Talaltam egy kepet rola:

WALL-e erőpróbája. Azt hiszem megfelelt...

Ezek szerint egy kis karton sort mar haza tud hozni a boltbol...

Végülis van bolt a szomszédban...

Sziasztok.
Nagyon kezdő vagyok, és egy robotot csináltam(WILL I a kapcsolásokból), sikerült is megvalósítanom az elektronikai részét. De a programozás gondot okoz pedig minden meg van.Abban kérném a segítségetek, hogy valaki kompilálná nekem hex fileba a megadott C programot? nagyon sürgős lenne.
Itt a link

Szia!

Itt van Will-I elso verziojanak hex fajlja (ami meg csak a 2 mikrokapcsolot hasznalta):

Ez meg a Will-I 3.-ik verziojanak hex fajlja (amelyik mar kezeli a szervot, a Sharp szenzort es megszakitasokkal a karokon levo mikrokapcsolokat is):

Sziasztok!

Gondoltam megvitatom veletek, ami felvetődött bennem, hogy a soros kommunikáció melyik módját szerintetek mikor érdemes használni, milyen feladatra. Ami engem érdekelne, az a nem szinkronizált soros kommunikáció (UART), szinkronizált soros kommunikáció (USART), és a handshake soros kommunikáció. Nekem még nem volt olyan tapasztalatom, ahova ne lett volna elég az UART a mikrokontroller belső oscillátorával.

"nem szinkronizált" Az lesz a legjobb. Nekem mindig jól ment, ha nem kell nagy sávszél akkor 8k 1N8 (1 stop bit, nincs paritás, 8 bites). Általában nincs vele gond. Ritkán veszik el bármi... Persze más a helyzet, ha kritikus helyre, vagy ipari környezetbe kell...

Minden a környezettől függ! Pl.:A robotom tökéletesen működött otthon a 433.4MHz-es adó-vevővel a fent említett kommunikációs típussal. Viszont eljöttünk a versenyre(Magyarokamarson) és semmi nem működött össze vissza ment az egész robot. Tehát minden függ attól hol akarod használni és mire.

Igen, ezzel én is beleestem a gödörbe annó a Magyarokamarson versenyen, de attól, hogy szinkronizálok egy órajellel egy kommunikációt, attól nem lesz védettebb a külső zavarok ellen, vagy mégis? De ha már így belekóstolunk, az ipari dolgokba, akkor nagy zavarú helyre, gyors jelátvitelre milyen kommunikáció ésszerű mondjuk 50 méter távolságig biztonságosan?

Sziasztok
A kérdésem:
Valaki nem épített már 9v-os akkuőrt.
egy robotot építek 9v-os akumlátorral és kéne egy akumlátor őr.
Ha valaki már épített kérem jelezze fontos lenne!!!

Az ipari dolgok nem a kísérletező amatőr pénztárcájához van igazítva. Van jónéhány elterjedt terepi kommunikációs eljárás amik leginkább vezetékesek (Foundation Fieldbus, Profibus-DP, -PA, HART...), de néhánynak létezik vezeték nélküli megfelelője is pl. a WirelessHART.

Milyen eszközökből építkezel? Azért kérdezem, mert léteznek olyan mikrovezérlők, melyeknek van telep figyelő funkciójuk. Csupán a 9V-ot megfelelően le kell osztani két ellenállással.

Vagy leosztod a feszt és AD-vel nézed mikor esik le a fesz.

Ha nincs A/D akkor akár komparátorral is megoldható a dolog. Némi késleltetés nem árt az érzékelés és az esetleges beavatkozás közé, gondolok pl a hirtelen terhelés okozta fesz leesésre.

Nekem is ez jutott eszembe. Vagy használhatsz komparátort is. Az még erőforrás kímélőbb is mint az AD.

A BTM-222 bluetooth-modulnak milyen antenna kell? Vagy nem kell neki?

Vagy ha esetleg egy nagyobb avr, akkor van saját komparátora is, csak egy ellenállásosztóval le kell osztani a figyelt feszültséget. Ha eléri a kritikus szintet, akkor dob egy megszakítást. És mindezt "házon belül"

Nekem NYÁK antenna van rajta. De van ilyen megoldásis:Bővebben: Link
Most nézem te 222-t kérdezel. Ez a kistesója gondolom hasonló.

Köszönöm a választ! A képen jól látom, csak egy darab szigetelt drót az antenna? És az megbízható(viszi az elvi hatótávot(100m))? Bocsánat a sok kérdésért, de hiába keresgélek, eddig még nem találtam semmi használhatót.

Esetleg rakhatsz ra egy ilyet:
NYAK antenna

Köszönöm, tehát a nyákra tegyek egy ilyen, és ekkora "cikk-cakkot"? Az nagyon fontos, hogy legyen egy nagy GND terület a nyákon, vagy nem érdekes?

Ez alapjan nem art ha van egy nagyobb GND terulet a nyak masik oldalan. De kerdezz meg valaki mast is aki jobban ert hozza. Azt hiszem hogy attila066 es patexati itt a Hobbielektronikan mar keszitett nyakantennat Bluetooth modulhoz. Esetleg tedd fel a kerdest az AVR miertek hogyanok topikba is...
Bővebben: Link

U.i.: Ha sikerul valamit ez ugyben megtudnod, tedd fel ide is, mert engem es szerintem masokat is erdekel.

Meg ezt a 2 pdf-et talaltam:
Bővebben: Link
Bővebben: Link
Eleg fura, hogy van olyan megoldas amikor csak szimplan rakotik a negyed hullamhosszusagu drotot vagy a nyakon kialakitott vezetosavot/nyakantannat a modul megfelelo kivezetesere, masik megoldasoknal meg le is foldelik az antennat. Nem vagyok kepben az antennakkal kapcsolatban, ha valaki tudja hogy miert ez a kulonbseg felvilagosithatna...

Úgy döntöttem, hogy a "cikk-cakk-antennás" kivitelt próbálom ki, most tervezem a nyákot. A PVCC és a VCC közt mi a különbség? Elég csak a VCC-re a 3,3V, vagy mindkettőre kell?

Az előző kérdésem már nem érdekes, a VCC-re adtam tápot, a PVCC-re nem, és működik. Az antenna az ebben a pdf-ben a 4. oldalon lévő változat, pontosan ugyanolyan méretekkel, mint ott. Hatótávot még egyenlőre nem tudtam mérni, mert még nem csatoltam mikrovezérlőhöz a modult, de hamarosan az is meglesz. A bluetooth modult a képeken látható módon forrasztottam nyákra (csak néhány lábát, ami szükséges).

A 9V-os akkuőrt AVR-es IC-vel szeretném megépíteni!

Mi tart vissza? Mi a kérdés?

Egy csomó ideje vackolok, de nem értem mit rontottam el. Ha a jelszintátalakító(5V-3,3V, ugyanolyan mint Fizikus cikkében) bluetooth-modul felőli oldalán összekötöm az Rx-et és a Tx-et, akkor visszakapom amit küldtem, ha már az 5V-os részen teszem ezt, akkor meg nem!
5V megvan, 3,3V is, nem találtam szakadást, próbáltam másik jelszintátalakítóval, meg úgy is hogy a másik csatornáját használtam ki, de semmi.
Mit ronthattam el?