Fórum témák
» Több friss téma |
1 kg víz elpárologtatása 2250 K joule energiaigényű (+4,2 K Joule a hő emelése 100 fokra kelvinenként és kg-onként!
Egy teljes háztömeget figyelembe véve elég sok vizet kellene elpárologtatni! Csak van egy kis bibi: a telített vízpára is megjelenik, azaz a komfortérzet csökken, persze szaunának biztosan jó lenne! Minden esetre én nem érzem jól magamat biztosan 40 fokos 95% relatív páratartalom mellett! Jobbnál jobb meglehetősen abszurd 5letek érkeznek!
Locsold inkább az ablakot , akkor nem tud felmelegedni a szoba . A víz megtöri a fény és hő sugarakat az üveget nem engedi felmelegedni .......
Ne csapvízzel locsold. Kútvíztől nem lesz vízköves. A cserépnek is jót tesz. (Sokkal jobb állapotban van azon a részen a cserép ahol locsoljuk, mint ahol nem) Mivel kintről hűtöd, elméletileg nem jön be a pára. Padlástérben meg nem érdekel a pára, anélkül is pokol van.
Nem is a kútvíztől keletkezik a vízkő, hanem a benne oldott ásványi anyagoktól. Lehet, hogy neked szerencséd van.
Sziasztok!
Nekem egy olyan idióta ötletem támadt, hogy berakok egy 200l-es hordót a lakásba, és megtöltöm kúti vízzel. Mivel előbb utóbb az felmelegszik, és az erősen hűti a lakást. Hány fokkal tudná lejjebb vinni egy kisebb szoba hőfokát?
Szia !
ehelyett sokkal jobb megoldások születtek , már a XIX században is. PL; A parlament eredeti hűtése.......a Duna jegével. de házilag ezt kellene leutánoznod.Esetleg megvenned. Ha elég sok "jégakkut" raksz bele a 33C visszaesik 25C ig . persze 2-t óránként azért cserélni kell ezeket.
Na ez jó 5let!
200 literes hordó vízmennyiség! Szobahómérséklet- kútvíz betöltési hőfok= delta T ez X 4,2 x kb.. 200 kg= hűtési energia! A felmelegedési idő/ a hűtési energiával= teljesítmény! Szóval ha tudod 1 perc alatt felmelegíteni a vizet akkor jó kis teljesítményt kapsz vissza! HA ugyanez a mennyiség 1 napig melegedik, akkor van egy helyfoglaló akadályod a helységben különösebb teljesítmény nélkül. + a keletkező kondenzvíz a hordó falán!
JA igen és kétóránként a lehűtött jégakkuk teljesítményét egy hazai fagyasztószekrénnyel oldjuk meg, ami közben persze kiadja a környezetének a hőt a hűtési eljárás során keletkező kondenzációs hőtermelés során.
És a teljesítmény sem 100%-os, azaz az energiaátvitel során mindig vannak veszteségek! Az energia megmaradás azt állítja, hogy egy zárt rendszer teljes energiája állandó marad. Más szavakkal az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy lerombolni. A modern fizikában minden energia tömeget is kifejez, és minden tömeg az energia egy formája. Az energia megmaradás talán a fizika legfontosabb, és a gyakorlatban biztosan a leghasznosabb megmaradási törvénye. Ennek ellenére az emberiség tudomást sem akar venni róla! Ennek fő oka, hogy a társadalomnak szüksége van a ? mechanikai munkaként az erő és távolság szorzataként meghatározott ? energiára, hogy a civilizáció által kívánt áruszállítást, építkezéseket végbevigye, hogy a szükségleteket megteremtse, (élelmiszer, ivóvíz, hőenergia transzportáció) hogy tagjai közlekedhessenek és információt cserélhessenek, stb.. Lehet megújuló energetikai alkalmazásokat bevonni, de tudni érdemes hogy ezek híg energiák, megfelelő alkalmazásukhoz szakértelem és megalapozott fizikai tudásismeret nélkülözhetetlen! Hogy ezt elsajátítsuk erre nagyon jó lenne a fórum, de sajnos ez sem erről szól! Mindaddig míg azt sem tudják egyes személyek mi az a fajhőkapacitás vagy delta T hőmérséklet neki se álljanak örültebbnél örültebb ötleteiknek. Nem azért lesz kudarcra ítélve az ötlete, mert nem jó az ötlet, hanem azért mert a fizika és matematika tesz neki keresztbe! Nem véletlenül kerül olykor elég magas költségbe egy megfelelően alkalmazott klímarendszer telepítése. Ha jót szeretnénk építeni és ténylegesen jól is szeretnénk épületünkbe érezni magunkat ismernünk kell a hőterhelés által beszállított energia mennyiséget és ahhoz arányosan kell megválasztanunk a berendezéseinket! Ez lehet bármilyen eszköz, mely alkalmas a feladat elvégzésére! Mondanom sem kell hogy egy azonos alapterületű jól árnyékolt és vastagon hőszigetelt épületnek sokkal kevesebb energia kell a hűtéshez, mint ha pl. egy üvegházban lennénk! Valóban lehet kútvízzel hatásosan hűteni egy házat, de ahhoz tudni ildomos a felhasznált energia mennyiséget, a fajlagos szállítási veszteséget, és a folyadékból származtatott hő kivétele miatti tömegmennyiséget! Ha ez ismert, hajrá az alkotás! Ha nem ismert fordulj olyan szakemberhez, baráthoz, ismerőshöz, aki képes ezt kiszámolni! És utána újragondolva működik a dolog! Üdv mindenkinek ebben a kánikulában! szerencsére nekem jól meghűtött otthonom biztosítja a kellemes környezetet, és sajnos nekem sem pár ezerbe került.
Arra gondoltam hogy valami hűtőbordaszerű vasakat teszek a hordóba, és azt fujatom ventillátorral. Kb. hány fokot hűtene, egy átlagos-kisebb szobán?
A másik megoldás a hagyományos "kútklíma, méghozzá úgy gondoltam el, hogy autó hűtőjén átkeringetem a kutivizet (persze ventillátorral fujatnám), és ami kifolyik belőle azzal meg szépen öntözöm a füvet. -> dupla haszon. Csak az a baj, hogy nincs othon fölösleges autóhűtőm, és hegesztőgépemse amivel valami összetákolnék. Mit találjak ki? Mindenképpen otthon elkészíthető ingyenes megoldásra vágyok (olyanra nem költök ami nem biztos hogy jó, nameg a DIY öröm..)
Hogy érezhető legyen az energia bevitel!
300 m2-es családi ház parasztkúria jellegű, 48 cm téglafalazattal, pára és nedvességfelszívó alászigeteléssel. A tetőszerkezet hagyományos fafödémes 20, helyenként 30 cm gyapotszigeteléssel! Az épület 44 méter hosszú és átlagban 7 méter széles! A nyílászárók úgy vannak beépítve, szerelve, hogy a nyári időben a napsugarak lehetőleg ne érjenek be a laktérbe! Kútszivattyús hűtés üzemel! 8 db 7,2 kwattos klímateljesítményű, de kútvízre átalakított klíma szolgálja a helyenként 22-24 fokos szabályozott hőmérsékletet! Az óránkénti folyadék szükségletem 22-24 kwatt teljesítmény egyenértékű! Ezt kútvízzel úgy tudom elérni hogy zárt rendszerben keringtetett hőszivattyú fagyállós folyadéka kering egy 1600 m2-es zárt talajregiszterben kb 150-200 cm változó földmélységben. Az érkező víz hőfoka 17 Celsius fok az elmenő pedig 20-22 fok (tökéletes hőcsere nincs itt sem) Számított 5 kelvin különbségre óránként a 22 kwatt hűtési teljesítményhez szükséges folyadék mennyisége: fagyálló fahőkapacitása 2,3 K joule/ kg. delta T hőmérséklete 5K (kelvin) Eredmény: az áramoltatott folyadék mennyisége óránként: 5 x 2,3 = 11,5 K joule/ kg 22 Kwatt= 79200 K joule! 79200 K joule/ 11,5 K joule= 6886 kg, ami kb. 6600 liter fagyálló folyadéknak megfelelő mennyiség! Azaz napi 24 óra alatt a szivattyú a hűtéshez 158 m3 folyadékot keringtet a fan colokon keresztül! Egy Baumaxos BP600 szivattyú képes ekkora tömegű folyadék megkeringtetéséhez ami óránként 0,6 kwatt elektromos áramot fogyaszt! Így a napi hűtéshez szükséges energia mennyisége 14 kwatt= 720 Ft! Ez teljes terhelésre érvényes, de mivel éjszaka az idő is enyhébb a passzív szellőztetés is hatásos és így napi 10-12 órás működéssel ez lecsökkenthető 300-350 Ft/ nap költségre! Akit érdekel a megvalósított rendszerem, szívesen állok priviben rendelkezésére, és bemutatom rendszeremet, vagy segítek az 5let megvalósításában, de ez már nem fórum kérdés!
A terasz tetőn én használom ezt a módszert. Kicsit macerás, de kellemes hatása van.
Mint írtam a hordódban következő hőmennyiség van:
szobád hőmérséklete - kútvíz hőmérséklete szorozva 4,2 K joule (viz fajhője)= teljesítmény K Joule-ban! /3600 = teljesítmény k wattban! Mindez akkor igaz ha egy óra alatt történik! Tehát aha a vized pl. 8 óra alatt éri el a szobád hőmérsékletet akkor a teljesítmény/ 8 órával! Egy szoba várhatóan attól is függően mennyire benapozott, és milyen a hőszigetelése 500-3000 wattal is lehet óránként hűtési teljesítményt számolni! A hordós 5let elvethető! Az autós hűtő az már jó lehet, egy személyautó hűtője (fűtésre úgy van tervezve, hogy télen az autó utasterét fel tudja melegíteni a keletkező magas 90 fokos motortéri hűtővízzel! A hűtéshez azonban szinte mindig több energiára van szükség, mint a téli fűtésre a keletkező hőterhelés miatt! Számold ki a szobád hőteljesítményét, és ez alapján meg fogod tapasztalni, hogy mekkora energiára van szükséged a sikeres kívánt hőfok eléréséhez!
Ezt a kútklíma dolog érdekelne engem is.Írd le kérlek miből,és hogyan van összerakva.Mekkora teljesítményt használsz el? Szivattyú,ventilátor,Előre is köszönöm.
Ha használod a válaszgombot, tudjuk kinek írsz.
Sziasztok!
kezdő vagyok még a témában , de ügyes kezem van , szereztem 1 volvo hűtöt, a kuti 18 fokos vizemet küldtem át rajta, a levegöt max fokozaton 1 rendes szoba ventillátorral, a kipróbáláskor egy kartondobozt raktam köré, 25 nmeres szobát 1 óra alatt 29 fokról 27 fokra hűtött. most az lenne a kérdésem , hogy ezzel a beltérivel működne e a dolog? kell e valamiféle átalakítás? vagy rákötök 2 csövet azt jöhet a jól megérdemelt hűsölés??? beltéri:->> légyszi segitsetek  beltéri
Szia
Nem vagyok szakértő, de szerintem nem lesz jó. A beltéri ki és beömlő csövei és maga a radiátor is igen kis keresztmetszetű, mivel kevés, koncentrált hideg folyadék kering. A te esetedbe sok, melegebb folyadékról van szó, nagy lenne az ellennyomás. Szerintem a volvo hűtős dolog nem lenne rossz. Nem lenne érdemes egy jó dobozt csinálni neki? Üdv
Működik az autóhűtős dolog, de kell neki egy szép doboz, és kell egy ventilátor, ami át tud nyomni elég levegőt a hűtőn. A 18fok kicsit sok
Hány fokos víz amivel érdemes foglalkozni?
Az utóbbi időben nem mértem, de olyan 14 fokos a kútvizem, hogy tettem fel klíma beltérit, így 20fok körüli levegőt fúj le. A gyári klímák ennél jóval hidegebbet fújnak. Ha kis szobába kell, jól el van látva vízzel, akkor ideális esetben a 18fokról, tud 20fokos levegőt biztosítani, ezzel legfeljebb 25fokra tudná lehűteni a szobát. De ha kicsit több hőt kell elvonni, melegebb a bemenő levegő, és csak 25fokot levegőt fúj, akkor ....
[OFF]Tudományos alátámasztásom nincs, ez csak az én tapasztalatom
ma behoztam a szobába a volvo hűtőt egy röktönzött karton dobozba beleeszkábálva kondeznzvíz elvezetéssel , a szoba kb 25 nm 1 óra alatt 30 ról 26 fokra hűtötte. nemrég mértem ujonnan a bejövő víz höfoka 16,5 körül mozog.
igy most a rendszer kb 1nm ert foglal a szobából. akkor aszt mondjátok nem lehet megoldani ezzel az "olcsobb" beltérivel amit linkeltem nemrég?ű ui: víz van amennyi kell, nyomás is van kb 3,5 bar max min 2,2
Megcsinálhatod, arra számíts, hogy a beltéri gázra van tervezve, és nagyon szűkek a csövei, a hűtőről lejövő csöveket, valószínű, hogy cserélned kell nagyobbra.
Ha van módod a belső csövezés átalakítására akkor a beltéri is használható lesz! Itt már előtted többen is csináltak ilyet, olvass vissza! Megéri!
már vagy 3x áttanulmányoztam a fórumot
 csövezésre van mód, meg mindent megoldanék, csak a beltérinek az elektronikája, az a kérdéses hogy kell e vele babráni_?!?!meg hogy a csöveket miért kell nagyobbra cserélni? háta bordából a sok vékony cső összevan hegesztve 1 csöbe ami szerintem legalább 8-10 mm es. vagy rosszul tudom?(olvasottak alapján) és ebböl 2 van.a 3 bar meg szerintem vígan átviszi akármilyen vékony a cső benne, hidroforos rendszert használok egy szép tartállyal
Az elektronikát én félre tettem, de ha akarod, valaki írta, hogy kell megbabrálni, és vezérli a pumpát.
Ha szétszeded a beltérit látod, vannak a csövek, amik keresztül mennek a hűtőn, ezek szépen össze vannak kötve, tartva az azonos keresztmetszetet. No most mikor a több párhuzamos kör, kapcsolódik ahhoz a két csőhöz amit a kültéri "lát", akkor vékony csővel van bekötve. A szívó és a nyomóoldali cső nem egyforma vastag, de nálam egyik se olyan vastaggal volt bekötve, mint amilyen keresztmetszet megy magában a hűtőben. Forrasztani gondoltam a rezet, végül letettem róla. Az ezüst alapú anyag amivel hegesztve van, egyszerűen nem forrasztható. Gumicsővel kötöttem be őket egy közösítőbe, ami réz csövekből áll, azt gond nélkül összeforrasztottam.
köszi a részletes leírást!
akkor ha jól gondolom a nyomó oldal lényegesen vékonyabb mindt a vissza "ág" mert ugye ahogy a nyomó oldalról hideg gáz megy be átkeringve a hűtőn felmelegszik, ezért nő a térfogata, és ezért kell gondolom a visszaágnak nagyobb átmérő. hát én biztos nem fogok forrasztgatni, simán meg lehet oldani gumicsövekkel, bilincsekkel festo toldó idomokkkal stb. 2-3 lépésben szerintem már biztos át lehet alakítáni a megfelelő átmérőre. a kérdésem még az lenne , hogy ha kiiktattad az elektronikát akkor hogy kapcsolod a ventillátort? az nincs összefüggésbe vele? és akkor már a fokozatokat hogy használod?
Megnézed milyen a ventilátor motorja, nekem sima segédfázisos egyfázisú volt. A nyákról lelestem a bekötését és maxon járatom. Különben a csillár fényerőszabályzóját elé lehet kötni, mert olyan a beépített szabályzója. Majd ha csinálok saját elektronikát bele, akkor visszarakom az alkatrészeket, nem dobtam el.
Minden klíma termel kondenzvizet.
A hűtés eredménye,kicsapódik a pára a hideg felületen... Össze lehet gyűjteni,és kiönteni,vagy egyből elvezetni egy csővel,pl lefolyóba.
na ez remek! legalább ez is meg van oldva benne. kezdek komolyan elgondolkozni egy ilyen vételén.
szerintetek van értelme? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
