1nF-os tantál? Hm. Szerintem én olyat még nem láttam...
Cseréld ki őket valami jobb minőségű fóliára (pl. MKP/PP/polipropilén).

Kicsi és kék színű...Lehet akár kerámia is...Passz. Ez az egy fajta volt lomexiában Zavarni nem zavar a fesz csúszás, csak érdekelt hogy mitől ilyen. kb 2 perc alatt beáll a + 0,5 V. annyival lejjebb állítom és kivárom. Köszi a segítséget.

Mi a lomexes kódja vagy típusa?

ez egy jó kérdés. Mivel a lomexes webshopban nem találtam a képét így nem tudom. Kék, kicsi és lekerekített szögletes...(hu ezt jól megaszontam ). bementem és a kérésemre hogy 1nF ezt adták.

De holnap megnézem.

Sziasztok!
Én is építek egy labortápot maga a táp már működik is, csak hát akadt egy kis gond akkor amikor mérem a feszültséget a kimeneten egy atmel mikróvezérlővel teszem (tenném) ezt. Na az a problémám hogy a tápegység kapcsolás a negatív ágba méri az áramot egy sönt ellenálláson ha ezután közösítem az atmel és a kimenet gnd -jt akkor áthidalom ezt az ellenállást onnantól fogva nem működik az áram korlát, ha eléteszem akkor meg ha változik a terhelés a kimeneten akkor rossz eredényt mérek mert bekever a söntön eső feszültség. Erre a problémára valaki tudna valami gyógyírt esetleg egy rajz. Előre is kösz!

Használd az áramkorlát söntjén eső fesz-et áram mérésre

De én a kimeneti feszültséget szeretném mérni nem az áramot!

Akkor boccs.
A közösítés akkor lesz sikeres, ha a mikrovezérlő tápja galvanikusan független a mérendő vellanytól.

A válasz egyértelmű, és szinte minden labortápnál így kell eljárni. Minden műszeregységnek külön független táp kell ! Tehát külön trafó(tekercs), graetz, puffer, feszstab. Szerencsés esetben a meglévő trafóra is fel lehet tekerni az a pár menetet.

Én épp most csinálok egy ilyen átalakítást, mert aki csinálta az én tápomat az is egyetlen tekercsről táplálta mindhárom műszeregységet.(Nekem 2x 40 menetet kellet feltekernem a toroidra pluszba, a 3. műszeregység külön trafót kap hogy külön lehessen kapcsolni)
Persze a második csatorna ezért sosem volt jó, és kinyírtak vele pár ICL7107et.

Engem érdekelne az avr-es mérőd, ha megmutatnád!

Szia!

Kapcsolási rajzot kellene hozzá látni, de itt biztos hogy földelési probléma lesz.

Nincs az atmeledben differenciális A/D bemenet? Nem a GND-hez képest kéne mérnie az A/D-dnek egy bemenetén, hanem két bemenetén a köztük levő különbséget: az A/D + bemenetére menne a táp + kimenete, az A/D - bemenetére meg a táp - kimenete (a sönt okozta hiba), az A/D pedig csak a kettő különbségét méri.

Persze megoldás lehet az is, amit mások mondanak: ha független táppal állítod elő az atmel tápját, akkor annak oda kötöd a GND-jét büntetlenül, ahova akarod.

Köszönöm a gyors válaszokat! _vl_-irt nincs benn differenciális de megpróbálom úgy hogy megmerem az egyik csatornával a pluszon utána a mínuszon az avr GND-jt meg a sönt előtt közösítem. ha ez nem jön be akkor meg teszek be egy külön kis tápot az avr- nek ahogy javasoltátok.
dB_Thunder válaszom hogy egy sima fesz osztón mérném a feszültséget vagyis ez volt az elképzelés. az áramot pedig egy kínából rendelt hall cellás áram mérővel. a nem linearitást meg úgy küszöböltem ki hogy felvettem az ad értékeit úgy hogy közbe mértem az áramot és a kettő értéket ábrázoltam ebbe a programba http://szoftverbazis.hu/szoftver/graph-v4-3--magyar--XR13.html és után na közeli tetem egy megfelelő fokszámú polinommal (a program segítségével) és amit kiszámolt a program csak át másoltam az avr c kódjába. ha van meg kérdésed szívesen segítek de azért vannak szürke foltok szóval nem mindenbe tudok. D
Köszönöm az ötleteket mindenkinek így talán már tudom fojtatni.

A külön-külön mérés valószínűleg működni fog, az egyedüli hátrányát akkor fogod látni, ha a táp kimenetét rángatja az áramkör, de valószínűleg ebben az esetben amúgy is értékelhetetlen lenne a mérés.
Viszont ha megmérted a sönt feszültségét, akkor az áramot is megtudtad (igaz, vélhetően nem túl nagy pontossággal).

Sziasztok!

Korábban Alkotó kolléga foglalkozott ezzel a kapcsolással:
Bővebben: Link
Nem tudom, hogy érdemes-e, de én ebből próbálok kiindulni és ezt átalakítani.
A célom +-30V/10A kimenet.
Az első kérdés ami felmerült bennem:
Miért kell ide az LM723? Ha jól látom akkor ez csak referencia feszültséget ad a műveleti erősítőknek. Mi lenne, ha helyette LM317-el oldanám ezt meg?
Az, hogy hogyan oldom meg a 10A terhelhetőséget nem gond, de hogy hogyan lesz +-0-30V a kimeneti feszültség azt még nem tudom.

Építs (független)duplatápot, úgy lesz meg a +- 30V!

Túl korán írtam, hogy nem tudom megoldani.
Közben elemezgettem még a kapcsolást és ott van TR1 középkivezetése. Ehhez képest meg van a +-30V így ebből a szempontból nem kell módosítanom a kapcsoláson.

Közben arra is rájöttem, hogy LM317 kevés lenne mert a kapcsolásnak kell +-15V és +7,5V mint referencia. Ennek az egyszerűsítésén még gondolkodom.

Az egész kapcsolást úgy szeretném átalakítani, hogy AVR legyen a vezérlés lelke.

Tr1??? Nézd meg jobban, TR1 a referenciához és az opa-khoz kell, a teljesítményt nem onnan veszed le.

Üdv Mindenkinek!
Tervbe van az Alkotó féle 2.7.4-es labortáp megépitése. Már átnézegettem a topic-ot de csak a korábbi verziós rajzokat találtam meg. Ha valakinek meg van, vagy tud egy Link-et, megkérem hogy mellékelje. Előre is köszönöma segitséget!

Szia, szep reggelt!

Hat kerlek akkor nem nezzted eleg jol az oldalakat .
S mivel a segitsegunket kerted eme hianyosag kikuszoboleseben,
ime ITT megtalalod amit kerestel. [Sot meg valaszthatsz, hogy milyen tokozatu ateresztofokozatot hasznalsz az epites soran]
S a kapcsolasirajz.

Szia neked is szép reggelt!
Bocsánat, de ezek fölött valahogy elsiklottam pedig teljesen egyértelmüen ott van a komplett anyag.
Köszönöm szépen a gyors segitséget! ( hogy nem tudtam észre venni )

Nagyon szivessen!
Nem nehez elsiklani felette, ha az ember fia/lanya nem tudja, hogy mit is keressen.
Mi, akik itt vagyunk hosszabb ideje, lattuk/latjuk a hosszaszolasok alakulasat folyamataban.
Igy a valaszt is gyorsabban adhatjuk meg esetenkent.

Úgy érted, hogy Tr2 legyen középleágazásos trafó?

Nem tudom miről van szó, de úgy vélem, Nem középleágazásos trafóra gondol, hanem két FÜGGETLEN szekunder tekercsre.
Így két független tápod lehet, aminek aztán a kimeneteit egymáshoz kapcsolva (egyik minuszát a másik plusszához), szimmetrikus feszültség alakulhat ki.
Az LM723 nem a létező legjobb referencia, de azért elég jó...

Bővebben: Link
Erről a kapcsolásról amit még régen te csiszolgattál. Ebből szeretnék +-30V tápot készíteni.

Akkor két példányban kell megépítened, amihez összesen 2x2 független szekunderre lesz szükséged.

Az ciki mert én kis naív úgy képzelem/képzeltem el a dolgot, hogy a feszültség és áramkorlát beállítása az közös. Akkor ez így nem lehetséges?

Ehhez a táphoz több szekunder is kell darabonként, mert ennek független a referenciája a főtáptól.
Tehát ha duplázod a tápod, akkor minden tekercsből dupla kell, sőt ha mérni is akarsz, akkor az még néhány többlet tekercs.
Nálam két trafó van, amik mindegyikén megvannak a szükséges tekercsek.
10A, előszabályzás nélkül az durva lesz. Ha csak 30V-ból indulsz ki, amihez kell legalább egy 36V körüli bemeneti feszültség, az már akkor is 360W teljesítmény, amit valahová "tenni kell".
Ha ilyen nagy áramra van szükséged, akkor gondold meg Attila86 most készülő tápját (nem tudom hol tart, csúszik a végleges változat, de ennek biztosan a jobbá tétel az oka).

Ha AVR-rel akarod vezérelni, akkor mi akadálya annak, hogy párhuzamosan vezéreljed a két tápot?
Viszont nem tudom, hogy hogyan gondolod a "beavatkozó" mechanizmust az AVR és a táp között, de ha nem tudsz optocsatolót rakni a kettő közé (gyanítom, hogy nem ilyen megoldást gondoltál), akkor táponként fog kelleni egy AVR, és ha közös vezérlést is szeretnél, akkor a kettőjük közé valamilyen optocsatolóval leválasztott kommunikáció (nyilván az egyiknek van "felülete", ahol be tudod állítani, hogy mit szeretnél, és ezt át kell küldje a másiknak), mivel a két táp vezérlését nem kötheted össze galvanikusan, hogy a kimenetek sorbaköthetőek maradhassanak.
Az is megoldás lehet, ha van két AVR (egy-egy a tápokban, ami vezérli azokat - a mérést is meg lehet velük oldani), plusz van egy, ami kezeli a felületet, amin lehet szabályozni meg monitorozni. Ez utóbbi kommunikál optocsatolón keresztül a tápokkal (a bennük levő AVR-ekkel). Ha szeretnéd a számítógépedről tudni irányítani/monitorozni az egész készüléket, akkor mindenképpen valami ilyesmi megoldásban érdemes gondolkodni, hogy a számítógép felé menő csatlakozás véletlenül se legyen galvanikusan összekötve a tápokkal, különben gondok lehetnek, ha a táppal egy olyan áramkört táplálsz meg, amit közben ugyanerre a számítógépre is rá akarsz kötni.

Alkotónak:
Pontosan erről írtam. Köszönöm a kiegészítést.
A 10A-re részemről nem térek ki.

Amúgy a közös áram és fesz állítást meg lehet oldani ettől függetlenül. Melóban is ilyen áteresztőfokozatos táp is van, és egy kapcsolóval lehet közösíteni a két oldalt amivel egyben a beállítás is az egyik oldal dolga lesz.

Igazából még csak érlelődik bennem, hogy milyen tápot is szeretnék építeni. +30V/10A erre mindenképpen szükségem lenne, de a +-30V/10A már csak hab lenne a tortán, de sosem használnám ki szerintem. +-12V/5-10A inkább hasznos lenne.

Csak annyi, hogy erősen válogatni kellene az alkatrészeket, hogy biztosan egyforma legyen a két táp. Vagy mindenféle visszacsatolásokkal szinkronizálni. Nem tudom, hogy megéri-e ez a fáradságot.
A vezérlés max. 1db AVR-re bíznám. Így is egyenlőre csak túlbonyolítom.