Hamarosan egy rövid szerver karbantartás lesz. Ha nem töltődne be az oldal, kérjük várj türelemmel! Köszönjük!
(Addig biztosan van olyan fiók, amiben pont most van idő rendet rakni :D)
Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű táp 230V-ról
 
Témaindító: cimopata, idő: Szept 13, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   478 / 782
(#) airwalker válasza Zupp87 hozzászólására (») Szept 28, 2014 /
 
Közbe már találtam légrés nélküli EPCOS ETD39-et. Erre viszont az anyaga nincs ráírva
(#) Zupp87 válasza airwalker hozzászólására (») Szept 28, 2014 /
 
Szerintem egy próbát megér. Ha túlságosan melegszik a vas, akkor keresni kell másikat. Véleményem szerint névleges terhelésen 40-50 fokos vashő (amit ugye részben a tekercsek vesztesége is okoz) elfogadható. Ha rövid ideig sem bírja a kéz, akkor viszont másik vasat kell keresni.
(#) Zupp87 válasza Zupp87 hozzászólására (») Szept 28, 2014 /
 
Hozzáteszem még, hogy általános célra egy PC táp vas is megfelel ZCS táphoz.
Én speciel nemrég raktam össze egy Skori-féle önrezgő rezonáns tápot, aminek végül 180kHz-re sikeredett az üzemi frekvenciája (a max. teljesítményt 50W-ra méreteztem). Szkóppal mérve kisebb terhelésen is (kb. 10-15W) szépek a jelalakok, az üresjárati teljesítményfelvétel pedig kb. 1W (üresen 140kHz-en ketyeg). Ja, és a lényeg: FET-ek 5N50, vasmag N26 fazékmag. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredetileg 70kHz-re terveztem a tápot, de a kis gyűrűmag korlátozottan fogadta a szilikonos huzalt, így 180kHz-en úgy 60mT a gerjesztés, és 120uH a szórás, ami azonban csak 100W fölött jelentene gondot.
A hozzászólás módosítva: Szept 28, 2014
(#) airwalker válasza Zupp87 hozzászólására (») Szept 28, 2014 /
 
Köszönöm a választ!
(#) mark.budai hozzászólása Szept 29, 2014 /
 
Sziasztok! A hozzáértőket szeretném kérdezni, ők úgy is tudják a dolog előzményét.
A múltkor egy skori féle önrezgő rezonáns táppal sokat szórakoztam, mire beállítottam a rezonáns működést, ami a gate trafó tekercseinek nagy induktivitása miatt elég magas, ~100kHz-es frekit jelentett.
Akkor volt egy (kicsinek tűnő) probléma vele, a felső fet nagyon melegedett. Akkor félretettem, volt más dolgom is, de most elővettem. A primer áram továbbra is szép színuszjel, nagyon közel van a rezgőkör rezonancia frekvenciája, és az oszcillátor frekije.
Akkor azt hittem, hogy a gate trafó rakoncátlankodik, a szigeteletlen magon sérülékenynek tűnt a vékony zománchuzal, most újratekertem, immáron vastagon szigetelt vezetékkel. Ez enm oldotta meg a problémát.
A szekunder egyenirányító diódákat többször is cseréltem, hátha ezekkel van a gond, és beterhelnek, nem ez a baj, sajnos a fet továbbra is melegszik. 24V 40W-os izzó van terhelésnek bekötve. A 24V-os kimeneten ez egyértelmű teljesítmény, a 10V-os kimeneten 1A folyik rajt, így 10W-nyit terhel. A 230V-ról ennél a 10W-os terhelésnél 54mA-t vesz fel a táp, ez 80% körüli hatásfokot jelent, ami szerintem ilyen kis teljesítménynél egész jó.
Terhelés nélkül 14,8mA-t mérek a 230V-os oldalon, a fet hideg marad. A táp ilyenkor is beindul, a szekunder oldalon mérhető 27, ill 12V feszültség.
Mi lehet a baj? A fet IRF840, a másik tápom (ez először épített), ami teljesen ugyan ez, szépen működik, ugyan ilyen fetekkel, ekkora terheléssel sem melegedett hosszabb terhelés után sem. Itt a melegedés mindkét terheléssel 20-30mp után már érzékelhető, annyira melegszik, hogy megégeti az ujjamat.
Egyetlen változtatás van a tápokban, a soros induktivitás most nem fénycső elektronika magjára került, hanem PC tápból bontott EI19-es trafóra, aminek 0,5mm-es távtartót tettem a két fél magja közé, így biztosítva az 1mm-es légrést.
(#) ferci válasza mark.budai hozzászólására (») Szept 29, 2014 /
 
Az egyik lehetséges választ te is tudod ezek szerint... a soros L értéke ugyanaz legalább, mint a másiké? A légrés nagysága egy dolog.
(#) mark.budai válasza ferci hozzászólására (») Szept 29, 2014 /
 
Ennél a tápnál 74uH lett az egész induktivitás, ebből olyan 70uH a soros induktivitásé, a jól működő tápban csak 54uH lett a soros induktivitás, annál a rezonáns kondik értéke is más, abban 2x47nF volt, ebben csak 2x22nF.
A hozzászólás módosítva: Szept 29, 2014
(#) ferci válasza mark.budai hozzászólására (») Szept 29, 2014 /
 
Akkor mégis egész más... az általában nem mindegy, milyen tagokkal jön ki ugyanaz a freki..
Szerintem...
Próbálj visszatérni a másikhoz.
(#) etm hozzászólása Szept 29, 2014 /
 
Jó estét Mindenkinek! A mellékelt rajzon tudja-e Valaki megmondani,hogy az UC3842 táplálásához minek kell a c1-es kondi?Mert indításkor azon növekszik a fesz,míg el nem éri a 13.8 Voltot,hogy az IC beinduljon.És ha direkt egyből kapná meg a 13.8 Voltot? Mi a szerepe a kondinak? Üdv!

mostani.jpg
    
(#) ferci válasza etm hozzászólására (») Szept 29, 2014 /
 
A C1 az egyenirányított 230-at, 320 V DC-t szűri...
Rossz a logikád... azon már régen több van, amire az IC fesz eléri a szükséges voltot... de ez hosszú...

Egyből is odaadhatod neki a 13.8-at, de jobb úgy, ahogy a rajz van.
A hozzászólás módosítva: Szept 29, 2014
(#) mark.budai válasza ferci hozzászólására (») Szept 29, 2014 /
 
Kisebb terhelésre Laci szerint kisebb kondi, és nagyobb induktivitás érték kéne, az előzőnél ez több, mint 100W-ra lett volna jó. Ráadásul nincs olyan nagy eltérés, nyilván az ésszerű határok közt kell maradni.
Nem tudok visszatérni, ez egy teljesen más táp, más a gate trafó Al értéke, így a 13 menethez tartozó induktivitás is más.
(#) ferci válasza mark.budai hozzászólására (») Szept 29, 2014 /
 
Jó... mindenesetre a 2x22 és a 2x47 nem kicsi eltérés.
Próbáld valahogy megnézni, hogy a felső FET mit kap a gate-re az alsóhoz képest és mit csinál.. elképzelhető, hogy lassabban nyit ki teljesen és máris nagy rajta a veszteség.
... vagy kisebb a nyitófesze vmiért, tehát lassan is fut fel.
A hozzászólás módosítva: Szept 29, 2014
(#) ferci válasza mark.budai hozzászólására (») Szept 29, 2014 /
 
Egyébként ha számolok az értékeiddel, akkor kb. 18 kHz az eltérés rezofrekin a régihez képest és ennél 88 kHz-en szeretne menni ( 74 uH és 44 n ) a "rezgőkör"...
Kérdés, a gate-kör mit szól ehhez.
(#) lorylaci válasza mark.budai hozzászólására (») Szept 29, 2014 /
 
Most így látatlanba nem tippelgetnék.
Végig kellene szkópolni. Elő a leválasztótrafóval, majd bögd rá: A csatorna az alsó FET gate, B csatorna a félhíd. A csipesz pedig menjen a primer negatív tápra (alsó FET source).
Ebből sok minden kiderül.
(#) lorylaci válasza solti_imre hozzászólására (») Szept 29, 2014 /
 
Mondtam, hogy használd ki a két csatornádat: A csat az a gate, D csat a drain (félhíd). Úgy sokkal többet látni. Érdemi dolgot valóban nem látni. Az IC védelemei közül csak a túláram latch-up, tehát szükséges UVLO-ba vinni.

Még egy dolgot érdemes megnézni: Tekinte, hogy a nyákterv egy nagy rakás kaki: A szkóp csipeszét közvetlen az IC 4. lábához tedd, Az A csati követvetlen 5-ös lábhoz, a B csati közvetlen 6-os lábhoz.
Miután a páláyk teljes kószák, akármilyen zavar-valami indukálódhat. A tippem az, hogy így teljesen mást fogsz látni. Másrészt jó lenne, hogy kinagyítanád alul. A 300ns blank time csakis az alsó MOSFET bekapcsolása után vonatkozik (ezért is kell az A csatorána a gate), utána szinte bármilyen kis >2V imzpulus jön az rögtön túláramba hajt.
A hozzászólás módosítva: Szept 29, 2014
(#) diamik hozzászólása Szept 29, 2014 /
 
Jó estét!

Van itt az oldalon a cikkek között ez a jó kis kapcsolás: kapcsolóüzemű tápegység Nagyon jó a cikk, csupán a működési leírást hiányolom. Esetleg a cikk szerzője tudna írni róla néhány gondolatot? (mi mire való benne, hogy működik) Szeretném megérteni a működését!
A hozzászólás módosítva: Szept 29, 2014
(#) mark.budai válasza lorylaci hozzászólására (») Okt 2, 2014 /
 
Sajnos a leválasztótrafóm gyenge volt ahhoz, hogy beinduljon a táp. (Tekernem kell valami erősebbet, ha továbbra is ezekkel a tápokkal akarok foglalkozni.)
Ge Lee ajánlására megnéztem mégegyszer az oszcillátor frekijét.
Mindenek előtt egy kérdés: Ha be van hangolva a rezgőkör, ha nem, a szekunder oldalon ég az egyenirányítás előtt ugye az oszcillátor frekijét mérhetem? Azaz akármekkora (persze ésszerű határokon belül) a rezgőkör rezonanciafrekvenciája, nem azon fog rezegni a táp, hanem az oszcillátorén?
Tegnap ráakasztottam a szekunder oldalra, itt a periódusidő 15us-ra jött ki, ami 66kHz-et jelent. Ezek után visszaraktam a 47n-s rezonáns kondikat, és tekertem le az induktivitásból pár menetet, hogy 55uH legyen (a főtrafó szórási induktivitása 4 és 5uH közt van valahol, most pontosan nem emlékszem), így 97nF és 60uH lett a két érték (66kHz).
Azon nyomban meg is mértem áramváltóval a primer áramot, hát kiábrándító. Papíron ki van számolva a rezonáns kör ekkora frekire ( a szórási induktivitást úgy mértem, hogy az egyik 24V-os tekercset a 0-val összezártam, azaz ezen az ágon terhelve kéne a legjobbnak lennie), mégis ilyen áramok folynak a primeren. Lett pár kép, feldobom őket, ráírom az adatokat. (A 10W-os nagyon nem tetszik, úgy sejtem, itt valami nincs rendben.)
Ja az áramváltó.. Jobb híján egy fénycső elektronikából bontott kicsi gyűrűmagra készült, a primer egy drót átfűzve a magon, 13 menet a szekunder, amit egy 33ohmos ellenállással terheltem le.
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2014
(#) lorylaci válasza mark.budai hozzászólására (») Okt 2, 2014 /
 
Ez egy önrezgő táp, szóval nem tudom pontosan mit értesz oszcillátor alatt, maga az egész nem más, mint egy nagy oszcillátor.

Az önrezgő táp nagy terheléseknél közel a primer körben lévő szórt indukvitiás és rezonáns kondi által diktált frekvencián rezeg. Mivel a gate trafó primerén lényegében a főtrafó árama folyik át, ezért ez adódik.
Ha jól nézem nálad 66kHz a freki (15us periódusidúdő), és ez egybecseng a rezonáns értékkel eddig oké.

Üresjáratban az előbbi trafón csak a mágnesező áram folyik át, aminek alakja pedig háromszögszerű, így ez rendben van. A 40W-os terhelésen is rendben van.

Mindenképpen kellene leválasztó trafó. 40W-ot nem bír el a leválasztó trafód? A gate jeleket kellene megnézni. Ami nagyon nem stimmel az az első szkópábra, ott jó lenne kideríteni mi történt, és szerintem a gate jeleknél lesz a kutya elásva.
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2014
(#) mark.budai válasza lorylaci hozzászólására (») Okt 2, 2014 /
 
Oszcillátor alatt a gate trafóra és a fetek gate kapacitásaira gondolok.
Ez a leválasztó trafó egy csöves erősítő táptrafója, aminek egyik szekundere 230V-ra lett tekerve, gondolhatod, mekkora áramot bír.. Holnap össze legózok egy izmosabb darabot, és megmérem vele, amit írtál egyik nap.
Valami közben eszembe jutott.. A 10V-os kimenet úgy van, hogy a GND-je a trafó felső kivezetésére megy, az egyenirányító kettősdióda anódjait pedig 4 helyre lehetne bekötni. Lehet, hogy nem jó az a 2, amit választottam? A másik tápban így működött, de lehet, hogy ennek a trafónak más a bekötése. Holnap még ezt is kipróbálom, lehet, hogy erre a csúnya jelalakra gyógyírt jelentene.
(#) lorylaci válasza mark.budai hozzászólására (») Okt 2, 2014 /
 
A fetek gate kapacitásának kis szerep jut, legfeljebb nagyon kis terheléseknél. A gate trafó tud befolyásolni akkor, ha például betelít.
Ezeket a bekötéseket én így nem érte, tudnál egy kapcsolást rajzolni? (bár lehet úgy már te is látnád, ha asszimetria van a szekunderen)
Mit akarsz ezzel táplálni?
(#) mark.budai válasza lorylaci hozzászólására (») Okt 2, 2014 /
 
Értem..
A PC tápokat Te is ismered, hogy néz ki a szekunder oldaluk. Van egy középkivezetés, ez a GND. A legnagyobb feszültségű tekercsekből (kétutas egyenirányítással) lesz 24V körüli fesz, a kisebbeket igazából én sem tudom, az AT tápokban csak 5V volt, de attól még 6 kivezetés van összesen, nem csak 4. Bár ebből általában 2-2 össze van kötve, de holnap tüzetesebben átnézem azt a bekötést.
Egy digitális forrasztóállomást táplálok majd róla. Két állapota van, amikor fűt a páka, és felveszi az 50W-ot (24V-ról) , és amikor nem fűt, csak az elektronika működik, ami kimerül egy PIC, egy műveleti erősítő, és az lcd + háttérvilágítás fogyasztásában.. (Ez megy a 10V-ról.)
Ez a második épített, a linken lévőt kb egy hete fejeztem be, ugyanez a tápegység, ugyanez az elektronika, azóta szépen működik.
(#) latyakosa hozzászólása Okt 4, 2014 /
 
Üdv,
Volna egy közel 20 éves PC tápegységéből maradt trafó.
A trafó méretei alapján EE55 magból lévőnek tűnik a ferrit.
Megvan még a nyomtatott áramköri lap is, igaz alkatrészek nélkül. A primer meghajtás módját szeretném megfejteni a segítségetekkel, illetve reprodukálni a mai kor eszközeivel.

Az áramkör primer részén az tűnik fel, hogy összesen egyetlen komolyabb teljesítmény kapcsoló elemet találok. Első tippre Flyback-nak tűnne, azonban ekkora teljesítményre (szerintem bőven 100W felett lehetett, a primer olvasó biztosíték 8A-s) nem ez tűnik megfelelő topológiának. A másik érdekesség, hogy a litze tekercsek között nem találok vastag szigetelést.
A primer oldali "főtekercs" mindössze 601mikro Henry. Primer oldalon még egy asszimetrikusan megcsapolt tekercs van 0,57 és 2,14 mikro Henry induktivitással.
Mi lehet még ha nem flyback topológia ?
(#) Tambi hozzászólása Okt 4, 2014 /
 
Kedves Fórumtársak!
Segítségeteket kérem a mellékelt UC384x adatlap 10. oldalán található kapcsolás megértében. Amennyire én tudom, a tápláló AC feszültség 2*GYÖK2 - szerese jelenik meg a primertekercsen, ami 230 Veff esetén is 650 V körüli, eltekintve az induktivitás esetleges túllövésétől, amit ideális esetben a BYV26e, valamint a 0,01 µF - 39 kOhm RC-tag megszüntet. Az alkalmazott IRF830 FET csupán 500 V-os, a leírás pedig egy hivatalos gyári applikációban található (nem egy kézzel rajzolt "próbakapcsolás"-ban), de egyébként is számtalan hasonló megoldás kering a neten. A kérdésem: miért nem megy tönkre a FET?

Vagy mégis???

Köszönettel; Tambi
(#) lorylaci válasza latyakosa hozzászólására (») Okt 4, 2014 /
 
Van szekunder oldalon fojtó? Ha nincs (én nem látok), akkor csakis flyback lehet. A 601uH az saccra ok flyback induktivitás.
Szóval egész biztosan flyback. A litze nem feltétlen a túl nagy freki miatt kell, hanem azért, mert a flybacknél nagyon nagy az áramhullámosság a szekunderen (még CCM flybacknél is).

A következő hozzászólásban pont egy UC384x kapcsolás van, amivel tökéletesen lehet flybacket csinálni, de hasznhatsz TOPswitch-et vagy bármi mást is. Szinte akármilyen árammódú szabályzóval, egy sönttel és egy MOSFETtel meglesz a flyback tápod.
(#) lorylaci válasza Tambi hozzászólására (») Okt 4, 2014 /
 
A primer tekercs feszültsége nem pontosan így van, a primer csúcsfeszültség az alábbi három tag összege:
- primer egyenirányított fesz (230VAC-nál 322VDC)
- transzformált szekunder fesz = áttét * (szekunder fesz + dióda nyitfesz) (uttóbit érdemes figyelmebe venni angy áttétek és kis szekunder feszek esetében)
- tullövés

Amennyiben kvázirezonáns TM-re illesztesz (transzformált szekunder fesz = primer egyenirányított fesz), akkor a 700V-os MOSFET is kevés a tullövések miatt, pláne ha spróolni akarsz az RCD snubberen (800-900V kell). A jelen kapcsolásban nagy spórolás van 60W kimenőre 2W snubber van, 5W snubber esetén lenne lenne 700V körüli FET elég.

A MOSFET feszültségén úgy lehet sprólni, hogy tegyük fel 12V kimenő esetén nem az ideális 25 körüli, hanem mondjuk 10-es áttétet alkalmazol. Ekkor a visszafesz az csak úgy 130V, szóval 330+130=460, és még mindig van valamennyi a túlfeszre. Ekkor közel sem lesz kvázirezonásn működés, de ez fix frekis IC, szóval nem érdekes.

Másrészt semmit nem mondanak a trafóról. Amennyiben pl a szekunder védőföldre van kötve, úgy nem szükséges 6-7mm, csak 3-4 mm creepage/clearance. Sőt ha a TEX-E-t, vagy más extrudált szigetelésű huzalt használnak, akkor a trafón belül creepage/clearance-ra alapból nem kell figyelni. Ez mind kisebb szórt induktivitást és így kisebb tullövést eredményez. Sőt lehet a priemrt nem szimpla, hanem dupla szendvicsre tekerni, sőt TEX-e esetén a szekunderrel is együtt tekerhető, a parazita kapacitások rovására. És ha a zavarkibocsátás nem érdekes,(van valami adat róla az adatlapban?) akkor így tovább csökkenthető a szórt induktivitás, és így a snubber igény.

Legtöbb esetben megéri CCM-et alkalmazni, és az áttét trükközésével a feszt csökkenteni, ugyanis 700V-tól jelentősen rosszabbak a MOSFETek, a legjobb MOSFETek 500-650V környékén vannak (gondoljunk a superjunction mosfetekre).

Remélem érthető voltam.
(#) etm válasza ferci hozzászólására (») Okt 4, 2014 /
 
Hello!Igen,az világos! Én csak arra szerettem volna választ kapni,hogy miért kell az,hogy az UC3842-es úgy induljon,hogy a 7-es lábán növekedjen a fesz? Mi változik ,vagy miért rosszabb az az eset,ha direkt egyből kapja meg a tápfeszt a 13.8 Voltot?
(#) lorylaci válasza Zupp87 hozzászólására (») Okt 4, 2014 /
 
N27 kuka, ott vana legjobb helyen. Még 50kHz környékén is eszméletlen sok veszteséget termel, vagy nagyon sok menet kell rá. Egy N87 megváltás hozzá képest.
Amúgy meg a PC-táp az PC40 vagy PC44 szokott lenni, sokkal jobb választás.
(#) ferci válasza etm hozzászólására (») Okt 4, 2014 /
 
Nem az van, hogy "kell", hanem valami feszről el kell, hogy induljon, különben nem lenne segédfesz sem, ami üzem közben táplálná. Az pedig, hogy a nagy ellenálláson át a Vcc-n lévő elkó természetesen nem engedi ugrani a feszt, egyértelmű. Leragadtál egy rossz értelmezésnél.
Nyugodtan adhatsz neki külön tápfeszt is, viszont gyári cuccban minek alkalmaznának ilyent?
(#) mark.budai válasza lorylaci hozzászólására (») Okt 4, 2014 /
 
Ma értem csak rá foglalkozni a táppal, közben érkezik egy erősebb leválasztó trafó, de úgy néz ki, most nem lesz rá szükség.
Tüzetesebben átnézve a trafó szekunder kivezetéseit, rájöttem, hogy nem volt jól bekötve a 10V-os kimenet egyenirányító kettősdiódája. Az egyik anódját áttettem egy másik kivezetésre, amiről úgy ítéltem meg, hogy az lesz a párja a másiknak, és beindítottam. Az áramváltón a csatolt jelalakot kaptam, ez szerintem már jó lesz.
10W terhelés, 0,1V, 2us/div
A FET melegedés megszűnt, 10 perc terhelés után még kézmelegnek sem lehet mondani. Most tesztelem 40W-tal, ha itt sem lesz probléma, akkor el lehet mondani, hogy egy rossz egyenirányító dióda bekötés szórakozott velem. De ez nem gond, ebből is tanultam.
A hozzászólás módosítva: Okt 4, 2014
(#) ferci válasza latyakosa hozzászólására (») Okt 4, 2014 /
 
Egy régi konstrukció lehetett akár 20-30 kHz körüli is, a nagy teljesítményhez pedig nagyobb vas nyilván. Ha pedig a szekundert több verzióban is használták, nagyobb tekercselési tér ( ablak ) kellett, így nagyobb vasmag is.
Szedtem már szét hasonló méretű trafót és nem középső légréssel, amit egy STR-F... ötkábú hajtott jó alacsony frekin.
A 100 watt környéke meg egyáltalán nem nagy egy ipari, kikísérletezett flybacktól. 150 watt megy sajátban is...
Következő: »»   478 / 782
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem