ja, akkor semmi.

Én eddig csak tranzisztorosokban találkoztam kúszóúttal ellátott meghajtó trafóval. FET-es topológiát tekintve eddig egyfetes forward-dal találkoztam, abba meg ugye nem szükséges meghajtó trafó, amit láttam még kétfetes 1T PC tápot,ott meg a primer oldalon volt a vezérlő IC, a szekunderről optós visszacsat volt, és a meghajtó trafóban nem voltak kúszóutak, csupán 3, egyenként 29 menetes tekercs, faltól-falig tekerve, egymástól szigetelve mylar szalaggal. Elég csöppek ezek a gate trafók.
[OFF]Egyébként találkoztam olyannal is, régi 386-os tápban, hogy egyfetes 1T forward, UC3842-vel, kb. 150kHz-en ment, és nem optós, hanem trafós visszacsatolást használt.

Ilyen forward PC táp rajzaid nincsenek véletlenül? Kellene valami nagyon egyszerű táp max. 100-200W-ra stabil fesszel, áramkorláttal (ami esetleg állítható is). Flyback méretezése egy katasztrófa, félhídhoz már kell a trafó (vagy IR) és az áramszabályozás is macerás. Forward-nál meg ugye plusz primer, vagy valami más lemágnesezési mód kell. Amiket eddig láttam azok nem tetszettek, mert amit nyertem volna azon hogy csak 1 FET kell, nem kell gate trafó stb. azt elvesztettem volna máshol. A 2 tranyós forward-al meg szintén nem lennék előrébb.

Megépítettem az általad tervezett full hidas 2kW-os tápot Ge Lee. Hát az a helyzet, hogy valamiér nem akar bekapcsolni, helyette inkább a segédtáp mármint a primer oldali kis trafót nem akarja beindítani inkább csak kicsapja a biztit. Főtáp biztije OK. Csomószor átnéztem ezt, nem vagyok benne biztos hogyan kéne bekötni...
LEG24F

Ha a segédtáp primer biztije kiolvad akkor ott valami jó nagy zárlat van. Semmiképpen ne kösd a hálózatra az egészet, először nézd meg hogy jól működik-e a vezérlés, lágy indítás stb. Ezt én úgy csináltam, hogy áramkorlátos tápról adtam 30V-ot a hídnak, tettem rá egy műterhelést és miután mindent rendben találtam csak akkor kötöttem a hálózatra. A relé bekötése meg ott van az adatlapján, de egy műszerrel is kimérheted nem bonyolult. Ha jól emlékszem van egy nyugvó érintkezője, egy záró, meg a tekercs.

Szia! A relé bekötése bal alsó felső a tekercse, a bal oldali középsőt kapcsolja jelre a jobb alsóról a jobb felsőre.
Táp.. Vedd ki a biztit a fő áramkörből először, és úgy mérd ki a segédtápot! Lehet hogy a relé hibás bekötése miatt veri a biztit!

Így kötöttem be. Tehát a rajzon alig látszik de látni, hogy középen a relé alatt helyezhedik el az NTC. A rajz szerint felülnézet ugyebár: bal oldal felső lába a bejövő, szűrt 230V alsó pedig megy rá a grétzre, közbe az NTC befigyel sorba. Jobb felső lába a BD241 Emitter lábára megy, az alsó lába pedig BD139 és BC182 C-C lábára van kötve. Középső lábát sehova se kötötem, viszont arra gyanakodtam hogy a középső lába a "kapcsoló láb" amit átkéne kötni a grétzre. Szerintetek?

Jó ötlet, megpróbálom!

Amerről 3 láb van arról nézve az alsó és a felső a meghúzótekercs, a középsőt kapcsolja a másik oldalon valamelyik lábra! Tehát a középsőt kell kötni az ntc és az L2 csomóponthoz, amelyik meghúzás nélkül szakadásban van azt pedig a greatzre.

Mi lesz a táppal ha már egy relé bekötése is problémát okoz? A zöld pöttyökre megy a 12V, a pirosakra pedig az NTC (alulnézet!), amit a meghúzott relé majd rövidre zár.

Értem, köszi a válaszokat. Kezdő vagyok még. Szóval a fehér lábára nem kell kötni semmit?

Oda nem.

Neten találtam pár PC táp rajzot, vmelyik korábbi hozzászólásomban megvan valahol a linkje, igaz, pár hónappal ezelőtt linkeltem be. Amiket szétbontottam, azok nagy része tranzisztoros félhidas volt, egy másik része (főleg FSP-k) két-FET-es 1T forward, aktív PFC-vel, és vagy 2-3 darab 1 FET-es forward, reset tekerccsel. Én megépítettem egy egyfetes forwardot, reset tekerccsel, és amit tapasztaltam, az, hogy még kb. 150W-os terheléssel se nagyon melegszik a FET, a dióda melegedése jelentősebb.

Közben ezen az oldalon találtam néhányat alul ömlesztve a flyback-el. Mondjuk az fura hogy csak 600V-os FET van bennük, elvileg 800V-os kellene legalább nem? Milyen lemágnesező tekercset használtál (gondolom elég a nagyon vékony huzal is mert ott nem folyik nagy áram) illetve milyen csatolásban volt a primerrel? Jó lenne a plusz tekercset megúszni, de nem tudom hogy ez lenne-e jobb megoldás vagy zénerezni meg snubberezni, de annak a méretezése is macerás.

Egyszerűen nem akar bekapcsolni a segédtáp... Átnéztem már mindent pedig.

Röviden: nem fog stabilizálni. Mindenképpen kell légrés, vagy be kell raknod a trafóval párhuzamosan egy másik tekercset. Szóval szerintem a légrés olcsóbb és egyszerűbb.
Részletesebben: Ha nincs légrés, akkor a mágnesező és a szórt induktvitiása aránya túl nagy lezs, így a két rezonanciafrakvencia is eltér. Emaitt a stabilizálás során baromi nagy frekvnciatarotmányt kell befutni. Az alsó frekvencia csökkentésével csökken az átvihető tlejesítmény a trafóval, sok menet kell majd. A felső frekvneica növelésésnek meg a meghajtás, a FET és maga az IC szab határt. 300kHz felett nehéz a világ egy FET számára...

Nem látom az antiparrael diódát a relé behúzótekercsén, anélkül pedig problémák lesznek.
Egyszer fogtam meg egy relé behúzótekercsét ilyen dióda nélkül.

Mi lehet a probléma? Most ott tartok, hogy amit ajánlottál Ge Lee, csak kis trafóval a hídra kötöttem ~15V-ot a kimeneteken +8/-8Vdc megjelent, (főtáp biztije kivéve) viszont a segédtáp megy, működik, de a relé nem húz meg.

Ezt kifejtenéd nekem bővebben légyszives Laci!? Köszi amúgy.

A dióda behúzótekercsére pakolt ellentétes irányú dióda? A relé behúzótekercse induktív, így ha lekapacsolod róla a feszültséget, ő akkor is folytatni akarja az ármot, vagyis indukál feszt. Annyit indukál, hogy menjen az áram. Ha tranzisztor van útban, akkor a tranzisztor átütési feszültségét indukálja...
Ha berakasz egy diódát, akkor a tekercs árama ezen a diódán tud szépen továbbfolyni, egészen addig, amíg a tekercs ellenállástól ki nem merül a mágneses térben lévő energia.

A relé.... akart volna lenni?

Értem, akkor szedjem ki és fordítsam meg?

Uhh, elég jól elpakoltad. Sajnos ezen a rajzon nem tudum nyomon követni a dolgokat. A lényeg, hogy a diódát úgy rakd be, hogy amikor a relére rákapcsol a fesz, a dióda ne vezessen.

Én úgy csináltam, hogy egy szál 0,2-es huzal volt a reset, két szál a primer. Azonos menetszámokat használtam, így a reset 1, a primer 2 réteg lett. A primert megfeleztem, a felét belülre, a felét kivülre tettem. A primer belső fele után jött a reset, 2-3 réteg mylarral elválasztva aztán 4-5 réteg mylar, úgy a szekunder. A segédtáp-tekercset tettem legkívülre. Annyit tettem még, hogy a reset tekercs dióda felőli vége és a primer tranzisztor felőli vége közé betettem egy kb. 10 nanós, 500V-os kondit, így kvázi kisöntölve a reset és a primer közötti szórást (ezt a megoldást egyfetes 1T forward PC tápban láttam, viszont csak azonos primer-reset menetszámok esetén használható. Alkalmazását annó Lorylaci-val kitárgyaltuk).
Forward tápnál azokkal a szórásokkal, amikkel meg tudtam tekerni a trafót, kb. 5W snubber veszteség jött volna ki, én azt alapból elvetettem. A leghatékonyabb egyébként a kétfetes 1T forward lenne szerintem, ugyanis a primer-szekunder közötti szórás miatti kitöltés-veszteség a reset tekercses megoldásnál is megvan, viszont nem kell plusz tekercs, max egy gate trafó, meg plusz egy FET (de így elég két 400..500V-os is). EgyFET-esnél, 1:1 arányú resettel minimum szerintem 700V-os FET illik. Ha a reset menetszáma nagyobb, jó lehet kisebb FET is, de akkor csökken a max. használható kitöltés, és nem lehet összefogni kondival a két tekercset. RCD snubber esetén záróirányban a tápfeszhez alapból hozzáadódik a szekunder fesz*kitöltés*áttétel értékű feszültség, plusz még az, amivel a párhuzamos RC tag feszültségét megemeli a trafóban tárolt energia (mágnesező+szórási).

Elvileg jól van betéve a dióda. Miért nem méred végig a fesz nyomvonalat? BD241 emitterén, BD139 kollektorán mit mérsz?

Értem, köszi. Jó persze a valóságban rég nem így néz ki mert 1.1verzióba csináltam a nyákot azóta számtalan veszélyt észre vettem hála nektek! Ezek a képek csak illusztrálják az éppen aktuális módosítgatásaimat. De a lényeg ez.

Még annyit, hogy tapasztalatom szerint a szekunder oldalon minimum egy TL431 frekikompenzálással szükséges, ugyan az optó+zener kombi nekem kis terhelésen gerjed. Bár az még az első trafómmal volt. (Érdekes volt, hogy a primer oldali vezérlést labortápról hajtva nem gerjedt, csak ha már a segédtápról ment. Lehet, hogy a trafó parazita kapacitásai okozták ezt a dolgot, meg az, hogy a segédtáp tekercs túl közel volt a primer belső feléhez.. Viszont én a gyakorlatban is azt láttam, hogy ezek a tápok minimum egy TL431-gyel vannak kivitelezve).

6.7 volt van jelen. Mármint a két tranyó közt.

Sajnálom, hogy ilyen későn kapcsolódtam be a dolgokba (sok mindent kihagytam most). Igazából nem értek sok mindent, mért így csináltad. Godnolom azért mert ilyen alaktrészeket szereztél ingyen, egyéb indokot nem látok.
A nyáktervről sajnos azt kell mondanom, hogy nagyon rossz. Kezdve azzal, hogy a FETek és vezérlésük teljesen másik oldalt vannak. Ha van egy gyenge meghajtó IC-d és bikázod, akkor úgy érdemes tervezni, hogyha a ameghajtó IC nem is, de a bikázó tranyók a közelben legyenek legalább. Ráadásul ez egy keménykapcsoló táp, ahol minden tranziens lehelete fontos. Sok nagyáramú voanal feleslegesen kacskaringós ide-oda.
Az alkalmazótt gate meghajtó trafó elég nagynak tűnik, nem nagy a szórt idnuktivitása?

[OFF]Tényleg Laci, rég láttunk

Én nem értek nagyon a kapcsitápokhoz amúgy ez életem első nyákja ami meg is valósult. Igen amúgy azzal építettem meg ami volt, és amit be tudtam szerezni mellesleg amennyi hely rendelkezésre állt pontosan azért van ilyen alakja is. (hűtőbordák így férnek el messze egymástól)