Még visszaemlékezve a fizika órákra, azt tanultuk hogy a generátor teljesítményét nagymértékben lehet növelni, ha áll. mágnes helyet elektromágnest használunk. Vagy ez csak a nagy erőműveknél igaz ahol már tényleg olyan erős mágnes kell hogy azt áll. mágnessel nem megoldható??

Ezen a dc motoron én is nagyon gondolkodtam de akkor már megvárom a tapsztalatodat mielőtt belefogok. Mikorra várhatók a tapasztalataid?

Már működik, 7végén méregetek ha lesz egy kis időm

Írod, de ezt én nem értem:
”A légmagosnál az egymás mellett levő É-D pólusok közt "ívesen", a tekercsen áthaladva záródnak az erővonalak.”
Lehet így is, de ……..

Jól emlékezhetsz, de a fizika tankönyvek alapelméleteket tartalmaznak, évtizedekkel lemaradva a napi mérnöki, gyakorlati technikától.
A nagy erőművek generátoraira teljesen igaz a méretek, az ezeknél elérhető 90-95%-s hatásfokok miatt.
A mi picike, kW-s nagyságrendű generátorainknál más a helyzet a méretarányok, hatásfokok miatt. Nem beszélve a ma már hétköznapi erős (pl. neodium) mágnesek térnyeréséről. A fizika könyvek szerinti állandó - elektro mágnes összevetés a "régi" acél és rokonai mágnesekről szólnak.
Ez persze nem zárja ki az elektromos gerjesztésű kis generátorok létjogosultságát, csak le kell nyelni a 10-30%-s gerjesztési veszteséget.

Igazából a külső gyűrűmagos tárcsagenerátornak a légmagoshoz viszonyított, részemről feltételezett előnyére koncentráltam. Amit én abban látok, hogy a tekercs mágnesekkel szembeni oldalán levő vasmag az összes erővonalat átlépni kényszeríti a tekercs teljes keresztmetszetén és nem csak egy részén ívesen visszafordulva, mint a légmagosnál. Ez a durva, de szemléletes erővonalkép szerintem tetszőleges póluskiosztásnál, elrendezésnél fennáll. A pontos erővonalkép úgy gondolom nagyon bonyolult, mert a tekercseken folyó áram miatti elektromágneses visszahatás időben változóan, a terheléstől függően torzítja az erővonal képet. Így egy forgó és a terheléstől függően lüktető mágneses mezőt kellene vizsgálni. Ennek elméleti vizsgálatában én már elbizonytalanodok.
Én a légmagosnál mindenképp jobb hatásfokot, jobb ford./telj. arányt várok a külső gyűrűmagos esetén. Ugyanakkor szerintem nem növekszik jelentősen az indítónyomaték, mint a "klasszikus" vasmagosnál, vagy a forgó mágnestárcsával tükörben, fixen a tekercsek túloldalán is elhelyezett állandómágneses kivitelnél. Az utóbbinál ugyan közel duplájára nő az indukció (persze a mágnesek ára is), de már veszélyesen megnőhet az indítónyomaték az állásban szembe beálló É-D-i pólusok "tapadása" miatt.

A megszokott elrendezésű légmagos generátornál két forgó vastárcsa van mágnesekkel, közötte a tekercsek ( kezdem azt érezni, hogy ezzel az elrendezéssel nem foglalkoztál). Itt szó sem lehet arról, hogy az erővonalak nem mennek át a tekercseken, és óriási előnye a nulla indító nyomaték (Te nem ezt írod).
Az egyik forgó mágnesekkel ellátott tárcsa helyett csak vastárcsa felrakását Pudding1 is javasolta valakinek ezen a fórumon a kevesebb mágnes miatt, igaz, elég régen.
Erbével mi régebben leírtuk ezt a álló gyűrűs generátort, de azért, mert a tekercsek behelyezését nem a hagyományos módon gondoltuk berakni, Erbe erről még fényképet is tett fel.
Megjegyzés:
Ha nőnek a mágnes árak, és az autó generátorba nem lehet beszerezni oda illő méretű gyűrű mágnest, lehet hogy az álló vasgyűrűs alak lesz a hobbi gépek generátora, természetesen áttétellel. Főleg akkor, ha a barkácsoló gyors megtérülést vár el a gépétől.
A méretezése meg nem gond a mi szintünkre, nem kell hozzá nagy tudás, csak némi idő egy excel táblázat összehozására.
Soha nem a generátor méretezés lesz a probléma, hanem az, hogy az adott helyen mit tud teljesítményben és a hozzá tartozó fordulaton az illető által legyártott szélkerék. Ennek megnézésével kell kezdeni egy szélgép készítést!

Úgy tűnik egyetértünk mi ebben a témában, csak más-más részletet emelünk ki. A két forgó mágnestárcsással is találkoztam, a korábbi tárcsagenerátoros hozzászólások nagy részét (aktív fórumozásom utániakat mindenképp) is olvastam. Ha aktuális lenne, a méretezés, tervezés sem jelentene megoldhatatlan problémát. Ezekért nem is akartam túl részletesen elmerülni a témában, csupán a háttérből Djtometkow konkrétan épülő generátorának szurkolva, más aktív téma nem nagyon lévén írtam az álláspontomról.
Ezt a külső vasmaggyűrűs tárcsagenerátort mindenképp esélyesnek tartom a házi generátor építés területén. A két forgó mágnestárcsás dupla mágnes költségével szemben lehet, hogy a külső gyűrűvasmagos is hasonló ford./telj. növekedést produkál az egy forgó mágnestárcsáshoz viszonyítva. Fele annyi mágnes árért. Sajnos nagyon kevés adatot tudok az összehasonlításra ebben a tárgyban is. Egy-egy megépített, kiragadott példány talán hihető, éppen elégséges mérési adata ehhez nudli.
(Ha egyszer rá visz a kényszer és mégis házilag kell generátort építenem, akkor valószínű, hogy ezt a típust választom, de nagyobb ~1m átmérővel 20-30 pólusszámmal, 3f-ú változatban. A mágnes árakat ismerve, ez odébb lesz. Jó, ha a közeljövőben tudok venni egy adattárolós szélmérőt, de ez az én egyéni problémám. Szerintem inkább a szélméréssel kell kezdeni a tényleges spórolásra, megtérülésre építendő szélerőműveket. Ehhez választani a toronymagasságot, szélkereket, generátort, vezérlést. Szomszédpukkasztásra, média villogtatásra persze a sorrend mindegy. Nekünk ezen a fórumon nem hiszem, hogy ez a célunk.)

Gyenge szeles helyen az olcsó szélgép sem térül meg soha.

Hogy egy hely mennyire "szeles"? Számomra kizárólag a telepítendő szélkerék magasságában mért éves relatív szélsebességeloszlás mond valamit (éves szélenergia kalkulátor). Az öszes többi, már megbocsáss, de üres feltevés. Ugyanígy az olcsó, vagy drága számszerűtlen hasonlítás is.
Ha pedig valaki csupán hobbyból, netán hálózat hiányában kényszerből épít, vásárol házi szélerőművet - nemigen van értelme megtérülésről beszélni. Éves időtartamú, folyamatos szélmérés nélkül megtérülésről (velem) nem lehet beszélni. Az országos széltérképek (kevés és meteorológiai mérésekből származó, pontosabban számolt adataik miatt) is csak annyira megbízhatók, hogy egyáltalán van-e értelme az adott helyen szelet mérni.

Én nem mértem a szelet. Tapasztalat alapján csinálom Most épp olyan szél fúj ami bőven pörgetné a szélkereket. Régebben modell repülőztem és mindig az volt a baj hogy fújt a szél és csak egy-két szélcsendes délután volt.

Készülget a szerkezet, az állórész tartói is felkerültek, még nincs készre hegesztve hiányzik némi merevítés. Tettem két csokit az állórészre, hogy legyen mibe kötni a vezetékeket.

Remek a tempó! Mást nemigen tudok segíteni, mint szurkolni.
Mi az elképzelésed a vasmaggyűrűre?

(A szélmérés nélkülözhetetlenségét én a megtérülési kalkulációra értem. Egyébként se árt, ha van, de enélkül is lehet és kell is házi szélerőművet építeni! Egyenlőre magam is enélkül csinálgatom a mérési célú mini, néhány száz W-s erőművemet.)

Köszönöm a biztatást, én is szurkolok magamnak
A vasgyűrűnek való vas szalagot ha nem találok vastelepen akkor valószínűleg vaslemezből vágott csíkok lesznek, ezeket kötegelővel összefogva. :yes:

Kerits még egy féktárcsát valahonnan,esztergáltasd le a felesleges részt,és máris megvan a vasgyürüd,és ennek elönye,hogy késöbb erre is ragaszthatsz mágneseket.

A nem lemezelt vasmag váltakozó mágneses tér hatására rosszul viselkedik. Az örvényáramot még lehet csökkenteni, de a visszamaradó (remanens) mágnesesség komoly probléma. Neodym mágnessel kis légrésnél (1-2 mm) állandó és igen nagy fékezést ad. Én ezért nem tudtam megcsinálni a hangszóró mágneses generátorom neodym mágneses változatát. Nagyobb légrésnél nem tudom mi a helyzet, illetve teljesítmény felvételben ez mit jelent, lehet hogy a hosszú téli estéken ezt majd megnézem.

Lemez csíkok:
Pántoló szalag, amit acéllemez forgalmazóktól lehet kérni, mert ezzel fogják össze a lemez kötegeket. 20 és 40 mm széles, de elég kemény. (náluk hulladék)
Van egy lemez hasító, a telefonszáma: 30/90 30 752 (szólj, ha rossz, vagy nem veszik fel). Itt lehet kérni lágy szalagot.
A szalag egyik oldalát érdemes (silány módon is) lefesteni, csökkenteni vele az örvényáramokat.

Ja valami ilyesmire gondoltam, a 20mm-es szerintem elég lenne a másik amire gondoltam a hilti szalag de az meg lukacsos.

Légy szíves, írd már meg a tekercsek vastagságát a műanyaggal való kiöntés után. Kíváncsi vagyok, mit ad le egy ilyen generátor. Lehet hogy én is csinálok egy hasonlót a hosszú téli estéken.

A két tárcsa,amelyiken a mágnesek vannak,és a második,vele szemben levő,szinkronban forog,mivel ugyanarra a tengelyre lessz téve,csak a tekercs lessz állórész.Igy nem keletkezhet semmi féle örvényáram.Igy utolag is tehet a második tárcsára, mágneseket.

Nem lett teljesen egyenletes az öntés, 1-1,5centi vastag az állórész. A tekercsek 1 centi vastagok.

A vasszalag meneteit, ha az az álló tekercses tárcsára lesz rögzítve mindenképp szigeteld el egymástól vékony festék, lakk réteggel, vagy valamilyen vékony, de nem PVC szigetelű szalaggal (prespán, régi MP kondenzátor szigetelő papírja, stb...).

Beszámoló: Helyére került az újabb kísérleti generátorom, ami egy 160V-os dc servo motor. Leteszteltem üresjáratban, és egy 70W-24Vos izzóval terhelve. Eredmények:

fordulatszám: fesz ü fesz terh.

100 4,1 1,9
200 8,5 5,3
300 12,5 8,6
400 16,6 12
500 20 15,1
600 24,5 19,1
700 28,8 22,9
800 32,5 26
900 36,5 29,7
1000 40,2 ---

Nagyjából a várt eredményeket hozta, működik csak kicsi hozzá a gépem.

Tudom hogy le kell szigetelni, szerintem, jobb híján, egy réteg lakkot vagy festéket kap.

Talán ez a legjobb, mert a korrózióvédelem is megoldva.

Örülök, hogy meg is kaptad, nem csak kifizetted. Emlékszem, nézegettük ezt az igéretes LENZE márkát.
Bizony ezt ~1000-s ford. körül illene pörgetni 4-5 m/s-s széllel (~10x-s áttétel?). Lehet, hogy egy nagyobb 2x2 (vagy 3) lapátos Darrieus-H-t kellene feltenned a szépen megmunkált 3 lapátos Savonius helyett, vagy fölé?

Sziasztok egy olyan kérdéssel fordulnék hozzátok,hogy egy szélgenerátor és napelemek kapcsolószekrényébe milyen egyenirányító diódát(kat) vagy esetleg dióda hidakat tegyek és hány darabot? Éne például erre gondoltam: KBPC3506QF és ebből hány darab kellene? szerintetek jó választás lenne e ez a diódahíd? Válaszotokat és segítőkészségeteket előre is köszönöm!
üdv.:pisti1818

Kevés az adat.
Mekkora feszültségre és teljesítményre kellene? Mi a szerepe a diódának a kapcsolószekrényben? Ugyanis sem a szélgenerátornál, sem a napelemnél nem oda szokták tenni.
Ha nem ismerjük a célját, honnan tudjuk, hogy hány darab kellene belőle?

A tekercsek műgyantába ágyazása nem egyszerű "kiöntés". A műgyanta feladata elsősorban nem a huzalok védelme, hanem a tárcsa egybentartása. Emellett fontos, hogy a tárcsa a lehető legvékonyabb legyen a légrés minimalizálása érdekében. Ezt a legcélszerűbben úgy lehet elérni, ha a beöntött tekercseket két korong között összesajtoljuk. Hogy a tekercs alján-tetején a huzal kilátszik, nem jelent gondot, legfeljebb a végén kap egy hajszálnyi lakkréteget. Ellenben a tekercs egyenletes vastagságú lesz.

Laccika77!
Ezt a motort vetted, vagy bontottad? Miből jön ki ilyen motor?
Bár egy lassú ford-ú dc motor még jobb lenne...

Üdv! Vettem ,és nem volt olcsó. A motorral semmi gond újszerű állapotban van, csak nem passzol a gépemhez. Egy vízszintes tengelyűhöz jobb lenne, akku töltésre akár áttétel nélkül is megfelelne (350 1/min-nél már tölti az akkut) Egyenlőre ez van még nem találok jobbat, azután lehet,hogy eladom.