Azt hogy mennyi B-t szeretnél attől függ mit szeretnél elérni a táppal.
A B-t növelbe a telítésig nőni fog az átvihető teljesítmény a magon, viszont egyre nőnek a mag veszteségei.

Profi számításoknál a B-t nem csak hasracsapásra állapítják meg, hanem kikötnek egy maximális hőmérsékletet a trafóra pl 70 fok.
Ezze számolnak egy max veszteséget és meghatározzák az ehhez tartozó max B-t.

Ez az összefüggés eléggé bonyolult így amatőr szinten nem éri meg nagyon sz..kodni vele.

De aki veszi a fáradságot és érdekli az utána nézhet a dolgoknak.

Alaxcsony B kis teljesítmény, magas B sok W-so veszteség a magon és esetlegesen még ventivel is kell hűteni. Meg kell találni az arany középutat.
Ökölszabály nagyon nem látezik, mert a veszteség függ a frekvenciától az indukciótól és a mag anyagától, tehát épp ezért a kielégítő indikcióra a skála széles (0.1-0,3T).

Remélem kielégítő a válaszom

Köszönöm először is, hogy segítesz. Nekem egyelőre kezdőként az is siker lesz ha a hatásfok jobb lesz mint 50%
Ha jól értem kis B-vel számolva a hatásfok jobb lesz de kisebb teljesítményt lesz képes átvinni a trafó míg növelve nagyobb lesz a kivehető teljesítmény is de a veszteség is.
Még egy utolsó kérdés bár ezt majd én is kipróbálhatnám. TL494-el való vezérlés esetén szükség van légrésre?

Légrés nem attól függ, milyen IC- használsz.
Hanem a topológiától.
AMit te szeretnél ahhoz nem kell légrés.

Igen tudom, hogy topológiától függ csak nekem konyhanyelven kezdőként egyértelműbb így mintsem push-pull vagy flyback. Gondolom utóbbinál kell a légrés a tárolás végett. De ezekbe egyelőre nem is akarok belemerülni jobban. Egyelőre egy elvet értsek meg és főleg mivel ennek a tanulmányozásába is kezdem bele. Köszönök szépen mindent.

Flybacknál sem a tárolás miatt kell!

Maga a trafó is tud energiát tárolni , csak az túlságosan kevés ahhoz amire szükségünk van.

Mint írtam én ehez még kicsi vagyok és csak részben szeretnék betekintést nyerni ebbe a világba is egyelőre.
Nem győzöm köszönni segítséged

Kifejtenéd részletesebben? A mag anyaga légrés nélkül nem lenne képes eltárolni az energiát, a nagyobb része a légrésben tartózkodik szerintem.

Úgy értem, hogy sokszor úgy fogalmaznak, hogy a légrés azért kell mert az tárolja az energiát.
Aki esetleg nem ért hozzá annak ebből az jön le hogy a trafó nem is tárol energiát, pedig ez nem igaz.

Jobb ha sosem használsz levezetett képletet, ha nem vagy benne biztos, hogy az jó a te problémádra.
Az alapképlet amiből itt ki kell indulni az az indukált feszültség képlete (bármilyen tekercsre igaz):
Ui=N*delta (fi)/ delta (t)
Ahova a megfelelően vett értékeket kell behelyettesíteni
fi = indukció (B) * keresztmetszet (Ae)
delta fi = delta B * Ae
N = menetszám
felírod, egyszerűsítesz...

pl ellenütemű push-pull (hogy kell értelnezni a delta fi-t)
B=0.15 T (B értéke +- 1.5T között változik)

Ui=N*4*B*f*Ae
N - egyértelmű hogy minek
4*B - egy periódus alatt az indukció 0-ról felmegy pozitív maximumig, majd onnan vissza a 0-ra, onnan negatív maximumig, majd megint 0 (tehát 4szer tette meg a B értékű indkcióváltozást, közel lineárisan)
f = 1/T tehát megfelel az 1/delta(t) -nek, egy egész periódus (delta B-t is erre az időre értelmezzük).
Mindent alapmértékegységében helyettesítve az Ui V mértékegységű lesz. (használd a 10 hatványait számoláskor - összevonhatók egy szorzónak, a késöbbi számolások egyszerűbbek.)

Köszönöm neked is. Majd áttanulmányozom holnap.

Üdv mindenkinek. Na ma egész nap ezzel foglalkoztam elég kevés sikerrel. Először is valaki megkérem fussa át, hogy a trafót jól tekertem-e meg. 45kHz-re méretezte egy 1*0.7-es keresztmetszetű trafóval. Primernek 2*12V míg szekundernek 2*45V-ot tűztem ki. Nem akartam egyből 230V-al mert gondoltam nem fog menni elsőre. Nekem így kb 2*4 menet jött ki primmernek míg 2*26 szekundernek. Vezérlésből kihagytam egyelőre a visszacsatolást és mindent manuálisan állítok, hogy lássam a fejleményeket jobban. Hatásfok az úgymond csapnivaló. Indulásból ami a vicces, hogy ha ellenütemben akarom működtetni akkor eleve semmi életjel a nagy áramfelvételen kívűl. Leellenőriztem és a két ütem teljesen független, szóval nem fedik egymást, hogy így keletkezne a zárlat. Ezt eleve nem értem mikor figyeltem menetirányra is. A FET-ek meg melegednek rendesen. Gate-en se tiszta négyszügjel van. Vagy nagy tüskével kezdődik a négyszög vagy kis állítással egy domb lesz de ezen még magam is tudok javítani (nem hiszem ez a fő probléma). Ugyanakkor ha trafót is rákapcsolom akkor megjelenik egy pici zavar két kitöltés között a Gate-n.
Kicsit összezavarodtam és gondolom ezt olvasva ti is.

Na egy délelőtti munka után az a fejlemény, hogy az ellenütem már működik de minden más jelenség fennmaradt amit vázoltam. Üresjáratban sem képes 45V-ot leadni, csak 26V.

Sziasztok!

Mitől lehet az, ha az atx pc tápra plusz pufferkondit teszek, akkor a rajta levő stabkocka tönkremegy, egyébként egy léptetőmotor vezérlő logikai áramkörének kell a stabil 5v, és a 12v a léptetőmotort hajtja.

A stabkocka kimenetén nem lehet nagyobb feszültség, mint a bemenetén. Amikor nagy kondit tettél rá, a kimeneti feszültséget jó sokáig tartotta még akkor is, amikor már a tápot kikapcsoltad. Kellene egy dióda kimenet felől a bemenet felé, hogy ilyen esetben a magasabb feszültséget a bemenetre kapcsolja. Adatlapokban találsz rá példát.

Rosszul fogalmaztam meg a kérdést, a pc táp 12os ágára tettem egy stabkockát, és a 12v-os ágat puffereltem, azaz a stabkocka bemenetét, és így ment tönkre. Még pontosabban sorba kötöttem két pc táp 12v-os ágát, és mindkét táp 12v-os ágára tettem egy pufferkondit, és ezt a 24v-ot tettem rá a stabkocka bemenetére. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy motort hajtok az igy létrejött 24v-ról, talán valami tranziens kerül a stabkocka bemenetére? Ha így is lenne a pufferkondinak simitania kellene, és puffer nélkül, vagy kisebb pufferral semmi gond a stabkockával.

Üdv!
Nem sok fejlemény. Újraszámoltam rájöttem a szekunder tekercset elméreteztem de most elméletben a trafó jó kéne legyen és a hatásfok csak romlott. Mondjuk a meghajtás, vezérlés is primitív, a lehető legegyszerübb. Egy kapcsolóüzemű táp mikor dolgozhat ennyire rossz hatásfokkal, ha melyik fele nem jó? Most végeredményben 2*12V - 2*45V eléréséhez 45kHz-en egy 1*0.7cm keresztmetszetű trafóra 2*4 - 2*15 menet van tekerve. Nem hiszem ez lenne a gond de valami nagyon nem jó mivel alig mutat életjelet a kapcsolás a szekunder oldalon. Meghajtás meg nagyjából annyi, hogy a TL494 kimeneti emitereit 1k-val testre húztam és innen az emiterről direktbe vannak a FET-ek. Jelalak nem a legszebb de akárhogy játszok vele ellenállással a Gate-n és tranzisztorok beépítésével a hatásfok szinte ugyan olyan csapnivaló marad. 10% a hatásfok legjobb esetben is. Mi lehet ilyenkor a fő gond?

Mi az ami fűt?

Meghajtásról külön kell gondoskodni?

Milyen magot használsz?

A FET-ek melegednek pedig 36W teljesítményhez járó áramerősségnél többet nem engedtem, hogy felvegyenek éppen a károk elkerülése végett. Szerintem ekkoracska teljesítménynél elég gond ha már melegednek.
Magnak jelenleg egy DVD kapcsolóüzemű tápjából kivett vasmagot használok de próbáltam régebb PC táp vasmagjával is. Elméletben 45kHz-nél ez a mag 90W körüli teljesítményt képes kéne legyen átvinni, éppen kezdésnek azért is választottam ezt mert nem kell nagyobb míg hibákat követek el ekkoracskában is.
Ezt meg nem értem

Nagyon szépen köszönöm, hogy foglalkozol vele.
A FET Gate-jén tökéletes négyszögjelek kéne legyenek és ha nem épp az akkor az okozhat teljes működésképtelenséget? Mert szerintem ennyire nem befolyásolhatja. Komolyan nem értem, melyik részében lehet a hiba, hogy szinte alig működik az egész.

Rajz plusz egy-két fényképp nem ártana.

Vazolom a helyzetet és amiről kéritek mindenről képet készítek. A panel elég próbapanel vagyis a vezérlés a FET-ek és a trafó nem egy panelen vannak hanem kábelezve. Szkóp képek meg mindig másak, ahogy próbálom ki a különböző ötleteket amiket látok használva a ti bevált kapcsolásaitokban. Rajz meg annyi, hogy a TL494 visszacsatolás nélkül van alkalmazva egyelőre, minden állítása manuális (kitöltés, frekvencia) és a kimenetek emiterjei a testen egy-egy 1k-val. Innen vanak direktbe a FET-ek is meghajtva. Olvastam, hogy jó ha minnél közelebb vannak egy panelen ezek és számít a jel alakja is de nállam valami nagyon más probléma lehet ha szinte semmilyen működés nem mérhető a szekunder oldalon.
Mivel e téren kezdő vagyok, nem igazán tudom mi egy hozzáértőnek ami sokat elárul ezért megkérlek mondjátok mire vagytok kíváncsiak. Holnap egy kapcsolást mindenképpen mellékelek. Tudom sok apró dolog számít a hatásfok növelése érdekében de nekem valami nagy hiba lehet ha 10% a legjobb amit elérek.

A kapcsolási rajz, a kapcsolási rajz...
Nameg, mérési eredmények kül. pontokon.

Üdv!
Elnézést, hogy rajzoltam de egyszerűbbnek láttam mint programmal bajlódni most. Az 1-es láb jelenleg a testen szintén csak azért jelöltem bekötetlen ként mert majd visszacsatolásra menne. Tudom nagyon leegyszerűsítettem a rajzot (szerintem ennél jobban le se lehet). De szerintem "finomítások" nélkül is valamilyen szinten jobban kéne működjön mint most. Próbáltam még a FET-eket meghajtani a sokhelyen látott tranzisztoros megoldással is. Úgy is semmi. Jelalaknak már a sok érték és megoldás cserélgetése között mindent láttam ezért egy album lenne ha feltenném az egészet de végeredményben javulás nem volt semmi. Mellesleg ha a FET nincs rajta tökéletes a négyszögjel aztán ha rákerül akkor tüskével indul és sokszor "kis lejtővel" végződik. Tranzisztoros megoldással ezt eltüntettem de semmi sem javult úgy sem. Mellesleg a FET-ek melegednek. Próbáltam Gate-re ellenállást rakni 5-100 ohm között de így a négyszögjel alakom egy nagy domb lett inkább. Ugyanakkor jelennek meg a Gate-n a másik FET által keltett pici zavarok is.
Most látom a képről lemaradt a szekunder oldal. Itt is mindent kipróbáltam az egyutas egyenirányítástól a graetz és puffereken keresztül de még üresjáratban sem éri el a feszültség a várt értéket messze. Terheléskor meg nevetséges.
Ha kell kép másról akkor mondjátok miröl és hogy működtetve. Köszönöm, hogy segítetek mind.

A trafó primer hogy van tekerve? A tekercs kezdete megy az egyik fetre, ennek a tekercsnek a vége, és a másik kezdete a közös ami a tápfeszre kapcsolódik? A második tekercs vége megy a másik fetre? A két tekercs azonos menetiránnyal van feltekerve? A rajzon a tekercskezdeteket egy pöttyel szokás jelölni, természetesen azonos menetirányokat feltételezve. Így egyértelművé válik a dolog, és nem kell feltenni a fentebbi kérdéseket.

Minden úgy van ahogy mondod. Erre direkt odafigyeltem.

Köss egy ~0.1 ohm értékű ellenállást mindkét fet source-lába és a test közé, és ezen nézz jelet szkóppal. Elvileg lineárisan emelkedő jelnek kellene látszódnia, hasonlit egy fűrészalakra. Ha nagyon hirtelen, exponenciálisan emelkedik, akkor a vas telítődését jelzi, ez megmagyarázná a melegedést is, ha egyébként a meghajtás jó. Nagyobb frekivel hajtva elkerülhető a telítődés. Az ellenálláson kialakult jel nagyságából lehet számolni az átfolyó áramot is.

A FET-ek meghajtása egyáltalán nem jó. A bekapcsolásuk rendben van, mert a TL494 tud elég áramot adni a gate-k feltöltéséhez, de a FET-ek gatekapacitását már csak az 1 k-s ellenállások sütik ki, ami nagyon hosszú időt vesz igénybe. Vagyis, amikor az egyik FET-et kikapcsolja a TL, akkor a másik még javában vezet. Szépen rövidrezárják a betápot. Tegyél a TL kimenetre egy dupla emmitterkövetőt, akkor már biztosan jó lesz a meghajtás, ha csak nem valami extrém nagy FET-et tettél bele. Nem tudok rajzolni, nem megy a szkennerem... de biztosan találsz itt egy rajzot valahol erről.
Ha a FET-ek meszebb lesznek az emmitterkövetőktől, akkor tegyél a gate-source közé egy 15 V-os zenert, mert a kialakuló túlfeszültségek tönkre tehetik a FET-eket. Az emmitterkövetők kimenete ( vagyis az emmitterek ) és a gate-ek közé tegyél be egy 10 ohmos ellenállást.
A tápfeszültségre tegyél egy legalább 1000 µF-os elkót, úgy, hogy a source-okhoz legyen a lehető legrövidebb úton kötve az elkó nagatív lába, a trafó középkivezetéséhez szintén a lehető legközelebb a pozitív lába. Különben akkora túlfeszek lesznek a FET-eken, hogy attól mennek tönkre. ( ígyis lesz, de jóval kisebb lesz az energiájuk )

Üdv Urak, most ezen a ZVS-en "dolgozom", majd beszámolok, ha lesznek szép trapézjelek a szkópon.
http://transztyuszeres.tvn.hu/SRPS/SRPS_V3_ZVS.jpg
(légréses trafó lesz, nem külön tekercs)
Cimopata:
Próbáltad ZVS-ben azt a rezonáns tápodat?

Sokat számít maga a megvalósítás és a trafó milyensége.
Arról kellenének fotók, akkor többen tudnak segíteni.

Ez lehet attól, hogy laza a csatolás a pri/sec között, vagy a fojtó(ha van) nem jó vasból/ferritből van.
Ezért írtam, hogy kellene kép és akkor nem kell sok mindent megkérdezni.

A legutóbbi mondhatni csak abban akaródzott rendesen menni.
Hétvégére kész lesz még egy újabb táp a múltkori terminálos +1-2 módosítással.
(1kW)