Szívesen.

Granpa is javasolt valamit, ami megfelelő lehet, viszont ne feledj el a soros kondikkal kondinként párhuzamosan kötni 1 megás 1 W-os ellenállásokat a feszültségeloszlás egyenletességének biztosításához.

Elsősorban ki kell cserélni az egyencsövet,ha nincs eredeti,foglalatcserével valamiyen UY sorozattal,a legrosszab esetben egy diodával,és a fűtés helyett egy 310 ohmos 7W ellenálással,ekkor az anódfeszt is kell csökkenteni egy másik telyesitmény ellenálással,aztán jöhet a többi,HF,KF,RF,oszcilátor ellenörzése,de oda már kell a szignál.

Az 1M sok lesz oda, inkább 47-100k közt legyen.

Uraim! Tényleg ennyire fontos, hogy a µF helyett µF van-e írva? (A mF = miliFarad, a MF = MegaFarad lenne, de valóban kell erről egy fél oldalt írni?)

Én az eredeti elko házába "belecsalnék" 2db. 22µF/350V-ost, bőven belefér, hagynám a jó öreg AZ1-et tovább dolgozni. A 2. ECH trióda anód hidegítője (0,5uF) biztos, hogy jó, mert, ha nem, az is okozhat brummot.

Nincs neki, csak 470 µF-osa. (Momentán.)

Kedves Fórumtársak!

Szeretettel meghívlak benneteket egy jövő hét végén, Békéscsabán megtartandó rendezvényre, ahol jómagam is részt veszek, mint kiállító és rengeteg sok szép múzeális készülék lesz majd látható.
Köszönöm, ha eljöttök!

Kedves Moderátor,
Nem teljesen értek egyet az észrevételével. Szerintem az a 2 bejegyzés, ami egy kis élcelődésként is felfogható csupán kis gondolati sokszínűség, ami biztosan sok fórumtárs gondolatát megmozgatta. Semmi túlzó és sértő nem volt benne. Nem beszélve arról, hogy nem folytatódott oldalakon át.
Továbbá azért sem tartom jogosnak azt az "ejnye bejnye" kommentet, mert amikor kedves és nagyon tapasztalt fórumtársunk hihetetlen sok energiával és lelkesedéssel végzett munkáit egyesek erősen leszóló hamgnemben kommentálnak, akkor meg el tetszik siklani azok felett a mondatok felett. Ha valamit, akkor azt kellene moderálni, nem pedig egy ilyen apróságon fennakadni.
Maradok tisztelettel:
Krisztián

Legalább Kiderült,hogy a prefixumok böngészőfüggők,s nem mindig a hozzászólás írója a tájékozatlan. Plusz én megtanultam,hála az off-cunaminak,hogy hogyan lehet előcsalni a mű-t.

Szia.
Köszönöm a válaszodat,_megpróbálom beszerezni az eggyencsövet. Érdekessége a csöveknek, hogy Tungsram gyártmány de a foglalat felőli része öblösebb,_biztos valami korai gyártású lehet._Tulajdonképpen az izgatott ebben a rádióban, hogy mi lehetett az eredeti amiből átépítette valaki._Azért tettem fel a képeket hátha ráismer valaki a látható alkatrészekből,_hogy mi is lehetett.
Köszönöm! szepi003

Az alkatrészekből ítélve ez egy Orion 420U tip készülékből lett át, vagy után építve.

Itt a rajza, meg a képei:

Bővebben: Link

Köszönöm.Ez lehet az ,kapcsolás technikailag azonosnak tünik.Érdeke,hogy valakinek a fantáziáját megmozgatja hogy átépítse egyedi kinézetűre.Valószínűleg lelkes amatőr munkája.Érdekes lenne a doboz is ha valaha készűt hozzá.üdv szepi003

A milli viszont mindig két 'l', függetlenül a böngészőtől...

Tisztelt fórum társak. Nemrég építettem egy jelkövető műszert, kimondottan a csöves készülékek hiba kereséséhez, javításához. Mivel a műszer készítés nem tartozik szorosan az oldal témájához, írnák a hibakeresés módjairól, a konkrét jelkövető építésérő, használatáról, ha van itt rá kellő érdeklődés. Mivel elég nagy munka az adatok összegyűjtése, megírása, képek felrakása, csak akkor kezdenék bele, ha érdekel valakit. Tisztelettel várom a reagálásokat. Üdv.

Tisztelt Janó bácsi!
Engem érdekelne! Szerintem többen is szívesen olvasnánk itt róla!

Én is várom, és szerintem még sokan így vannak ezzel.

Tisztelt Janó bácsi!
Igaz, csak néha "ragadok tollat", de a fenti felvetésed felzaklatott!
Már hogy a fenébe ne vágynánk arra, hogy megossz velünk egy ilyen műszert.
Szerintem lehet itt is, vagy valamelyik "rokon" témában, (Rádió javítás, RF műszerek, mérések vagy akár cikk formájában is.
Én főleg csak olvasom a fórumot (és tanulok belőle), de már ez a téma is a 462. oldalnál jár. Aki csak ismerkedik a témával, annak nem egyszerű ekkora mennyiségű információt (és sok off-ot) feldolgozni úgy, hogy lehet hogy nem is kap választ a kérdésére. Ha újra feltesz egy kérdést, amit már megválaszoltak, jön a letorkolás, meg a használd a keresőt.

Én személy szerint szeretném látni azt a leírást a műszerről és a használatáról. Igazán hasznos lenne (lesz ) egy jó, tőled megszokott gyakorlatiassággal elkészített leírás.

Én is a cikk formátumot javasolnám!

Kösz az érdeklődést, itt írok róla, mert nekem így a legegyszerűbb, aztán ha valaki máshova akarja rakni, nem ellenzem. Először megmutatom a jelkövető képét, erről lesz szó, de majd csak később. Szóval. Sokszor írnak ezen az oldalon is olyanok akik rádiót akarnak javítani, hogy: ez a jelenség, mi lehet a baja? Persze erre rendszerint az a válasz, hogy tessék a módszeres hibakeresés elvei szerint eljárni, úgy hibát keresni. A "módszeres hibakeresés" témakörében sok anyag megtalálható a szakirodalomban, meg a neten, nem is részletezném, csak a két leggyakrabban használt módszerről írnák pár szót. Szóval a ma használt leggyakoribb megoldás, hogy lehetőleg ampermérőn keresztül bekapcsoljuk a csöves készüléket, és valamilyen jeladóval vizsgáljuk a hangszórótól visszafelé a végfokon, hangfrekvenciás erősítőn, KF-en keresztül egész az antennáig. Erre van a hanggenerátor, meg a szignál generátor, vagy a kettő együtt. Aztán ahol nem kapunk hangot, elakad a jel, abba a fokozatba kell keresni a szakadást, zárlatot, stb. A másik módszer pont a fordítottja, vagyis veszünk valami működő hangfrekis erősítőt, és diódával kiegészítve követjük a jelet az antennától a hangszóróig. Ahol nem szól ott kell a hibát keresni. Ez a megoldás régebben általános volt, az én tanuló koromban szinte csak így kerestük a hibákat, nem lévén rendes szignál, vagy hanggenerátor. Akkor még drágák voltak a műszerek, legegyszerűbb volt egy működő rádió PU (lemezjátszó) bemenetét használni jelkövetőnek, vagy akár egy nagyohmos fejhallgatót, esetleg egy kis erősítővel kiegészítve. De ez csak Európában van így, a tengeren túlon most is használják a jelkövetős megoldást, rengeteg ilyen fajta műszert lehet kapni, az egyszerű erősítőktől a szkópos megoldáson át egész a spectrum analizátorokig.

Bővebben: Link

Folyt: Mivel én a jelkövetős módszeren nőttem fel a Gelkás műszerész koromban leginkább a szignált használtam, de itthon amatőrködve inkább a jelkövető volt a szerszám. Csináltam is még a 70-es években egy kis készüléket, ez valójában egy tranzisztoros rádió volt, csak a hangfekis bemenete ki volt vezetve az előlapon, és ezzel lehetett magnót javítani, felvételt készíteni, meg lemezjátszót, hangszórót vizsgálni, stb. Kissé viharvert már, elmúlt 40 éves, látott szebb napokat is. Pár éve aztán, mikor múzeális régi rádiók felújítására adtam a fejem, a kis jelkövető rádió szomorú napokat élt át. Óhatalan volt ugyanis, hogy hozzá ne érjek valami anód feszültséggel megáldott ponthoz és ilyenkor a rádió bemenete bezárlatosodott, tönkrement. Hiába a nagyfeszültségű kondi a bemeneten, meg a védődióda, valami mindig bekrepált, és ilyen kor ki kellett venni a polcból, első tranzisztort, diódát cserélni, vagy tápot javítani, szóval egy helyett két készülékkel kellett foglalkozni. Miután az idén már harmadszor tettem tönkre a kis rádiót, úgy döntöttem kell egy csöves erősítő a javításokhoz, azt nem lehet a bemeneten keresztül meggyilkolni.

Folyt. Feltúrtam hát a szuterint, és a régi cuccok között keresgélve találtam is egy "akvárium keretet" régi rozsdás szögvas, már nem tudom mit rakhattam bele annak idején, talán szkópot, mert a 70-es években az volt a mániám. Lefestettem és elkezdtem gondolkodni a megoldásokon. Elég lenne egy kis erősítő, egy ECL 82(86)-tal nem kellene más csak hál tafó, elkó, pot méter hangszóró, meg a szokásos RC-tagok. De ehhez elég lenne a keret egyharmada is, le kellene kicsinyíteni, meg újra hegeszteni. Tervezgetés közben a külföldi képeket nézegetve engem is elöntött a megalománia, ha már lúd legyen kövér, szóval legyen benne kivezérlés jelző meg varázsszem, vagy mindkettő. Meg előerősítő, hogy mikrofont, vagy magnó fejet is lehessen vele vizsgálni. Aztán a Puskás börzén megláttam egy kicsi orosz szkópcsövet, amit sikerült is olcsón megkapnom, úgy hogy akkor már a varázsszem helyett legyen szkópcső.
Szóval az egyszerű dolgot sikerült jó komplikálttá tenni. Pár kép a tervezésről:

Folyt: Több napi tervezgetés, fúrás faragás után jött az építés maga. Egy ECL lett a végcső, egy ECC 85 egyik fele meg az előerősítő, ami az előlapon átkapcsolható. A lehető leg egyszerűbb kapcsolást használtam, csak annyi, hogy normálisan szóljon. A szkóp része is egyszerű, csak egy fűrész frekin megy, összesen 2db EF80, meg az ECC másik fele a csősor. A bemenet viszont 4 nyomógombbal kapcsolható, AF, RF üzemmódban, meg két KF bemenet van még 10.7 Mhz és 473 Khz . Nem készítettem hozzá külön rajzot, minden fokozat vagy fejből, vagy valami meglevő kapcsolásból való. A csövek adatai úgy is adottak, ehhez kellet tervezni, illeszteni minden alkatrészt. A működése annyi, hogy a beérkező jelet lehet hallgatni a hangszórón, mérni a kivezérlés jelző műszeren, illetve az alakját látni a szkópcsövön. Kb 3 hétig építettem, mire használható lett. Az előlapot Anti barátom szerkesztette, én csak kinyomtattam szürke kartonra, és egy 3 mm-es plexit raktam eléje. Készen van már kb 2 hónapja, azóta sokszor használtam, érdemes volt megépíteni.

Őszintén ! Ezt ahogy leírtad ... és azt a pár képet csatoltad... egyből a weboldal CIKK szerkesztő felületére is elhelyezhetted volna.
Na jó igen ott lehet , hogy elvi rajzokkal is meg kellett volna támogatni a leírásodat.
Lehet nem ismered / használod a mai CAD -es rajzoló programokat amikkel rajzolni lehetne az elvi rajzokat.Kicsit keresgélni kell azt a programot ami csöveket is ismeri, avagy széles típus választékkal rendelkezik belőlük, hogy ne kelljen sokat új alkatrészt tervezni bele.
Szerintem egy kézi rajz is megfelelne elvi rajznak.

(pl.: 90es évek vége óta ez a kedvenc weboldalam több mint 150 féle leírás és minden kézzel rajzolva az utolsó óncseppig ha kivitelezési leírásra is felhívja a figyelmet.Természetesen nem ekkora az elvárás , csak mint érdekesség
szinkrodin csöves rádió
dsb tx
430MHz rádió bemeneti szűrője
70cm SSB tcvr)

Igen valóban nem kis munka a jól összeállított dokumentáció leírása, elkészítése.
( "D"-é tervet nem mindig sikerül elkészíteni más területen se )

Azért mi kapunk rajzot?

Egy apró technikai rejtvény következik.
Ki tudja, mire való a képen látható csúszó alkatrész a Terta 331-es készülékben?

Ha valaki analóg TV-t élesztene fel jól jöhet hasonló eszköz.
(lassan azok is múzeálisak lesznek előbb utóbb ... még időben lehet elkezdeni a gyűjtésüket , majd kb.: 20-30-40 év múlva be is érik a termésük.
Annó Béka is készített egy hasonló "mindent mérő/tesztelő TV-s" készüléket, részleges tartlamát és elvi rajzait közzé is tette :
itt a népszerű szétszedtem rovatában találhatod meg
(habár ha éppen csöves a TV akkor lehet ezt is jobb lenne csövekkel megépíteni az eltérő munkaponti értékek miatt )

Ez miért kérdés? Sok rádióban van határoló a skálameghajtó tengelyen, ilyen, vagy más fajta (füles alátétes), a funkciója, hogy ne lehessen túl tekerni a skálát, ne lehessen megfeszíteni húrt a a skála végén, mert leugrik a dobról.

Köszönöm a magyarázatot.

Sziasztok!
Rendezgettem a cuccokat és a kezembe akadt egy csöves erösitö.
Gondoltam megmutatom mint érdekességet.Ha valaki tud valamit erröl a tipusról,kérem ossza meg velem,a neten semmi konkrétum nincs róla.

Az egész cuccot régen egy ismeröstöl kaptam,szó szerint egy centrumos táskába beleszórva egy lemezjátszó doboz darabjaival.A doboz megmaradt darabokra tört példányaiból csak a neve maradt.
Club Customer
A maradványokból kiderült,hogy ez egy lemezjátszó lehetett,a 40-es,50-es évekböl.
Usa oldalakon láttam hasonló dobozolású lemezjátszót.
3 db csö van benne,Made in Usa felirattal,az egyiken BYZ 326,a másik kettö egyforma, 63-04 van rajta.
Müködik az erösitö,hangeröt és magashangszint lehet a 2 potival szabályozni.
Mindenesetre érdekes cucc a múltból.
Üdv!