Azért a vas és a műanyag kissé más mint a rozsdamentes acél és az alumínium.

Jó.
Bár pont kitöltő-ragasztónak találták ki, fémekhez is. Vannak csodaszerek is, többszörös áron is

Van itt is mit kitölteni, az alumínium felület eléggé sérült ezért erősítem meg az acéllal.

De komolyan. Ezt írtad a hozzászólásodban:

Nem kellett volna. Az M62 nem hibrid, az erőátviteli résztől pedig nem lesz hibrid. Az erőátvitel (hajtáslánc) lehet egyszerű, és összetett is. Az M62 -ben egyenáramú mezőgyengítéses soros motor, és fogaskerék hajtás, nem túl bonyolult. Egyébként az M63 (1970, de a fejlesztése 1963 ban indult), M40 (1963) M44 (1956) is dízel elektromos volt.

Ez sem újdonság, 1907 -ben a budapesti autóbusz közlekedés 3 db elektromos hajtású autóbusszal indult meg. Gyerekkoromban (50 -es évek eleje) a csomagos postás elektromos autókkal (nagyjából a mai minivan méret) szállította a csomagokat. A MÁV -nál tömegesen , sok gyárban használtak elektromos targoncákat szállítási feladatokra, igen régóta. A 60' évek vége felé a TÁKI -ban fejlesztettek egy Skoda személyautóból elektromos hajtásút.
Mi az újdonság? Nem a hajtásrendszer, nem a villanymotor, hanem a szükséges elektromos energia tárolása volt mindíg is a fő probléma, ami ma sincs igazán megoldva.
Ha fejleszteni akarsz ezen a téren, találd fel azt az energia tároló (előállító) szerkezetet, ami könnyű, elegendő elektromos energiát tárol 4 - 500 km komfortos (hűtés fűtés, világítás, multimédia) utazáshoz, és az utántöltés sem tart 10 - 20 percnél tovább.

Ha már mozdonyok.
Átszállás esetén be szokta várni a csatlakozást a másik szerelvény? 3 perc van a beérkezés és az indulás közt. Nekem ez Máv viszonylatban kevés idő, ennyit tuti késni fog az érkező.

Volt magyar dizel (petrol) elektromos hajtású igaz nem mozdony, hanem motorvonat 1903 -ból.
A Nyíregyházi kisvasútnál alkalmaztak hibrid vonatokat,a városon belül felsővezetékről, kívül pedig petrol motor elektromos hajtással, már 1911 -ben.
Bővebben: Link

Menetrendből tájékozódhatsz. (nem ELVIRA). Jelölve van az a vonat, ami csatlakozásra nem vár.
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Az általános szabály, hogy bevárja. Ez alól a budapesti állomások kivételek, ott nincs csatlakozásra várás. Ha a vonatkísérő személyzetnek szólsz, hogy át akarsz szállni, ők megbeszélik az üzemirányítással, és jó eséllyel beváratják a csatlakozást. (Természetesen, ha mondjuk - ne adj' Isten: gázolnátok, vagy lerobbanna a gép - túl nagy a késés, akkor nem, de 5-10 percet simán megváratják a csatlakozó vonatot. Az utolsót (a napi utolsót) még annál is többet.)

Mintha a menetrendeben lett is volna rá külön jelölés.

Ha már vasút (mellesleg ez is diesel és elektromos).

Lenne egy olyan kérdésem hogy mivel nem járok se börzére se más eladó helyekre így próbálkoztam egy cső szegecs elkészítésével. Hát elég lassú lesz így. Próbálkozott már vele bárki házilag? Tudom pár forint egy de így megmarad az alkotás öröme. Per pillanat nincs réz lemezem. A kérdés inkább mechanika mint elektronika. Remélem ittmég elfér. Ha más nem átköltöztetem a műhely topikba.

Lemezből hajlítani elég macerás, de attól függ mit kell bírnia. (miért cső, és nem tömör)

Érvéghüvely, filléres tétel.

Hogy mit kell bírnia az változó: lehet panelba ültetve alkatrészt forrasztani vagy kis terhelésnek kitett tartó. Annyira megkedveltem a légszerelt technikát hogy ami olyan azt így akarom megépíteni.
Madzagos: még nem próbáltam ki hogy forrasztani is lehetne e.

Hát válaszolok én. Az érvég hüvelyt lehet forrasztani! Melegen szedd le a műanyag részt aztán hajrá.

Létezik szigeteletlen is ha jól emlékszek. Jól emlékszek.

Jó, de ezt készen kapni. Nem érted a lényeget

Lehet. Nincs benne kihívás.

Mechanikus hőkapcsolók -pld.: villanybojleré- vékony vörösrézcsöve jó lehet, az forrasztható is. Kihívás benne van, darabolni kell.

Most úgy készült az első darab hogy ráhajlítottam egy két és feles hegesztő pálcára. A 20 millis vasba egy négyes és egy 3 és 1/2-es lyukat fúrtam. A négyes a nagyoló a másik a formázó. Tanárom nem érti miért kínlódok ilyenekkel. Azért mert amíg tornázik az ember agya addig nem leszek monoton droid.

Egyetértek.
Főleg ha ezt egy melóhelyen végzed, eredményesen, valamit létrehozva, fizetésért.
Aminek a töredékéből tudsz venni több ezer csőszegecset.

Jó srác vagy, de ilyen alapon a vasat is bányászhatnád, gyárthatnád, önthetnéd, hengerelhetnéd hozzá. Vannak olyan dolgok, amivel nem érdemes időt tölteni, merthogy abból van a legkevesebb és ezek filléres dolgok.

Igazad van, de létezhetnek olyan körülmények, ami miatt ilyen képesség sem válik az ember kárára...
Csak példa: a bolt, ahol ilyesmit árulnak, messze van, rossz közlekedéssel. Ráadásul péntek délután derül ki, hogy szükséged van rá. Éppen kifogyott a boltban, két-három hét, mire megint lesz.
Hiába filléres dolog, ha a bekerülés járulékos költsége magas.

Arra gondoltam esztergálok 65-ös szeget.... ÁÁÁ nem éri meg, inkább megveszem.

Lehet benne valami. Mondjuk én mindig többet veszek, hogy legyen később is és előre tervezek hétvégére meg ilyesmi. Persze, kinek hogy jó.

Ha a szeget megveszed, akkor megfogsz droid-ulni. Kéretik esztergálni.

Jajj haljátok, nagyon jó most olvasni ezt a témát. Feldobtátok a napomat a csőszegeccsel, szeg esztergálással. Zsír!

"Nedudgi" hozzászólását kéretik értelmezni. S csak egy részét írta le annak, ami miatt (muszáj) inkább megcsinál az ember valamit. Nekem pl. a legközelebbi bolt 25 km (egy kanyar), de ott nincs minden, s esetleg nem is rendelhető (részükről). Ez nem pesti a tartózkodásomkor értendő.

Én megértettem, mondtam is, hogy nincs ezzel baj.

Mai eset: elindultam a vas kereskedésbe anyag beszerző körútra. Amit kértem nincs. Fémből készült cső egy fém kereskedésbe. Csak nekem volt logikus ilyen helyeken keresni?
Más: mekkora egy kézi nagyító optikai zoomja? Még ha rosszul is fogalmazok érteni fogjátok. Most pont kellene egy jobb fajta de nincs.