A laza csatolástól még üresjárásban meglenne a kimeneti feszültség, hiszen ha nem folyik áram, akkor a szórás nem vesz magára feszültséget, vagyis nincs kieső feszültség-idő terület. Nem beszélve arról, hogy annyira nem lehet laza csatolást csinálni.

Tényleg. Nem gondoltam teljesen át. Akkor a fojtó a ludas(csak nem sárga-fehér PC vas van benne?) , vagy nagy az asszimmetriája a két primernek.
Jó lenne legalább egy pontos és teljes rajz, pontos alkatrészadatokkal.

Nem sok köze van a kimeneti fojtónak ahhoz, hogy mekkora a kimeneti feszültség, különösen nem, ha nincs is megterhelve. Ez a szerkezet jelen pillanatban annyira nem jó, hogy az ilyen finomságok, hogy kimeneti fojtó, meg kapcsolási sebességek, meg trafó, fojtó veszteségek, ilyesmik, nem is kell figyelembe venni.Itt egyenlőre alapvető hiba van. Amit említettem: a FET-ek meghajtása.
Mi bajod a sárga-fehér vassal? Nekem egész jól megy kimeneti fojtónak. Oda való...

Azért várjuk meg, míg nagy_david1 jelentkezik...
Csak kis feszültségekre jók, +/-50V@10A-ekre nem az igazi, sokat kell sorba rakni. (Class-D erősítőben sem valami remek)
Én mondjuk annak idején ilyen kapcsolással kezdtem, csak előtte elolvastam a Tietze-Schenk "kapcsolóüzemű tápegységek" fejezetet és rohantam ellenütemű FET-meghajtós totem-pole kimenetű SG3525AN-t venni - már akkor sem volt egy nagy beruházás.

Egész más követelményeket kell kielégíteni egy pwm erősítőben, mint egy tápban.
Az, hogy sokat kell sorbakötni, azért van, mert nem elég nagy méretet használtál...

Üdv!

Megncsináltam amit ajánlottál. Igaz csak 0.2 ohm körüli ellenállást kaptam kéznél de remélem nem befolyásolja nagyban az eredményt. Itt egy kép, te jobban értelmezed.

katt-nak: egyelőre reggeliben csak erre volt időm, de ma megcsinálom amit ajánlottál és mellékelek képet is.

Mindannyiatoktól elnézést kérek, hogy csak most tudtam jelentkezni és köszönöm a segítséget.

Szép nagy áram folyhat. Hogy mekkora, az nem derül ki a fotóból, mert nem tetted hozzá szövegben, hogy a szkóp milyen állásban volt. Ezentúl mindig írd oda, hogy mekkora X és Y irányban az eltérítés. Tehát, Y irányban hány volt/div illetve X irányban hány us/div. És, ha lehet, akkor másfél...két periódust fotozz. ( kivéve,ha fel- vagy lefutó élek sebessége a fénykép tárgya. ) És az sem ártana, ha lenne fenn egy mindig aktuális komplett kapcsolási rajz, mert így esetleg olyan dolgokat is mondunk, amik egyébként meg vannak csinálva. Szóval, egy kicsit precízebben, mert így nagyon nehéz segíteni...

Szia!
Mellesleg megnéztem 2 csatornával a 2 FET-et és nem fedik egymás kitöltései egymást még maximális kitöltési tényezőnél se. Ettől eltekintve megcsinálom amit ajánlottál mert valóban nem a legszebb a jelalakom.
Az előbb látott a komplett aktuális rajz ez idáig. Szekunderen van egy gyorsdiódás egyenirányítás és egy puffer. Ezen az oldalon 100% nincs baj.
Ahogy időm lesz a mai nap folyamán megcsinálom a tranzisztoros meghajtást és újrafotózom ezt is akkor. Azért próbáltam meg először ilyen egyszerűen megoldani a FET-ek vezérlését mert láttam pár kapcsolást ahol így volt.

Hali!
Az érdekelne hogy egy végtranzisztort ki lehet-e váltani fettel módosítás nélkül?
Tehát hogy ugyan abba az áramkörbe esetleg 1-2 alkatrész módosítással?

Az 1000 µF-os kondi is benne van?

Most kezdem megvalósítani az általad leírtakat. Azért nem került idáig bele az 1000µF mert gondoltam labortápról megy és nem kell de bele se gondoltam más tényezőkbe mint amiket megemlítettél.
Most jutott eszembe valami. A szekunder oldali test nem közös a primer oldali test-el. Teljesen független a két oldal. Ez lehet a gond oka? Józan paraszt ésszel trafó és teljes galvanikus leválasztás de kapcsitápoknál nem tudom mi a helyzet. A szekunder és primer oldalnak gondolom a test közös kéne legyen így utólag

Elvileg, lényegtelen a működés szempontjából. Most nyugodtan kösd össze őket, akkor a szkóp GND-jét egyszer rárakod erre a közösített pontra és mindent mérhetsz a primer, vagy a szekunder oldalon. Egyébként, nem szokták közösíteni, különösen 230 V-os tápokban, hiszen a trafó azért van benne, hogy biztosíta a hálózatról való galvanikus leválasztást.

Hm... ez most egy olyan táp, mint ami autohifihez kell. vagyis, 12 V bemenetű. A moderátor leszedi a fejedet! Ez itt off! Szerintem át kellene költöznöd ebbe a topicba:
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_hsz_610440.html?highlight=1

Nem ártana, ha ezt elejétől a végéig végigolvasnád, mert nagyon sok mindenre választ kapnál. Ez a topic kifejezetten erről a kapcsolásról szól. A 230 V-os változatban ne reménykedj, ezt a push-pull kapcsolást nem igen fogod tudni megcsinálni 230 V-ra. Eleve legalább 900 V-os tranyók kellenek bele és a trafót nem tudod miből megtekerni, mert a hagyományos megoldásokkal nagyon nagy lesz a trafó szórása, ez meg elég nagy baj. 230 V-ra félhíd, vagy teljes híd elrendezéseket használnak. De azért ezt a kapcsolást csináld meg annyira, hogy működjön. Nagyon sokat fogsz belőle tanulni.

A labortáp nem ilyenre van kitalálva. Ezek visszafelé nem biztos, hogy tudnak energiát fogadni. A másik, hogy biztos, hogy nagyon hosszú dróttal van bekötve és annak az induktivitása nagyon nagy és ez baj. Azért, mert az ezekben tárolt energia nem tud hova menni, tehát addig nő a feszültség a két végpontján, míg az áram utat nem talál valamerre. Ez többnyire jó nagy túlfeszt jelent, aztán még a labortáp is kiájulhat tőle. Szóval, minden kütyü úgy kezdődik, hogy végy egy jó nagy elkót... ( kivéve a pl: fázishasításos rezsót... )...és a kondira rámész a labortáppal, és a kondiról elmész a kütyü felé, ami legyen nagyon közel a kondihoz. Ez, összesen 4 vezeték!

Igazából 230V-osban gondolkoznék de biztonsági okokból láttam egyszerűbbnek inkább előbb kis feszültségekkel való "játszást". Azért se választottam nagyobb magot mert ha működőképes lesz akkor ezt csak egy tanulásnak szántam és nem használatra. Igen, valóban lehet baj mivel kb 30cm-re van a kapcsolás a táptól. Tényleng nem autós tápot szeretnék építeni ezért se rakom a mércét nagy teljesítményekre. Csak tanulásnak kezdem ezzel mert utána egy hálózatit megkockáztatnék ez alapon. Persze ott is korlátozva az áramfelvételt mert nálam bármi elszabadulhat szokás szerint.

Szia!
Megépítettem mindent ahogy mondtál és mellékeltem az új rajzot is. Mostmár sokkal szebbek a négyszögjeleim. Összehasonlíthatatlanok, viszont hatásfok ugyan olyan rossz. Trafó lenne a hiba? Kérek moderációt, hogy helyezzenek át az általad ajánlott topic-ba. Megkérnélek, hogy kövessetek oda is? Köszönök mindent.
Szerk: Azért karikáztam be a szekunder oldali testeket mivel mint írtam nem ugyanazok a testek mint a primer oldalon levők, hanem attól függetlenek.

Alakul. Tehát kb 20kHz körül megy. Ez elég alacsony, biztos, hogy telít a trafó. Nézd meg szkóppal valamelyik FET drain-source feszültségét. A szekunder oldalon szakítsd meg a két tekercs bekötését, az most nem kell. Tehát, csak a primer oldal menjen. Ha tudsz áramfelvételt mérni, akkor mérjél. Ha minden jól megy, akkor 2...500 mA körül kell lennie az áramfelvételnek.
Ha 45 kHz-re számoltad a trafót 2 x 4 menettel, akkor az nem jó. Ezzel 68 kHz körül lenne +/- 0.15T az indukció. Vagy tegyél a primernek 2 x 6 menetet, vagy menj fel a frekivel 68 kHz-re. Az még jó lesz, talán nem lesznek akkorák a veszteségek. Ha áttekered, akkor még ne tekerd rá a szekundert se, egy mérést megér. És, hogy igazán egyszerű legyen, nem kell zománchuzal sem, fogsz valamilyen műanyagszigetelésű drótot, két olyan hosszú darabot, amiből kijön a 6 menet és egymás mellé fogva megtekered a 2x6 menetet. Ez csak mérésre jó, arra, hogy bekapcsolva meg tudd nézni, hogy az adott vas elbír e ennyi gerjesztést. Olyan 40 fokos legyen maximum.
A TL 494 oszcillátora kétszeres frekin kell hogy menjen ahhoz, hogy 68 kHz-et lássanak a FET-ek. Tehát: 136 kHz-et állíts be.

Persze, írj a köbzolinak, hogy tegye át az egészet a másik topicba. A hozzászólók nagyjából ugyanazok.

Kérdem moderációt, remélem majd áthelyezik :hide:
Itt az első dolog akkor amivel ráfáztam. Ha a trafót X Hz-re számolom akkor egy FET-en X/2, X vagy X*2 freki kell legyen? Én 45kHz-re számoltam és egy FET-en most 22kHz van vagyis fele. Az a baj a szigetelt huzalokkal, hogy nagyon vastag a szigetelés és sok hleyet elfoglal, de ez lesz. Amúgy a primer nagyrészt eddig se volt bekötve. Szabadon lógott. Én 0.25T-vel számoltam azért jött ki 2*4 és 2*15 menet. Nekem az a baj az üresjárati áramfelvétel is nagyon megnő mihelyt a kitöltést növelem. Áramot mindig mérek.

A 0.25 T biztosan sok lesz, mondjuk 45 kHz-en. Nem baj az, ha vastag a szigetelés a dróton, ez csak próbaképpen kell. Áram alig folyik rajta, tehát akár 0,35 mm2-es is lehet. Csak annyi a lényeg, hogy ráférjen a 2x6...7 menet. A TL oszcillátorát állítsd be 90 kHz-re, aztán lehet bekapcsolni.

Az, hogy itt hogy számolnak menetszámot a trafókra az egy dolog, én másképp csinálom. Emiatt nem érted azt, hogy magasabb kitöltésnél miért nő meg nagyon az áramfelvétel. Kezd betelíteni, pedig ugye nem is változott a frekvencia...!

Egy trafónál - tekercsnél - nem a frekvencia számít a menetszám méretezésnél, hanem a tekercsre kapcsolt feszültség és idő szorzata. Jelen esetben: 11 us x 12 V-tal. Ez kb 132 usV. Ez a feszültség-idő terület építi fel a fluxust ( indukciót) a tekercsben. ( a vasban, légrésben, stb ) A menetszám egyenesen arányos ezzel a területtel, fordítottan arányos a vasmagkeresztmetszettel és fordítottan arányos az indukció változással. jelen esetben: 132 usV osztva 0.7 cm2 és az egész osztva mondjuk 0.3 T-val. Ugye, ez a kapcsolás úgy működik, hogy bekapcsol az egyik FET, akkor elkezd nőni az indukció a tekercsben. Amikor kikapcsol ez a FET és bekapcsol a másik, akkor fordítva kerül feszültség-idő terület a tekercsre, tehát, ellenkező irányú mágneses teret ( indukciót ) akar ez a fordított feszültség-idő terület felépíteni. Míg ez a FET be van kapcsolva, addig az előbbi pozitív maximális indukcióról elkezd csökkenni az indukció és áthaladva a nullán, elkezd ellenkező, vagyis negatív irányba nőni. Mire a FET kikapcsol, elér egy negatív maximális értéket. Aztán bekapcsol az előző FET és megy tovább az egész. Látható, hogy állandósult állapotban egy pozitív és negatív maximális érték között fog változni az indukció ( háromszög alakú lesz ) és ez nem frekvencia, hanem feszültség-idő terület függő. Az nyilvánvaló, hogy ha te kisebb frekin működteted, akkor nagyobbak lesznek a feszültség-idő területek, hiszen a FET-ek ritkábban kapcsolnak. Emiatt, nagyobb menetszám kellene, mert így betelít a vasmag, mert akármekkora indukciót nem bír el. De, ha lejjebb veszed a kitöltést, akkor hiába alacsonyabb a freki, a feszültség-idő terület csökken, tehát, nem tud akkora indukció kialakulni. Ezért van az, hogy bár nem 22 kHz-re van méretezve a tekercs, kisebb kitöltésnél nem tud akkora indukció kialakulni, hogy telítébe menjen a vasmag.

Az sem baj, ha nem négyszögfeszültséget kap a trafó, mert lehet az akár szinusz is. A feszültség-idő területet akkor is ki lehet számolni, csak már nem olyan egyszerű, mint négyszögnél. Valójában, egy integrál számítás eredménye lesz a keresett érték, hiszen, a feszültség idő szerinti görbéje alatti területet kell kiszámolni. ( ha nem megy az inegrálás, akkor nevezhetjük középértéknek is, az ugyanez, de csak félperiódusra kell számítani. )

Mégis van köze a frekvenciához, ha olyan a kapcsolás, hogy fix kitöltéssel jár. Általában ilyenek a szabadonfutó, - vagy szabályozás nélküli tápok. Ekkor felváltva kapcsolgatnak a FET-ek, tehát a feszültség-idő terület szoros összefüggésben van a frekivel. Ezt azért elég nehéz megcsinálni, pl.: a TL494-nek nem 100%-os a maximális kitöltési tényezője, tehát, kisebb lesz a feszültség-idő terület, mint amit a frekvenciából vissza lehet számolni. Az eltérés 4...8%. Vagyis, kisebb lesz a számítottnál az indukció a vasban. Természetesen, ennyivel nagyobb áttétel kell a szekunder felé, vagyis, amit megspórolsz, azt a primer oldalon áramtöbblettel kell fedezni.

"Ha a trafót X Hz-re számolom akkor egy FET-en X/2, X vagy X*2 freki kell legyen? Én 45kHz-re számoltam és egy FET-en most 22kHz van vagyis fele. "

Hát, igen... ezért kell elolvasni az egész topicot, mert ezt már néhány helyen biztosan leírták...

Igaz, lustán fogalmaztam. Feltételeztem, hogy az amatőrök és "hobbisták" 98%-ánál a sárga-fehér vas az a PC tápból kimentett méretű, abból a nagyobbik fajta vas. Nekem is abból volt egy kiló és még maradt pár, gondolom a többségnek ez van is a fiókjában.

Tegyél egymásra kettőt, mindjárt jobb lesz...

Teszel fel képeket a trafóról, meg az egész áramkörről ?

Most rezonáns tápra "gyúrok", abba nem kell fojtó.
Mivel jó napom volt, itt van "a doksi" (minden kezdőnek és amatőrnek kötelező):
http://transztyuszeres.tvn.hu/temp/kapcstap.zip
23 oldal, 32MB

Valami elindult...

Hát, a Skori-félébe nem kell a kimenetre soros fojtó, mert áram a trafó kimenete. De azért van olyan rezonáns is, aminek feszültséggenerátoros jellegű a kimenete, abba kell. Sőt, olyan is van, amiből nagyon egyszerűen lehet szabályozott tápot csinálni.

Üdv!

Találkozott már valaki olyannal, hogy IR2110 kimenetén a töltőáram rendben van, de a kisütőáram iszonyatosan kevés. Még 0Ohmm gétellenállással sem haladja meg a 200mA-t

Kimérve diódamérővel rendben van, nem értem hogy lehetséges.

Még nem talákoztam ilyennel, de nem is szeretnék. Éppen ezért gondolkozom valami EE20-as gate meghajtáson. Akkor nem kell sem IR2110, sem IR21531, TL494 meg van bontott és működő bőven. Amit most csinálok, abban is csak az IR új, a többi mind innen-onnan bontott, kitermelt alkatrész. Gyakorlatilag nulla forintból lesz kihozva a táp.
Amúgy lesz kedved cikket írni erről a KW-os tápról?

Sok IR-t használtam már, eddig azt hiszem nem találkoztam ilyennel. Kis problémát okoz, mert eléggé lassan zár le a fet és nehéz belőni ZVS-be amíg eltérő a két oldal emelkedése.
Mindenesetre ez most ilyen lesz aztán kész.

Cikk íráshoz nem sok kedvem van.

Ebből a "vasból" vajon ki lehet szedni 600W-ot 50-60kHz-en ZVS tápban?
A=180mm^2 , a légrés kb. 0.3-0.4 mm

Attól függ, milyen ZVS tápra gondolsz. Amit én használok, abba nincs a trafóban légrés. Kis terhelésnél is van energia a ZVS kondik áttöltéséhez, ezt az áramkör önmaga csinálja, tehát független a terhelőáramtól. Amikor a terhelőáram már elég nagy, akkor természetesen már hasonló a hagyományoshoz. Igaz, az enyém önrezgő és nem szabályozott. De azért rendes áramkorlátja van, tehát el tud indulni rendesen. Teljes híd van benne, IRF740-el. 45 kHz- körül megy. Az első képen a drain-source feszültség van, meg az a lengő áram, amelyik áttölti a ZVS kondikat. Sajnos, nem találtam itthon megfelelő értékű kondit, ezért lett megfejelve mind a négy ZVS kondi plusz 4 darabbal. Mérésre jó... Az utolsó kép kicsit rosszul sikerült, már nagyon siettem, meg kevés volt a fény. Azért lehet látni, hogy mi akar lenni...

Ezzel a vassal csak az a baj, hogy viszonylag nagyok lesznek a veszteségek ezen a frekvencián. Jobb lenne a "C" jelű. Meg kell próbálni. Egyébként, ha te ezt EE44-nek méred, akkor az gyártási szórás... nem lehet, hogy ez csak 42-es?