Sziasztok!
PC Szerver rendelkezésre állásának javítására duplikált tápot szeretnék egy meglévő gépbe. A gyárilag igy kialakított gépek rettenetesen drágák. Házilag hogy lehetne célt érni? Egyszerűen párhuzamosan lehet kapcsolni két tápot?

Amíg mindkettő üzemképes, addig elvileg nincs gond a párhuzamosítással. Viszont ha valamelyikben pl. a kimeneti dióda lesz zárlatos, akkor az a másikat is lehúzza, úgyhogy már ugrott is a redundancia.

Ehelyett inkább tegyél bele tisztességes tápot, és annak legyen meg a rendes hűtése. Egy minőségi, nem határig leterhelt táp sokáig birja, nem az lesz a rendelkezésre állás korlátja.

...és természetesen fejeld meg egy minőségi, nagy teljesítményű szünetmentes táppal!

Persze, ez már szerintem magától értetődik ha rendelkezésre állás kell. Meg a szünetmentes mellé egy kis áramfejlesztő is kell, ha biztosra akar menni.

Esetleg tervezhetne 1 saját szerver alaplapot dupla tápcsatlakozóval, uC-es vezérléssel.

Nem tudjátok, ténylegesen hogy kapcsolják össze a párhuzamos tápokat? Tehát hogy a Potyo által írt dióda probléma ne jelentkezzen.
Amugy a táp saját rendelkezésre állása csak az egyik probléma. A másik az, hogy 2 független betáp van, az egyik szünetmentes. Amig a szünetmentes töltődik (sokkal tovább tart, mint az áthidalási idő) már mehetne a gép a másik betápról.

Hát persze, profi helyen X idő után indul a dízelgenerátor....

Szia! Nem tudom hol, de mintha itt a fórumon olvastam volna ilyen tápegység párhuzamosításról. Ott azt írták, hogy a kimeneteket egy-egy diódával kell közösíteni. Persze ez csak akkor "tökéletes", ha a két-két dióda egyforma nagy nyitófesszel rendelkezik, illetve a táp feszültségkimenetei is közel azonosak. Ellenkező esetben az egyik táp a másikra dolgozik, és az persze nem kedvező. Ezt bizonyos mértékben még elviselik a tápok. (Így emlékszem, de lehet hogy tévedek)

Egy természetbarát haverom úgy oldotta meg számítógépe áramfelvételének csökkentését, és ezzel egy bizonyos fokú redundanciát létrehozva, hogy a 12, 5 és 3.3V-os vezetékeket egy elektronika közbeiktatásával csatlakoztatja csak az alaplapra és a HDD-khez.
Ezen elektronikához csatlakozik egy 180Wp-es napelem, ami az idő nagy részében teljes mértékben is fedezni képes a számítógépe áramfelvételét.
Persze a táp is be van kapcsolva, napközben üresjáratban megy (5-10W), éjszaka fogyaszt csak 120-150W, (csatlakoztatott hardwaremennyiségtől függően).
Ez az elektronika egy uC vezérelt cucc, nem pedig egyszerű diódákból áll, ahogy azt először gondoltam. Annyit tudok róla, hogy profi step-down konverter IC-k vannak benne, ami nagyon jó hatásfokkal állít elő 3.3 és egy másik 5V-ot. A 12V pedig egy másik converter IC-vel van ellőállítva, ami BOOST vagy BUCK üzemmódban fut, attól függően, hogy a névlegesen 12V-os napelem épp 10 vagy akár 13V-ot ad-e le.
Az átkapcsolás teljesítmény FET-ekkel történik, ehhez a tápegység POWER drótját figyeli, mivel az rögtön lemegy nullára, ha a 230 kimarad. Továbbá a napelemhez egy diódával csatlakoztatva van egy 12V-os 150Ah-s gépkocsiakkumulátor. Nagyon profi cucc, sajnos kapcsolási rajzom nincsen, meg a srácot se láttam már vagy fél éve....
Én ilyesmiben gondolkodnék egy dízelaggregátor helyett, de lehet hogy csak azért, mert megrögzött természetvédő vagyok. Ez a rendszer - ha úgy nézzük - háromszoros redundanciával rendelkezik.

deguss

Én emlékszem rá egy kicsit részletesebben is:
a lényeg az, hogy két ugyanolyan tápot ha párhuzamosan szeretnénk kötni, akkor az első számú táp vezérlő IC-je vezérli mindkét tápot! Így nem lesz különbség a kimeneti feszültségek között, még terhelés hatására sem. Ha jól emlékszem, a második táp FET-jeire is csatlakozik az 1. táp TL072-es IC megfelelő lába. Ahhoz, hogy ezt meg tudja oldani a topicnyitó, ismernie kell a TL072 lelkivilágát, vagy meg kell találni azt az embert, aki ezt a módszert ismeri, használja!

A topiknyitó ismeri a TL072 lelkivilágát, de ilyen müv. erősítő nem szok' ATX tápban lenni. Szokott viszont TL494 (féleség) mint pl ebben.
Az, hogy 1db TL494 hogy szabályozhat 2 tápot, nem világos. Pl azért, mert 1db visszacsatoló bemenete van, tehát 1 feszültséget tud szabályozni, a többi gyakorlatilag "utána megy".
A másik válaszhoz: Az "összediódázás" tetszik. Egy gondot látok, a kimenő feszültségek lecsökkennek. Persze ennek utána lehet állitani, akkor pedig a fesz. arányok romlanak. Gondolom, a 3.3V és 5V értéke a kritikus, talán nem csúszik annyira szét, hogy gond legyen.

Egyébként megvan a megoldásom a két független - szünetmentes, és élő hálózat - betáplálás esetére, a "diódázás"-ról jutott eszembe.
Ugye egy ATX táp DC-ről is járatható. (Felejtsük most el a PFC-s tápokat) Akkor egyeniránytsuk a két AC inputot függetlenül, majd azokat diódázzuk össze. Mondjuk ez csakakkor megy, ha a PC-nek saját UPS-e van, a hálózatot pedig galvanikusan leválasztjuk. NEm is jó ötlet :levele:

nem igaz... már megint h**e vagyok...TL072 helyett TL494-re gondoltam. BOCS! Mostmár inkább elmegyek pihenni... Amit leírtam, azt olvastam itt HE-n, pontosabb infót csak az eredeti hsz. tudna adni.

Ha a két táp ugyanolyan gyártmányú, teljesen megegyező, akkor azonos terhelésre azonos feszültségesés fog fellépni, és szerintem ezért tudja 1db TL494 vezérelni mindkét tápot!
nem veszekedni akarok, hogy ez így van, meg stb, csak ötletet szeretnék adni! Egyébként utána kerestem a TL494-es kulcsszóval annak, amiről írtam, de nem volt sikeres a keresés

szassztok
nekem nem világos hogy mire is kell a 2 táp.
teljesítménynövelésre?
vagy az egyik csak biztonságitáp, ha meghibásodik a másik?
szünetmentesnek is kellene lennie? (mindkettőnek?)

hy

Akárhogyan párhuzamosítod a két tápot, ettől nem lesz redundáns, mert ahogy azt valaki említette, ha pl. az egyikben zárlatos lesz egy kondi, ami közvetlen a kimeneten van, akkor az lerántja a másik tápot is. Így nem látom nagy esélyét a sikernek, én nem mernék még két egyforma PC tápot sem párhuzamosan kötni, hisz a kapcsoló üzem miatt a kimeneti impulzusok feltornyosulhatnak, pláne megfelelő terhelésnél a rezonanciafrekit eltalálva még kárt is tehetnek egymásban, úgy, hogy az egyik rádolgozik a másikra, és a másik meg az egyikre, mindezt periódusosan.
Akkor már mindkét tápra pl. 5 párhuzamosan kötött shottky diódát, és már biztosabb is a megoldás.
De nem tudom, hogy van-e értelme két tápot járatni, csak a redundancia kedvéért. Én inkább egy tápot alakítanék át, ha tényleg megbízható üzemmód kell, átszerelném a kondikat messzebb a hűtőbordáktól, a forrasztásokat átforrasztanám még egyszer, és nem járatnám a tápot 60%-nál nagyobb terhelésen. szerintem.

őszintén én sem kötnék össze ilyen módon szg. tápot. De gondoltam megosztom, ki tudja, lehet, hogy ötletet merít belőle valaki...

Lehet egetverő marhaság de a kimenetekre sok sok pufferkondi és a tápokat jelfogó váltaná? Vagy megemelt kimeneti fesz + valami fetes átkapcsoló.
Az egész azért sántít mert az általad hozzáadott valami megbízhatósága ( bocsánat ) szerintem kisebb mint egy eredendően megbízhatóvá tervezett tápegység.
A lepárhuzamosítással az a bajom hogy honnét fogod tudni, hogy az egyik táp tönkrement Bár kétségtelen talán tovább működik, de akkor két tápot kell cserélni.(A megemelem a kimenő feszültséget azután meghalok tápról meg ne is beszéljünk)

Nem szabad a kimenetet "agyonkondizni", gondolok itt több tízezer µF-ra, a tranziensek miatt.
Szerintem is még a bolti tápegység megbízhatóságából is vesztenél, ha így közösítenél kettőt.
Nekem sokkal jobban fájna a fejem a szoftwarehibák és a programok futásának stabilitása miatt, mint egy táphibáért, ami nem annyira gyakori jelenség. Bár lehet hogy egy Debian Linuxos Apache webserver "túlél elszállás" nélkül egy rozoga tápot.

Szerintem ezt úgy lenne célszerű kivitelezni hogy a főtáp ami most van maradna az alaplap és környezete számára ami egy relével kapcsolná a másik tápot ami viszont mondjuk csak a meghajtók áramforrása lenne.
Láttam már ilyen megoldást és működött is rendesen bár ha jól emlékezem akkor a főtáp atx-es volt a segédtáp meg at-s.

Eszembe jutott még valami. Tegyük fel, hogy van két teljesen egyforma PC tápunk. (egyforma, mint márka és típus). Valaki említette, hogy ezeket "szinkronizálni" a visszacsatolás révén. Nos ez valóban nem teljesen jó így. De viszont a TL494 -nek van egy olyan funkciója, hogy több meghajtást is lehet vele vezérelni. Mondjuk úgy, hogy egyfajta master-slave kapcsolat. Szóval az egyik, a master adja a kapcsolási frekvenciát, és működteti rendes üzemmódban a tápot, illetve adja a kapcsolási frekvenciát a másik, slave tápnak. Így a két táp frekvenciája azonos lesz, nagy eséllyel a kimenetükön lévő feszültség is!

Ez mind lehet akár igaz de ezzel csak a tápok terhellhetőségét növeled .A legtöbb, igaz nem márkás táp amit javítottam viszont pont a tl494 táphibája miatt halt meg.Esetleg a kimenő dióda zárlata . De ez ha a kimeneteket nem kapcsolgatod mindenképpen leállással jár.Csak legalább egyszerre kettővel .
Ja és ha mégsem akkor sem fogod tudni hogy az egyik tápod tönkrement ,tehát a leállás előbb utóbb bekövetkezik.

fú tök érdekes kérdés.

meg kéne nézni egy redundáns tápot hogy abba mi is az igazán redundáns. mi az ami közös, és mit vált, meg hogy.

ha látatlanba oldanám meg akkor biztos két táp járna külön és bár deguss-nak is igaza lehet(kikapcsoláskor meg bekapcsoláskor teszi érdekessé a helyzetet) de attol meg a megoldas ottvan valahol. magyarul kéne egy adag kondi, de ugyebár le kell választani valahogy, legegyszerubb diodaval, viszont ezesetben utana kell huzni a feszultseget. es dioda elott kontrollerrel figyelni a feszultsegertekeket, es barmelyik kritikus, akkor valtani(ha nem is jelfogóval, de mondjuk szilárdtest relé).

Persze ez meg ujabb kérdéseket vet fel. üresbe jár az egyik táp, max valami müterhelés. mondjuk ez alapbol nem baj, meg például a leválasztó dióda hibája esetén megszalad a feszültség, ha nem is nagyon. Vagy a szilárdtest relé hibája, esetleg a kondenzátorok hibája, neadjég hibás vezérlés mert mégiscsak... az a kérdés h mi legyen redundáns? persze ezeket túl lehet méretezni, de ennyivel egy meglévö tápban is túl lehet méretezni az alkatrészeket.

Kis összefoglalás:
Profi cuccoknál a a redundáns táp célja kettős,
- a) egyrészt az egyik táp meghibásodása esetére nyújt védelmet,
-b) másrészt a független betáplálások esetén egy betáp kiesése (akár tervezett leállás, karbantartás) mellett folyamatos üzemet biztosít.
Talán egyetértünk, hogy a kommersz PC-tápok párhuzamos kapcsolása ("a" eset) a táp meghibásodása esetén nem biztos, hogy segít, mert a rossz magával ránt(hat)ja a jót. A kimenetek diódával összefogása ezen segithet, de további problémákat vet fel.
A "b" esetre a betápok gyors (relés) átkapcsolása jelenthet megoldást.

Én elsődlegesen a "b" , -folyamatos üzem- érdekében keresem a megoldást, bár előszor duplázott táppal gondoltam megoldani, hogy az 'a' esetre is megoldast adjon.

Kíváncsi vagyok, a profi cucckonál hogy oldják meg ezt problémakört. Ezeknél a független tápok üzem közben cserélhetők, nem viszik el egymást hiba esetén, ráadásul terhelésmegosztással működnek.

Akkor szerintem csak a dióda marad a picit emelt kimenőfeszültséggel,a diódák előtti feszültségfigyeléssel,meg valahogyan a PGOOD (reset) jelet is ki kell logikázni.

ha maga a hálózat kiesése ellen keresel megoldást arra ott a UPS de ezt már mások biztos mondták, és az előtt meg nem kell kapkodni a váltással, mert akár perceid(vagy több) vannak rá.(de honnan van egy házban két független hálózatod? mert ha hoston van ez a szerver tudtommal ott a "betáp" biztosított redundánsan) szélsöséges esetben még generátort is indithatnal annyi ido alatt boven. ráadásul ha online, márpedig az újak azok, akkor véd sok mástól is.

A több tápos szervereknél szerintem kivétel nélkül az alaplapon van valamiféle tápmanagement megoldás, ami visszafelé szabályoz a tápokba is.

Ezek a tápok, amikor működnek, akkor a terhelés is eloszlik rajtuk, nem csak hideg tartalékként megy az egyik, hogy át lehessen kapcsolni rá, ha a másik meghibásodik. Vannak olyan gépek, ahol nem kettő, hanem 3 tápegység látja el a "dobozt" árammal, és pl. a dobozba telepített alkatrészek függvényében van megadva, hogy a 3ból hánynak kell mennie. Mondjuk ha 4 processzor kerül a gépbe, akkor már minimum 2 működő tápegység kell ahhoz, hogy elég energiát tudjon szolgáltatni, így a redundancia csak mindhárom tápegység installálásával érhető el.

Véleményem szerint még talán a diódás közösítés lehet az egyik legjobb megoldás házi használatra, kiegészítve a következőkkel:
- a gép felől érkező PSON jelet el kell osztani a két tápegység PSON-ja felé;
- a PG jeleket is egyenként kell figyelni a tápokból és úgy előállítani a gép felé valami logikával a továbbmenő PG-t
- a diódás közösítés előtti pontokon kell figyelni a tápegységek által szolgáltatott kimenetet, külön-külön
- ha valamelyik tápegység kimenete "nem stimmel", akkor azt a tápot azonnal le kell lőni a megfelelő PSON jellel és akár valami visszajelzéssel lehet is mutatni a hibát (LED).

Szerintem ezekre a feladatokra mindenképpen valamilyen programvezérelt logikát lenne célszerű felhasználni, szóval lenne vele meló.

Egy nagy UPS van, ami több szervert táplál, de nincs managementje, tehát bármikor kieshet ez a forrás.
Tehát tkp. független betápként kezelendő.

Hali! Hozzájutottam egy proliant 3000 szerverházhoz táppal, és sehol se találtam róla infót a neten, ezért más dolgát megkönnyítve itt egy kép a kivezetésekről, és az atx-re alakításról. Amúgy fasza kis 2x750W-os redundáns rendszer, és olcsó is, mivel p2-es szerver eredetileg. A táp típusa compaq PS4060.

Sziasztok!

Érdemes megvennem 1 Compaq PS4060 tápegység-et, ami 750watos? Nemegésszen mai darab,de megbízhatok benne? Mondták,hogy működik, mert működő szerverböl lett kiszedve(az egész szervert szét szedegették,és 1esével eladták a cuccokat) És a táp még megvan.. Sikerült utána járnom,hogy 12V-on legalább 25ampert ad le, és 1ébként nem ide illik, de nekem 1 autós erősítőhöz kell, amit házban hajtanék meg vele Bírná az impulzusos terhelést is, nem?Jelenleg 13amperes trafó hajtja, de be torzít,kevés neki, a 25Amper már elég lesz tuti.. Illetve a bekapcsolását is tudom,hogy mit kell kötni, csak nemtudom, hogy érdemes-e rá kapnom, esetleg ti ismeritek is? A napokban kaptam ingyen 1 Chiefetc tápot, (350Watt) 12V 18Amper, mondom ez jó lesz neki, de alig bírja a hangerőt, tök hamar le tilt,, pedig nem terhelem túl,ennyit értek hozzá.Valószínűnek tartom, hogy azért, mert nem bírja az impulzusos 1enletlen terhelést. Mert sima AT táp nem tilt le,az megy.. Remélem ez a szervertáp ami nem is AT-s,nem atx, nemtudom, de ez csak nem old majd le.. Bocsi,ha nem a leg megfelelőbb helyre írtam, de itt találtam meg éppen a leg okosabbakat hozzászólásilag nem gyenge tudású forumozókat, ligyszi segítsetek mihamarabb,megköszönném! Ha tudok, mutatok képet róla!

Nem értem, hogy mi nem érthető az általam linkelt képből? Még le is írtam, hogy hogy kell beindítani. Amúgy meg ha belenézel a PS4060-ba meg egy azonos teljesítményű pc tápba sztem látszik a különbség... Azzal számolj, hogy nem egy halk jószág, annak ellenére, hogy a venti 7,5V-on megy belül benne. Az impulzusos terhelést meg kondival lehet simítani.100W-onként 10.000 µF-ot szoktak tán tenni? vagy 20.000-et...