Az egyik negatívját a másik pozitívjához kötve, az így kialakult kötéshez képest lesz pozitív és negatív feszültséged.

Köszönöm erre gondoltam én is csak akkor gondolom mind a két oldalon ugyanazt az értéket célszerü beállítani. Az ha egy dupla tápos dolog van a laboron és a labor valamelyik fele megállna az vinné a célkészüléket is?

Erre nem tudok sem rövid, sem egyértelmű választ adni.
Ha meghibásodik egy labortáp, akkor általában annak kimenetén a pufferelt feszültség jelenik meg, és ha terhelve van akkor csak a trafó korlátozza az áramot. Tehát ez határozottan árthat a táplált készüléknek.
De ha feltételezzük a helyes működést, még akkor sem lehet mindenre igaz választ adni. A tápegység csak a feszültséget tudja szabályozni. Áramgenerátoros módban is így van, csak akkor nem a beállított feszültséget igyekszik pontosan tartani, hanem a söntön eső feszültséget, ami meg az áramtól függ. Ez így komplikáltan hangzik, de az következik belőle, hogy ha zárlatot is lát a tápegység a kimenetén, akkor is csak annyit tud tenni, hogy közel nullára csökkenti a kimeneti feszültséget. Ekkor általában biztonságban vannak a táplált készülékek.
A szimmetrikus feszültség általában erősítők élesztéséhez kell. Nekem még nem volt olyan tapasztalatom, hogy élesztéskor a tápegység okozott volna bármilyen kárt a csatlakoztatott eszközben.

Köszönöm ez elég kimerítő válasz volt.

Ez itt egy fórum, ahol emberek elmondhatják a véleményüket a tárgyi témával kapcsolatban.
Ennek itt helye kell legyen akkor is, ha az adott vélemény eltér másokétól.

Szerintem az oszcillációt elkerülni úgy lehet, ha nem sima opto-tranzisztort rak bele az ember, hanem egy optotirisztort (triakot). Úgy kell méretezni, hogy nyitás esetén az átfolyó áram nyitva tartsa és egy további nyomógombbal az anódkörét szakítva resetelhető.

Igen, jó ötlet. De mi a véleménye a konstruktőrnek?

Ennél tudok sokkal jobbat. Fogsz egy ellenállást, beleteszed az egyik tápágba. Úgy kell méretezni, hogy rajta a legnagyobb megengedett zárlati áramnál kb. 1,1V essen. Erre rá lehet tenni egy optotirisztort, amivel már lehet bármit kapcsolni. Mondjuk egy N-s FET kerül a negatív tápágba, ami alapból teljesen ki van nyitva. És ennek a gate-jét az optotirisztor földeli. És készen van az elektronikus biztosíték arra az esetre, ha az áteresztő tranzisztor megadná magát. Ennyi. Meg lehet bolondítani kapcsolóval és nyomógombokkal ki/be kapcsoláshoz és resethez.

Ha engem kérdezel a válaszom, hogy semmi szükség rá. Át kellene gondolni a működését, feltételezések helyett. De ezt csak magamban mondtam, de sajnos kihallatszott..

Sziasztok! Épp itt jàrtam és beleolvastam a fórumba. Az adott esetben van két profi ember aki összevontan kitalàt egy működő tàpegységet, hosszas töprengés szàmolàsok és àt nem aludt éjszakàkon. Miért kellene vàltoztatni ezen? Ez Így van kitalàlva kipróbàlva.Eddig kidolgozott nyilvànossàg elé tàrt labortàpok is nagyon szuperül működnek, én személy szerint örülök hogy utàn tudom építeni. Alkotó fórumtàrsat meg is kérném hogy legyenszíves e-mailben ha lehet kérném elküldenéd az eddigi tàpok doksijàt és egy panel mérő dokumentàciót. Ezt azért kérném tőled mert sokat talàlni itt csak nem tudom melyik lett javítva melyik nem. Én szívesen kipróbàlnàm mindegyiket. Volt gyàri kínai panelműszerem csak mondtam kínai megadta magàt mind a 4szépen lassan. Mindenkinek szép napot! Üdv. Pisti

Ezért kérdezlek téged: hogyan működik hát?

Nagyon egyszerű. Az áramkorlát akkor lép életbe, ha söntön eső feszültség, meghaladja a korlát beállított referencia feszültségét. Ha ennek hatására lehúzzuk a refrencia feszültséget a sönt feszültsége alá, akkor a sönt feszültsége mindenképpen nagyobb lesz, mint az áramkorlát feszültsége. Így a helyet stabilizálódik és az áramkorlát állandóan fennáll. Hiába csökken a söntön eső feszültség nullára, a táp letiltva marad.
Ha ekkor a kapcsolót kikapcsoljuk a referencia felugrik, és ha a terhelőáram megszűnt, akkor az áramkorlát is megszűnt. Ha nagyobb mint az áramkorlát értéke, akkor ismét korlátozás van, de ekkor az áram, ismét a beállított értéken korlátozódik avagy állandósul..

Köszönjük. Fogalmazhatunk úgy, hogy ez egy visszahajló karakterisztikát ad? Bővebben: Link

Nem. A kép neve is az hogy e fuse, tulajdonképpen olyan mintha az áramkorlát elérésekor a táp lekapcsolna, és úgy is marad. Ennek én személy szerint semmi értelmét nem látom, és a mindennapi használatban is eléggé zavaró, hiszen bármikor adódhat egy pillanatnyi rövidzár. Ha a célt nézzük, miszerint védje meg a tápot tartós zárlat esetén a disszipációtól, akkor ezt úgy lenne értelme megcsinálni ha lenne benne még egy időzítő is, ehhez talán elég egy plusz tranyó is aminek a bázisában egy töltődő kondenzátor van, a töltődés időállandója adja az időzítést.
Tehát ha egy pillanatra összezárod véletlenül a két vezetéket, vagy adódik valami oknál fogva néhány másodperc rövidzár akkor nem történik semmi, a táp megy tovább áramgenerátoros módban, ezt egy vacak tápnak is ki kell bírni. Az viszont nem szerencsés ha mondjuk ez percekig vagy órákig tart, pláne ha éppen észre sem vesszük mert közben magára hagytuk a tápot, ami lehet hogy ettől megfő.
Ha a tranyóval be van állítva egy 10-20 másodperces időzítés, akkor az optó csak ezen idő eltelte után fog nyitni, tehát 10-20 másodpercig zárlatban van a táp áramgenerátoros módban, aztán végleg lekapcsol, akár bevásárolni is elmehetünk közben.
Én a kapcsolóüzemű tápjaimnál alkalmazom ezt a megoldást és nagyon bevált.

Üdv mindenkinek!
Ezt az egyszerű kiegészítést Proli007 pont azért találta ki hogy egyszerű legyen és könnyen lehessen illeszteni a már meglévő áramkörbe és szerintem nagyon jól sikerült!
Lehet rajtam kívül nem próbálta meg senki de jól teszi a dolgát higgyétek el!
Azt is bátran ki merem jelenteni hogy amit ő rajzol az biztos működik legalább 1 tucat kapcsolását építettem meg és mind működik!
Visszatérve a kis kiegészítésre aki akarja beilleszti a tápba aki meg nem az nem.

Tehát? Hogyan teszi a dolgát, visszahajló karakterisztikát produkál?
Ge Lee: "olyan mintha az áramkorlát elérésekor a táp lekapcsolna, és úgy is marad." Vagyis ez visszahajló, nulla tartóárammal. De ha nem, akkor feladom , már engem is kezd zavarni, hogy ezen bűvös szó körül keringek!
Amúgy jó ötlet az időkorlátos áramkorlát is! Én csipogót raktam a LED-re, feltűnik, csak ha épp akkut töltök, akkor kapcsolom ki.

A visszahajló az olyan hogy terhelésfüggően szabályoz, azaz nincs fix értéke az áramkorlátnak hanem minél nagyobb a terhelés annál kisebb lesz a kimenő teljesítmény. Ez nem olyan, ez lekapcsol ha eléri, tehát nem visszahajló. Sőt bekapcsolva nem is áramkorlát. Annak benne van a nevében hogy korlátozza az áramot. Ez nem korlátozza hanem elveszi a referenciát, tulajdonképpen lekapcsolja a tápot. Egy DC OFF kapcsoló, amit nem kézzel kapcsolsz hanem az áramkorlát LED kapcsolja. Így sem érthető?
A csipogó sem rossz, de ha éppen nem vagy ott azt ugyanúgy nem veszed észre mint a ledet, szóval nem bolondbiztos. Azért jó az időzített lekapcsolás mert az bolondbiztos. Miközben a normál működést (használatot) sem zavarja.
Az akkutöltés éppen jó példa, mi van ha akkutöltés közben adja meg magát valami a tápban, de nem tudsz róla mert épp bent vagy a lakásban? Leég a táp vagy megfő az akku. Az időzítő meg esetleg lekapcsolja akkor is ha nem vagy ott, mert mondjuk túláram lesz az aktuális töltőáramhoz képest.

Ge Lee válaszolt a kérdésedre én nem végeztem méréseket külön csak több féle terheléssel meg több féle áramkorlát beállításnál ki-be kapcsolgattam a kapcsolást többször ha a kapcsolót zárjuk működik az áramkorlát ha nyitjuk akkor meg ha a fogyasztó nagyobb áramot vesz fel mint a beállított a feszültség 0 lesz meg az áram is! De ha visszakapcsoljuk ilyenkor megint működik az áramkorlát. Ennyi ez és nem több.

A legkorrektebb megoldás az lenne, ha az eldisszipálandó hő mennyiségétől függne az időtartam, ami után lekapcsol a táp. Ha belegondolsz, ezt bőven meg tudná oldani egy NTC/PTC közvetlen közel a félvezetőhöz, beállítva mondjuk 60fokC-t. Ennél talán nem is érdemes jobban túlbonyolítani.

Azzal az a baj, hogy akkor is lekapcsolna ha csak meleg a borda, mert éppen akkora terhelés van. Be kell tenni egy tranyó báziskörét párhuzamosan az áramkorlátot jelző OPA kimenetére, a báziskörébe egy RC taggal (hogy milyen értelmes RC érték jönne ki az időzítésre azt most meg nem mondom), és a tranyó kollektorkörébe kell betenni az optó LED-jét és elvileg kész is az időzítés aminek a mértékét az RC taggal tudod beállítani. Összesen 4db alkatrész pluszban. Mondjuk annyi hátránya lesz hogy többszöri működés esetén a kondi nem sül ki teljesen, tehát az első utáni további ilyen lekapcsolások már előbb megtörténnek.

Mi akadályoz meg abban, hogy egy diódával áthidald az ellenállást, s így azonnal kisüljön a kondi ?! )

Engem ugyan semmi, de attól még a kondi nem fog kisülni a nyitófeszültség alá.

Akkor javaslom ismét nézd meg a jelzett kapcsolást...

Sziasztok. Proli és Alkotó által tervezett Lpsu 50V3A-es tápját hogy lehetne 1 szekunderes trafóval elkészîteni?

Bocs, ezt benéztem.
A v1.4.2-es táp rajzát néztem, amin 2x15V-os szekunder van segédtápnak.
üdv. ballada

Már csak azért kérdezem mert szimmetrikusra csinálnám az meg ugye 4 szekunder tekercs. Helyem meg a dobozban már nem nagyon van két trafónak.

Üdv,
közben megtaláltam a kapcsolási rajzát a tápnak (legalábbis azt hiszem) az egy teljesítmény fetes kapcsolásról van szó?
Csak azért hogy pontosítsunk, a típusa IRFP90N20?

Igen arról van szó.

Üdv,

A külső segédtápot nem tudod megkerülni, vagy kistrafó, vagy tekercselsz a meglévő trafódra.
Lehet még próbálkozni egy olyan variációval, mint például amit az ICL 7107-nél alkalmaznak negatív feszültség előállítására, ami kondenzátoros, és ugye galvanikusan leválasztott. Azt ki kell számolni, kísérletezni.
Egyet azonban figyelembe kell venni, azt hogy a 78-79_xx stab ic-k 40V-nál nagyobb bemenő feszültséget nem kaphatnak.
Ha már nincs hely a nyáktrafók beépítésére, tekercselni kell szerintem.
ballada

Betennéd kérlek a linkjét?