Umm.. csak hogy belekotnyeleskedjek... kodvisszafejteshez inkabb logikai analizator nem?
Analogbol is volt tarolos szkop, es a korai digitalisoknal pontosabb, tisztabb jelalakokat jelenitettek meg. Nyilvan nem a zsebpenz-kategorias szkopokrol beszelek.
Ettol eltekintve enis digitalis hivo vagyok, egy CRTs digitalis szkopot relative olcson meg lehet kapni, es a hasonlo penzert szerezheto analogoknal sokkal tobbet tudnak ez teny.

Nekem egy relative buta 80 mhz-es Gould DSOm van, mindenre jol tudtam eddig hasznalni, bar audio jelekhez jobbnak tartanek egy analogot ahol nem pixeles a hullamforma (mert az az uj lcdseken is pixeles lesz, tudom szemelyes preferencia, de anti-lcd beallitottsagu vagyok )

Egy véleményen vagyunk, log.analizátor drága, digit szkóp pótolja, amúgy is van.
Az lcd pixelesség engem is zavar, a katódsugárcső rajzolata ehhez képest csodálatosan szép a szabályos periodikus jeleknél.

Felsorolsz pár speciális esetet, de nyilván lehetne olyan hasonló célfeladatokat is mondani amire az analóg szkóp az alkalmasabb. Gyakorlatilag az olyan faladatokról van szó, ahol kevés a digit szkóp 8...10 bites felbontása, ahol a mintavételek nem elég sűrűek a hullámforma kiértékeléséhezés ezért elveszenek információk, vagy ahol a minavételezés és a mért jel interferencia mintája becsapja a digitális eszközt. Egy viszonylag alacsony frekvenciás jel nagyon gyors átmenetét megnézni, úgy, hogy az átmenet formája is látszódjon (pl. hogy ZVS-ben megy-e a pwm végfok félhídja), a digitális szkópok egy részével egyszerüen nem megy, amelyikkel meg megy (mert nyilván van olyan tipus is), az a többszörösébe kerül. Nincs is ezzel semmi gond, a minőséget meg kell fizetni, csak arra akartam rávilágítaqni, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az egyik v. a másik a jobb, mert ez a ráfordítható anyagiaktól és a mérési feladattól (ill. feladat-körtől) is erősen függ.

Hasonló gondolatokat ITT is olvashatsz, a lap legalján van egy video - ez pl. olyan mérés ami nem mindegyik digit szkóppal sikerülne.

Jó elfogadom, biztos én még nem találkoztam digit szkóppal nem megoldható esetekkel.
Igazából azt akartam eddig kifejteni, ha a kettő közül csak az egyik lehet, (ana., digi)
akkor a digivel sokkal több dolgot tudunk megoldani az elektronika nagyon széles területén.

Azért egy analóg szkópnak is vannak ügyes felhasználási lehetőségei, bár lehet, hogy azok nem közismertek, és némi gondolkodást igényelnek. Egyrészt tárolós szkópok használata az egyszeri lefutású jelek vizsgálatához valamint a nem gyakran használatos külső indítási lehetőségek, és a kettős időalap kombinációinak használata.
A digit szkópoknál problémás a gyors felfutású jelek vizsgálata, nem mindegy, hogy egy nem túl gyors 5 - 6 ns felfutású él 2, vagy 10 mintavételt tartalmaz. Egy olyan digit szkóp, ami erre alkalmas, nem két fillér.

Mivel az analóg szkópok is -valahol- sávhatároltak, 5-6ns felfutó él nem csak a digitszkópnak lehet problémás. Ott is csak a kellően gyors gépekkel jeleníthető meg pontosan, mint ahogy a digitálisoknál is. Az igaz, hogy eléggé drágább a gyors digi.

Minden szkóp valahol sávhatárolt. Ezért értelmetlen dolog úgy általában összehasonlítani, hogy melyik a jobb, vagy jobban használható. Ráadásul készültek ún. átmeneti szkópok is, mintavételes volt ugyan, de analóg kijelzéssel. Egy ilyennel láttam már (a '60 as években!) 4 GHz -es oszcillátor jelét. Jó drága is, meg cocom -os is volt.
Az 5 - 6 ns egy 250 MHz -es szóppal azért már nem csak nézhető.

Nekem is van hasonló, 1Ghz-es, EMG gyártotta a 1555 szkópokhoz fiókként. Ez már nosztalgia. Ennek működését talán nem is tanítják már iskolában. Analóg mintavételes volt, semmi digitális nincs benne. Nem tárol. Ilyen technika is volt, érdekes működésű. Csak a 2 fiókot vettem meg annak idején, és egy Tek465 x,y bemenetére kötve, használtam. Ez csak aktív mérőfejjel használható. Meg tápegységet kellett hozzá gyártani.

A mérőfejben van a mintavevő áramkör.

Azért a 250 MHz-es analóg szkóp sem mindennapi. Még a jelenlegi szakmabelieknek sem. És az ára meg... min. fél millió, teljesen újonnan, szóval nem az a kifejezett hobbi kategória, sőt. Lehet, hogy 1-2 kézen meg lehetne számolni, hogy a HE olvasói között hány embernek vannak milliós készülékei.

Ahogy olvasom egyébként: az utóbbi oldalakon azon megy a görcsölés, mint az óvoda kiscsoportban. "Kinek van a legerősebb apukája", avagy ki tud nagyobbat, erősebbet és bölcsebbet mondani.

Nekem van egy ilyenem. Ezzel jó lehet látni egy 300MHz-es jelet is.

Ez ismerős.Az enyém egy kicsivel nehezebb.

Kellemes ünnepeket mindenkinek!
Szeretnék egy digit scópot venni és érdekelne a véleményetek.
SIGLENT sds1074cfl lenne az elképzelés.
Kinai csoda nagyon hasonló az ATTEN-hez és a RIGOL-hoz.
Eredetileg a Rigol volt az elképzelés csak az nem tetszett benne, hogy kicsi a kijelzője.
A Siglent-nek 7"-os kijelzője van és ez nagyon bejön.
A többi paraméter szinte egyezik a másik két típussal.
Az ÉN számomra a fő dolgok 4 csatorna 2GS/s mintavételi seb saját felfutási idő<5ns. 70mHZ
Újat szeretnék (3év garancia) úgy tűnik a szlovákoknál a legolcsóbb.
www.rlx.sk cég számára venném adó nélkül 600euro (174ezer) adóval 710E.
Szerintem ennyit megérne.
100mHz-esnek jobban örülnék (sds1104cfl), de nincs a kínálatukban.
Remélem nem lesz nagy különbség.
Új tipus és nincs tapasztalat nem találok róla semmit érdekelne mit szóltok hozzá.
Előre is köszi.>

Nem ismerem a típust, de adatait olvasva egy paraméterében jócskán elmarad a többitől.
A rekordhossz (Memory depth) 24Kpts. Más hasonló kategóriájú kínaiaknál 1Mpts-10Mpts , tehát 1-2 nagyságrenddel hosszabb a felvett jelanyag.
Kérdés, hogy ez mennyire fontos, a 24Kpts rekordhosszal is meg lehet szinte mindent nézni.

Sziasztok sikerült jó áron vennem egy Voltcraft 2040 szkópot. Valakinek vélemény???

Ügyes voltál (te kértél véleményt)

Én a szkópra gondoltam de azért kösz

Sziasztok.
Valaki tudna segíteni abban, hogy a tektronix 466-os típusú oszcilloszkóp galvanikusan le van-e választva a hálózatról vagy ehhez a típushoz leválasztó transzformátor szükséges?.

Mindegyik le van választva, ellenkező esetben csípne. Amire te gondolsz az a védőföld megléte vagy nemléte. Hogy a szóban forgó típuson van-e az csak akkor derül ki ha találsz egy fotót a hátuljáról, nekem egyet sem talált a kugli.

Azaz ha védőföldeléses akkor mindenféleképpen szükséges?
Ezt találtam róla:
Hátulja

http://www.okazii.ro/retelistica-telecomunicatii-altele/osciloscop-...962428

Tulajdonképpen a trafó az trafó, kellő védelmet kell(ene) hogy nyújtson akkor is ha csak egyet használsz belőle. Azaz ha a szkópod elektronikája a trafója szekunder körében van, akkor nem kell még egyszer leválasztani. Azt szokták egyébként a védőfölddel ellátottak esetén csinálni, hogy kikötik a védőföldet ha valaminek a primer oldalán méricskélnek. Persze az az igazi ha a mérendő áramkör is le van választva a hálózatról, de ez nem mindig lehetséges.
Nekem mondjuk nincs ilyen problémám mert mindkét szkópom egy primer tekercsben végződik (vagy kezdődik), ami csak a villásdugóval van galvanikus kapcsolatban, ezért nem szokott gondot okozni ha a primer körben kell mérni. De mint mondottam is, a mérendő áramkört kell (illik) inkább leválasztani.

Ránézésre ezen is csak egy sima villásdugó van. Csak ne feledkezz meg róla ha valaminek a leválasztatlan primer részében mérsz vele, hogy közben ne fogdosd a szkópot!

Köszi a választ.
Csak azért kérdeztem mert azt hallottam, hogy ha pl: tv-ben mérsz akkor lehet a műszer és a mérendő tv között potenciál különbség ami bummot okozhat. Jobbik esetben csak a fejet vágja haza rosszabbikban a szkópot is.

Hát speciel nekem van egy leválasztót trafóm, és a mérendő készüléket szoktam leválasztani - szerintem az a legbiztonságosabb módszer.

Ha jól látom van az elején földelő csatlakozó is ha a mérendő készülék földeléses akkor azt össze kell kötni a szkóppal?

A védőföldes szkóp háza, testje, és tipikusan az összes bemenetének árnyékolása (a BNC testpontja) össze szokott lenni kötve (egy sípolós szakadásvizsgáló multiméterrel ezt gyorsan lehet is ellenőrizni).
A bemenetek ehhez a földpotenciálhoz képest mérnek. A mérőcsúcs árnyékolását ha bekötöd valahová az áramkörbe, azzal le is földelted azt a pontot (a mérővezetéken és a szkóp védőföldelésén keresztül). Ha olyan áramkört nézel, ami nincs leföldelve sehol, nincs galvanikus kapcsolatban a 220-szal, akkor a mérőcsúcs árnyékolását be kell kötni (egy helyen). Ha olyan áramkört nézel, ami le van földelve valahol, vagy galvanikus kapcsolatban van a 220-szal (tápegység primer oldala), annál nem szabad bekötni a mérőcsúcs árnyékolását, ill. csak a földpotenciálhoz szabad bekötni. Ilyen áramkörben nem tudsz máshogyan mérni, mint a földhöz képest. Földfüggetlen áramkörben szabadon megválaszthatod, hogy hova kötöd a testet, mihez képest akarsz mérni.

Akkor ez azt jelenti ha egy elko-t vagy tranzisztort szeretnék mérni szekunder oldalon nyugodtan megtehetem? Nem kell attól félnem hogy esetlegesen valami problémám lesz?.
Csak a primer oldaltól kell kicsit "tartani".Mit jelent az hogy nem szabad bekötni a mérőcsúcs árnyékolását ill. csak a földpotenciálhoz szabad bekötni?
Elméletileg a nulla vezető össze van kötve a védővezetővel valahol a villanyóránál.Tehát akkor a nulla vezetőhöz kell kötni vagy a védőhöz ami nincs is kapcsolatban az áramkörrel?

Hello!
- A szkóp bemenetének GND pontja (valamint a készülékház) földelt. (Vagy is az érintésvédelmi védővezetővel közösített.) Így ha valahova bekötöd a szkóp GND pontját, az a pont is földelve lesz a szkópon keresztül.
- Ebből következik, hogy csak olyan áramkörben mérhetsz, ami nincs földelve. (Ha a mrt készülék GND pontja földelt, és ehhez csatlakoztatod a szkópot, akkor a kettő ugyan azonos potenciálon van. De még ebben az esetben is folyhat a kettő között földáram, ami zavarhatja a mérést.)
- Sehol nem írta a kolléga, hogy ne kösd be a szkóp GND vezetékét!
- Ha egy készülék szekunder oldala elválasztott a hálózati feszültségtől, és nincs egyetlen pontja sem földelve, nyugodtan mérheted.
- Ha egy készülék hálózati részén szeretnél mérni, akkor biztonsági elválasztó (pld. 230V/230V-os) transzformátor szükséges a hálózat és a mért készülék között. Ez után a mért készülék hálózati része galvanikusan elválasztottnak tekinthető, és szabadon mérhető. (Természetesen ettől még óvakodni kell a magasabb feszültségű részek érintésekor.) Az elválasztó transzformátorhoz, egyszerre csak egy készülék kapcsolható!
- A szkópot nem szabad a leválasztó transzformátorról üzemeltetni, és úgy mérni! Így igaz,hogy nem lesz zárlat, de mihelyt hálózati részhez kapcsolod, a készülék mérővezetékei és a fémház feszültség alá kerül. Érintése veszélyes. Földelt készüléket egyébként sem szabad földeletlen, vagy leválasztott hálózatról járatni.
üdv! proli007