Ez így téves nincs itt semmilyen rezgőkör.

Érdekel a kapcsolás. Vissza tudod rajzolni?
Köszi!

Ezt gondold át szerintem, vagy olvasd el a linket, amit kaptál...

Azért nem működött mert hiányzott a feszültségé vissza csatolás így kis terhelésen nem indul. Ezek nem rezonáns tápok amiben van rezgőkör csak egy telítődő toroid ferrit határozza meg a frekvenciát.

Rajzolni egyenlőre nem tudom, mert ezt egy hirdetésből való. Ha megveszem megpróbálom lerajzolni. De valami ilyesmi lehet amit a csatoltban látsz.

Én egyszer visszarajzoltam a nyákot (bár ez nem pontosan ugyan az):

Gyakorlatilag ugyan az az elv, mint Skori önrezgő rezonáns tápja. Van egy soros áram visszacsatolás, ez adja a Gate (vagy bázis) feszültségeket azzal a rezonancia frekvenciával amin a szórótrafó rezeg. A Bázis és ez Emitter között feltételezésem szerint azért van kihagyva 2-2 furat, mert oda jönne a Gate kapacitást kisütő dióda ha FET-et alkalmaznak kapcsolóelemként.

Kedves Urak!

A minap egy fura eset keretein belül találtam egy inverteres hegesztő trafót. Vagyis elektronikával együtt, de az sajnos halott. A kérdés a következő:

Fel lehetne e ezt a szörnyet használni egy 2x70V dc kimenetű táphoz?

Fel bizony

Nem ártana tudni az áttételét. A jelölésekből nem sok mindent lehet kideríteni.

Igen az fontos lenne. Viszont hogyan tudom meghatározni anélkül, hogy megbontom?

Ha nem lehetséges akkor le kell mondanom róla mert gyárilag valami kegyetlen kemény lakkal be van öntve az egész.

Vagy visszakövetem a meghajtást és visszaalakul azzá aminek gyártották, végül is a hegesztő is mindig jól jön a háznál akár több is. De azt akkor már a másik témában.

50 Hz-en nem nagyon tudod méregetni, de ha valami nagyobb frekit összehozol, lehetőleg szinuszosban, pl. meghajtod egy kisebb rezonáns táppal, akkor már tudsz méregetni. A kapott értékekből akár a meghajtó frekit és a várható teljesítményt is kiszámolhatod. Amiket írnak róluk, komoly szerkezet lesz belőle.

Szerintem pihenni fog egy kicsit a fiók aljában, amíg lesz kedvem hozzáfogni.
Addig is megpróbálok a régi géphez kapcsolási rajzot szerezni hátha abból kiderülhet valami.

Sziasztok!
Szeretnék megismerkedni a kapcsolóüzem világával, azon belül is inkább a DC-DC konverterekkel (step up és down is játszik). Tudom, hogy léteznek erre cél IC-k, de én anélkül szeretném megépíteni. Fő szempont a stabilistás, és a minél jobb hatásfok lenne. 1 csatornás szkópom van, és tervezek egy LCM3-at is beszerezni. Legfőképp a különböző kapcsolási módok, illetve azok működése érdekelne.

Javaslom, a jelen, a DC/DC konverter, az Inverteres hegesztőtrafó, és az inverter készítése témák végig olvasását; valamint a tárgyban megjelent cikkeket (ahogy én is tettem pár évvel ezelőtt). A téma képeinek nézegetése is sok dologra rávilágít.

Ott van az adatlapon 11/1

Először jól nézd, -mérd át, próbáld ki (óvatosan), aztán, ha kell javítsd ki. Jó feladatnak látszik, kiderül ki a jobb.

Működni működik csak nem tudom mennyit visel el maximum. Ez +-50V-ra van készítve. Esetleg hogyan lehetne azt megtenni hogy a kimenő feszültséget le tudjam csökkenteni +-38-40V közé?

Nem ismerem ezt az eszközt (működési mód), de van itt tán aki igen. Kitöltés változtatással, vagy letekeréssel?

Sajnos én még kicsit kezdő vagyok a kapcsitáp készítésben,legalább tanulok belőle.

Én nem kísérleteznék vele. Így ránézésre életveszély. Kúszóáramutakat és szigetelési távolságokat illene betartani.

Az nem pontosan ennek a példánynak az adatlapja, hanem ettől a gyártótól egy másik trafó adatlapja. Még a képe sem egyezik. 11/1-es áttétellel nem is lenne jó hegesztőtrafónak. Még legfeljebb CO2-höz.

Üdv!
Hónapokkal ezelőtt arra adtam a fejem, hogy építsek egy PWM erősítőt. Ehhez a végfok panelje nagyjából kész is van, már csak a táp kell. Mindkettőt lorylaci cikkjei alapján készítem. Viszont a táppal kapcsolatban merült fel pár kérdésem, amik nem teljesen egyértelműek, vagy nem derültek ki a cikkből:
1. A transzformátor építését be tudja nekem valaki mutatni? Arra gondolok, hogy a szigetelő rétegeket hova kell rávinni, az elválasztót, hogy érdemes kialakítani, hova kell tekerni a segéd-tekercset? Képeket, videókat szívesen fogadok!
2. A bemeneti NTC-ket (2x10Ohm) sorosan vagy párhuzamosan érdemes kötni? (Ha jól gondolom, soros kapcsolásnál is I=U/R=323 / 20= 16,15 Ampert kell átengednie a Graetz hídnak, amitől szerintem megmekken.)
3. V_GS pontosan mennyi egy SPP20N60S5 Fetnél? (az adatlapján +- 30V volt megadva)
4. Vinmin, Vinmax az egyenirányítás és pufferelés után jött ki. (600µF => Vinmin=283V; Vinmax=323V) Ez így korrekt?
5. Kimeneti feszültségnek 51V kéne. Ha 51V-os Zenert használok, azt fogom kapni vagy kicsivel nagyobatt? (Gondolok itt Lorylaci példájára: 47V => 48V)
6. Maximális kapcsolófrekvenciát mi alapján választjuk?
7. Lágyindítási frekvenciát mi alapján választjuk?
8. d_gap-ot valaki magyarázza el, hogy miért így kell kiszámítani és mik a K1, K2 értékek benne?
9. A transzformátor táblázatában az a és b értékeket honnan lehet megtudni? (katalógusban nem találtam)
10. FET megengedett melegedése miért pont 50°C?
11. Adott optohoz és zenerhez mekkora ellenállás kell? (számolás)
12. Az egyenirányító diódáknak a kimeneti áram hányad részét kell bírniuk?
A továbbiakban pár észrevétel/javítás. Összevetettem a cikkben említett Application Node-ot és Laci Excel számolóját, és találtam pár eltérést. A kérdésem az volna, hogy ez csak figyelmetlenség, vagy direkt lettek mások a számolások?
1. n_gyak: egész menetszámokból számol vissza. n-et kéne felfelé kerekíteni és ezt számolni vissza a gyakorlati menetszámokra.
2. n_sz2gyak-nál ugyanez.
3. Qmax: előtte Mmax^2 ki lett már számolva, azt csak behelyettesítettem.
4. A Cr nincs kerekítve és ebből nincs a módosított Fr1 kiszámolva. Valamint lesz új Lr is, ezzel kéne tovább számolni.
5. Np képletében a nevezőben egy 4-es osztó van 2 helyett.
6. Npgyak-ot az n_gyak-ból kéne kiszámítani, nem az Np-ből kerekíteni.
7. Nsz1 az elmélet n-el van számolva, nem a gyakorlatival.
8. Nsz2 ugyanúgy.
9. I_sz_rms: nem gyök(2)-vel, hanem 2-vel kell osztani a peak-et.
10. R_JC minden FET-nél más, bele kéne venni a táblázatba. (én csak simán átírtam az általam használtra)
11. R_JA-nál szintén ugyanez.
12. VPP (rezonáns kondi) számolásánál a módosított Lr-t használtam.
13. dU/dt_max: Fmin helyett Fmax-al kéne számolni.
14. V_m, V_GS, V_G értékeket a táblázatba fel kéne venni. (t1 és C_geq erősen pontatlanok ezek nélkül)
A válaszokért előre is köszi! A saját excel táblámat csatolom, hogy egyértelműbb legyen, miket változtattam.
(A fórumot nem volt időm átnézni, szóval, ha már ezekre feljebb volt válasz, akkor utólag is bocsi, a spamért.)

A panel kivágásával tán megoldható a szigetelési, és kúszó távolság. (Nem követtem teljesen végig.)

1. cimopata cikkében van pár ábra, onnantól kezdődve magától értedődőnek kell lennie.
2. Az NTC méretétűl, ellenállásától, a táp felvett áramától függ. A 10A gratezek elbírnak jó 100A-t is, de csak rövid ideig, ami kb a bekapcsolás pillanata. Ellenben a biztosíték nem. Ezért kell az NTC, amelyet úgy kell mréetezned, hogy a biztit ne vágja ki az induló löket, de az NTC-k ne robbanjanak fel sem ekkor, sem a táp max teljesíményénél.
3. Egy kukkot sem értesz semmiből. Az adatlap az a Vgs max, amennyinél még nem üt át a gate. A gate fesz, az az IC tápfesze is egyben, annyi megy max ki a gatere.
4. Igen, nézz rá a kapcsolásra! Vagyis ne csak nézz, hanem láss is!
5. Feszültség esik az optón, valamint azoptóval soros ellenálláson. A zéner feszütlsége sem 51V, hanem van szórás, és van dinamikus impedancia is.

Ezek eddig a rémegyszerű dolgok voltak (ohm törvény kell kb hozzá). Tovább nem folytatom, ezért:

1. Legyen időd legalább rákeresni!
2. Ahogy mondtam, a számolótábla nem helyettesíti a működés megértését. Sajnos hiába magyaráznám a többit, amíg egy ohm törvény nem megy, addig azok végképp nem fognak.

A számolótáblában bizonyos dolgok önkényesek, pl az 50 fok melegedés, de bizonyos dolgok direkt azért mások, mert én más dolgokat hanyagoltam el, más tervezési paraméterek alapján dolgozok, és persze más működési pontokat tartok fontosabbnak.

Oké, én az előző hozzászólásomat tök jóhiszeműen írtam és reméltem, hogy olyan dolgokra tudok reflektálni, amik felett elsiklottál. Ehhez képest nem méltányolom azt a hangnemet, amiben válaszoltál. Lehet hogy mögötted ott van a rutin, meg a gyakévek, én viszont egyelőre csak arra tudok támaszkodni, amit egyetemen "tanultam".
Ezek után inkább magyarázatot szerettem volna hallani, nem kioktatást.
Szóval a válaszokra a válaszok:
1.: Köszönöm a tippet, végig fogom nézni cimopata cikkét is!
2.: Így már kicsivel érthetőbb, kösz.
3.: Csak megjegyzem, hogy IC tápfesze a V_g-vel egyezik meg, nem a V_gs-el! Benn az application node-ban. Amire te gondolsz, az a V_gs(th), azaz treshold (=küszöb), ami meg a számolásban a V_m jelléssel van feltüntetve.
4.: Ezt nem értettem, hogy mire írtad. Mi az amit nem vettem észre?
5.: Az, hogy a zenernek is van szórása, így utólag valóban egyértelműnek tűnik, nekem nem jutott eszembe. Dinamikus ellenállásról én is hallottam, (mechatronikán végeztem) szóval nem kell teljesen hülyének nézni! Kösz!!

Aztán a további lekicsínylő dolgokra meg nem is szeretnék reagálni. Talán előrébb jutottam volna, ha nem felrántod egyből az agyad, hanem csak egy kicsivel segítőkészebb vagy.

Szóval így összegzésként: biztos sok mindent letettél az asztalra és a feltett cikkeid miatt, meg mert nagy koponya vagy, tisztellek. DE a bunkó hangnemet kikérem magamnak!!! Azt hiszem azért van ez a fórum, hogy okosodni lehessen, hogy a hozzám hasonló kezdők is feltehessenek kérdéseket anélkül, hogy óvodásként kezeljék.
Na ennyit akartam.
Továbbra is várom az értékelhető segítségeket!

Nem értem a válaszmon mi volt bunkó. Azért, mert elvárod, hogy minden újra magyarázzak el neked külön, mert te nem szántad rá magad, hogy értelmezzed a működést?
3. Mi az a V_g? Az oké hogy gate feszültség, de feszültésg két pont között van. A másik pont pedig a source. Szóval most vagy nem érted, amit leírtál, vagy teljesen más nómenklatúrát használunk.
4. Félhídra a pufferelt egyenirányított fesz megy, ezzel dolgozik a konverter.

Na akkor nézzük sorba:
6. A maximális kapcsolófreki növeléséel egyrészt javítható az üresjárati szabályozás. Azonban a frekvencia növelésével nő az üresjárati kapcsolási veszteség (a FET áramot szakít meg, ami során kapcsolási veszteség keletkezik, ami egyenes arányban van a megszakítások számával, vagyis a kapcsolófrekivel). A frekvencia növelésével csökken a mágnesező áram, ami a ZVS megtartásához kötelezi, hogy növeld a holtidőt. Mivel az IC holtideje fix, ezért ez kisebb kapacosolófrekinél (terhelt állapot) gondot okozhat, péládul megfordul a primer áram, és telejs keménykapcsolás lesz. Hogy pontosan meddig növelheted, az sok paramétertől függ így, ökölszabályként nem célszeri a rezonanciafrekvencia kétszerese fölé vinni.
7. Úgy, hogy ne kapcsoljon be az IC túláramvédelme bekapcsoláskor.
8. Ezek empirikus paraméterek, amik ovlashatok több maga adatlapjában. Részeltes leíráukról lásd az EPCOS alkalmazási segédletet E-magokról.
9. Ezek empirikus értékek, amiket sok-sok adatlap tanulmányozásával, lograitmikus görbék illesztésével kaptam.
10. Ez egy önkényes érték. Egy nagyobb tervnél meg tervezési bemeneti paraméter.
11. Annyi legalább, hogy a zéner és az optó akkor se robbanjon fel, amikor üresjáratban megemelkedik a fesz. És maximum annyi, hogy a zéner dinamikus impedanciája alapján kellő választ jküldjön az optó vissza, hgoy a táp szabályozzon.
12. Ez függ az egyenirányítás módjáról, a számolása nem olyan egyszerű, pont a váltóáram miatt. Legjobb ha szimulációval határozod meg, de mégjobb ha a diódák típusának választásánál kicsit túlhatározol.

Részletes magyarázat az AN és a számolótáblám eltérése:
1. önkényesen pár dolgot módosítottam, mert ás a tervezési irányom, és szeretek bizoynos helyen ráhagyásokat
2. Az AN a tápot PFC után tervezi, aminek működéséhez hozzátartozik, hogy pl egy hirtelen megszűnő nagy terhelés esetén a primer fesz megemelkedik (PFC szabyálzókör válasza lassú direkt, különben nem lesz PFC), ezért a kovnerternek akkor is működnie és szabályoznia kell.
Az előbbiből következik, hogy lehet úg tervezeni, hgoy néveleges fesznél mennyen max hatásfokkal, és a két szélső fesz értéken még egy önkényes küszöbszint felett. De lehet úgy is tervezni, hogy a minimum fesz a max terhelés, és ott legyen amx hatásfok, de üresjáraton se legyen túl nagy veszteség (én így terveztem).
Ezeken kívül lehet igazodni végfokot terheléséhez, és folyamatos terheléshez, AN az utóbbit teszi.

Szóval nem fogok az eltrési pontokon ez után végig menni, mert azoknak trivinek kellene lennie. Köztük a kvöetkezőknek:
13. NEM! NAGYON NEM! A legnagyobb kondi fesz a max terhelésnél, azaz minimális bemenő fesznél és minimuális kapcsolófrekvenciánál van.
14. Nincs pontos érték. Nem is annyira érdekes. Mert a képlet eleve egy nagy közelítéssel dolgozik, mivel kikapcsoláskor áramot szakítunk meg. Ha pontos értéket akarnál kapni, akkor az ST egyik appnotejából kellene sok bonyolult képletet kiszedni, és pontosabban kellene ismerni a meghajtó kör.t De ha azt raktam volna bele a számolótáblába,a kkor végképp senki nem értené, hgoy mi történik. Így maradt ez az egyszerűsítő számolás. Ráhagyással kell számolni! Vagy utólag kísérletezni az időzítő tagok értékeivel.

Remélem most már kielégítő választ kaptál, és nem tartasz bunkónak azzal, hogy megszólak, amiért egyszerő elektronikai alapokat figyelmen kívül hagysz, és részletes megértés/szimulációs tanulmányozás helyett kséz válaszokat vársz.

Többszöri átbeszélésre, sikerült megérteni, mi az a V_g! Eddig azon voltam fennakadva, hogy az application node-ban a t1 kiszámításánál Vm/Vg volt, ahol a Vg=Vcc-vel és Vm=Vgs(th)-val. De amit írtál, hogy magában a Vg hülyeség, tényleg jogos. Akkor az valóban a Vgs akar lenni. Tehát ha így nézzük, akkor t1=-R*C_geq*ln(V_gs(th)/V_gs) és C_geq=(Qg-Qgd-Qgs)/(V_gs-V_gs(th). Is that correct?

A Vinmin-ről és Vinmaxról még annyit, hogy én elég bagatel megoldással csináltam. Tinában megcsináltam a kapcsolást, belőttem az átfolyó áramot, aztán a grafikonról leolvastam az értékeket, de gondolom biztos van rá valami képlet is, nem?

Az "a" és "b" értékekhez csak annyit fűznék hozzá, hogy grat! Sok-sok munkától kíméltél meg.

A dU/dt-ben én sem voltam biztos, sántított is a dolog. Most már tudom miért.

Azt hiszem az egészet sikerült tisztába tenni. Nagyon szépen köszönöm a türelmedet, ma is okosabb lettem egy kicsivel! (Az előbbi meg el van nézve. Én is szoktam bal lábbal kelni...)

Sziasztok,

Olyan kérdésem lenne, hogy flyback tápoknál a primer oldalon lévő biztosítékot, hogyan érdemes méretezni?
Primer áram + Segédtáp árama + 10-20mA? vagy 20mA-nél azért picit több legyen a "plusz"?

Köszönöm a válaszokat

Nagyon kis teljesítményű tápnál szerintem számold ki a primer csúcsáramát (árammódúaknál könnyű), és arra méretezd. Biztosíték itt nem tud túláramtól védeni, csak a felrobbanástól.

Nagyobb tápoknál meg számold ki az áramfelvételt mondjuk a névleges terhelés 130%-nál (minimum tervezett bemenő feszültségnél). Aztán nézd meg, hogy az adott puffer mennyiségnél mennyi NTC kell, hogy a biztiket ne verje ki bekapcsolásnál. Ha túl nagy/sok NTC kellene, akkor növled meg kicsit a biztit.

Lényeg, hogy a túláramvédelmet ne a bizti lássa el, hanem egyéb elektronika.