Közbe már találtam légrés nélküli EPCOS ETD39-et. Erre viszont az anyaga nincs ráírva

Szerintem egy próbát megér. Ha túlságosan melegszik a vas, akkor keresni kell másikat. Véleményem szerint névleges terhelésen 40-50 fokos vashő (amit ugye részben a tekercsek vesztesége is okoz) elfogadható. Ha rövid ideig sem bírja a kéz, akkor viszont másik vasat kell keresni.

Hozzáteszem még, hogy általános célra egy PC táp vas is megfelel ZCS táphoz.
Én speciel nemrég raktam össze egy Skori-féle önrezgő rezonáns tápot, aminek végül 180kHz-re sikeredett az üzemi frekvenciája (a max. teljesítményt 50W-ra méreteztem). Szkóppal mérve kisebb terhelésen is (kb. 10-15W) szépek a jelalakok, az üresjárati teljesítményfelvétel pedig kb. 1W (üresen 140kHz-en ketyeg). Ja, és a lényeg: FET-ek 5N50, vasmag N26 fazékmag. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredetileg 70kHz-re terveztem a tápot, de a kis gyűrűmag korlátozottan fogadta a szilikonos huzalt, így 180kHz-en úgy 60mT a gerjesztés, és 120uH a szórás, ami azonban csak 100W fölött jelentene gondot.

Köszönöm a választ!

Sziasztok! A hozzáértőket szeretném kérdezni, ők úgy is tudják a dolog előzményét.
A múltkor egy skori féle önrezgő rezonáns táppal sokat szórakoztam, mire beállítottam a rezonáns működést, ami a gate trafó tekercseinek nagy induktivitása miatt elég magas, ~100kHz-es frekit jelentett.
Akkor volt egy (kicsinek tűnő) probléma vele, a felső fet nagyon melegedett. Akkor félretettem, volt más dolgom is, de most elővettem. A primer áram továbbra is szép színuszjel, nagyon közel van a rezgőkör rezonancia frekvenciája, és az oszcillátor frekije.
Akkor azt hittem, hogy a gate trafó rakoncátlankodik, a szigeteletlen magon sérülékenynek tűnt a vékony zománchuzal, most újratekertem, immáron vastagon szigetelt vezetékkel. Ez enm oldotta meg a problémát.
A szekunder egyenirányító diódákat többször is cseréltem, hátha ezekkel van a gond, és beterhelnek, nem ez a baj, sajnos a fet továbbra is melegszik. 24V 40W-os izzó van terhelésnek bekötve. A 24V-os kimeneten ez egyértelmű teljesítmény, a 10V-os kimeneten 1A folyik rajt, így 10W-nyit terhel. A 230V-ról ennél a 10W-os terhelésnél 54mA-t vesz fel a táp, ez 80% körüli hatásfokot jelent, ami szerintem ilyen kis teljesítménynél egész jó.
Terhelés nélkül 14,8mA-t mérek a 230V-os oldalon, a fet hideg marad. A táp ilyenkor is beindul, a szekunder oldalon mérhető 27, ill 12V feszültség.
Mi lehet a baj? A fet IRF840, a másik tápom (ez először épített), ami teljesen ugyan ez, szépen működik, ugyan ilyen fetekkel, ekkora terheléssel sem melegedett hosszabb terhelés után sem. Itt a melegedés mindkét terheléssel 20-30mp után már érzékelhető, annyira melegszik, hogy megégeti az ujjamat.
Egyetlen változtatás van a tápokban, a soros induktivitás most nem fénycső elektronika magjára került, hanem PC tápból bontott EI19-es trafóra, aminek 0,5mm-es távtartót tettem a két fél magja közé, így biztosítva az 1mm-es légrést.

Az egyik lehetséges választ te is tudod ezek szerint... a soros L értéke ugyanaz legalább, mint a másiké? A légrés nagysága egy dolog.

Ennél a tápnál 74uH lett az egész induktivitás, ebből olyan 70uH a soros induktivitásé, a jól működő tápban csak 54uH lett a soros induktivitás, annál a rezonáns kondik értéke is más, abban 2x47nF volt, ebben csak 2x22nF.

Akkor mégis egész más... az általában nem mindegy, milyen tagokkal jön ki ugyanaz a freki..
Szerintem...
Próbálj visszatérni a másikhoz.

Jó estét Mindenkinek! A mellékelt rajzon tudja-e Valaki megmondani,hogy az UC3842 táplálásához minek kell a c1-es kondi?Mert indításkor azon növekszik a fesz,míg el nem éri a 13.8 Voltot,hogy az IC beinduljon.És ha direkt egyből kapná meg a 13.8 Voltot? Mi a szerepe a kondinak? Üdv!

A C1 az egyenirányított 230-at, 320 V DC-t szűri...
Rossz a logikád... azon már régen több van, amire az IC fesz eléri a szükséges voltot... de ez hosszú...

Egyből is odaadhatod neki a 13.8-at, de jobb úgy, ahogy a rajz van.

Kisebb terhelésre Laci szerint kisebb kondi, és nagyobb induktivitás érték kéne, az előzőnél ez több, mint 100W-ra lett volna jó. Ráadásul nincs olyan nagy eltérés, nyilván az ésszerű határok közt kell maradni.
Nem tudok visszatérni, ez egy teljesen más táp, más a gate trafó Al értéke, így a 13 menethez tartozó induktivitás is más.

Jó... mindenesetre a 2x22 és a 2x47 nem kicsi eltérés.
Próbáld valahogy megnézni, hogy a felső FET mit kap a gate-re az alsóhoz képest és mit csinál.. elképzelhető, hogy lassabban nyit ki teljesen és máris nagy rajta a veszteség.
... vagy kisebb a nyitófesze vmiért, tehát lassan is fut fel.

Egyébként ha számolok az értékeiddel, akkor kb. 18 kHz az eltérés rezofrekin a régihez képest és ennél 88 kHz-en szeretne menni ( 74 uH és 44 n ) a "rezgőkör"...
Kérdés, a gate-kör mit szól ehhez.

Most így látatlanba nem tippelgetnék.
Végig kellene szkópolni. Elő a leválasztótrafóval, majd bögd rá: A csatorna az alsó FET gate, B csatorna a félhíd. A csipesz pedig menjen a primer negatív tápra (alsó FET source).
Ebből sok minden kiderül.

Mondtam, hogy használd ki a két csatornádat: A csat az a gate, D csat a drain (félhíd). Úgy sokkal többet látni. Érdemi dolgot valóban nem látni. Az IC védelemei közül csak a túláram latch-up, tehát szükséges UVLO-ba vinni.

Még egy dolgot érdemes megnézni: Tekinte, hogy a nyákterv egy nagy rakás kaki: A szkóp csipeszét közvetlen az IC 4. lábához tedd, Az A csati követvetlen 5-ös lábhoz, a B csati közvetlen 6-os lábhoz.
Miután a páláyk teljes kószák, akármilyen zavar-valami indukálódhat. A tippem az, hogy így teljesen mást fogsz látni. Másrészt jó lenne, hogy kinagyítanád alul. A 300ns blank time csakis az alsó MOSFET bekapcsolása után vonatkozik (ezért is kell az A csatorána a gate), utána szinte bármilyen kis >2V imzpulus jön az rögtön túláramba hajt.

Jó estét!

Van itt az oldalon a cikkek között ez a jó kis kapcsolás: kapcsolóüzemű tápegység Nagyon jó a cikk, csupán a működési leírást hiányolom. Esetleg a cikk szerzője tudna írni róla néhány gondolatot? (mi mire való benne, hogy működik) Szeretném megérteni a működését!

Sajnos a leválasztótrafóm gyenge volt ahhoz, hogy beinduljon a táp. (Tekernem kell valami erősebbet, ha továbbra is ezekkel a tápokkal akarok foglalkozni.)
Ge Lee ajánlására megnéztem mégegyszer az oszcillátor frekijét.
Mindenek előtt egy kérdés: Ha be van hangolva a rezgőkör, ha nem, a szekunder oldalon ég az egyenirányítás előtt ugye az oszcillátor frekijét mérhetem? Azaz akármekkora (persze ésszerű határokon belül) a rezgőkör rezonanciafrekvenciája, nem azon fog rezegni a táp, hanem az oszcillátorén?
Tegnap ráakasztottam a szekunder oldalra, itt a periódusidő 15us-ra jött ki, ami 66kHz-et jelent. Ezek után visszaraktam a 47n-s rezonáns kondikat, és tekertem le az induktivitásból pár menetet, hogy 55uH legyen (a főtrafó szórási induktivitása 4 és 5uH közt van valahol, most pontosan nem emlékszem), így 97nF és 60uH lett a két érték (66kHz).
Azon nyomban meg is mértem áramváltóval a primer áramot, hát kiábrándító. Papíron ki van számolva a rezonáns kör ekkora frekire ( a szórási induktivitást úgy mértem, hogy az egyik 24V-os tekercset a 0-val összezártam, azaz ezen az ágon terhelve kéne a legjobbnak lennie), mégis ilyen áramok folynak a primeren. Lett pár kép, feldobom őket, ráírom az adatokat. (A 10W-os nagyon nem tetszik, úgy sejtem, itt valami nincs rendben.)
Ja az áramváltó.. Jobb híján egy fénycső elektronikából bontott kicsi gyűrűmagra készült, a primer egy drót átfűzve a magon, 13 menet a szekunder, amit egy 33ohmos ellenállással terheltem le.

Ez egy önrezgő táp, szóval nem tudom pontosan mit értesz oszcillátor alatt, maga az egész nem más, mint egy nagy oszcillátor.

Az önrezgő táp nagy terheléseknél közel a primer körben lévő szórt indukvitiás és rezonáns kondi által diktált frekvencián rezeg. Mivel a gate trafó primerén lényegében a főtrafó árama folyik át, ezért ez adódik.
Ha jól nézem nálad 66kHz a freki (15us periódusidúdő), és ez egybecseng a rezonáns értékkel eddig oké.

Üresjáratban az előbbi trafón csak a mágnesező áram folyik át, aminek alakja pedig háromszögszerű, így ez rendben van. A 40W-os terhelésen is rendben van.

Mindenképpen kellene leválasztó trafó. 40W-ot nem bír el a leválasztó trafód? A gate jeleket kellene megnézni. Ami nagyon nem stimmel az az első szkópábra, ott jó lenne kideríteni mi történt, és szerintem a gate jeleknél lesz a kutya elásva.

Oszcillátor alatt a gate trafóra és a fetek gate kapacitásaira gondolok.
Ez a leválasztó trafó egy csöves erősítő táptrafója, aminek egyik szekundere 230V-ra lett tekerve, gondolhatod, mekkora áramot bír.. Holnap össze legózok egy izmosabb darabot, és megmérem vele, amit írtál egyik nap.
Valami közben eszembe jutott.. A 10V-os kimenet úgy van, hogy a GND-je a trafó felső kivezetésére megy, az egyenirányító kettősdióda anódjait pedig 4 helyre lehetne bekötni. Lehet, hogy nem jó az a 2, amit választottam? A másik tápban így működött, de lehet, hogy ennek a trafónak más a bekötése. Holnap még ezt is kipróbálom, lehet, hogy erre a csúnya jelalakra gyógyírt jelentene.

A fetek gate kapacitásának kis szerep jut, legfeljebb nagyon kis terheléseknél. A gate trafó tud befolyásolni akkor, ha például betelít.
Ezeket a bekötéseket én így nem érte, tudnál egy kapcsolást rajzolni? (bár lehet úgy már te is látnád, ha asszimetria van a szekunderen)
Mit akarsz ezzel táplálni?

Értem..
A PC tápokat Te is ismered, hogy néz ki a szekunder oldaluk. Van egy középkivezetés, ez a GND. A legnagyobb feszültségű tekercsekből (kétutas egyenirányítással) lesz 24V körüli fesz, a kisebbeket igazából én sem tudom, az AT tápokban csak 5V volt, de attól még 6 kivezetés van összesen, nem csak 4. Bár ebből általában 2-2 össze van kötve, de holnap tüzetesebben átnézem azt a bekötést.
Egy digitális forrasztóállomást táplálok majd róla. Két állapota van, amikor fűt a páka, és felveszi az 50W-ot (24V-ról) , és amikor nem fűt, csak az elektronika működik, ami kimerül egy PIC, egy műveleti erősítő, és az lcd + háttérvilágítás fogyasztásában.. (Ez megy a 10V-ról.)
Ez a második épített, a linken lévőt kb egy hete fejeztem be, ugyanez a tápegység, ugyanez az elektronika, azóta szépen működik.

Üdv,
Volna egy közel 20 éves PC tápegységéből maradt trafó.
A trafó méretei alapján EE55 magból lévőnek tűnik a ferrit.
Megvan még a nyomtatott áramköri lap is, igaz alkatrészek nélkül. A primer meghajtás módját szeretném megfejteni a segítségetekkel, illetve reprodukálni a mai kor eszközeivel.

Az áramkör primer részén az tűnik fel, hogy összesen egyetlen komolyabb teljesítmény kapcsoló elemet találok. Első tippre Flyback-nak tűnne, azonban ekkora teljesítményre (szerintem bőven 100W felett lehetett, a primer olvasó biztosíték 8A-s) nem ez tűnik megfelelő topológiának. A másik érdekesség, hogy a litze tekercsek között nem találok vastag szigetelést.
A primer oldali "főtekercs" mindössze 601mikro Henry. Primer oldalon még egy asszimetrikusan megcsapolt tekercs van 0,57 és 2,14 mikro Henry induktivitással.
Mi lehet még ha nem flyback topológia ?

Kedves Fórumtársak!
Segítségeteket kérem a mellékelt UC384x adatlap 10. oldalán található kapcsolás megértében. Amennyire én tudom, a tápláló AC feszültség 2*GYÖK2 - szerese jelenik meg a primertekercsen, ami 230 Veff esetén is 650 V körüli, eltekintve az induktivitás esetleges túllövésétől, amit ideális esetben a BYV26e, valamint a 0,01 µF - 39 kOhm RC-tag megszüntet. Az alkalmazott IRF830 FET csupán 500 V-os, a leírás pedig egy hivatalos gyári applikációban található (nem egy kézzel rajzolt "próbakapcsolás"-ban), de egyébként is számtalan hasonló megoldás kering a neten. A kérdésem: miért nem megy tönkre a FET?

Vagy mégis???

Köszönettel; Tambi

Van szekunder oldalon fojtó? Ha nincs (én nem látok), akkor csakis flyback lehet. A 601uH az saccra ok flyback induktivitás.
Szóval egész biztosan flyback. A litze nem feltétlen a túl nagy freki miatt kell, hanem azért, mert a flybacknél nagyon nagy az áramhullámosság a szekunderen (még CCM flybacknél is).

A következő hozzászólásban pont egy UC384x kapcsolás van, amivel tökéletesen lehet flybacket csinálni, de hasznhatsz TOPswitch-et vagy bármi mást is. Szinte akármilyen árammódú szabályzóval, egy sönttel és egy MOSFETtel meglesz a flyback tápod.

A primer tekercs feszültsége nem pontosan így van, a primer csúcsfeszültség az alábbi három tag összege:
- primer egyenirányított fesz (230VAC-nál 322VDC)
- transzformált szekunder fesz = áttét * (szekunder fesz + dióda nyitfesz) (uttóbit érdemes figyelmebe venni angy áttétek és kis szekunder feszek esetében)
- tullövés

Amennyiben kvázirezonáns TM-re illesztesz (transzformált szekunder fesz = primer egyenirányított fesz), akkor a 700V-os MOSFET is kevés a tullövések miatt, pláne ha spróolni akarsz az RCD snubberen (800-900V kell). A jelen kapcsolásban nagy spórolás van 60W kimenőre 2W snubber van, 5W snubber esetén lenne lenne 700V körüli FET elég.

A MOSFET feszültségén úgy lehet sprólni, hogy tegyük fel 12V kimenő esetén nem az ideális 25 körüli, hanem mondjuk 10-es áttétet alkalmazol. Ekkor a visszafesz az csak úgy 130V, szóval 330+130=460, és még mindig van valamennyi a túlfeszre. Ekkor közel sem lesz kvázirezonásn működés, de ez fix frekis IC, szóval nem érdekes.

Másrészt semmit nem mondanak a trafóról. Amennyiben pl a szekunder védőföldre van kötve, úgy nem szükséges 6-7mm, csak 3-4 mm creepage/clearance. Sőt ha a TEX-E-t, vagy más extrudált szigetelésű huzalt használnak, akkor a trafón belül creepage/clearance-ra alapból nem kell figyelni. Ez mind kisebb szórt induktivitást és így kisebb tullövést eredményez. Sőt lehet a priemrt nem szimpla, hanem dupla szendvicsre tekerni, sőt TEX-e esetén a szekunderrel is együtt tekerhető, a parazita kapacitások rovására. És ha a zavarkibocsátás nem érdekes,(van valami adat róla az adatlapban?) akkor így tovább csökkenthető a szórt induktivitás, és így a snubber igény.

Legtöbb esetben megéri CCM-et alkalmazni, és az áttét trükközésével a feszt csökkenteni, ugyanis 700V-tól jelentősen rosszabbak a MOSFETek, a legjobb MOSFETek 500-650V környékén vannak (gondoljunk a superjunction mosfetekre).

Remélem érthető voltam.

Hello!Igen,az világos! Én csak arra szerettem volna választ kapni,hogy miért kell az,hogy az UC3842-es úgy induljon,hogy a 7-es lábán növekedjen a fesz? Mi változik ,vagy miért rosszabb az az eset,ha direkt egyből kapja meg a tápfeszt a 13.8 Voltot?

N27 kuka, ott vana legjobb helyen. Még 50kHz környékén is eszméletlen sok veszteséget termel, vagy nagyon sok menet kell rá. Egy N87 megváltás hozzá képest.
Amúgy meg a PC-táp az PC40 vagy PC44 szokott lenni, sokkal jobb választás.

Nem az van, hogy "kell", hanem valami feszről el kell, hogy induljon, különben nem lenne segédfesz sem, ami üzem közben táplálná. Az pedig, hogy a nagy ellenálláson át a Vcc-n lévő elkó természetesen nem engedi ugrani a feszt, egyértelmű. Leragadtál egy rossz értelmezésnél.
Nyugodtan adhatsz neki külön tápfeszt is, viszont gyári cuccban minek alkalmaznának ilyent?

Ma értem csak rá foglalkozni a táppal, közben érkezik egy erősebb leválasztó trafó, de úgy néz ki, most nem lesz rá szükség.
Tüzetesebben átnézve a trafó szekunder kivezetéseit, rájöttem, hogy nem volt jól bekötve a 10V-os kimenet egyenirányító kettősdiódája. Az egyik anódját áttettem egy másik kivezetésre, amiről úgy ítéltem meg, hogy az lesz a párja a másiknak, és beindítottam. Az áramváltón a csatolt jelalakot kaptam, ez szerintem már jó lesz.
10W terhelés, 0,1V, 2us/div
A FET melegedés megszűnt, 10 perc terhelés után még kézmelegnek sem lehet mondani. Most tesztelem 40W-tal, ha itt sem lesz probléma, akkor el lehet mondani, hogy egy rossz egyenirányító dióda bekötés szórakozott velem. De ez nem gond, ebből is tanultam.

Egy régi konstrukció lehetett akár 20-30 kHz körüli is, a nagy teljesítményhez pedig nagyobb vas nyilván. Ha pedig a szekundert több verzióban is használták, nagyobb tekercselési tér ( ablak ) kellett, így nagyobb vasmag is.
Szedtem már szét hasonló méretű trafót és nem középső légréssel, amit egy STR-F... ötkábú hajtott jó alacsony frekin.
A 100 watt környéke meg egyáltalán nem nagy egy ipari, kikísérletezett flybacktól. 150 watt megy sajátban is...