Szerintem nem kell ennyire túlbonyolítani.
Nyugodtan meg lehet csiszolni ezres papírral szárazon és utána át kell törölni izopropil alkohollal és hidd el tökéletes lesz.
Egyszer próbáld ki és nem fogod többet vizesen dörzsölgetni meg szárítgatni, stb.

Köszi! A nyomtatóm felbontása miatt nem tudom megnézni a különbséget. Eagle-> Gerber-> GerbView program-> print vagy pdf convert módszert használom.

Eagle ből közvetlenül lehet nyomtatni , pdfcreatorral vagy bármilyen virtuális nyomtatóval

Ok, de az Eagle vektor grafikus? Nem tudom. A gerber már biztosan az.

ha van mellette pdf nyomtató akkor egyből pdf be menti a tervet ha a nyomtatásra klikkelsz és beállítod melyik rétegeket akarod nyomtatni.

Értem, csak itt a minőségről, felbontásról volt szó. A raszteres grafikából is lehet pdf-et csinálni.

Amíg nyákot "gyártottam" egyszer sem szóltak a nyomdában hogy kicsi a felbontás pdf ből készítették a gyártófilmet .

Elhiszem. Ne értsd félre, nem vitatkozni akartam ,csak felmerült a raszter kontra vektor történet. A GerbView egyébként ellenőrzés céljából kerül a képbe, ha gyártóhoz megy a terv.

Az értelmes vita előre viszi a világot nincs félreértés . Leírtuk a véleményünket tapasztalatainkat .

Szia! Nekem is ugyanez a nyomtatóm van - kétségtelenül olcsó porom van hozzá, mert egy zacsi kb 20000 oldalra elég és 4000Ft volt. Azonban nyák készítésére nem jó, csak papírra. Te milyen tonert használsz?

Kérdezték már előttem, de senki se válaszolt, melyik fajta kel a vasalós megoldáshoz, cellulóz vagy epoxigyanta?

Tökmindegy

Inkább jó kéz , és jó technika , és türelem , ami inkább fontosabb.

Az egle is vektoros pdf-et gyárt meg a sprint layout is, d nagyon egyszerűen le tudtad volna ellenőrizni, fogysz egy általuk gyártott pdf-et ráállsz egy forrpotra és 50000000000*-ra nagyítod. Ha ezt megtetted akkor láthatod, hogy a kerek forrpont látható íve kerek, és nem kockás.
Ezért nem értem azt se aki Adobe Illustratorral tervez nyákot, mikor pl. az eagle egy 10cm*10cm-es kétoldalas nyákig ingyenes, de hát ki mit szeret, azzal szenved. Mondjuk az Illustrator 26$ havonta, de lehet van ingyenes verziója is, nem használtam soha nyáktervezésre meg végképp nem.

Eléggé megzavart engem is az Illustrator használat. Nyilván maga a tervezőszoftver is vektoros ergo badarság lenne az átkonvertálás raszterbe aztán pdf. Viszont ha ki van nyomtatva, akkor egy postscript driver-es nyomtatón biztosan jobb az eredmény, mint mondjuk PCL5-el.

Használhat - ha nagyon szépet akar és sok grafikával - akár Inkscape-t is. Az ingyenes. SVG a kimeneti fájl és pdf. Mindkettőt natívan kezeli. Más kérdés, hogy nem erre van kitalálva. Ha már pontos rasztert kell használni -sokkal célszerűbb az Eagle. Igaz van átjárás a PDF-en keresztül. Legyártja a nyákot Eagle-ben - és szépítheti Inkscap-ben a pdf-et. Akár montírozhatja is.

A pdf lehet vektoros is és raszteres is. A tervező szoftverek általában veltrosat alkotnak, de pl. egy képből (jpg,bmp) általában raszteres pdf keletkezik. Én is használom az illusztratort, de általában csak inverz fájl készítéséhez, ritkán rajzolok vele. Meglevő pdf-et is lehet vele szerkeszteni (persze csak ha vektoros). A felbontás pedig a pdf nyomtatóban is állítható.
Viszont lehet akármekkora nagy a felbontás, ha a nyomtató csak 600 DPI-t tud. Persze az is bőven elég, ha jó a toner. Én pl nemrég cseréltem, és ugye költségtakarékos elven utántöltöttet vettem. Na az elég gyengén adja elő.

Nekem az ORINK tonerek váltak be. Mivel évek óta ezeket használom, bátran állitom hogy telitettségben jobbak mint az eredeti tonerek.
100 grammos, LASER-be való fényes papírra nyomtatok és egyszeru TESCO-s vasalót használok 2-es fokozaton.
Az képen SDIP28 van /1,78mm lábtávolság/, valamint sima DIP16
Íme az eredmény :

Én pl. sokkal előbb tanultam meg használni, mint láthattam volna Eagle-t.

Én is sokat DTP-ztem és önmagában az Illustrator nem volt rossz szoftver. De már nagyon terjengőssé vált és nem biztos, hogy ez a leghatékonyabb megoldás. Igaz én sem autorute módban használom az Eagle-t, de azért célfeladatra gyorsabb. Ezzel együtt persze tény, hogy ha illustratorban megcsinálsz egy panelt és levilágítod 6000dpi-vel, minőségben nem lesz párja.

És ki fogja kinyomtatni 6000dpi -ben?

Mondjuk egy Dolev levilágító 600Ft-ért/A3 méret.

És van értelme A3 méretben 6000 DPI -nek?

Mert ha abból indulok ki, hogy 6000 pont per incs, akkor tök mindegy, hogy 15x10 cm -ben nyomtatom ki, vagy 15x10 m -es méretben, egy collban úgyis csak 6000 pont lesz, aminek semmi értelme...

Ha az eredeti méret csak 15x10 cm szerintem csak akkor van értelme a 6000 dpinek, ha ezt a 15x10 cm -es panelt akarom kinyomtatni 15x10 m -esbe nagyítva.
(A számok csak hasraütve lettek csak szemléltetni akartam az arányokat.)

Van értelme - nyomdánál. Bár tény, hogy 201dp az kb 150 lpi és az már szép nyomat. Színátmeneteknél vennéd igazán észre és1 pontos fehér vonalnál, színes háttér előtt. Amúgy az itthoni nyomtatóm is 4700dpi-s fotónyomtató. Annak van értelme? Vagy 12Mpixeles kamerának, amikor 3Mpixel elegendő egy A4-es címlapfotóhoz? Egy 6MB-os kép pedig egy Europlakáthoz? 6000dpi-nél egyszerűen nincs kompromisszum. A vonalaid tűélesek lesznek. Feltéve, ha véletlenül nem nyomsz rá az élsimításra. Akkor cakkos lehet.

Én igazából az otthoni fotónyomtatónak se látom sok értelmét, a 4700dpi meg teljesen fölösleges, mondhatni "tegyünk rá még egy lapáttal és akkor majd azt válsztja a sok..." marketingfogás.

Egy ilyen géppel igaz, hogy valóban gyönyörű képeket lehet nyomtatni, de kérdem én mi értelme a tintapazarló fényképnyomtatásnak, mikor bármelyík fotószaküzletben normális vegyi úton valódi fotópapírra és minőségben előhívják a fényképet...

A panelra meg visszatérve, nem hinném, hogy bárki is egy pixel szélességű csíkot akarna húzni 6000 dpi -s felbontásban, simán elég oda a 600 dpi is otthona.
(Na jó ha valaki nagyot akar alkotni, az még 1200 dpi -ben is nyomathatja.)

Gondoljunk bele, 600 dpi annyit tesz, hogy 2.54 cm -en van 600x600 pont. Tehát a pixelméret = 0.00423 mm
Az 1200 dpi pixelmérete meg ennek a fele 0.00211 mm...

Ezek olyan értékek, amit gyakorlatilag csak mikroszkóppal tudsz megkülönböztetni
(és hol van még ehez a 6000 dpi)...

A 12 Mpx kamerának meg épp ott van értelme, hogyha plakát méretben akarsz nyomtatni, akkor megfelelő legyen a felbontása, de ha megnézel egy 12Mp -es fényképezőt, annak se lesz arányaiban több a dpi értéke mint egy sima 4 Mp -es kamerának, mert nincs értelme.

Talán azért nem mindegy, hogy valami 3mp vagy 12, mert ha ránagyítasz, akkor a 3mp-es szétesik, kockákra a 12mp-es meg nem annyira. Teszem azt csinálnál egy 300000000000000000 pixeles légifotót magyarországról, és akkor a látnád kertedben egy fűszálon mászkáló hangya tökét. (Persze a föld görbülete miatt ezt a fotót pont a kerted felett kéne ellőni, meg ehhez olyan optika is kéne ami veszteségmentesen továbbít mindent a ccd felé, és tökéletes látási viszionyok...., de ez csak szemléltető példa volt) Tehát speciel pont a fotózásnál nem mindegy hány mp-es az a fotómasina, de nyákgyártásnál a 2400dpi elég kell hogy legyen, az más kérdés, hogy a nyomdában nincs választás, 6000dpi és az meg mindenre elég

gulasoft megértette a lényeget. 6000 dpi-s a levilágító maga és - pont.

Sziasztok!
TDA7294 sztereó erősítő építésébe kezdtem. Őszintén megmondva ez a legelső nyákom ami a vasalásos technikával készült. Amikor meg láttam a végeredményt nem hittem a szememnek, hogy szinte tökéletes lett

Örülés majd csak maratás után, addig akármi lehet.

Tudom!