Próbáld ki, hogy forrasztó pasztát teszel a padekre és abba beleteszed az IC-t, majd meleglevegőt adsz neki amíg kifényesedik. Nagyon ritkán kell javítgatni. Régen kiröhögtem az öregem, hogy semmit sem lát, ma rajtam nevet a kislányom

Kipróbálom! Hol veszed és milyen pasztát használsz?

Igen... pont ilyenre gondolt és tegnap tetted be a rajzot. De még ezt sem olvassák el...

Bevallom ólmosat, a linken láthatót egy hegyes tűvel nyomom a helyére.
A paszta. Amivel nyomom.


Z.

Sziasztok!
Szedtem szét ma pár PC tápot, és számomra furcsa dolgot találtam, mindd a 2ben EI33 volt, az egyikben EI33ASA a Másikban EI33C.A furcsaság az bennük hogy az ASA jelűn több huzal van, a C-sen pedig kevesebb, súlyra is különböznek, az egyiknek a csévéjére 4.XM a másikéra 2.FW van írta.Ezek a számok mit jelentenének?
Előre is köszönöm.

Lefaragja. Nekem azért nagyon furcsa, hogy az adatlap szerint, nincs gate ellenállás és mégis 290 ns a kikapcsolási idő. Vagy csak elrajzolták? Mert később van egy rajz, ott 25 ohm van bent. Még negatív feszt is kap a gate, ami azért nagyon jótékony hatású tud lenni.

Itt egy gyári megoldás (mondjuk ez DC/DC konverterben van, 50kHz). Az IR2101 kimenete 130/270mA-t bírna, ez van megfejelve BC847 PNP/NPN párossal (.13t), ahol az Ic=100mA max. lenne, ha DC-ben lenne használva.
Bocsi, félrement Transztyuszeres-nek szántam.

Nem. Mi a cél? Nagyobb feszültség elérése? Ahhoz kettő, vagy 4 darab sorbakötött akkumulátor kellene -és egy töltő, de áramkorlátozással. Túl nagy áram tönkreteszi az akkumulátort - és a transzformátort, de a graetzet sem kíméli.

Én furat szerelt párti vagyok annak ellenére, hogy utálok fúrni.

Az elvi megoldás részére gondoltam felhívni a figyelmet, ahol egy fetmeghajtó IC 270mA-es kimenete egy 100mA-es tranzisztorral van megerősítve.

Ez a régi gate meghajtásom csak lehúzó BC327-tel.
Az alsó a gate jel, nincs miller plató, ZVS-ben megy, az IR nyitja diódán keresztül.
Szerintem elég gyors a lezárás, 2us/DIV:

Nagyítsd ki, mond meg hány ns a 90->10% na meg a 10->90% (előbbi fontosabb), aztán majd meglátjuk. Na meg ugyanezt akkor, amikor mondjuk 10A áramot szakít meg a FET, kiváncsi leszek a kikapcsolásodra nagyítva.

IR2153 számomra rég felejtős, van egy valag IRS21531D-m, ami ugye 600ns és benne van a dióda a tokban. Ha már muszály ilyet használni, akkor ezt választanám.
Pórbálj ki gyári gyákot (Mondjuk ezt), stencilt (házilag is lehet csinálni alu lemezből, de én abból is már gyárit használok) és pasztát. Ezek után már csak egy csipesz kell. Az eredmény kész csoda lesz.

Az Uds-en látható 50Hz-ből saccolva itt 600W-on ment azt hiszem.

Ebből megint nem sokat lehet lárni. Nagyítsd ki, (hogy ymondjuk 50ns/osztás legyen), aztán meglátjuk.
Nekem ugye digit szkópom van, ami kapsából méri az ilyeneket, nem kell ránagyítanom. De analógnál rá kell nagyítani, hogy le tudj ilyen adatokat olvasni. Post például csak annyi látszik, hogy 200ns alatt vagy.
Aztán jó lenne ezt áram megszakítása közben látni. Akkor is le tudja -e rántani a PNP 1V alá a gate-et, vagy lebeg egy darabig a miller-plató környékén.

Majd jövő héten mérek és fotózok, a cégnél van a műhelyem sajna.

Ez egy régebbi mérés 5us/DIV Uds, Ugs a 100 Ohm, dióda, kondis verzióból terhelve.
Tudom nem sok látszik, nem teljesen ZVS, a felfutás kicsit "fűrészel", a lefutásban meg benne a törés, amit említettél.
Ennek ellenére komolyabban nem melegednek a fetek(250-300nC-t hajt), de kipróbálom smd-vel is már csak azért is. Ha hétfőn megrendelem, csütörtök délelőttre nálam van.

A trafós meghajtást két dolog miatt használják a PC tápokban, egyrészt muszáj, mert galvanikus kapcsolat van a szekunder és a vezérlés (szabályozókör) között, másrészt olcsóbb és biztonságosabb egy egyszerű pwm vezérlő + trafó mint a szinteltolós fetmeghajtók.
Az a plusz tekercs amit a meghajtótrafón látsz az áramváltó, ahogy katt is írta. Viszont nem az a szerepe hogy a meghajtást segítse, hanem épp ellenkezőleg. Átfolyik rajta a primer áram, viszont a meghajtással ellentétes irányú feszültség lesz rajta. Egy adott áramon gyakorlatilag söntöli a meghajtójelet. Nem tartom elegáns megoldásnak, de az esetek zömében működik. A gyakorlatban is kipróbáltam, véletlenül rövidrezártam egy átalakítás alatt lévő tápot, amire az eszeveszett sziszegéssel reagált, de a tranyók túlélték a dolgot. Semmilyen más védelem vagy áramkorlát nem volt még bekötve, csak ez működött.

És hogy miért nem használja senki (rajtam kívül) a gate trafót. Nem szeretnek tekerni, legtöbbször fogalmuk sincs hogy mire meg mennyit, és hogy hogyan. És egy ilyen egyszerű megoldású IR-es tápba nincs is rá szükség. Ha műszaki szemmel elég kritikusak akarunk lenni, akkor a trafó valóban nem a legjobb megoldás. Ha viszont azt nézem hogy nekem 1db trafó vígan meghajt 4db 50A-es IGBT-t, akkor ez a kijelentés már egész máshogy néz ki, mint ahogy akkor is ha piszkálni kell a vezérlést, mert akkor ugye le kell a főkörről választani hogy ne csapjon agyon, amihez megint csak szükség van a trafóra (vagy valami optós meghajtásra).

És akkor hova van kötve a T2.2-es trafó? ( rajz, alsó bal szélén ) Vagy az mi benne egyáltalán, mert a rajzon ott van.

Azt értem is, hogy nem szeretünk tekerni, de itt van készen kibontva. Feltételezem, hogy sorozat termékre egyszer kifejlesztik utána 100000 darabszám csak össze kell hányni. Köszi Mindenkinek az infót.

A T2.2 a tranzisztor meghajtó trafó egyik szekundere, ami a KA7500 4-es lábára megy túláram esetén a holtidőt az egekig növelve azon a komparátoros IC-s megoldáson kersztül.

Úgyhogy az az egymenetes tekercs pontosan a T2.2-re dolgozik mint túláram védelem.

Is!

A másik szerepe, hogy a terheléssel arányosan növelje a meghajtásnál a bázisáramot, ahhoz hozzáadódik és egyben biztosítja, hogy kis áramoknál ne szaturáljon feleslegesen a kapcsoló tranzisztor feleslegesen növelve a kikapcsolási idejét alacsony kitöltésnél. És! segít az éppen nem vezető kapcsolóelem lezárásában/zárva tartásában. Ügyes kis ötlet amit PC tápokban is ezer éve alkalmaznak.

Azok a transzformátorok egy adott dologra lettek kitalálva. Egész másként akarják sokan használni.
Ha például rezonáns tápot akarnak belőle akkor át kell tekerni mert túl szoros csatolásúak.
Nem arra valóak alapból. Ha mégis az eredeti kialakítást akarják használni akkor pwm tápot csináljanak.

Itt gate-trafókról beszélgetnek éppen, ahol a laza csatolás sosem jó...

Ránézésre az is áramkorlát megoldás, de a legtöbb tápban ilyen nincs, csak az az 1-2 menet amiről írtam.

Túláram esten még növeli a kitöltést az egekbe?

Pont az előbb írtam le hogy éppen az ellenkezőjét csinálja. Tényleg felesleges ide leírni bármit is...
Valóban "ügyes" kis dolog, de egyetlen szerepe van, a rövidzárvédelem.

Szendi nem azért nem fogja tudni használni, hanem mert tranyók meghajtására lett méretezve. Itt meg ugye feteket hajkurászunk.

Attól, hogy leírtad még nem értek egyet Veled! Egyikünk sincs az abszolut igazság birtokában!

A tranzisztoros kapcsolófokozatoknál a HFE alacsony ezért elég nagy bázisáramra van szükség amit enélkül a megoldás nélkül elég nehéz lenne biztosítani, a többit már én is leírtam

Nem is kell, próbáld ki, vagy rajzold be szimulátorba. Tegnap is írtál valamit azon még szórakoztam, mert jó volt mosolyogni miközben éppen 40 szál apró kábelt kellett blankolnom mindkét végén, de ez már inkább fájt.