Bocs én írtam hülyén. 2db DC-DC konverter van benne. -Egyik a főtáp +12VDC -> +60VDC
-A másik a komparátor feszültség tükrözője ami negatív tápot állít elő +12VDC -> -12VDC (ez az a kis panel amit 1-2 oldallal korábban tettem fel) -> segédtáp.

Csináltam egy pár mérést. Képek csatolva. A kimeneti amlitúdó egyenlőre hangszórón van mérve. Még nem tudtam összerakni a műterhelésem. Hangerő egészen addig van feltekerve míg el nem kezdi vágni a kimeneti szinusz csúcsait. Szóval ha egy icipicit feljebb tekerem akkor már látszik.

(Biztos észreveszitek a szkópom nem valami csúcskategória. Van benne jócskán offset hiba. Hobbi célokra tökéletes de aki komolyan akar a dolgokkal foglalkozni az ilyet ne vegyen. Owon PDS5022S)

A szkópodnak milyen mintavételezése van? Bár nem látszik túllövés, én ezt inkább a szkóp mintavételezésének tulajdonítom, tekintve a felfutás alakjára. Érdemes lenne egy analóg szkóppal, vagy ha tudod nagyobb mintavételezéssel megnézni.

A tápod terhelve is 60V-ot ad? Ahogy nézem 45V csúcsig tudtad kivezérelni torzítás nélkül, szóval ez 75% modulációt jelent. Ha tudod, mérd meg a tápodat terhelve, a modulációs mélység elég fontos adat, ugyanis érdemes minél jobban a tápfeszig elmenni.

Real-time mintavételi sebesség: 100MS/s

Ezt már mértem. Igen sajnos a tápfeszem esik ennyit. Pedig az inverter bemenetén 13.xxV-ot ír a kondenzátor járó motorral. Ha a motor nem jár nem tudom eddig kivezérelni. Vegülis ha úgy nézzük akkor elértem a célom. A hangszórón 40Vp hatására megvan a 800W -> 2ohmon. Sajnos nem tudom megmondani mennyi a modulációs mélység mert a táp és a kimenet amplitúdója közötti különbséget nem mértem de közel azonos. Biztos vagyok benne hogy a modulációs mélység nagyobb mint 75%.

Ahogy a felfutáson nézem, ott 50V látszik, ami 45V kivezérléssel 90%-nak felel meg, ami meg nagyon király.
Milyen topológiát alkalmaz az transzvertered?

push-pull

itt van: Bővebben: Link

lejjebb vagy az utána következő oldalakon vannak képek is.

Ahogy nézem ez a cucc visszacsatolásos, ergo nem kellene nagyon a feszültségének esnie, de ezt a linkelt topicban kell megvitatni.
Mindesetre szép és jó munka. A többi majd kiderüla további tesztelések során.

Bocsánat az offért, de: a kimeneti amplitudó ábrán mi az a sok (viszont 100MegaSample/sec -hez képest kevés) lépcső?

Másik dolog: sokan örülnének, ha olyan szkópjuk lenne, mint neked. Nekem például egy 30 éves Kenwood CS-1830 szkópom van, ami már kontaktos is, és néha elfelejt triggelni.

Amúgy a képeiden látható offset hibát már én is láttam digitális oszcilloszkópon, egész pontosan Tektronix TDS1002B -n, pedig az sem egy olcsó darab.

Én azért két dolgot nem értek.
Ha ez már rendesen ki van vezérelve, akkor miért nem csökken ( sőt, inkább nő ) a kapcsolási frekvencia a kimeneti jel csúcsainak közelében?
A másik, hogy ha a kimeneti jel 45 Vp, az nem 800 W, hanem csak (45/1,41) a négyzeten/2 = 500W.

Én a négyszögátvitelre lennék kíváncsi, mondjuk 5 kHz-en, azon belüli a fel- és lefutási meredekségre. Meg a THD-re, bár ezt elég körülményes megmérned, gondolom nincs hozzá eszközöd.

Egyébként, gratulálok, egész szépen alakul!

Nekem is eszembe jutott egy paraméter, ami érdekes lehet és hasznos: kimeneti impedancia. De azt hogyan lehet megmérni (tekintve, hogy nyilván jó kicsi)?

Bocsi tényleg ez a képlete. Hát akkor nem vagyok lenyűgözve magamtól. (Ez olyan egoistaként hangzott )

A 4szögátvitelt is megmérem majd nektek. Tényleg nincs eszközöm THDhez.

Ha van egy jó hangkártyád, akkor egy osztóval az is megteszi. Van erre sokféle szoftver. Ha jól osztasz és kihasználod a hangkártyád dinamikatartományát, akkor egész pontos mérést tudsz így végezni. De arra mindeképpen jó lesz,hogy meghatározd a 0,1% 1% és 10% torzításnak megfelelő pontokat.
Egyben így nem szükséges szűrő alkalmazása, hogy a THD-mérő ne hülyüljön meg a vívőfrekitől.

A kimeneti impedanciát (ellenállást) egy adott frekvencián úgy mérheted, hogy megméred az erősítő kimeneti feszültségét üresjárásban, egy adott frekvencián, a max kivezérlés - 20 db szinten. Ezután leterheled egy lezáró ellenállással, ami a névleges mondjuk 10 -szerese, majd 5 -szöröse, majd 2 -szerese, és végül a névleges impedanciájával. Mindegyik esetben feszültséget mérsz rajta. A mért eredményeket koordináta rendszerben ábrázolva (ellenállás érték/kapocsfeszültség) majd összekötve egy ferde egyenest kell kapnod, ezt meghosszabbítva addíg amíg metszi a mért feszültség értéke az üresjárási feszültség értékének felét, az ehhez tartozó ellenállás értéke a belső ellenállás.
Egyszerűbben úgyis lehetne mérni, hogy addíg terhelem a kimenetet, amíg a kapocsfeszültség a felére nem esik, akkor megegyezik a terhelő ellenállás a belső ellenállással, de ezt az erősítő valószínűleg nem bírná ki. A mérést különböző frekvenciákon megismételve, az erősítő kimeneti impedanciájának abszolút értékét tudod kiszámolni.

Valóban így kell mérni elviekben, és ez mondjuk nagyon könnyű egy csöves erősítőnél, de ott ahol a damping factor kb 100 felett van, ott baromi nehéz. Ez 4 ohm terhelésnél 0,04 Ohm kimeneti impedanciát jelent, ami mondjuk 100 és 8 ohm vagy akár 8 ohm és 4 ohm nagyon kicsi feszültségkülönbséget fog hozni, így nagyon nagy lesz a hiba.
Mondjuk ha az illetőnek van egy nagyon pontos asztali multimétere, akkor már jó eredményt kaphat. (digitális oszcilloszkóp azért nem jó, mert annak a bitrátája nem túl nagy).

Csöves erősítőnél nem probléma, mivel ott teljesítmény illesztés van, ott lehet akár alá is illeszteni. A méréshez pedig valóban nagyfelbontású (legalább 4 és fél digites) digitális feszültség mérőre van szükség, a kis feszültség változások miatt. De nincs más lehetőség, az oszcilloszkóp ilyen mérésre alkalmatlan,

Itt Impedance résznél van egy leírás egy speciális tesztre, ahol egy ismert paraméterű erősítőt használnak a másik tesztelésére. Túl sokat erről a módszerről még nem hallottam, de valószínűleg alaklmas lehet ilyen alacsony kimenő impedanciák mérésére, mint ami a D-osztálynál van.

Minden transzformátor nélküli erősítőnek kicsi a kimenő impedanciája, nemcsak a D osztályúnak. a belső ellenállásának mérése nem egyszerű, de nem lehetetlen. Amit lehet, inkább mérni kellene, mint tesztelni. Lehet mérni helyettesítéses módszerrel is, már ha van valami hiteles etalon.

Egyrészt általában a D-osztályú erősítőknek nincsen annyira alacsony kimeneti impedanciájuk, mint egy AB osztályúnak, erősen függ a kimeneti impedancia a tápegység impedanciájától is, mivel csak 6dB a tápfeszültség elnyomás a kimenetre vonatkoztatva, ha nincs visszacsatolás. A visszacsatolás, ha van is, jóval alacsonyabb szokott lenni, mint a hagyományos erősítőkben, ezért magasabb a kimeneti impedancia, de így könnyebb mérni is. Másrészt egyszerűen lehet mérni a kimeneti impedanciát a kimenetre vezetett megfelelő mérő árammal, de ki kell belőle szűrni a kapcsolójel maradékát.

"A visszacsatolás, ha van is, jóval alacsonyabb szokott lenni, mint a hagyományos erősítőkben..."

Hát, lehet, hogy ez szokott lenni, de én azért csináltam már olyat, ahol nagyobb volt, mint egy analóg erősítőben.

Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a szóban-forgó végfok ( UcD ) eleve produkál a magasabb tartományban néhány dB ingadozást a terhelő ellenállás függvényében. Ha még ehhez hozzávesszük azt, hogy a hangszóró nem egy ellenállás, nem sok értelme van a csillapítási tényező számszerű értékének. Ha még azt is nézzük, hogy esetleg hangváltó is van a hangfalban, akkor már nem is érdemes megmérni. Ha így nézzük, a kapcsolási rajzból meg lehet becsülni, egy jó/nem jó szinten.

A mérésnek míndíg jelentősége van. Ha nem mérsz, semmit nem tudsz, nincs mit korrigálni, és főleg merre. Impedanciát is meg lehet, meg kell mérni, a hangváltót is. Egyszerű eszközökkel nehezebben, céleszközökkel könnyebben. Meglehetősen sok statikus paramétert kellene megmérni, és akkor még van jónéhány dinamikus is, amit jóval nehezebb.
Minek alapján becsülöd meg, ha nem tudod minek kellene ott lennie. Azt meg csak méréssel tudod megtudni. Az megint más kérdés, ha valaki egyszem multiméterrel mér valamit, és ennek alapján dönt, minősít. Végső soron ez is csak egy erősítő, és a visszacsatolás is produkálhat kemény hibákat, ha nem ismered a hatását. Tehát azt is csak mérni kell, hogy mit valósítottál meg abból, amit terveztél.

A kapcsolási rajz alapján elég sok mindent ki lehet számolni... Ha működik, akkor néhány dolgot nem is kell nagyon megmérni, mert biztosan abban a tervezett tartományban van, különben nem működne...

Természetesen, a kapcsolási rajzból szinte mindent ki lehet számolni, hiszen ennek alapján tervezték. Csak megépítve a környezeti változók, és a szórások miatt lehetséges, hogy a megépített áramkör egy kissé másképp viselkedik, pl. gerjed, megváltoznak az átviteli tulajdonságok, és ezeket már csak méréssel lehet kideríteni, ill. ellenőrizni, hogy valóban azt az áramkört építettük-e meg, amit terveztünk.

A kimeneti impedancia a damping faktort megadásához kell. 100Hz frekvencián kell mérni, ez a szabvány. Az nem érdekes, hogy 20Khz-en mennyi.

A szokványos philips UCD kapcsolás, "ha arról van szó" körerősítése 30dB alatt van. Ez visszacsatolás nagysága is természetesen. A philips ucd esetében a teljes hangfrekvenciás sávban közel állandó.
A szokásos műveleti erősítő topológiájú erősítőnek a nyílt hurkú frekvenciamenet viszont néhány Hz frekvencián 20dB/dec meredekséggel esik. 100Hz-en még könnyen 80dB hatásos negatív visszacsatolás csökkenti a 0,2R-1R kimeneti ellenállást. Valamint visszacsatolás nélkül is a tápfeszültség elnyomás, kapcsolástól függően 40-60dB a D-osztálytól eltérően. Tehát kisebb a kimeneti impedancia és nem hat vissza annyira a tápegység belső ellenállása. D osztálynál kevésbé egyértelmű a kimeneti ellenállás, mivel a tápegység belső ellenállása, vagy inkább impedanciája is nagymértékben befolyásolja azt.

Természetesen csak annak kell megmérni ezt a paramétert, aki terméket fejleszt és fel kell tüntetni a specifikációban a damping faktor értékét.

A kimeneti impedanciára a kalkuláció közelítőleg úgy néz ki, hogy: Tápegység impedancia(egyik ágon)+Rds+kimeneti szűrő tekercsének impedanciája 100Hz-en (végül replussz művelet a kondezátor reaktanciájával, de a kondenzátort el is lehet hanyagolni). Ezeket vektoriálisan kell összegezni és, ha van negatív visszacsatolás, akkor annak az abszolút értékével osztani kell az eredő kimeneti impedanciát és meg kell szorozni az egészet a (periódusidő-2*deat time)//periódusidő) értékkel. Ezt a holtidős osztást a végén szintén el lehet hagyni, ha elhanyagolhatóan kicsi a holtidő.

Leginkább a táp, az Rdson és a kimeneti szűrő tekercsellenállása számít. Ha van visszacsatolás, akkor ezt még el kell osztani vele.Inkább a mérésre szavaznék!

Köszönjük! Meglepően egyszerűnek tűnik a számolás, a méréshez képest persze. A negatív visszacsatolás abszolut értéke megegyezik a hurokerősítés abszolut értékének reciprokával?
Egyébként kétségbeejtő, hogy az Rds -on is beleszól a számításba. Rendes FET-eknél ez nyilván nem annyira jelentős, de a TI reklámfogásként* tünteti fel az integrált D-osztályúaknál, hogy Rds on=120mOhm. Akkor az már elég sok, ha jól gondolom.

Sziasztok

Közbe tervbe van egy 4 csatornás PWM végfok is. 100W@4ohm.

Komparátornak LM339-et néztem. Ez jó lesz hozzá? Sebessége jó?

Ebben az icben 4 komparátor van. Mindet UcD elven akarom működtetni. Az eltérő kapcsolófrekvenciák (mert tuti hogy nem lesz mind a 4 hajszál ugyan annyi) nem fogják egymást zavarni?

De, fogják, ha a komparátorbemenetek látják a másik csatornát... emiatt sem lenne célszerű a 4 végfoknak egy tok.

Ez a komparátor típus nem ide való, lassú. Használj inkább LM319-et, vagy méginkáb 74HC14-et. Ebben mindjárt 6 db van egy tokban, a maradék 5-öt egyéb dolgokra használhatod. Nézd meg szimulátorban, hogyan működik, ha nagynak találod a komparátor ( schmitt trigger ) hiszterézisét, akkor köss elé egy gyors opampot. Mondjuk LM358-at. ( A kedvenc LF357-es típus gyártását állítólag beszüntették. )

Egyetértek katt-tal. Ez a komparátor rohadt lassú.
Szerintem mindenképpen használj szimpla komparátorokat, ugyanis így a zajra legjobban részek pont egymás mellett lesznek, így könnyen létrejöhet csatolás.
Négy csatornánál már elég nagy problémát okozhat az eltérő kapcsolófrekvencia, ami miatt nagyon kell figyelni a nyáktervre.
Mindenképpen ajánlott a két oldalas nyák, nagy teliföldekkel. A telidöldeket tudod arra használni, hogy a komparátor-bemeneteket egymástól leárnyékold.
A telföld miatt egyben a földhurok, és annak rángatása miatti zavar is csökkeni fog.

Sziasztok

Az önrezgő végfokkal nehézségeim akadtak szóval azt kicsit hanyagolom egyenlőre.

Összeraktam egy fix frekis végfokot próbapanelen és kíváncsi lennék hogy miért van a komparátor kimenetén 36Khz-es 4szög jel amikor az 555ös be van állítva 250Khz-re? Szerintetek mi lehet a baja?

Talán mert már az U2 kimenetén is négyszög jel van?
Hiányzik U2-n a visszacsatolás.