Szia,Janó bácsi irta az oldalon,ha minden rögzitéstöl megszabaditva sem jönnek le a gombok,akkor forrasztópákával kell melegiteni a potméter tengelyét és lejön a gomb.
A höátadás miatt meg is lehet hajlitani a páka hegyét,hogy minél nagyobb felületen adja át a höt.
A skálaüveget az itteni guruk fülpucolóval tisztitják,nem szabad hozzáérni a festett felülethez,mert leodhatja a feliratot.Macerás meló de tutti a siker.

Eddig vagy 10 db. Pacsi üveget mostam szabályos mosogatószerrel, soha semmi festék nem sérült. Ezek már műanyagfestékkel készültek, nyugodtan moshatók.

Ez esetben elnézést kérek a dezinformáció miatt. Nekem is be kellene már szereznem egy Pacsirtát.
István

Ugyan,csak segiteni akartál.

Na persze, hogy segíteni akart, merthogy a cca. `55 előttiekre valóban igaz a "fülpucolós" módszer.

Azért vigyázni kell, mert a Pacsirták egy részének a bal oldali belső gombjának tengelye műanyag, azt nem lehet melegíteni. Itt tényleg csak a nyers erő segít, mint már írták, acél drótból, vagy lemezből csinálni kell egy 2-4 ágú szerszámot, amit be kell pattintani a gomb belső széle alá, a gépet (nem az üvegnél!) megtámasztani, és letépni, lerántani. Macerás meló.

Köszönöm a kiigazitást,természetesen ha müanyag a tengely,akkor nem melegitjük.

Köszönök minden segitöszandeku hozzaszolast a "Pacsirta"gondjaimhoz,a többi azt hiszem rajtam mulik

No meg csavarhúzó(véső) formára faragott gyufaszál. A régi skálaüvegeket nedvesség nem érheti max. 1 lehelet, 1-2 cm-nyi kaparás. Meglehelve könnyebben lejön a kosz és a festék is ha belekaparsz! Szóval óvatosan!

Hello,
Kezdjük az elején Olvastam itt néhány hozzászólást az AR612-es típussal kapcsolatban, ezek után szeretnék eloszlatni néhány tévhitet, és adni néhány ötletet, amit remélem nem vesztek "kioktatásnak".
Már túl vagyok 6 ilyen szépség felújításán és ezek tapasztalatai alapján a következőket tudom javasolni a szárnyaikat próbálgatóknak:
(A nagy tekerőgombok levételére itt külön nem térek ki, azt már a korábbi hozzászólásomban leírtam)
> Billentyűk: 2 különböző kialakítással találkoztam eddig. Az egyik ezek közül a komolyabbik, anyagában masszívabb kivitel, a másik pedig egy "költség optimalizált" könnyű szerkezetes kivitel. Ez utóbbinál kell jobban odafigyelni a szerelésre. A billentyűk levételéhez elvileg elég az ember keze, alul-felül (!) megfogva szépen le lehet húzni őket, kisebb erőlködéssel. Ha nem menne, akkor sem kell nekiesni sem küllővel, sem forrasztópákával (már csak azért sem, mert a tévhittel ellentétben ez NEM bakelit, hőre csúnyán olvad). Az üveg nem lóg le a billentyűk alsó síkjáig a karok miatt, ezért ha egy telefonfogó két pofájával ha közre fogjuk a kart, majd a fogó hegyét letámasztjuk az üveg alatt a sasszira, simán az emelő elv alapján meg lehet indítani a billentyűket. Még a gyengébbik kivitel is kibírja ezt, azután már lehet kézzel lehúzni a karokról. (Csatolok pár képet, amin jól látszik a két stílus közti jelentős különbség, minden kezelő elemnél)
> A skálaüveg: Ennek nem kifejezetten festett a hátsó oldala, hanem sokkal inkább a foncsorozáshoz hasonló a bevonat rajta. Ami a jó hír, hogy egyáltalán nem kel félni attól, hogy elmosódik a "festés" a takarítás közben. Simán lehet mikroszálas kendővel és ablaktisztítóval tisztítani. Csodákra képes. Kapargatni nem szabad! Azt nem szereti... No meg leejteni... azt sem viseli jól az üveg
Ha már itt tartunk... A régijeink az üveg éleinek védelmére nemes egyszerűséggel leukoplaszt szerű anyagot raktak a felső leszorító, és alsó beakasztó kampókra, amit az idestova majdnem 60 év szinte minden esetben megevett... Ezt orvosolandó ezek helyett a fém elemekre bátran lehet zsugorcsövet melegíteni. Örök darab, és rugalmasan tartja az üveget. Ennek hiányában, csak simán a fém karmokkal ne akarjátok megfogni az üveget, mert alap esetben csak lepattan az éle, rosszabb esetben elbúcsúzhatunk a skálaüvegtől. Vannak az üveg alatt pici gumi tappancsok is, amikre figyeljetek a leszerelésnél! Feltétlenül kerüljenek vissza, különben törhet az üveg a leszorításkor!

Összegzésképp... Semmi forrasztópáka! Sokkal több kárt csinál vele az ember, mint amilyen hasznot remél tőle... türelem, és pici gondolkodás sokat lendít a felújítási folyamatokon. Az üvegre nagyon vigyázni, mert ilyet már nem igazán lehet "utánygyártani". A belsejét gondosan és alaposan kitisztítani valóban fültisztító pálcikával és (tapasztalat szerint legjobban) téli ablakmosóval lehet... Ez nem annyira agresszív, hogy leszedje a NYÁK feliratait, de jól oldja a koszt. Speciális NYÁK tisztítóval is lehet, de csak a csúszkák alatt... ott nincs felirat. Apropó csúszkák... a tekercsek hajszálvékony huzaljaira különösen figyelni, mert nem látszik, de megöli a rezgőkört egy ilyen szakadás. Simán kiszerelhetők, és ajánlott szépen megtakarítani a karmokat is, meg a kontakt pontokat is. Csiszolni szigorúan tilos! Ezüstözött mindegyik, így a csiszolás megöli a kontakt felületet. Ezüst tisztítóval, vagy spec. NYÁK tisztítóval lehet nekiállni. (Féktisztítót felejtse el mindenki, akinek csak megfordult a fejében!!! Egyetlen olyan tisztító folyadék van, ami nem NYÁK-ra való, de nem bántja azt, az pedig a K3S a Nicro-tól).

Elnézést, ha túl hosszúra sikerült a leírás, de azt gondolom, hogy ez a rádió inkább megér egy kicsivel több utána járást, mintsem hogy kárt tegyen benne az ember. Ha odaszánod rá az időt, ami lehet, hogy nem lesz kevés, akkor legalább olyan lesz megint mint fénykorában... lásd a képeket
Ha valakinek szüksége lenne segítségre a típussal kapcsolatban, szóljon bátran! Az összes ilyen rádiómat fényképeztem a felújítás minden szakaszában

Úgy tudom, hogy '59-től gyártották 62-63-ig Szóval '55 előtti AR612-est nem fogsz találni! Sőt! Az első szériában (még ívelt hangerő szabályzóval) készült példányok, valamint az "imperialista államokba szánt export" darabokon nincs is rajta a "Pacsirta" név Ezek már egyre ritkább darabok....

Nagyon szép lett a Pacsirta.

"Az összes ilyen rádiómat fényképeztem a felújítás minden szakaszában"

Sajnos mostanában egy kicsit kevés képet töltenek fel ezekről a rádiócsodákról, szóval ha gondolod, tölthetnél még fel képeket más rádiók, illetve Pacsirták felújításáról, engem nagyon érdekelne, illetve szerintem másokat is.

TÖkéletesen igazad van, az `55 előttieket én is ált. a rádióvevőkészülékekre értettem, nem a Pacsirtára.

Köszönöm a kimeritö leirast

His Masters Voice, kurblis -1930 körüli gramofonom fékje elromlott. Tudnátok segíteni kihez, hova lehetne elvinni segítséget kérni a mechanika - vélhetően nem túl súlyos hibájának javításához?

Egy két fotó sokat segítene a készülékről, meg a hibás alkatrészről, talán akkor hozzá tudnánk szólni.

Sziasztok!

Birtokomba került a következő rádió, amit nagyon szeretnék érdemi állapotba hozni, viszont a beazonosításnál egy kicsit megakadtam. Orion 325-re tippelek, de a 4. cső nem UY1N, hanem UY22. A legnagyobb problémám, hogy hiányzik belőle a a csövek mögötti kondenzátor, ahogy a képen is jól látszik. A típusát se tudom, hogy mi kéne oda. Tudnátok segíteni találni egy kapcsolási rajzot hozzá? Vagy esetleg a hiányzó kondit beazonosítani.
Elnézést, ha valakit felkavarnak az amatőr kérdések, de nem tudtam már hova fordulni.
Köszönet!

Hello,
Sok hasonló belsejű gép készült abban az időben A dobozról egy kép sokat segítene. Ha megvan a típus, küldök róla kapcsolási rajzot és leírást
K

Nem nagy veszteség a hálózati kondi, mert a kor rádiói dupla ELKO-val lettek szerelve az egyenirányításhoz. Ezek mára rendszerint szépen megöregedtek. Arra tippelek, hogy sima 50+50mikro 350V. Ezt simán lehet pótolni 2db 47mikro 400V-os mai darabokkal Csak jól el kell dugni a sasszi alá, ha bántja az ember szemét
K

Szerencsére megvan csak a hátlap hiányzik. Kinézetre olyan mint a 325 csak a kakukktojás csövet nem tudom mire vélni.
Köszönöm a kondi azonosítást is! Csinálok neki egy szép hátlapot és senki szemét nem fogja zavarni

Pedig 325 lesz az. Ne csak a kapcsolási rajzot nézd, mert lehetnek hibák, eltérések. Gugli képtalálatok között van egy pár készülék hátulnézetből.

A kétféle cső elektromosan teljesen azonos, ez a rádió valószínűleg mindkettővel készült.

Színre, szagra lehet 228-as is
Lásd itt a leírást:
Bővebben: Link
Este, ha sikerül géphez keverednem, teszek fel anyagot róla
K

Hálás köszönet érte!

Hello,
Mellékelten csatolom Kádár Géza könyvéből a lehetséges variációkat a rádióra Egyrészt egy képet a típusokról, amik ezzel a külsővel készültek, aztán pedig a típusok kapcsolásait. Sok sikert az élesztéshez!
K

Nekem még egy 217B-m is van ilyen kávában...

WOW!
Ez még telepes változat... Van hozzá teleppótlód is, hálózatról működik már?
Apropó telepes kivitel... Ez lehet oka a hálózati kondik hiánynak
Mindazonáltal ennek is megvan a kapcsolása, ha esetleg erre lenne szükség

Szia,

Itt küldöm a képet, amit ígértem neked

Krisztián

Ha a csöves telepes rádiónak akarsz tápot késziteni,akkor ma már van sokkal korszerűbb megoldás mind az a fojtótekercs,lehet tranzisztoros szűrőt,vagy akár egy kapcslóüzemű tápegységet épiteni,de van ma már elég nagykapacitásu elkó,amihez már nem kell fojtótekercs.Pont úgy mint a képen,én is uttörő voltam mikor még ezeket a tekercseket használták a brumm csökkentésére

Szia!
Nekem nagyon tetszik ennek a bunfordi kis rádiónak a formája.
Nem tudsz véletlenül valami forrást ahonnan meg tudnám szerezni a doboz "tervrajzát". A doboz elejének a formája, méretei lennének érdekesek, talán nekem is sikrülne kifaragni.