A kertbe az öntözőrendszerhez lehet a föld alól áramot vinni? Ha igen, akkor mire figyeljek?

A lakásból egy gégecső megy ki a 230-as dobozból a föld alá, de egyelőre nincs benne semmi. A kábelt legalább fél méter mélyen vinném, utána feljönne a föld fölé egy kis szerelőházba.

Emellett gyors védelem is kellene, hogy ha nem lennénk otthon, akkor ne a főbiztosítékot vágja ki probléma esetén, 2A bőven elég lenne (a hűtőszekrény végett).

Érdekelne, hogy milyen a kialakítása egy ilyen kerti rendszernek.

Üdv. Ezt érdemes elolvasni. 2 amper az nagyon kevés, nem éri meg szerintem ekkorára méretezni... Mi van ha már a fűnyírót vagy a láncfűrészt is abba lenne jobb dugni? (fúró, szivattyú stb.) Szerintem minimum 6, de inkább 10 amper legyen kinn. Szokás még ajánlani, hogy a házétól külön FI relére legyen téve a kert. (Ha valami van nem olvad le a lakásban a fagyasztó )

Köszi, ez sokat segített.

A házba bejön a 80A-es biztosíték és onnan választanám ketté.
Egyik a ház felé (FI+kismegszakítók), a másik a kert felé (10mA FI + 16A kismegszakító).

Ez a szétválasztás remélhetőleg megkíméli a hűtőt (kivéve ha a 80A-s is leold).

Hökk

Nem kell mindent szó szerint venned.

Üdv emberek!
Kerestem a fórumon a problémához jobban kapcsolódó témát, de nem nagyon találtam, azért kérdezek itt. Adott egy darab egyfázisú 2000W-os szivattyú (Ez lenne az), ehhez kellene kiépíteni egy motorvédelmet. Milyen áramértékű motorvédelmet kellene erre beépíteni?
Leginkább az érdekel, hogy mi alapján méretezik az egy és a háromfázisú motorok kioldási áramát? Az ilyen és az ehhez hasonló sokkal modernebb kivitelű pl: ilyen hőkioldókra gondolok. Ezeket a motor névleges áramfelvételére vagy ettől néhány százalékkal nagyobb áramra méretezik?
Háromfázisú relére egyfázisú motort kötve a nulla és fázisvezetőt is át kell-e vinni rajta? (Ami itthon üzemel azon a nulla is át van vezetve, és eddig megmentette pár alkalommal a már 25 éves bajai gyártmányú szivattyút a leégéstől.)
Azért kérdezek ilyen sokat, mert nem találtam eddig pontos szakszerű leírást róla sehol sem.

Szia! Pontsan a motor névleges áramerősségét kell beállítani a hőkioldókon. Se több, se kevesebb.

Minden jót!
Üdv: habazutty

Sziasztok! Olyan kérdésem van, hogy PE és N összekötésénél milyen átmérőjű vezetéket érdemes/kell használni? Azért kérdezem, mert költözünk, igaz csak egy emelettel feljebb, meg nem is saját tulajdon a lakás(honvédségi szolgálati lakásról van szó, a szerelőkre nem ,,hagyatkoznék" mert nem a jó munkájukról híresek, legalábbis a vízvezeték szerelésnél amit műveltek egyszer, az pont elég volt) és az előző lakó a PE és N síneket eléggé kókányuk kötötte össze, hol alu, hol réz vezetéket használva... És pl a tűzhelyhez tartozó táblán(külön táblán van a tűzhely, és külön táblán minden más) pl olyat csinált, hogy 4-es kismegszakítót tett fel, majd a 3 fázis mellé a 4. Helyre csinált egy olyat, hogy a PE és a N sín közötti átkötést az automatán keresztül fűzte, meg ilyenek... A lakásba 3x10 A jön be, mindenütt 4 vagy 6 mm2-es alumínium vezeték van. Szeretném ha a PE és a N szakszerűen lenne összekötve. Az egészre úgy derült fény, hogy a 4-es megszakító egyik elemének a sarka le volt törve, és ki szerettem volna cserélni. A csere időközben megtörtént, A 4x32A-s Bakonyművek megszakító helyére bekerült egy 3x16-os Moeller megszakító. A PE és a N jelenleg részben került még csak kiváltásra, 2.5mm2 réz vezetékkel(természetesen Zöld sárga színezésű a beépített vezeték)

Elnézést az esetleges elírásért, de telefonról vagyok, és sajnos az oldal egész másképp jelenik meg mobilon, és nem látom folyamatosan bizonyos karakterszám után amit írok, csak 2-3 soronként görget lentebb, akkor látom amit írtam, csak nem egyszerű javítani...

Földkábelhez szükséges a gégecső?

(kapunyitó automatikához vinném ki az áramot)

Szabályozott terepen a kábelárokba fektetett kábel fektetési mélysége legalább 0,7 m legyen.
Ha a fektetési mélység a helyi körülmények miatt néhány kábel szakaszon nem biztosítható, fokozott mechanikai szilárdságú védőborítás vagy védőcső alkalmazásával a kábel kisebb mélységben is elhelyezhető. A kisebb mélységben elhelyezett kábelszaka szokat, azok hosszát a kábelnyomvonal rajzon fel kell tüntetni.

Ha földkábelt használsz akkor nem feltétlen szükséges, talán csak oda kell védőcső darab, ahol más vezetéket (víz,gáz...) keresztez. Illetve akkor tanácsolnám, ha köves a talaj, ami hosszútávon esetleg sérülést okozhat a kábelban. Én a kúthoz húztam le kábelt szivattyúnak, és még csak nem is földkábelt, gégecsőbe belehúztam pont ezért, ja meg egy riasztókábelt is azt meg csengőnek. 80m-es hosszban kb. fél méterre temettem el. Már vagy 10 éve kifogástalanul működik.

Ezt nem velem kell megvitatnod, az idézet, az MSZ 13207-1:1994 szabványból való.

A földkábel azért az ami, mert a föld vegyi hatásainak ellenáll. Mechanikai védelem soha nem árt. Az vagy kábelfedő lemezzel, vagy homokággyal és kábeltéglázással biztosítható (leginkább ásó ellen). Két darab hosszú oldalára állított téglára kettő keresztbetéve, alatta a homok. Nekem is így van - igaz még egy műanyag cső azért van a kábelen, biztos, ami biztos, de az inkább a gyors csere miatt. 2003 óta nincs vele gondom.

Tudom, mindenkinek a saját felelőssége, hogyan és mit csinál a saját udvarán. Első ízben próbáltam leírni, hogy hova tegyen védőcsövet ha szabályosan akarja csinálni. Míg felhoztam az én nem túl szabályos példámat is, de ez jóval olcsóbb kivitel és kevesebb munka. Szerintem, ez esetben nem hinném, hogy bármi baj származhat belőle, ha megfelelő túláramvédelemmel ellátja a vonalat. Ha esetleg beázna mégis a kábel a föld alatt, nemigazán tud tüzet okozni legfeljebb csak kellemetlenséget, mert cserélni kell.

Túláramvédelem mindig kell. Az az én kábelemen is van.

Igazából azért is gondoltam, hogy példálozok a saját megoldásommal, hogy nem kell tőle annyira félni. Mert ha egy Mt kábel kibírja a földalatt ennyi időt (és még remélem jó sokat), akkor egy földkábelnak legalább 10-szer annyit ki kell bírnia.

Köszi a válaszokat.

A gégecsőből húzogatni a kábelt nem lesz lehetséges. A mechanikai védelem miatt kellene.
A járda alatt is át fog menni a kábel, oda meg lehetetlen gégecsövet dugni. Egy vékony vasdarabbal átszúrom először a földet, utána rákötöm és átviszem alatta a kábelt. Szóval gégecső mindenhova nem kerülhet.

Igazából takarékossági szempontból érdekelt, mert a földkábel sem olcsó.
De lehet, hogy ahova tudok, oda rakok gégecsövet.

A gégecső kidobott pénz, talajban semmit sem ér.
Talajba Symalen, vagy KPE cső ajánlott.

Azt, amit én gégecsőnek nevezek (Bővebben: Link), azt mondjuk alapból elfelejtheted. Nem való az semmire, amiben elektromosság folyik...
A földkábel általában arra van kitalálva, hogy további védelem nélkül lehessen földbe lerakni. Ettől függetlenül nem feltétlenül rossz gondolat egy plusz réteg mechanikai védelem, de mindenképpen olyan védőcsőbe raknám csak, aminek sima a belseje.
A vizes (kék) KPE cső elég jó mechanikai védelmet ad, nem túl drága, létezik tekercsben (azt kicsit nehezebb lerakni), meg létezik szálban (azokat meg össze kell kötni), viszont kellően merev ahhoz, hogy simán át lehessen passzírozni a járda alatt.
A Symalen cső alapvetően erre van kitalálva, hajlékonyabb, viszont valamivel drágább is. Azt előszeretettel használják pl. aljzatbetonban vezetett elektromos vezetékekhez is.

Szia! A gégecsövet én nem is javasoltam volna MÜI-es vagy II-es csövet, vagy symalent tennék vékonyabb kábelhez. Nálam a kerítéseknél symalen van - folytonos, vastag és örök darab.

Szia!

Ma már alu nem lehet 16mm² alatt semmilyen vezető.

A fogyasztói pen veztőnek min 10mm² , nulla vezetőnek min 6mm² RÉZ!

Üdv! A lakásba általában külön szokott érkezni a PE és a N. Biztos vagy benne, hogy nem így van?
PE és N sínt egyszer kell összekötni mindenféle fogyasztó előtt. Pontosabban Ahol helyi földelés van, ott bejön a házba a PEN és a fázis. A fázis egyértelmű, a PEN-nél merülhetnek fel kérdések. De a nagy könyv úgy diktálja, hogy a bejövő PEN-t a PE sínre kötöd, onnan viszed el a "zöld sárgát". Aztán a PE sínről átkötsz a nulla sínre és onnan megy el a nulla. Továbbá a szondát a PE sínre kötöd. Valószínű a legjobb lenne tisztázni ott az egész helyzetet akár szolgáltatóval. Mivel a lakásba jöhet be PEN, PE és külön N, illetve csak N vezeték is (régebben). De szerintem a leggyakoribb, amikor külön van már behozva a PE és az N is. Ha PEN vezetőről van szó, akkor pedig ahogy írtam, először megy a PE sínre, onnan megfelelő keresztmetszettel a nulla sínre. Később összekötni őket tilos.

Nem ma épült ez a ház, hanem jó 20-30 évvel ezelőtt... És a vezetők maradnak érintetlenül, mivel mondtam hogy NEM saját a lakás, hanem afféle albérlet(csak itt ezesetben a honvédség a tulajdonos, nem pedig magánszemély)

Tök mindegy. Ha a lakásba külön érkezik a PE és az N (márpedig 20-30 évvel ezelőtt már bizony azt úgy kellett vezetni), akkor őket már nem érintheted össze sehol. Tehát a "hogyan kössük őket össze szakszerűen" kérdés értelmetlen, mert a válasz az, hogy "sehogy".
Ha sokáig szeretnél élni, akkor leginkább arról kéne gondoskodni, hogy az a PE, az tényleg atomjó legyen a lakásodtól a ház aljában levő földelőszondáig, ill. legyen a lakásban helyesen bekötött, normális minőségű Fi-relé.

Ez egy jó 20-30 éves ház, és csak N jön be a lakásba, meg a 3 fázis. A PE és a N a lakáson belül van szétválasztva, a kismegszakítókat tartalmazó ,,biztosíték" táblán. És két tábla van, egy a sütőhöz, egy pedig a lakáshoz. Csatolok képet az eredeti állapotról. A jelenlegi állapot egy fokkal jobb, de arról nincs még kép, de majd lesz. (=

Mondom hogy NEM külön érkezik a PE és a N a lakásba, hanem csak egy N vezető érkezik be... A villanyórától 4 szál vezeték jön be: L1,L2,L3, és N. Nincs külön véve.

Olyan nincs, hogy csak N van. Ha egyáltalán nincs mellette PE, akkor az nem N, hanem PEN. Ha van PE, akkor az tényleg N, csak akkor valaki valahol "elhagyta" a PE-t út közben... Ezt azért tisztáni kéne lent a ház főelosztójában (nemhogy 1983-ban, de már 1960-ban is szétválasztott, 5-vezetékes hálózatot építettek a társasházakban).
Ha van PE, de az nem jön fel a lakásig, akkor lehetetlen a szakszerű bekötés (a lakás nullája egyébként nem kismegszakítón van átvezetve, hanem egy szakaszoló kapcsolón, ami abszolút szabályos, bár a helyén egy Fi-relé sokkal hasznosabb lenne). Ha nincs PE, azaz PEN jön fel, akkor a jelen szabványok szerint megintcsak nem lehet szakszerűen bekötni, mivel egyfelől a PEN - PE/N szétválasztási pontra kéne kötni egy/a földszondát, ami ugye leginkább a ház aljánál szokott/tud lenni, ill. a PEN teljes szakaszán min. 10mm2 réz/16mm2 aluvezetéknek kéne lennie.
Mindkét szabály biztonsági okokból van, azért, mert a PEN elszakadása, kilazulása esetén nagyon-nagyon csúnya dolgok fognak történni (emberhalál, készülékhalálok). A min. vastagság azt célozza, hogy ennek minél kisebb legyen az esélye, a földszonda bekötése pedig azt szolgálja, hogy ha a szonda bekötési pontja előtt szakad el a PEN, akkor szonda még jelent valami védelmet, de ha a PEN a földszonda bekötési pontja és a PE/N szétválasztás között szakad el, akkor nincs semmi, ami megvédje az ott lakókat. Ezért van előírva, hogy a szétválasztás ott legyen, ahol van földszonda bekötve, mert így nulla hosszúságú ez a szakasz. Ugyanígy azért van előírva, hogy ezt a szétválasztást hogyan kell fizikailag megcsinálni, hogy lehetőleg minél kisebb esélye legyen egy olyan esetnek, hogy a PE és az N érintkezik egymással, de se a betáppal, se a földszondával nem érintkeznek.

Az egész ház van szakaszolón, és a PEN meg nem tudom hogy a házban hol megy, de azt tudom, hogy a villanyórától is 4 szál vezeték jön be, márpedig én nem fogom babrálni, mert mint említettem NEM saját lakás, és csak az volt a kérdésem, hogy milyen vastag vezetékkel kössem össze a PE és N síneket... De időközben mástól már kaptam korrekt választ, szóval tárgytalan a kérdésem.

Egy FI relét berakhatsz a biztonság kedvéért. Aztán ha elköltözöl viheted magaddal.
Bár lehet rá számítani, hogy előhoz pár újabb problémát.

Pont ma láttam a narancssárga hódos üzletben 7900-ér 3 fázisú Schneidert.