A Savonius kisebb hatékonyságú, mint a "propelleres". Ugyanakkora felület befogásához ~hatszoros anyagmennyiség kell és a kisebb hatékonyság miatt még ezt is meg kell kétszerezni. Igaz, nem igényel akkora precizitást, mint a propellerszerű lapátok, meg nem kellenek olyan drága anyagok hozzá, de még így is drágább lesz. No meg ormótlan. Lenz kereket egyszerűbb építeni, a H rotor meg hatékonyabb. Csak ahhoz kell valami, ami indítja.

Savoniusból ehhez a teljesítményhez ~6 m átmérőjű és ugyanilyen magas mókuskerék kellene. H rotorból 5*5 ugyanazt kiadná és még mutatósabb is.
Itt nézz körül!
Függőleges tengelyű szélkerekek

Köszönöm a válaszokat. Ahogy te is mondod és olvastam is róla valóban a H-rotor a legmegfelelőbb, de még ez is hatalmas méreteket ölt ekkora teljesítményhez. Arról nem is beszélve, hogy Miskolcon milyen szél adatok vannak. Évi átlagos 2-3m/s, ezzel elég nehéz nagy dolgokat művelni.
Elsőkörben megbeszélem ezeket a felettesemmel, hogy mit gondol, aztán visszatérek.

Üdv újra!
Átolvastam, átszámoltam az előzőekben leírtak tudatában esélytelen megvalósítani itt, amit szerettünk volna. Ezek ismerete hiányos volt, emiatt kértem hozzáértők segítségét.
Köszönöm mindenkinek a segítséget.
Üdv, Palkó.

Üdv mindenkinek!
Évek óta gondolkozok azon, hogy hogyan lehetne fejleszteni a szélgenerátorokat, úgy , hogy kissebb szélsebességnél is leadja a lehető legnagyobb teljesítményt.
Lenne egy elméletem amivel idáig még nem találkoztam sehol sem.
Ismer valaki “kettős irányú generátort/dinamót” aminek a belső forgó része is forog és a külső ház is?
Két ellentétes irányba forgó szélkerékkel akár vertikálissal hajtatnám meg a generátor mindkét forgó részét, ami számításaim szerint valamivel kevesebb mint kétszeres sebességnövekedéssel járna a tekercsek egymáshoz való elhaladásánál. A forgórészekről komutátoros megoldással vezetném ki a tekercseket.
Próbálkozott valaki ilyen megoldással már elöttem?

Szabalyozassal.
De a lassu levegonek keves a mozgasi energiaja, sok kell belole.
Egy sok m2 tolcsert kell szajaval a szellel szembe forditanod.

Ezt a választ most nem teljesen értem.
Pontosan a kevés mozgási energia miatt akarom mindkét külső/belső (generátor) forgórészt egymástol eltérő irányba hajtatni két egymástól fügettlen szélkerékkel, hogy ezáltal nagyobb teljesítményű generátorok kissebb szélben is leadják a teljesítményt.
A kérdés az az volt, hogy találkozott-e már valaki ilyen szélerőművel vagy tud-e valaki olyan generátorról aminek a külső és belső része is tud egyidejűleg forogni egymástól függetlenül?
Vagy csinálnom kell?

Ez mind nagyon szép és dícséretes dolog.
Egy a bibi
Ha ezt el is sikerül érni eltekintve minden technikai nehézségtől, akkor a kevésből tudsz majd kitermelni egy keveset. De az bármilyen módon (akárhogy forog kívül-belül...), csak kicsi lehet. Sokat termelni csak sokból lehet, az meg csak akkor van, ha nagy a szél.
Ezért nem is foglalkozik senki a kis szélsebességekkel, mert a névleges teljesítmény 1%-áért érőfesítéseket tenni nem lesz gazdaságos (direkt nem az írtam hogy nem érdemes, érdemes lehet, de nem gazdaságos).
Talán a C rotornál volt valami hasonlatos dolog, hogy a rotor belsejébe bejutó légáramlat kifelemenet még ráhajt a "hátul érkező" lapátra is (ez nem kétforgórészű, olyat még nem láttam).
A generátornál majdnem teljesem mindegy mit próbálsz újítani.
(jó generátorokat már kitalálták megcsinálták száz éve (vagy még régebben), roszabbakat lehet csinálni, jobbat aligha). Ezzel nem akarom letörni a lelkesedésed, de azért tudd azt, hogy ebben a dologban nagyon "nincs már új a nap alatt", illetve ha kitalálsz valamit, ami még nincs, az egyáltalán nem biztos, hogy jobb lesz, mint amik már léteznek.
A fizikát nem lehet kiherélni, a felület, a szélsebesség és a Bezt limit adott, ezek által meghatározott teljesítmény meghaladása elvileg sem lehetséges (számolj utána).

Nem hagyott nyugodni az ötleted (most csak a generátorra koncentrálva) hogy a külső, és a belső rész is forog.
Első pillanatra talán kézenfekvőnek tűnhet a dolog, mégsem látni ilyen megoldásokat.
Hogy miért is nem?
A villanymotor, és a generátor is kölcsönösségi alapon működik, ha egy mágneses térben vezető mozog, abban a sebességétől függően feszültség indukálódik, minél nagyobb a sebesség annál nagyobb.
Tehát a kombinált villamos gépedben, mivel ellentétesen forognak -gondolod- a két mező között a sebesség sokkal nagyobb. Igen ám, de ki hoz létre mágneses mezőt a rendszeredben? Erről láthatóan megfeledkeztél.
A szinkron generátorban ezt egy külső gerjesztésként egy állandó mágnes, az aszinkron generátorban pedig a rövidrezárt menetekben folyó indukált áram hozza létre. A rendszeredben egyik sem található, tehát nincs mihez képest.
Lehetne viszont két különálló generátort hajtani az amúgy is két szélkerékkel, de ott a szinkronizálás okoz problémát, vagy egyenáram előállítása esetén szinkronizálási problémák elmaradnak ugyan, de lesznek helyette áramnem váltási problémák. (kommutátor, konverter) Az energia megmaradás törvényét nem lehet figyelmen kívül hagyni, és minden átalakítás veszteséget okoz.

Ó de jó!! végre valahol tudok értelmes információkat gyüjteni.
Villanyszerelő révén megvannak az alapfogalmak.
Engem a generátor vagy dinamó foglalkoztat igazából.
Elsősoron egy szinkron generátorban gondolkodtam, ahol adott az állandó mágnes és a másik oldalon a tekercsek amiben feszültség indukálódik. Azt pontosan nem tudom hogy fontos-e az állandó mágnes elhelyezkedése (itt gondolok arra, hogy a külső házon vagy a belső tengelyen kell-e lennie. A tekercseknek pedig értelemszerűen az ellentétes oldalon).
Írok egy példát az ötletemre. Kell hozzá egy kis vizualitás.
Egy általános szélgenerátorok egyike:
Adott az oszlop, benne elhelyezve fixen egy generátor. A forgó részre egy vertikális rotor szerelve.
Értékeket nem ismerek, viszont az érthetőség kedvéért kell valami adatod adni.
Tehát ez a szélerőmű 4m/s sebességnél “10W” ot termel.

Az én ötletem így fest:
Ugyan ez a felépítés addig, hogy van egy oszlop van benne egy szinkron generátor csapágyakkal elkülönítve az oszloptól. Egymás felett elhelyezve két egymástól teljesen független vertikális turbina. Az alsó szélkerék áttétel nélkül a generátor házára rögzítve (ez jobbra fog forogni a szél hatására). A felső szélkerék pedig a generátor belső forgórészéhez lenne áttétel nélkül rögzítve (ez a rész pedig balra forogna ellentétes irányba mint az alatta lévő szélkerék).
A szél behatásának köszönhetően tud egy időben egy generátor két külön része (“álló”-forgó)ellentétes irányba forogni. És ha a szinkron generátor forog akkor alapismereteim szerint feszültséget indukál.
Laikus szemmel ha az elmélet nem hibás akkor ez a szélerőmű
4m/s nál “10W”-nál biztos hogy többet termelne a megnövekedett forgásnak köszönhetően.

Abban az esetben, ha elméletben működőképes az ötletem és nem kerülte el valami a figyelmemet, akkor ilyen szerkezetet akarok építeni és ehhez keresek már létező generátort, ha van ilyen.
Amennyiben nincs, akkor generátor építési tanácsokra lesz szükségem és útbaigazítás is jó lenne.

Lehet óriási baromságot írok. Javítsatok ki, ha tévedek. A Betz limit ki van maxolva elméletileg. De első ránézésre ezzel a megoldással a két ellentétes irányba forgó kerék hatásfoka összeadódik, ami a 2 Betz értéket is összeadja, mivel kölcsönhatásban van a két szélkerék a generátor miatt.

Akkor ez két különálló szélkerék, ami összeadva hajt egy generátort.

Feszültségben igen többet termelne, mert ha a tekercs -1 el forog a mágnes meg +1 el, akkor a tekercshez képest a mágnes 2-vel forog. De ez egyenértékű azzal, mintha tekercs állna és a mágnes forogna 2-vel. Az indukált feszültség a tekercset érő mágneses változás sebességével arányos (azaz a fesz duplája lesz annak mint, ha az egyik rész állna és a másik forogna 1 el). De ez csak a feszültség, nem a teljesítmény!
Ezzel összességében egy 1:2 áttételt válthatsz ki kissé bonyolultan.
A teljesítményt tekintve a két rotor (együttes)mérete a meghatározó.

Nem a hatásfoka adódik össze, hanem a rotorok teljesítménye.
Ha van két egyforma szélkereked az (többé kevésbé) megegyezik azzal, mint ha lenne egy dupla méretű szélkereked, legalábbis ami a teljesítményét és hatásfokát illeti. Az hogy melyik merre forog az teljesen mindegy, még akkor is, ha az egyik kerék a generátor egyik részét erre, a másik kerék meg a másik felét arra forgatja, végső soron akkor is csak a teljesítményeket tudja összegezni.

Szia! Egy apró dolog kimaradt a számításból! A szélből csak úgy lehet az energiát kivenni,ha lelassítjuk! A második rotort ezért nem rakhatod az első elé. Minél jobban lelassul a szél a rotoron,annál több energia nyerhető ki belőle.

Szia! Egy apró dolog kimaradt a számításból! A szélből csak úgy lehet az energiát kivenni,ha lelassítjuk! A második rotort ezért nem rakhatod az első mögé. Minél jobban lelassul a szél a rotoron,annál több energia nyerhető ki belőle.

Nem hagytam ki a számításból mert eddig csak a függőleges tengelyes megoldásról írtam, de sajnos igaza van gulyi88-nak, hogy ez csak áttétel variáció egy bonyolult megoldással.
És akkor most jön az egymás mögé elhelyezett szélkerék verzió:

Természetesen két forgó részes generátorral
Az első szélkerék átmérője mondjuk 3 méter ez forgatja a belső részt. A mögötte lévő kerék pedig mondjuk 4 méter átmérőjű, ami a külső részt, a belső forgó résszel ellentétes irányba.
Gondolom itt is ugyan az van mint az előző verziónál... 1 nagyobb szélkerék és ugyan azt tudja. De ha van magassági korlátozás akkor nincs nagyobb szélkerék.
Igen tudom, hogy az első kerék felfogja a szelet és lelassitja ezért optimalizálni kell a lapátok állását, hogy jusson a hátsó szélkeréknek is valami. Nem tányérból van hogy teljesen felfogja a szelet, hanem 2-3 lapátból. Kell ott még helynek lennie, hogy jusson a hátsó szélkeréknek is. Valamint amikor épp átfedésben vannak akkor nincs nyomás a hátsó lapátokon egy pillanatig.

Tehat a levegomozgas energiaja adott.
Ha a magnes all es a tekercset forgatod
Ha a tekercs all es a magnest forgatod
Ha a tekercset es a magnest ellenkezo iranyba forgatod ugyanugy a legmozgas energiajat hasznalja fel.

A 4mes belul levo 3mes kerek altal takart resze semmit nem termel, de van tomege ,nyersanyagigenye, el kell kesziteni es csapagyazni kell.
Maga az otlet nyomatekvaltokent letezik, fogaskerekekkel bolygomunek hivjak.

Az altalad felvetett megoldassal az ice fixen hajtja az egyik forgo reszt, a masik resz a kerekeket hajtja. Kis temponal hatra, nagy temponal elore forgatja.

Bővebben: Link

Két szélkerék egy turbinán. Valami ilyesmire gondoltam annyi eltéréssel, hogy közvetlen egymás mögé raknám a 2 szélkereket.

Várjuk a teszteket! (Mi,akik már építettünk működő gépeket) Sajnos az új hozzászólókból 10 közül 9 önjelölt próféta. Remélem Neked összejön ez az új nem alkalmazott szerkezeti felépítés. Lehet hogy még szabadalmaztatni is tudnád,mert én még nem láttam ilyen működő gépet!

Szia!
Repülőgépeken gyakori még ma is.
Régi amerikai filmekben ( 80-s évek ) látni ilyet , egy 3 és 6 lapátos turbina forog 1 tornyon ,
de kép alig van róluk .
Azt nem érdemes elfeledni , hogy a teljesitmény különbség miatt 2db generátorral műkodnek. !

Ez a dupla ellentétes forgású rotor egészen más okból került fel repülőgépekre.
Mégpedig azért, hogy a két rotor ellentétes forgásával kompenzálják a rotor gépre gyakorolt forgatónyomatékát (lift és drag force, drag erőkaron hat az = nyomaték!). Lásd helikopter és a hátsó rotorja. Ha itt is két főrotor lenne ellentétes irányban forgatva (talán van is ilyen), akkor a farokrotor nélkül is megoldható hogy ne kezdjen el körbe körbe pörögni (ismert jelenet a mozikból, mikor a farok megsérül és a gép irányíthatatlanul elkezd pörögni)
Ugyanez érvényes a vízszintes rotortengelyű repülőkre is. Orrmotoros repülőt a rotor elforgatni igyekszik (rotor tengelyirányán), amit a csűrőlapok ellenkormányzásával lehet megaladályozni. Ellenben ha két rotorja van és ellentétesen forog, akkor nem fordítja ki a gépet (ellentétesen hoz létre egyfoma nagyságú forgatónyomatékot). Az részletkérdés, hogy egy tengelyen egymás mögött vagy a gép két szárnyán stb vannak (szimmetrikusan kell legyen).
Az egy tengelyen egymás mögé rakott rotorok aerodinamikai előny vagy hátrányairól nem tudok használható infót.
Szélgenerátornál is ugyanez meglehet pl VAT turbina a generátoron keresztül végeredményben az oszlop tengelye mentén hoz létre forgatónyomatékot, az alapozást terheli meg vele. Ha lenne egy másik turbina is az oszlopon, ami ellentétes irányban csinálja uganezt, akkor az oszlopról az alapozás irányában nem hatna nyomaték, csak a két generátor helye között csavarná az oszlopot, egyik erre a másik arra (illetve, ha hat is valami az alapozás felé, akkor is csak a két rotor hatásának különbsége).
Oszlop "méretezésnél" számítássba kellene venni, hogy a VAT a villamos generátor talpazatától indulva csavarja is az oszlopot és emellett a rotor csapágyazásától hajlítja is!

Igen! repülőknél elterjedt a mai napig nemrég bukkantam rá. Koaxiális hajtómű a neve. Nagy teherszálítóknál használják, valamint még teherszállító helikoptereknél is van ilyen megoldás.
Amiket én láttam ott egy motor hajtotta mindkét propellert ellentétes irányba egy irányváltó fogaskerék megoldással.

Itt a link: Coaxial gearbox

Sziasztok!

Csatoltam egy inverter képét.
Akinek kell, 5 sör és viheti, de max 2 napja van rá mert lomtalanítás lesz és 13-án tehetek ki utoljára elektronikai hulladékot.
A szerkentyű bekapcsolás után felpörgeti a ventit, kijelző működik, de a visszatáplálást nem teszteltem.
Szombathely környékiek el tudnak érte ugorni, távolabbról nem biztos hogy megéri.
Van egy rakás 300w szélgenerátorom meg hozzá való lapát is ha valakit érdekel, de az még nem sörös téma...

Üdvözlet minden Fórumtársnak!

Átalakítással használható egy egyfázisú, aszinkron motor szélturbina generátornak? A tervem az, hogy a motor forgórészére (rotorjára) neodímium mágneseket rögzítek.

Igen megoldható,körül kell nézni a neten,sokan csináltak már ilyet.

Használhatónak használható, csak nagy fordulatszámot igényel. A linkelt motorod csak kétpólusú, így 3000 -nél nagyobb fordulatszámot igényel.
A forgórészbe a neodimium mágneseket elég nehéz beépíteni úgy hogy centírozva is legyenek, de nem lehetetlen. A kis pólusszámból eredő magas fordulatszám igény megmarad.

Ha valakit érdekel egy 200W-os gyári szélgenerátor minden tartozékával együtt, a jofogáson megtalál.

Sziasztok!
Arra gondoltam énis építek "pár gépet"
Nem... nem tengerparton lakom... és nem is a hálozatról akarok leválni, csak kiváncsi vagyok illetve az építés örömének tenném... megaztán lehet hogy feltalálok valamit... ( a neve tuti "SpanyolViasz" lesz )

Viccet félretéve Savonius féle vertikális tengelyű gépeket képzeltem el építenék egy tengelyból kiindulót ( mint egy "S" betű) illetve egy tengejtől eltolt a klasszikus Savonius félét is .
kb 40-60 cm átmérőben és hasonló magasságban gondolkodom...
Ezzel a részével nincs is bajom erre kismillió rajzot lehet találni, DE a "generátor része..
Milyet csináljak? hogy csinálja? hány tekercsel? hány mágnessel hozzá? alul felül mágnesezett vagy csak felül? hol találok hozzá drótot... stb stb.. ha ebben tudnátok egy kis utbaigazitást adni azt megköszönném!