Én is most vettem egy labortápot, ahol az alkotója nem tudta hogy minden műszernek külön táp kell. Most kezdhetem széttúrni hogy jó legyen.

Köszönöm.

Megnéztem, a T1 E-C rövidrezárásával kicsit csökken a fesz, néhány voltot, de a DVM szerint kalibrál 20 és 30 V között. Holnap panelvizsgálat nagyítóval és a 2 tranyó kitermelése a napi feladat.

Pont az ilyen problémák csökkentése végett én személy szerint minden házi gyártású panelt beültetés előtt végigmérek sípolós szakadásvizsgálóval...

Azt megtettem, szerintem a forrasztásnál van a gond. Kifogtam egy "jó" szériás folyasztót, ami az üvegszálon is átviszi az ónt Holnap ellenőrzök, és kapírgálok.

Nem mondtad melyik változatot építetted. Az "a" végűben nem tudod felcserélni a B-E lábakat, mert ott a panel adja a helyes bekötést. A huzalozott változatnál ("b") bármi lehet, ott csak rajtad múlik.
"a" változat esetén, ha az áteresztő tranyók egyike sem zárlatos a bázisra, akkor az emitter-ellenállások egyik lábának ideiglenes kiforrasztásával is kiszűrhető a rossz tranzisztor, ami egyszerűbb mint kiszedni az összeset.
A bordától való szigeteltség meglétét is javaslom ellenőrizni, nem csak a kollektorra, hanem a két lábnál is.
Nem láttuk a panelodat, de a mai gyártástechnológiákat feltételezve, ennek hibáját tenném az utolsó helyre.

Szia!

A "B" verziót építettem meg. A tranyók eddíg közvetlenül a bordára voltak szerelve a borda adta a közös collectort. A bázis és az emitter zsugorcsövezve volt. (Tudom, nem helyes a bordára szerelni így, de csak ideiglenesen szereltem, mástrészt odáig el sem jutottam, hogy bárminemű (0,6V) fesznél nagyobb legyen rajta. Azóta szétszedtem és átnéztem, ezek bekötése jó, a tranyók (jó-nemjó vizsgálati módszerrel) elvileg jók. (B-E, B-C között 18 Mohm).

Egy régebbi hozzászólásban találtam egy pár adatot, hogy mit kellene mérjek az IC-n és a megjelölt mérőpontokon. Azokat megmértem, na azok fura értékek lettek. Kezdem sorban:
Zárójelben azok amelyeket a leírások szerint mérnem kellett volna

AC be=25,3V (26V)
R2/+= 33,2V (35V )
Z2/R1= -2V (-5V)
IC1=10,8V (9,9V)
IC2= 3,2 V (3,2V)
IC3= 3,2V (3,2V)
IC4= 24V (21,7-24V)
Ic5= 16,3V (11,3-19,2V)
Ic6= 10,9V (20,5-22,9V)
IC7 = 22,7V (1,7-2,7V)
IC8 =-1,5V (20,5 -23V)
ic9= 0 (0)
ic10 =-1,4V (0,7V)
IC11= -1,8V (1,7-2.7V)
IC12 = -1,2V (0-10V)
Ic13 = 0,2V (3,9 - 5,4V)
Ic14= -0,8V (-1 -20V)

A T3-T4-T5 Tranyókon 0,6V körül van.

A panel vasalásos/ kémiai ónozós módszerrel készült

Hello!
"- Amíg a végfokozaton keresztül kimegy a teljes táp a kimenetre, addig nincs mit nézegetni a táp egyéb részein."
Ezt írtam. Ezt Te figyelmen kívül hagyod? De az összes mérésből most egyetlen egy van ami szót érdemel, az IC14. ebből is látszik, hogy a szabályzó próbálja lezárni a végfokot, csak nem sikerül neki. Vagy is még mindig a végfokban keresendő a hiba. Azt ígérted, kiveszed a tranyókat! Kivetted?
Ha egy kocsi nem indul, akkor először leszedjük a kereket? "Hiszen az nem forog!"
üdv! proli007

Szia!

Természetesen nem hagytam figyelmen kívül. Kiforrasztottam, a T2-t így a fesz 1 v-ra csökkent. A többi mérés csak "szorgalmiból" volt. A különbségk itt voltak a leg szembetűnőbbek, miután elindultam a "kályhától"
Természetesen nem szedem le a kerekeket, de a váltót sem szivesen szedem szét amíg nem hallom hogy berreg a motor

Hello!
Ha a T2-őt kiszedted, és leeset a fesz, akkor azt kell megnézni, hogy vagy zárlatos, vagy bázisáramot kap a T1-től. De ha előtte kiszedted a T1-et, akkor nem lehet. Így vagy a panel átvezet a tranyó bázisa és a GND között, vagy nem jó a tranyó, vagy nem PNP van beültetve.
De a bázisellenállásán feszültséget mérve lehet információhoz jutni.
üdv! proli007

Köszönöm, holnap megnézem és referálok. A típus az ami a rajzon is van.

Üdv!
Arra lennék kíváncsi, hogy mennyire használható a tápegység és körülbelül menyiből lehet kihozni?

http://www.hobbielektronika.hu/cikkek/stabilizalt_labortapegyseg_0-...l?pg=1

Rossz a link.
Ez a jó!
http://www.hobbielektronika.hu/cikkek/stabilizalt_labortapegyseg_0-...a.html

Ezt rendszeresen megkérdezi valaki.
Ezek a legdrágább tételek: hálózati transzformátor, doboz, kezelőszervek (potméterek, csatlakozók, kijelző - ha kerül rá). Ha valakinek van ilyesmije otthon, vagy tud bontani, akkor nagyon alacsony is lehet a végösszeg, míg ha ezeket mind boltból kell megvenni, akkor meg akár nagyon sokba is kerülhet.

A hűtőbordát kifelejtetted, az sem olcsó !

Hello!
Van nekem egy nyomtatóból szerzett AC adapterem aminek bemenet 220-240V~ 1.0A és a kimenete 30V DC 0.4A és ehhez kéne nekem egy állítható feszültség szabályzó, állítható árammal avagy egy labortápot szeretnék belőle készíteni. Ha valaki tudna valami egyszerű kapcsolási rajzot azt szépen megköszönném.

Nézd meg az lm317 adatlapját ,ott kapcsirajzot is találsz

Hello! A 317 az "állítható áram" kritériumát nehezen teljesíti.. üdv! proli007

Lehet áramgenerátorként is használni , két db al már kivitelezhető

Hello!
Igaza van Kaqkk-nak, csak akkor elveszíti az egyszerűség fillingjét.
Én inkább ezt az egyszerű táp elkészítését javaslom. 0,4A áramot akár egy Fet tranzisztorral is simán elviszi, nem kell hozzá külön segédtáp. Hátránya, hogy nincsenek benne digit műszerek. Én egyszerű analógot műszert jobban szeretem egyszerű tápban. természetesen az egyenirányító és esetleg a pufferkondi mellőzésével.
üdv! proli007

Köszönöm szépen az ötleteket.
Üdv.: chopper800

Most kezdtem neki egy dupla tápegység építéséhez találtam egy 30V 10A tápegység rajzot amelyet a Velleman készített valamikor.Elég borsos áron kínáltak 2 db 723 van benne a feszültség és az áram szabályzásához illetve egy 741-es relés kapcsolófokozat amely a trafó léagázását kapcsolja így kímélve az áteresztő tranzisztorokat (6 db TIP 3055) a felesleges túlterheléstől.Az eredeti terv hősszuszáru potméterekkel volt szerelve amelyet távtartókkal az előlapra lehetett szerelni.

Ebben a kapcsolásban érdekelne, hogy az R2-nek, C6-nak, C9-nek lehet kisebb/nagyobb az értéke, vagy ha más érték kerül bele, akkor a működését befolyásolja-e?

A C6/C9 a gerjedés meggátlása miatt van ott. Ha megnöveled, lassabb lesz a reakcióidő, és kevésbé bír gerjedni a visszacsatolás. Ha lecsökkented, vagy be sem rakod, akkor meg nagy eséllyel gerjedni fog.

Sziasztok!

Köszönöm mindenkinek a segítséget. T2 cserével és némi nyák kapargálás után él a tápom, tökéletesen működik.
2 apró kérdés:
1: Az normálisnak tekinthető, illetve "ki" a felelős akkor ha bármilyen feszültségre beállítom akkor kb 0,5V-ot felfelé elmegy, de csak 1-2 perc alatt?
2: Be tudnátok linkelni az ehhez használható panelmérőről szóló leírást (ha van egyáltalán)? Valahol átsiklottam felette és csak a kapcsolási rajzot találtam meg.

Ha bedobozoltam, felteszem a képeket róla
Köszönettel: Bucdarov

Milyen fajtájú kondikat használtál a különböző pozíciókra?

gyártó, vagy egyéb adat szerint kérded? Az értékek a kapcsolási rajz szerintiek. A gyártókat passzolom.

Sziasztok!
Megépítettem Alkotó-Pioneer - tápját,remekül működik(30V/3A).
Most szeretném átalakítani 15V-1.5A-ra. Analóg műszeresre építeném, ill. 16V AC trafóm van.
Kipróbáltam már ezzel a trafóval,működik de természetesen módosítani kellene egy két értéket,pl a poti
átfogása nem elég "széles",gondolom a az LM 324 es zénerét is cserélnem kellene stb..
Ha tudnátok segíteni köszönöm.

Szia
Azt hiszem volt rola szo valamikor,

hogy a Z3at max12V-ra vehetjuk le (R2-t hozza allitani), mert alatta elmaszik a ref. feszultseg.

Az R3 (max feszultseg); es az R10 (max aram) erteket kell ujra szamoilni.

Termeszetesen a muszerosztok se kerulhetik el a ujertekek felvetelet.


Ugyanazon elmozdulasra most kisebb feszultseg valtozas fog juttni a modositas utan .

Fajta. Kerámia, fólia (mkp/mkt/egyéb), tantál, elkó, ilyesmik.

jaja ...A nanosok szimpla tantál kondik. A mikrosok meg alu elektrolitok. A 10000 mikrós 50 helyett 63v 10000µF 63V 35x40 RM10.0 20% 85° SNAP-IN LTW109M063S1A5T400 (LUX) RoHS 2000h