Valamit félreértesz, szemre nincs azoknak a kondenzátoroknak bajuk. Az a fehér anyag valamilyen rugalmas tömítő/ragasztó/hővezető anyag, gyárilag kenik bele.

13.4/26.9 V.
Kicsit kevés, de ingyen van (granpa viszi fénypostával).

De mi az a Zorro jel rajta?

Egyébként ez a szerelés Biztonságos?

Találtam egy kapcsoló üzemű tápot ami nem ad élet jelet. Kezdhetem a keresést az oszcillátor résznél? UC3843T van benne. Valószínűleg kap majd egy ic foglalatot. Könnyebb mint forrasztani. A kapcsoló felirata P4NC60.

Nézd meg a tápján lévő kis kondit (kb 47uF) nem látszik ha kiszáradt..., meg mérj rá a tápjára (lásd adatlapban mekkora feszen indul el). 384x tápok tipushibája szokott lenni

Ha a javasolt kondenzátor cseréje nem válik be érdemes valami teszterrel folytatni a hibakeresést.

Sziasztok! Útbaigazítást kérnék az alábbi elképzeléshez:
Akkumulátoros kéziszerszámhoz szeretnék 12/18V-os (tudjon mondjuk 20Ampert) tápegységet (igen, visszalépés a vezetékes irányba) fabrikálni csekélytől kissé kevesebb elektronikai tudással.
Nem kis részben tanulás a projekt célja.
Rendelkezésre áll, illetve tervezem a beszerzését:
-meglévő egyfázisú hegesztőgép, ez lenne az alap, a transzformátor, szóval nem mindenki él már a XXI. században .
- másik hegesztő transzformátorról leszerelt Graetz híd (gondolom tud legalább100 Ampert, ránézésre sokkal többet is),
-a lüktető egyenáram simításához készítendő induktív fojtó(?) tekercshez kábel, vasmagnak rossz kisflex forgórészét használnám, ha lehet,
- kondenzátort csak akkor használnék simításként, ha muszáj, vagy kiváltható vele a tekercs (kis teljesítményen működtetve az elektromos fúrógépet tudomásom szerint nem hatékony a tekercs, ilyenkor jó a kondenzátor),
- a tekercshez vagy a kondenzátorhoz védelemként ellenállás, vagy 12V-os és 6V-os izzók sorba kötve, mondom ne erőltessük túl a technikát
- feszültség szabályozót viszont nem spórolnám ki, ezzel talán feleslegessé válik a kondenzátor.
Kérdés: egyáltalán melyik topikban érdeklődjek a részletek iránt?

Tekercs nem fog kelleni, kondenzátor igen. A Megfelelő feszültséget a trafó áttekercselésével tudod elérni a legolcsóbban. Ilyen áramokra DC/DC konverter többe kerül mint minden, ami most a rendelkezésedre áll, beleértve a szerszámokat is. Ha szerencséd van, a trafóról csak le kell tekerni pár menetet illetve csapolást készíteni.

Én sok éve használok ilyet. Nem kell hozzá se tekercs se kondi se hegesztőtrafó. Kell egy 3-400VA körüli toroid amit lehet keríteni olcsón valamelyik hirdetési oldalon használtan, meg kell 4db dióda és ennyi. A szekundert nyilván méretezni kell. Nekem 12V-os akkus fúró/csavarozóm megy így, betekertem vele már néhány ezer csavart. Amikor jobban igénybe van véve, mondjuk deszkába élében kell betekerni egy hosszabb csavart, olyankor simán felvesz akár 32A áramot is.

Sziasztok!

Mean Well tápegységekről mi a véleményetek? (ipari környezetben alkalmazva)

Szia!
Átlagos tajvani minőség, semmi extra. Ha ipari alkalmazás, akkor Delta vagySiemens.

Köszönöm a tanácsokat! Belevágok lassan, majd jelentkezem, ha lesz konkrét kérdésem. Mindenesetre a 20 Amper helyett legalább 30-at célzok majd meg. Ugye a 20 Amperhez nem kellene még 4-es kábel a gép és a táp közé, ugye oda még jó a kétésfeles? Falba, bergman csőbe, 16 Amperig jó a 2,5-ös tudomásom szerint. Üzemi 30 Amperre gondolom már célszerű a 4 mm2 keresztmetszt az akkus gép és a táp közé.

Erősen függ a vezeték hosszától ilyen kis feszültségen. Ha túl vastagot választasz, akkor nehéz lesz. 1-1,5 m-en elegendő a 2,5-ös.

Teszteltem a hegesztő alkatrészként beszerzett Graetz hidat. Az eladóból azt sikerült kiszedni műszaki adatok helyett, hogy "380-al is működik" és "gyárból hozta", nem teherautó generátor alkatrészből csinálta ő vagy valaki más.
A teszt során a kis Hetra maxra volt állítva (kb. 100Amper lehet a max), az üresjárati feszültsége 42 Volt. Ez persze változik kissé, lásd a képen is éppen több volt.
A pólusokon azonban jóval alacsonyabb feszültséget mértem a vártnál, lásd a képeket. Meg fogom ismételni a mérést (van még hasonló jó minőségű multiméterből legalább 2db), ha nem ennyinek kell lennie.
Áramerősséget nem tudtam mérni, mert lemerültek a lakatfogó elemei.
Kérdéseim:
1.) Miféle diódák ezek?
2.) A kb. 3,5 V feszültség csökkenés normális? A hegesztőkábelek felcsatlakoztatása előtt lecsiszoltam a kissé rozsdás meneteket a Graetz kivezetésein.

Szia!
Adjál a diódáknak valamilyen előterhelést (izzólámpa), mert a multimétered nagy bemenő ellenállása miatt nem fognak eléggé kinyitni a diódák.

Köszönöm az infót!
Úgy tűnik, hogy rendben működik a cucc, szépen lehet hegeszteni az összeállítással 100 Amper közelében, mindössze nem tudom pontosan mérni az egyenirányított feszültséget és áramerősséget.
Az izzóval történő terheléskor nem sikerült értékelhető eredményt elérni, ezért hegesztés közben is mértem:
- a gondolom szinuszos (nem tudom, hogy a két db 50 mikrofarádos kondi mit csinál a hegesztőgépben?) váltakozó feszültséget a hegesztő transzformátor kivezetései között (névleges érték közelében voltak, üresen 42Volt, terhelés alatt kb. 20-25 Volt). TANULSÁG: hihető eredmények születtek, nagyjából megfelelnek az értékek a hegesztés során megadott feszültség-áramerősség összefüggésnek.
- a gondolom szinuszos (nem tudom, hogy a két db 50 mikrofarádos kondi mit csinál a hegesztőgépben?) váltakozó áramot a hegesztő transzformátor egyik kivezetésén, TANULSÁG: hihető eredmények születtek, nagyjából megfelelnek az értékek a hegesztés során megadott feszültség-áramerősség összefüggésnek.
- a gondolom szinuszos lüktető egyenfeszültséget a Graetz híd kivezetésén: TANULSÁG: nem hihető a kijelzett, átlagolva kb. 3,5 Volttal alacsonyabb feszültség, mert ilyen alacsony feszültség mellett nem lehet hegeszteni, tehát a műszer nem tudja megfelelően kezelni ezt a feszültséget.
- a gondolom szinuszos lüktető egyenáramot a Graetz híd kivezetésén: TANULSÁG: kevesebb, mint fele értéket mutat a lakatfogó a váltakozó áramhoz képest, ez nyilván képtelenség, a Tesco gazdaságos lakatfogó sem tudja megfelelően kezelni ezt az áramot.
A műszereim talán nem a legjobbak, letudom ennyivel. A képek alapján a váltakozó áramon végzett mérések hihetők, de az egyenáramnál kapott kiátlagolt 3,5V feszültség csökkenés nem az szerintem, mert ekkora feszültség mellett nem lehet ekkora árammal hegeszteni.

Szerintem töröld a hozzászólást, aztán kezdd elölről!
A lakatfogó képe elég gyenge. Vagy nem tud DC-t mérni, vagy silány.

Bocsi, mint látható nem vágom igazán a témát. Időközben kiderítettem, hogyan kell a multiméter dióda mérő funkcióját használni. A két multiméter kissé eltérő eredményt adott: átlagosan 350 illetve 380 lett az eredmény mind a négy, már a hídba kötött diódára. Komoly szakmai meggyőződésem szerint nem befolyásolja a mérést, hogy hídba vannak kötve
Nemsokára szerzek True RMS multimétert, azzal megmérem majd üzem közben is a feszültség esést, meg a dióda nyitófeszültséget is pontosítom.
A diódák típusára ezekből a mérésekből még nem sikerült következtetnem.
A lakatfogó pedig tényleg csak váltakozó áramot tud, azt hittem a fél szinuszt jobban közelíti.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy a műszerezettségem még mindig nagyságrendekkel a tudásom felett van .
Húsvét után a többi szükséges alkatrészt tervezem beszerezni, majd jelentkezem kérdéssel.

Ezek régi VBKM Anód germánium diódák, jók azok az értékek, amiket mértél a diódákra.
Nem kell ezen sokat rágódni, ha tudsz vele hegeszteni, akkor használod. A Hetrában van még annyi tartalék, hogy néhány volttal megemelheted a kimenő feszültségét, a szekunder tekercsre néhány menetet tekerve, azonos huzalvastagsággal. De ettől a géptől csodát ne várj, semmivel nem lesz jobb attól, hogy egyenirányítót építesz bele. Ahhoz 50-55 V fölé kéne emelni az üresjárati feszültséget, a graetz után pedig még egy fojtótekercs, mint a "nagyokban".

Köszönöm az infókat!
Úgy néz ki, hogy nem ezt a kondenzátoros Hetrát fogom használni a 18V-os tápegységhez, hanem egy másik hegesztő trafót. Gondolom a Hetrán is illene kikötni a kondikat ha tápegységként használnám a trafót, mert tápegység üzemmódban hátrányosak, csak hegesztőtrafón kell (talán a hegesztésnél a rövidzárlati áram miatt?) ez a fázis eltolás vagy mi.
A másik hegesztőtrafón eleve nincs is kondi, ott plusz egy tekercs van a vasmagon, (a kiiktatását szándékozom) ott tekerccsel oldották meg a fázis eltolást (bárcsak érteném, hogy miről van szó ).

Kissé zavarba jöttem a termék választásnál.
Tudtok ajánlani konkrét termékeket amit az egyenirányító után kötve:
- simítom a lüktető egyenáramot (Esetleg csináljak ide tekercset? Kábel és vasmag van bőven.)
- esetleg további kütyü (kondenzátor) kell ide?
- milyen feszültség szabályzót vegyek 30-40 amper közötti csúcsterheléssel számolva (5 Amper körüli a gép áramfelvétele terhelés nélkül), ami stabil 18 Volt feszültséget biztosít majd? Tényleg, 18 Volt feszültségű géphez nem jobb a 19 Voltos feszültség szabályzó? (hiszen az akku is 18 Volt felett van feltöltve).
- esetleg további kütyü (kondenzátor) kell a feszültség szabályzó után további feszültség simításként?

Röviden tömören:

- Az AC oldalon effektív értéket mérsz, míg a DC oldalon középértéket. A kettő között 1,11 a szorzó.
- A másik, hogy a diódán is esik egy minimum feszültség, ami az áram növekedésével 1-1,5 V is lehet diódánként (normális jelenség).
- Mivel graetz-hídban vannak a diódák, így minden félperiódusonként 2 dióda vezet sorba kötve a fogyasztóval (dióda-fogyasztó-dióda sorrend / félperiódus). Emiatt is plusz feszültségesésed lesz (de ez teljesen normális).
- A diódák hűtőtönk felöli / alatti területeket is megtisztítanám, mert annak rosszabb kontaktja is okozhat plusz feszültségesést.

Szükségem volt 12 V, 0,5 A-es dugasztápra. Az első alany természetesen nem működött. Sokkal könnyebb volt, mint a hasonló teljesítményű más egyedek. Biztos kapcsoló üzemű, talán érdemes megjavítani.
A képeken minden látható. Amit mérni tudtam:
Első, névtelen. Szekunder ellenállás 4,5 Ohm, primer szakadt. Szek. huzal ~0,25 mm ∅. Vasmag - no comment. A tekercsek alig foglalnak helyet a csévén. Na ezért volt könnyű. A képen nem látni, de megzsugorodott a szigetelés.
A KTEC AC, csak trafódonorként vált be. Bár elfért volna valami bele, de nem kínlódtam vele. Primer 402 Ohm, szekunder 1 Ohm. ~0,4-es huzal.
Az Ericsonból meg csak a doboz kellett. Primer 307,6 Ohm, szek. 0,4 Ohm. Elég magas volt az üresjárati teljesítményfelvétele. 2,2 W. Csak érdekességként méregettem. A vasmagja ugyan 2 lemezzel nagyobb, mint a KTEC-é, de abban 0,35-ös lemezek vannak, így csak 0,8 W az üresjárati vesztesége.
A 9 V-os trafó üresjáratban AC 11,5V, egyenirányítás után 15 V-ot ad, ami terhelve éppen ellátja, amihez készült.

Miért pont hegesztő trafóval szeretnél tápegységet készíteni? Mert az van?
Hegesztőtrafók a hegesztés követelményei miatt áramgenerátorosoknak kell lenniük.
A hegesztésnél húzott ív, negatív belső ellenállású, a stabil ív előállításához áramgenerátor kell. Ha nincs áramgenerátor, az ív bizonytalan lesz, és nehéz, vagy egyáltalán nem lehet hegeszteni. Az ív gyújtófeszültsége magasabb, mint az égőfeszültsége.
Egy közönséges trafó használatánál az ív begyullad, majd szinte azonnal ki is alszik, mert a trafó rövidzárba kerül, és a szolgáltatott feszültség le is csökken az ív égőfeszültsége alá, és csak a trafó rövidzárási árama folyik. Erre mondják, hogy éget a trafó.
Ezt töbféleképpen lehet előállítani, legegyszerűbben szórótrafóval.
A jó megoldás, hogy a járomvasba, egy mágnessöntöt építenek, aminek a helyzetével lehet az elektróda áramot szabályozni.
Az áramgenerátoros jelleget lehet biztosítani nagy légréssel, vagy induktív előtéttel (ez is megoldás, ha csak egy típusú hegesztőpálcát kell használni), vagy elektronikus úton (inverteres).
Az ilyen trafó használata tápegységben, ahol stabil kimenőáramtól független kapocsfeszültség az igény, nem igazán szerencsés, ha egyenirányítod, ha nem. (akkutöltőnek még azért beválhat)

Uraim ! Keresek rajzot vagy JÓ tanácsot ehez a táphoz ! 2x Stab. táp 3,5-30 V/4A Tip : ST-71
hálózati kapcsolót .... buherálták szeretném ujra üzembe helyezni !!!! köszönöm a segítséget

Mutass egy képet róla, mert azonosíthatatlan, mit szeretnél javítani.

Köszönöm a figyelmet!
van 1 szg tápcsatlakozó aljzat + 1 2polus kapcsoló 2 biztosíték zöld test/föld a barna a trafó test pontjára van kötve, rajzot keresek vagy megfejtést, azt mondták müködött mielött hozzá nyukáltak, az egyik wichman betét kiolvadt ! amit már én találtam +

Köszi az infókat!
Elsősorban meglévő cuccból próbálok gazdálkodni. Úgy képzelem, hogy amikor a kiválasztott egyszerű (kondenzátor és mágneses sönt nélküli, csak extra tekerccsel rendelkező) hegesztő trafóból kikötöm azt a bizonyos extra tekercset (a Hetrán két extra van: a 2db nagy kondi és a mágneses sönt), akkor onnantól kezdve a szerkezet elveszíti a hegesztőtrafó jellegét és onnantól kezdve közönséges transzformátorként működik, ami jó lesz tápegységnek is.
Remélem nem tévedek. Gondolom hasonlóan működne a Hetrával is, de ott a kondikon kívül a söntöt is illene eltávolítani (vagy teljesen kitekert állapotra, a maximális áramerősségre állítani).
Ezeket a feszültség szabályzókat néztem ki a YT-os oktató videó alapján:
https://www.hestore.hu/prod_10026068.html
Ezekből kellene tudomásom szerint kb. 20db-ot párhuzamosan kötnöm, lehetőleg egyforma ellenállású szakaszokkal, ezzel bazi nagy terhelhetőségű 18V-os tápegységet kapnék.
Azonban mivel 35V a feszültség szabályzó a maximális feszültsége, ezért célszerű leszednem jópár menetet a szekunder körről.
Ha az egyenirányító után kondit építek be a feszültség szabályzó elé, akkor azzal is számolnom kell, hogy a kondi miatt megnő a feszültség szabályzóra jutó feszültség, ugye? Vagy itt a feszültség csúcsértéke számít egyedül?
Ha viszont tekercset építek az egyenirányító után, akkor nem kell számolnom feszültség növekménnyel. A tekercstől jobban tartok, mert a kikapcsoláskor tudomásom szerint árt az egyenirányítónak és talán még a feszültség szabályzónak is.
Az aktuális kérdések:
Ugye ez a típusú feszültség szabályzó elfűti a feszültség különbözetet, tehát minél magasabb a ráengedett feszültség, annál inkább melegszik majd?
Mennyire illik belőni a feszültség szabályzó előtti, már simított feszültséget? Pl.: 30 V-ra üresjáratban? Letesztelem majd valahogy (sima kötöződróttal helyettesítem a kb. fél Ohmos nagy terhelhetőségű ellenállást) hogy 40 Amper esetén mennyit esik a feszültség. Hegesztés üzemmódban 20Vkörüli a minimális feszültség és 1V feszültség változás nagyjából 25Amper áramerősség változást jelent, itt ugye más lesz a helyzet
Milyen paraméterű kondenzátort (kondenzátorokat) célszerű építeni az EGYENIRÁNYÍTÓ utáni szakaszra?
Milyen paraméterű kondenzátort (kondenzátorokat) célszerű építeni a FESZÜLTSÉG SZABÁLYZÓ utáni szakaszra?

Sajnos nem egészen. A hegesztő trafó laza csatolású, ezzel is segítve a kívánt karakterisztikát.
A tápegységbe való trafók szoros csatolással készülnek.

A kondi az egyenirányítás után csak "felhúzza" a feszültséget a csúcs közelébe, de a csúcs a kondi nélkül is jelen van (lüktető fesz), azzal számolni kell a szabályzó kör max bemenőjénél.

A disszipáció, igen attól függ, mennyi a különbség a ki- és a bemenet között.

Hogy hova kell belőni a szabályzó előtti feszt? A szabályozáshoz kell némi tartalék (általában 3V kell egy stabIC-nek), de ugye minél több a fölösleg, annál jobban melegszik majd.

Kondik: a szabályzó előtt sok, nagy (amperenként 1000-2000 µF ), a szabályzó után viszont már nem jó a nagy érték, mert csak rontja a szabályozást, meg ki is nyírhatja a stabIC-t, ha elmegy a betápod. Erre megoldás egy dióda a kimenetről visszakötve a bemenetre. SabIC után 10-20 µF-nál többet nem szokás tenni.

Adott egy Qilive Bluetooth-os hangfal. A működési ideje meglehetősen rövid. Zene hallgatás közben elkezd pattogni mintha a táp nem bírná az akksit is tölteni. Az akksi 12V-os, a töltője 14. Szeretném az akksit kikerülni és direktbe adni a tápot. Lekötöttem az akksi egyik szálát de így az eszköz nem kapcsol be.

Hello! Tegyél az akksi helyére egy böszme nagy kondit, hátha annak nézi.