Közben megtekertem a gate meghajtó trafót. 882uH lett a mágnesezési induktivitása. 0.76uH a tekercsek közti legnagyobb különbség.

A kérdésed válaszaira én is kiváncsi vagyok.

Én már tűkön ülök.

Köszi ez jó lesz csak még azt szeretném megkérdezni mekkora a frekvencia.Előre is köszi.

Ha nincs leírva a cikkben, akkor az IC adatlapját megnézve ki tudod számolni (R1-C1 határozza meg).

A gyakorlatban nem fog eredményezni semmit, a lényeg hogy az adott mag legyen alkalmas a feladatra. Az 1625-ös Al biztos hogy jó, a kis gyűrűtől a 4400 kicsit soknak tűnik de próbáld ki, hajtsd meg vele a gate-et, vagy egy a kapacitásával megegyező kondit és nézd meg szkópon.

Gyanítom, hogy itt nem a mágnesező, hanem a szórt induktivitás az, amire figyelni kell. A mágnesező induktivitásnak úgy emlékszem az önrezgő rezonáns tápnál van szerepe, ugyanis ha jól értelmeztem Skori leírását, abban az esetben a gate trafó mágnesező induktivitása és a gate kapacitások alkotta LC kör rezonanciája szabja meg a kapcsolási frekvenciát.
Gate meghajtó trafó méretezési leírásokban is olvastam, hogy a szórás az, amit normál esetben minimalizálni kell.

(pontosítok: a Skori-féle II. rezonáns tápban kis terhelésen határozza meg ez a dolog a frekit, nagyobb terhelésen a vas telítődése).

Köszi szépen. Számolgattam egy kicsit EI40-es vasra R1:10k C1:1n=81,54Khz de lehet hogy ez hülyeség.

Nem a tekercsek induktivitása lesz a mérvadó. Azok csak annyiban jelentősek, hogy a trafó mágnesező árama mekkora lesz. ( ha egyébként nem akar betelíteni ). A kisebb AL értékűvel nagyobb lesz a mágnesezőára, ( ez egy fűrészféle áram, a bekapcsolástól kezdve nő, aztán amikor a másik két tranyó vezet a meghajtókörben, akkor elkezd csökkenni és a másik irányba nő ) a nagyobbal meg kisebb. Nincs jelentősége, ha nem túl kicsi ez az induktivitás, különben nagy áram folyik a meghajtótranyókon. Ami sokkal lényegesebb, az a szórási induktivitások a primer- és szekunderek között, illetve, a szekunderek között. Akkor jó, ha az előbbi estben kicsi a szórási induktivitás, a szekunderek között meg nagy, hogy a gateken keresztül ne tudjanak egymásra hatni a FET-ek a ki-bekapcsolásaik folyamán. Persze, az is baj lehet, ha túl szoros a csatolás, ugyanis akkor a primer- szekunder között nagy lehet a kapacitás, aminek szintén káros hatásai vannak, esetleg a főköri kapcsolgatás visszamegy a vezérlésbe és emiatt onnan egy hamis parancs jöhet... szóval, nem egyszerű kérdés.

ÁÁ. Most már értem.
Köszönöm mindenkinek.

Üdv mindenkinek
TOP 201 IC-vel szeretnék belekezdeni a kapcsolóüzemű tápok építésébe vagyis azok megismerésébe a gondom az hogy katalógus szerint 10-50 Watt a teljesítményük de hogyan lehet e határok között be állítani ha nekem csak 10 vagy esetleg 30 wattra lenne csak szükségem ?

Ezek az IC-k többnyire flyback tápegységekben vannak, bár lehet velük forward konvertert is építeni. Kétségtelenül a flyback a legegyszerűbb kivitel, bár a működésének és méretezésének teljes megértése azért időt és fáradtságot követel, nem olyan egyszerű az, mint amilyennek látszik.
A flyback konverterek és trafók működéséről itt olvashatsz ( c'est la vie.. nem kerülhető el az angol nyelv ismerete..): Bővebben: Link
Ehhez egy azonos nevű excell tábla is tartozik, de használata előtt alaposan érdemes tanulmányozni a cikket, hogy megtudjuk, melyik érték mire szolgál.
A legegyszerűbb, ha az SOS-ben pl. szétnézel kész flyback trafók között, és kiválasztod a megfelelő feszültségű ill. teljesítményű trafót, és összeállítod az alapkapcsolást. A LOMEX-ban is vannak ilyen trafók. Na de a kérdésedre válaszolva: azt, hogy a kapcsolás mekkora teljesítményre alkalmas, az tulajdonképpen a trafótól függ, és attól, hogy mekkora az IC primer áramkorlátja. Ha kisebb a trafó légrése, nagyobb a primer induktivitás, akkor a max. primer átlagáram közelebb lesz a limithez, ezenkívül kisebb "ripple current" fogja igénybe venni a kondit. Ha kisebb a primer induktivitása, nagyobb a légrés, akkor ez az áram nagyobb lesz, a max átlagáram pedig jobban el fog maradni a korláttól. De ezeket megtalálod a doksiban. Szó mi szó, egy flyback trafó méretezése meglehetősen összetett dolog, ezt szem előtt tartva vágj bele a témába. [OFF] Ha szükséged van segítségre, keress meg privátban, és szivesen válaszolok.

Ha most kezded tanulni, akkor javaslok egy kis könyvecskét:

A.G. Vilenkin: Feszültségstabilizálás.

Valami orosz írta, még az özönvíz előtt, de magyarul van és abszolút kezdőknek való módon leírja nagyjából az összes kapcsolás működését.

Én "béka" honlapjáról töltöttem le.( http://oldradio.tesla.hu/ ) Írsz neki egy levélkét, hogy szeretnéd letölteni. Ő ad egy címet, ahonnan letöltheted.

Ha megértetted a működést, akkor mehet a Zupp által írt link. Onnan meg már csak meg kell csinálni...

Csak gyanítom, de van rá egy feltételezett ötletem.
Lehet, hogy mindkét FET-et ki kellett volna cserélned. Ha az valamiféle párban van és az egyik neadjisten megfő, általában kissé megsinyli azt a párja is, még ha nem is üszkösödik látványosan el tőle.
Én egyszer javítottam egy Orion vagy Philips márkájú (már nem tudom, de ez itt lényegtelen) DVD lejátszót, aminek a tápja pukkant el. A szó szoros értelmében ...

Amikor kidobozoltam, azonnal láthatóak voltak benne a megfőtt alkatrészek.
A tápban a kis 8 lábú akármilyen tipusú IC eléggé érdekes módon de túlélte a dolgot, ám előtte a 220V bejövőnél egy dióda szétreccsent, a fojtótekercs megégett, az 1000 µF-os elkók szétpukkadtak, ellenállások halálukon, stb.
Talán az volt javításnál a szerencsém, hogy megnéztem és rámértem mind a három, még éppnek látszó diódára is! Ezek valami Graetz-hídba voltak belekötve (egyenirányítás okán), de a szétégetten kívül a többi 3 is teljesen "drót volt", azaz minden irányban átvezetett.

Pótolni tudtam mindet egy szétszedett kompakt fénycső (lámpa) elektronikájából, ahogyan a fojtótekercset is (úgy ránézésre - per kábé), meg az 1000 mikrós kondikat + az elüszkösödött ellenállásokat.
Bekapcsolva egy nagyon halk fütyülés mellett beindult táp.
A tulaj (rokon) úgy ugrándozott örömében, hogy csak na.

Elmagyaráztam neki: ennek a tápnak az a nagy baja, hogy a készülék kikapcsolója nem a tápot kapcsolja ki, hanem csak az elektronikáját.
Vagyis - ez a táp állandóan és folyamatosan megy - teljesen feleslegesen és terheletlenül. Aztán bőven elég benne egy kissé gyengébb alkatrész ... s akkor ez van.
Jótanácsnak hozzátettem neki, sokkal egyszerűbben jól jár - amikor nem használja, inkább húzza ki a dugóját.

De visszatérve az elejére,
- szerintem az épnek látszódó FET tranyó sem volt annyira ép.
És amikor a hibás FET ki lett cserélve egy jóra, rögtön hazavágta a jót is ...

Igen, valószínű, hogy érdemes lett volna átnézni a H híd másik két FET-jét tartalmazó tokot is. Vagy, ami még előfordulhat, hogy a trafó szekunderének szigetelése áthúzott valahol, és az emiatt keletkező áramcsúcs vágja folyton haza a FET-eket. Vagy meg lehet még nézni a D104, D105, D106, D108 diódákat, valamint a C106-C107-C110 kondenzátorokat, hogy nem-e húztak át.

Sziasztok!

IRS27951-es ICvel építek egy rezonáns tápot. A számítások szerint 42uH szórási induktivitásra lenne szükségem, de csak 30uH-t sikerült maximálisan elérni, teljesen elszeparált primerrel és szekunderrel, ha egyszerűen ezt figyelmen kívül hagyom az mennyiben fogja befolyásolni a hatásfokát a tápnak?

A mágnesezési induktivitást hogyan kell mérni? Ez egyszerűen a primer tekercs induktivitása? Mert az nálam kb 700uH ami elég sok a tervezett 300 körülihez képest. Ezt légrés alkalmazásával kellene csökkentenem?

A mágnesező az a primer induktivitása magában. Úgy tudod csökkenteni, hogy növeled a légrést. A szórást meg úgy tudod növelni tudomásom szerint, hogy eltolod a szeparálás határát: hosszabb legyen a primer, rövidebb a szekunder magassága. (valaki régen úgy definiálta, hogy ami részt a szekunder elvesz a vasból, oda légrést képzelsz, és így veszed a primer induktivitását, én ebből indultam ki).

Sziasztok !
Hát az elektronikával már régóta jóban vagyok mivel az első tranzisztort ( AC530 ) 1961-ben vásároltam! Na de most arról van szó hogy annak ellenére hogy ezt a fórumot is végig olvastam és megnéztem minden rajzot amit csinálnák az egy kis kapcsolás amely SPROFAN kapcsolása amit itt találtam a HE oldalakon . EEL 19 típusú magokat szedtem ki PC tápokból mert hosszabak vagyis az ablak nagyobb és úgy gondoltam több helyem lesz a tekercselésre . Egyenlőre csak kisérletezni akarok minél egyszerűbb kapcsolással hogy azt amit kigondoltam egyáltalán működik-e vagy se ha igen akkor majd publikálom. Most ne gondoljátok hogy fel akarom találni a langyos vizet mert nem erről van szó hanem enregia spórolásról mivel eddig blocking oszcillátort használtam viszont az eddigi olvasások alatt valami olyan érzés fogott él hogy ha kiváltanám kapcsoló üzeműre a kapcsolást akkor lejeb lehetne vinni a fogyasztást! Lehet hogy ez nem így lesz de ki akarom próbálni.

Jelenleg légrés nincs a magban. Meg tudom úgy változtatni a többi elemet, hogy a magnak a szórása passzoljon az áramkörbe az adott menetszámokkal, viszont a mágnesezési induktivitás így is marha nagy lesz. Milyen konkrét hátránya lesz ennek? Mindenképpen szükséges ezt leszorítanom vagy némi kompromisszummal használható lesz?

Hello.
A tegnapi full hidas gate meghajtó trafón gondolkoztam. Azt mondtad, hogy a primer-szekunder szórási induktivitás akkor jó ha kicsi és a szekunderek egymás közti szórása legyen nagy.
Mi lenne, ha két egyforma gate trafót készítenék. Mindkettőn lenne egy primer és két szekunder. A két trafót a primernél fogva párhuzamosan kötném a meghajtó tranyókra. Így a két szekunder szórása egymáshoz képest nagy lenne.
Mi a véleményed erről? Járható út?

Lehet, bár nem tudom, mitől lenne nagyobb így a szórás. Talán attól, hogy több hely lesz egy szekudernek, lehet nagyobb szórást csinálni. De ez elég luxus... Egyébként, úgy kell bekötni, hogy egy trafó egy félhidat hajt, a másik trafó a másikat, de fordítva. Ugye egyszer az egyik átló vezet, aztán a másik. Ennek megfelelően a trafókban az indukció is plusz/minusz irányban mozog.

De lehet árnyékolni is a szekunder tekercseket egymástól, akkor a kapacitív áram útja tervezhető és nem okoznak galibát. ( elvileg ) Probléma akkor lehet, ha kis FET-ek vannak használva, mert azokhoz nagyon kevés töltés kell, hogy vezessenek. Ez a kevés töltés már könnyen összejöhet a kapacitív áramokból. ( nagyjából mondható, hogy nem nagyon függ a gatemeghajtó trafó mérete ( így a szórt kapacitások sem ) attól, hogy kicsi, vagy nagyáramú FET-et hajt meg. A nagyáramúnak sokkal több töltés kell, tehát, nem annyira érzékeny.

Privátban már leírtam hogy hogy tekerd meg a gate trafót. Hegesztőben és tápban is jó ideje működik, nem kell két külön trafó.

Jó, jó, de tudod a tudásvágy...

Hagyományos PWM vagy ZCS rezonáns tápban minél nagyobb a mágnesező induktivitás, annál jobb, ugyanis annál kisebb a mágnesező áram. Azonban ZVS tápnál a frekvencia és a FET-ek kapacitásainak függvénye, ugyanis pont annyi energia kell legyen tárolva a primerben, amennyi a holtidő alatt áttölti a FET-ek kapacitásait. Tehát ha az adott kapcsolásra annyi van előírva, és neked nagyobb, akkor nem fog ZVS üzemben menni.

Igen le írtad, de az EE19 magomra nem fért föl úgy az 5 tekercs, hogy a kúszóutakat is be tudjam tartani. Itt csak elméleti szinten ment a duma a dologról. Abból indultam ki, hogy van egy forward tápom, és abban fetenként van egy meghajtó trafó.
Mindegy.

Volna még egy kérdésem.

Van itthon sok ETD49-es trafóm. Valamikor egy Step-down tápban dolgoztak. 2mm-es légrés volt bennük egy bakelit távtartó segítségével.
Szét bontottam és láttam, hogy az egyik fél mag 3C85 anyag (Al:3600), a másik fél meg nem ugyanolyan. Annak nincs jelölése, de az Al:5400 körül van.
Miért szoktak ilyen módszert alkalmazni?

2 mm-es légrésnél már tök mindegy, hogy mekkora az AL. (épeszű körülmények között ). Azért csinálták így, mert esetleg nem volt egyforma vasmagjuk. Vagy egyszerűen csak el akarták használni őket. Vagy egyébként sem voltak párban a vasak. Ezeket úgy szokták csomagolni, ( legalábbis régen a HAGY-nál így láttam ), hogy csak az adott, egymás mellé csomagolt vasak tudják azt az AL-t, ami rá van írva.

Nem hiszem. Ezek Svéd cuccokban voltak rengeteg ilyet gyártottak. 48/24V táp. Ebben biztos tudatosság van.

Azt is leírtam, hogy ennél nem is kell a kúszóúttal foglalkozni mert a vezérlésnek nincs kapcsolata a szekunderrel, csak a primerrel. Egy PC tápban azért kell a gate trafót is megfelelően szigetelni, mert közvetlen visszacsatolás van a szekunderről. Itt nincs, illetve optóval lehet ha feszt is akarsz szabályozni. De ha mindenáron nagy átütési szilárdságot akarsz, akkor soronként lakkozd le. Ha ott valamilyen okból több kV lesz, akkor a feteknek már úgyis mindegy.

Na igen, de az inverteres hegesztős topicban föltett Frank Tibor képeket az ő trafójáról. Szép lett. Gondoltam nem ártana rendesen megoldanom ezt. Úgy mint Ő.

Az E19-es magomon megmértem az induktivitásokat.
L mágnesezési primer: 922uH
A szórásit is mértem a primer tekercshez képest.
Az első tekercs rövidzárban. : 1,92uH
A második tekercs rövidre zárva: 1,42uH
A harmadik tekercs a primer
A negyedik tekercs rövidre zárva: 1,45uH
Az ötödik tekercs rövidre zárva: 1,95uH

Az egymás melletti tekercseket mérve 0,75uH

Svéd? Na és?