valaki esetleg elküldené a T-S adatait, akkor újragondolnám) Az inverter igazából más topic. van direkt kapcsolóüzemű táp autós erősítőhöz topic. Erősítő szempontjából pedig először kisebb teljesítménnyel kezdjél. Egy pár IRF540N, félhidban, +-40V tápfesz. Aztán később fejleszted, ha behidalod, akkor rögtön 4x-ezed a teljesítményt a terhelőimpedancián... Valamint érdemes lenne alacsonyabb terhelőimpednaciát választani. Az autós hangszórók amúgy is 2-4 ohmosak általában. De amúgy a TAS5630 2Ohmon képes 480W-ra, és arra könnyű tápot csinálni, mert szmpla tápfesz kell neki (30-52V között akármi), valamint kell még egy 12V, amit egyszerűen elő tudsz állítani.
Köszönöm a tanácsot!
Nekiállok a kísérletezésnek ![]() Üdv: Csaby
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni hogy mit szóltok ehhez a kapcsoláshoz (csatolva)? Ez már kipróbált, működő kapcsolás. Érdemes-e ezt hosszú távra megépíteni? Van-e benne valami hiba? Esetleg javítani rajta, hangminőségileg? Mondjuk nem szól rosszul. Az autóba készülök erősítőt csinálni. 800W összteljesítmény. A csatolt modulátort akarom 5x megépíteni. 4db 100W csatorna 4ohmra. 1db 400W csatolna 2ohmra. (Sub.) Milyen fetet javasoltok 2ohm 400W-ra? Egy BigBull x2-est akarok ezzel hajtani a csomagtartóba... ![]() Tápfeszültségnek 2x45V számoltam. 50% moduláció, félhíd. A 4db 100W csatornára kimeneti szűrőnek (L tagjának) A pc tápokban fellelhető Stand by flyback magját használnám. 4 egyformát. A sub kimeneti szűrőnek a pc tápban lévő 200W-os magot használnám 3mm légréssel.
Ez egy látszatra visszacsatolást nem alkalmazó modulátor. Emiatt szembesülni kell a hátrányaival, ami pedig a torítás és a rossz impulzusválasz lesz, valamint rossz válasz reaktív terhelésekbe.
A torzítást javíthatod BD moduláció alkalmazásával, aminek egyéb előnyei is lesznek. Ha a hangszóró bas-reflex vagy bandpass ládába teszed, akkor a helmholz frekvenciákon és azok környékén elég rossz lesz a hangminőség. Erre a teljesítményre jó megoldást kaphatsz a TAS5630-al is, nézz utána. Az visszacsatolt így az előbbi hátrányai nem lesznek. Ilyen sok csatorna esetén figyelni kell nagyon a nyáktervezésre. A csatornák frekvenciáit egymással szinkronizálni kell, vagy legalább 20kHz-re elhangolni. Különben 5 csatornánál már nagyon durva sípólást fogsz tapasztalni. A tervezett mag mekkora? A 3 mm légrésre tervezett mag nem lesz jó. 3 mm légrés nagyon nagy, nem igazán növeli meg a telíthetőséget, de cserébe nagyon nagy örvényáramok lezsnek a légrés körül. Ha fix frekis, visszacsatolás nélküli modulációt alkalmazol akkor annyira nemkell f*sni a telítéstől, pláne ha van még valamilyen túláramvédelmed. Másik dolog hogy én azt a bigbullt csak zárt ládába raknám, akkor meg valami jobbat keresni a méretspórolás miatt.
TAS5630 tényleg elég ígéretes.
Gondolkoztam már azon is hogy valami cél ic-vel megoldani a dolgot. Esetleg olyan ic-t nem tudsz amiben benne van a komplett modulátor rész és csak a meghajtót és a feteket kell ráakasztani? Vagy ilyen ic amibe pl. 1x600W vagy 800W-ot tud. ![]() Szerk. Közbe nézem itt a Farnell szűrői alapján....
Nem lenne érdemesebb full bridge-re csinálni a végfokot? A bus pumping miatt gondolom. Nem akarok egy raklap puffert rakni, meg a diódából is nem 4 kellene hanem csak 2. Mármint a tápba. 2db 200V-os dupla diódás 10-10A
Akkor a modulátort is 3 szintűre csinálnám. Kisebb szűrő előny. Segítesz megoldani a visszacsatolást? Ebben nem igazán vagyok otthon.
A TAS5630 az eleve full-bridge-re van optimalizálva. Ezt mutatja, hogy van opció AD illetve BD modulációra.
Idézet: „Vagy ilyen ic amibe pl. 1x600W vagy 800W-ot tud.” Talán majd sok sok év múlva. De eze a teljesítménykategória nem "consumer electronics" szintűn. Amúgy most dolgozok egy olyanon, ami szinte egy IC meg fetek meg passzív tagok. Kapcsolás és nyákterv megvan. Ha érdekel elküldöm neked "preliminary testing"-re ![]() Da amúgy a 800W-odból kb 8W hangod lesz, így elsőnek én ezen az arányon javítanék Full bridge és a szimpla táp mellet szól, hogy nagy tlejsítményeknél a szinkronegyneirányítás is sokkal egyszerűbb, mert be tudsz rakni két darab FET-et közös source-el. Az IR most ki is adott direkt ilyen célra dual szikronegyenirányító IC-t, 8 lábú tokban. Amúgy meg elég egy dupladióda. A diódákat nem érdemes párhuzamba kötni, hanem inkább érdemes nagyobb áramtűrésűt használni. Ugyanis a diódák jó hatásfokkal pont nagy áramoknál működnek, nézd meg az U-I görbéjüket, majd számold át ellenállásba.
Vagyis ha jól számolgatok akkor 60V szimpla táp kell 20A-ral 50% moduláció esetén 2ohm-ra.
Ezt hogy érted hogy 8W hangom lesz? Akusztikában nem nagyon vagyok otthon. Küldheted a rajzot, kíváncsi vagyok rá ![]() A boltot amit hívtam (Debrecen) van nekik 200V dupla diódás 10-10A schottky-juk. Ebből egy elég lesz vagy akkor tényleg nézzek jobbat?
Milyen fetet ajánlasz szinkronegyenirányításnak? Tudsz küldeni egy kapcsolást? Mert akkor gondolom még tekerni kell + szekundert a trafóra ami hajtja a Gate-eket.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |